Ellenzék, 1942. március (63. évfolyam, 49-73. szám)
1942-03-13 / 59. szám
Utili fKÜfc p&NWiX, IU2 március 11= LiOIL évíoiy&tti,. Sü. iránt. <S*»3trtB»aaMé«BBMMM«aÉ M —— I ■ ■Ilii ■■ ■IUI II—HIT It ■!!■ I l) ^laiiissllsig is ifadéiivatal: isimvir« üliFate! li^ l «B9&. Telsîai: 1!—33. KWBär ü*liS SsVitM-atca 9. sîâBL îalBfsa s*„: 28—IS aiiplîoii«: I1RTH1 MIKLÓS Rgiditilaliiü«: f « l1 « * *-• * Caiatffftr* ftSflzetlsi iraks feawaa?» »wiratfiw« l MMvfi iS* ***** «re 3Î W*» Szent szövetség ' "(CP.) Nincs többé véletlen. A véletlenbe is magasabb szempontok, 1 jelentősebb összefüggések érvénye- Aníü sülnek. Joggal raonidh-aitaiók, hogy a, -í'ío. ; korszellem szüli az ilyen véletlene- •j; két is. Lehetne-e véletlennek tulaj- : coóélomtam, amikor két egymást köve•’ tő estén a budapesti Vigadóban, bár íirn' no egymástól teljesen független rendé* r ä&ggsben, a közeli múlt tanulságain ■ 26 - 1; eresztől a inai nap szükségszerüké“ 2 fög-íged szólnak a szívhez és érdelemhez. üemí-í Bizonyos, hogy alkaíomiszerüség. : s.-V.A azaz más szóval: véletlen rakta egy- " şam más mellé ezt a két műsort, de ép- hog pen a véletlenben nem hiszünk íöb- ^ )ú bé, amióta látjuk, hogy az ilyen vé~ 'oi-sí lettlenek mögött is előrelátás, terv:énosí szerűség virraszt a magyarság fö- i ö? lőtt A magyar nép nemzeti ünnepet ül n m .március tizenötödikén: a szabadság, 6.T1 r, a megújhodás meg-ifjodás, a szellemi ás lelkiismereti függetlenség ün- íor. népét. A tavasz, a tűz és ifjúság, a 9biű;? küldetésben való hit és a magáink 19(3*1?* erejébe horganyzott bizalom, a ha- ;-"A' .gyományok megdicsőülése -és a doesg szebb jövő pirkadása kotszoruzza nr; meg ezt a napot. S bár minden évforduló egyben kömény számonkérés is: miképpen valósi tot tűk meg több-kevesebb eséllyel elkezdett terveinket, mégis március tizenötödike »az a nap, amikor nem cseppen keserűség a szivünkbe; népünk ugyanis «megtette kötelességét az idővel szemben: Európának nem volt s ma »sincs változásra, szebb jövőre, emberibb életkörülményekre, magasztosa,hb életre áhitozóbb népe a magyarnál, amely bizony megbüiihődíte már a múltat s jövendőt. Ez a magyar népi ünnep hozta magával az említett két este munkarendjét is. Első estén — amint másutt már beszámoltunk róla— a.z . ,egv ezredév szenvedése“ címen elindított irodalmi és nemzetpolitikai 'élőadássorozat második részleteként „Talpra, magyar!“ jelszó alatt a reformkorszak magyar törekvéseit és ujjárendezési kísérleteit, a, magyar történelem egyik legna- gyob erőfeszítésének eseményeit •foglalják össze. Ez az este úgyszólván a magyar reformkor politikai -nemzedékével foglalkozik. Széchenyi emberfölötti munkája, Kossuth felragyogó csillaga mellett vájjon Jókai és Petőfi a regényen és költészeten keresztül néma magyar politikai eszmények kialakításán és fogalmi tisztázásán dolgozott-e? Nem kétséges többé, hogy a magyar író • örök rendelés szerint — egy bee nemzete legtevékenyebb és legsúlyosabb jelentőségű eszzmeteremtője. ÍA nagy magyar megifjodás korában — a. tizenkilencedik század második negyedében — minden bizonnyal az iró, a toll és eszmények embere tett legtöbbet a magyar élet felpezsdiiié- sében. Az ál lám férfiúnak, vagy