Ellenzék, 1942. március (63. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-14 / 60. szám

1842 március Z Z ® ff 8 » « IHHflMBS&Bai & l'jsfilrl szeretettel ídrja n bolgár ftSzTéíeméns a műgpr trófeái a~Jt! BUDAPEST, március 14. Pénteken dél* ■ fián, az eszéki gyorsvonattal utazott el a ■ s.aiStagu magyar kulturális delegáció Szó- ■ boáiéba, ahol március 15-én és 16-án a bolgár ''-trók szövetsége meghívására előadásokon '■'.‘^szerepelnek. A magyar irodalmat Nyirő Jó-' — s.seí, Zilahy Lajos és Szabó Lőrinc képviseli. SZÓFIA, március 14. (MTI.) A Zora című 'aap, abból az alkalomból, hogy március v-'-'A 14-én egy csoport magyar iró érkezik Szó- őáiüába, kiemeli, hogy ez a látogatás az első ^ ' a magyar—bolgár közművelődési egyezmény ' A.aláírása óta. A magyar és bolgár íróknak ez a találkozása n?6g köze’ebb hozza egymáshoz a két népet és a két nép kölcsönös megisme­rését. Befejezésül a lap biztosítja a magyar testvéreket, hogy nyílt szívvel várják éo őszinte, szeretettel üdvözük Bulgáriában. A Zarin a magyar írók érkezése alkalmá­ból többek között ezeket irjn: Ez a látoga’ tás közelebb hoz bennünket a magyar iro­dalomhoz és nagyjelentőségű, szerencsés é lépéssel visz előbbre a magyar—bolgár köz- j művelődés terén. Hangoztatja a lap, hogy a Szófiába érkező csoport tagjai a jelenkori magyar irodalom képviselői. Ezután jellemzi .’ a csoportot képviselő írók működését, laiymeniiylsigi gyap’uharlsnyát kobozlak e a KazéieJniezIsi Hí/atal ellenire! IX 37£Tíís Í2dg t§«Oí 2 .04 KOLOZSVÁR, március 14. (Az Étien* zék munkatársától.) Újabb feltünéstkeJto árarejíegetést lepleztek te a Közélelme­zési Hivatal ellenőrei'. Me-gleptésszenien megjelentek Telcser Róza,, Gaáarna-ntca 40. szám alatt lévő lakásán és ott 135 pár gyapjúból készült sport zoknit találtak elrejtve. Á forgjfJombóS elvont és rejtegetett árét a közélelmezési ellenőrök íernaésv-zx^teees elkobozták és azonnal beszállították a Közélelmezési Hivatal raktárába. A$ árat* rejíegető nő ellen ugyanakkor megindi- tolták a hivatalos eljárást s; az ügyet to­vábbi eljárás végeit áttették az uzsora- bírósághoz, amely a közeljövőben tár­gyalásra is tűzi az ügyet. n s A ,ÍÓ7 nsi Í9S0 ŰOj 3Ö.V snx 1BÎ tX3Í 9ar ?3s £b sb na esíc o érakor íaríla meg előadásai a lipcsei kereskedelmi főiskola b. rektora KOLOZSVÁR, március 14. Hirt adtunk ar­ról, hogy a kolozsvári Kereskedelmi és Ipar­kamara meghívására dr. Walter Löbner, a lip­csei egyetem helyettes rektora, ma, szomba­ton délután 6 órai kezdettel, az egyetemi könyvtár Mikó-utcai előadótermében a né­metországi hivatásra való. nevelésről előadást tart. Tegnapelőtt a lipcsei professzor Budapes­ten tartott előadást, amelyet a budapesti Né­met—Magyar Kereskedelmi Kamara rende­zett. Az előadót Kolozsvár iutián elkiséri a Bu­dapesten működő Német—Magyar Kereske­delmi Kamara igazgatója is. Dr. Walter Löbner, a viiághirü lipcsei Han­delshochschule tanára, tudományának ágá­i ban hazájának egyik legismertebb szaktckia- I télye. Számos müve révén a hivatásra neve* ‘ lés, a szakoktatás és a hivatásra való irányi- í tás terén európai szaktekintély. Németország- I ban a hivatásnevelés .és hivatási tanácsadás I államilag van irányítva és ezáltal a gazdasági i erőket óriási módon lehetett fokozni. Hogy ( milyen nagyarányú a német állami rendezés e téren, csupán csak annyit említünk meg, j hogy Németországban Í950. évig már előre I megvan határozva, hogy minden egyes pá­lyára hány ifjúnak kell menni. } Az előadáson mindenkit szívesen Iá?: % j Kereskedelmi és Iparkamara. „A nagy Fán Erdélyben* A világ érdeklődése és az azt nyomon követő megbecsülés nem egyszer forduh nagy kifejezőinek személyén keresztül azükebb hazánk, a magyar Erdély felé. Mi magunk, magunktól is tisztában vagyunk Saját értékeinkkel és sose vártuk, hogy a nagyvilág s abban bárki idegen fémje- lezzr őket számunkra. Azt sem valljuk, legalább is elvben ha a gyakorlat sok­szor sajnálatosan mást is mutat —hogy csak azután ismerjük el as értéket érték- nek. Mégis természetes, hegy nagy örö­met érzünk akkor, ha a külvilág felfigyel a mi, csak tér szerint kisebb világunkra, az abban élő és ható szellemi értékekre és ■— elismer, megbecsül értük és rajtuk ke- resztül. 1 Mindezt abbéd az alkalomból mondjuk el, hogy a Das Retch cimä Berlinben meg­jelenő nagy német hetilap Tam-ási Áron, Szüzmáriús királyfija nemrégi német nyelven való megjelenése alkalmából (Ein Königssohn der Sekler. ■— A. H, Payne Verlag Leipzig) Will Qrohmann tollából „A nagy Pán Erdélyben“ cím alatt a következőket közli Tamási Áron- ról, Erdély legösztönösebben művészi és magyar írójáról; „Az ember a&t gondolná 'lüinási köny­vének olvasása közben, hogy nem is Euró­pában. hanem inkább KeiefTurkesstón­ban, van. Ezekben a székelyekben — akik saját mondédk szerint a hunok utolsó maradványai és néprajztiag a magyarság egy részét alkotják — oly tisztán megőr­zött népiségében áramlik egybe ösztön és természet egyaránt. Csórja Boái tizenhétével, amikor hehe­W) i mmm csépiók képviselete; ÁSfiBflchCf Maii Kolozsvár, Honvéd- utca 18. Tel 18-30, rüi a városba, a kolostor iskolájába és húszéves, amikor Gá.ji Vince Júliáért agyonlövi. Fíódi rövid élete mindabban szegény, amit az európai ember hecsbes* tart, de gazdag képzeletben, hüben és l+adságbcm. A barlang odúja többet jelem szemében a palotánál s a fák susogása több, mint a sene, A természetben gány isteneinek hangját hall}« $ Máriábam « mesék jóságos tündérét látja, aki a sze­gény székely népet majdan, feküdja nyer moruságának álltától s felemeli a kiUr szifottságból. Pogányság és kereszt-énység keresztezik benne egymást, akárcsak uj hit elfogadásának első ssásadábm. Vé­rében Pán dalol, a hegyek és erdők, a nyájak és pásztorok istene. Mi ús iskola., mi as igazságosság? A szó a szivében K*> kozik, nunt a jog és a szegénység sem gá­tolja meg abban, hogy királyfivá legyen. A székelyek csak egymásközt tudjuk magukat megérteim. Világuk hanyatlása egy idegen földrész portjához sodorta őket. Időtlen messzeségből jövő kényszer hatosa előtt cselekszenek, szenvednek, szeretnek és ölnek s ez minden más ern* herkez képest kívülállóvá teszi őket, A család még ez egyedüli érték. Mikor Bódi | apja meghal a párviadalban, vagy a test- 11 vére kimerültségben — megáll a világ és n székelyek Így énekelnek: „A mi örök Atyánk a halál s nti vegyünk: az e szere­tett népefci f Ezek & mHológilnis és képzelet dús eb?“ ntek' keresztezik és átszövik e legerőtel­jesebb jeleneteket is, mint például &r.i° kor Bodi rátalál a szabad állatként erdő­ben élő és az iskolába be nem kényszerül­hető barátájra, Fér euere, vagy abban o jelenetben, amely as uj falusi bíró meg* választását- beszéli el. Â realizmushoz nem kell sok köze legyen a költőnek, tnü vei n^-etve képekben, parabolákban oly gazdag, hogy egymagában is ftápes hitet jesiteni az egész vtdâsâgfeletţi világai. Tőlünk tálén idegenek kissé e csodálatos képek és hasonlatok, amelyeket ennél in­kább bámulunk, de ugyancsak bámulat tol adózunk a fordító H. H. jahnn-ncik, oki G regényt szinte elképesztő nyelvi erővel MÜhßUe“n £—J rajtuk kívül pedig még néhány árúcikk, mint például «t neméi* gyömbérpálinka és a kincset érő török festékei — .supa olyan» ^portéka volt, amely nagy szerepet játszott a hollandiak tengeren® túli kereskedelmében, Es a jellegzetesen gyanaatos«nép még Siosssű évtizedekkel a szárazföldi blokád megszűnte után is, vala-> mennyi kereskedelmi szerződésében minden alkalommal külörs »kihangsúlyozta ezeket az árucikkeket: a gyötnbérpálmka és 3 lestékfű Hollandia kivitelében, a cikória ellenben az ország be-- hozatalában került első helyre. Pedig a hollandiak igazán ;ő; értettek a kávéital minden fajtájához ! De nemcsak Hollandiában szerették meg ezt a rínom ízű, sötétbarna, zamatos italt, melyet a CICHORIUM INTYBU:» illatos gyökeréből főztek. Mihelyt a szárazföldi blokád korlátjai végkép lehullottak, akkor kezdődött' meg csak igazában a cikc. - ria diadalútja. Hiszen maga Anglia, azonkívül, hogy a kaját földjén is termelni kezdte ezt a növényt, nemkevesebb minő 45.000 métermázsányit importált, Franciaország pedig éppen* •.seggel *20.000 mázsányií. Nem hiába nevezték c-I esc a barna, stalt akkoriban, amikor feltalálták: „kontinentális kávénak“; csakugyan az egész európai szárazföld kávéitala lett. Sót egyszeri* :&ex? nagyot fordult a kocka: Amerika, a legnagyobb kávéter* snelő állam is felfigyelt és ugyancsak jelentős tömegekben kcsáfe (Importálni a cikóriát Ebben az időben alakult az a vállalat is, amely a Iránéit * eikóriakávét gyártja. Megalapításában nagy része volt a vállaiav •ama jogos öntudatának, hogy meg van hozzá az ereje és aj. tudása is, hogy igazán az egész világ számára jó és ízletes élve« seri cikke? készítsen, Es idő óta pedig =™ 1828 óta =- tántorít» hálátlanul, nagy szakértelemmel és kitartóan munkálkodik foly* ton ennek a pompás kávépótssernek a feljavításán, tökéletest* lésén. S ma ez már igazán tökéletesen meg is féld minden, ve’f szemben támasztható tárgyilagos igénynek, Akár hozzákeverjük a Franck »cikóriakávét valamelyik rúaí kávéhoz, hogy annak zamaiáí fokozzuk, akár pedig tisztán vagy tejjel isszuk, mindenképea csak örülhetünk, hogy íiven jó ősiünk fan. S még jobba» élvezzük, hogyha meggondoljuk, hogy itt termett az áldott magyar földön, A dús magyar televény, gyümölcse a nemes cikóriagyökér, a cikóriagyökér nesses gyümölcse a;

Next

/
Oldalképek
Tartalom