politikusnak viszonylag könnyű dolga volt: a mozgásba hozott magyarságot kellett tapintatosan, előrelátóan, sokbölcs őséggel a gyakorlati megoldások útvesztőin nyílegyenesen célhoz vezetnie. író és politikus szent szövetségre lépett az egyetlen célért: a magyarság politikai törekvéseinek csorbítatlan megvalósításáért. Talán soha egy korszak sem mutatta m.eg ennyire gyakorlati, eszűd-toí 1 £é*r -ddöt •íniev a sa» ^ésÜT ígSÍIB mese, soíiie« fíTSdf taeoJ iám s3 ■g&m rißjl »hm rge(, íbná edí‘e> íléíf 7 £ mejJBffî oy^ goi xät; 10 ff“ r/m rief löki 9sa Akt jarg éáB közökkel, hogy a szellem embere az életforma igazi megteremtője, az értelmi szerző, a kezdeményező; a politikus ellenben a szervező. Egymásra vannak utalva. Csak akkor alkothatnak igazán nagyot, ha együtt is maradnak. A második estén „Halhatatlan költők“ vonulnak fel s köztük, természetesen, túlnyomóan a magyar irodalom nehány halhatatlanja is. Petőfi és Ady, a népi magyarság két sziporkázó üstököse nyitja meg a son; Petőfi, a szellemileg is tojásban felejtett magyar nép égigkMító pártfogója és Ady, a kuniékor szilaj, lázadó lelkének hordozója, a parasztságnak, mint magyar életformának kifejezője és oltalmazó ja; két külön világ s mindkettő* hej, mennyire magyar! József Attila jön utánuk, a kisvárosi magyarság kispolgári ah vetéltségének számonkéroje. Tud-e valaki jobban, de igazabbul, jogosabban korbácsolni, mint Ö? A szép szó embere volt, de szenvedett, mert nagyon fájt az élet, a mások, a nyomorultak élete. Aztán Kosztolányi .és Babits jut szóhoz azon az irodiaimi estén, mint a. magyar városi életformának, a magyar értelmiségnek leg- jelemzőbb költői. A fölényesen viselt szomorúság és a csiszolt formáikba, sülyésztétt t épelőd és mesterei. Mi miás lehetne ennek a második estének az értelme, mint a magyar lényeg megmutatásának kérdése, a magyar sors felfejtésének változó arca és változatlan lényege. Ma már nem kérdés, hogyan kerül az irodalmi harcok kis csapata a politika! küzdelem hősei mellé. Főkét a magyar olvasó nem tesz fel ilyen kérdést. Tudja, hogy a nehezebb fel adatot, az végzi el, aki megmutatja az utat. Sí ez az iró. A nagyobb felelősséget viszont az vállalja magám, aki kiadja a jelszót: most aztán gyerünk előre, rajta! S ez a politikus. Tehát rendeltetés szerint is egymás mellé tartoznak. Igaz azonban, hogy nem maradnak mindig egymás mellett. A történelem már jegyzett fel példát arra, amikor a politikus nem ama vezette a rábízott nyájat, amerre az iró már nvomdékot taposott é3 kikémlelte az utat. A nép keservesen meg is fizetett írástudóinak ci- vakodásáért. Ezt nevezték nyugaton az Írástudók árulásának és joggal. Ha a szellemi útvesztőkben járatosak sem egyeznek meg maguk között, a megpróbáltatás napjai kövei keznek arra a közösségre. Mit jelent tehát ez a két egymás utáni irodalmi est? Semmi mása' minthogy nálunk az erkölcsi érdelemben vett magas politikai vonal vezetés nem egy céh kisajátított területe, hanem legalább kétféle szellemi tényező: az iró és az államférfi osztozik rajta, ki-ki legnagyobb tel jesitménye szerint. Az átfogó ország építésbe kezdett Széchenyi találka tott volna-e jobb irodalmi előkészítőre a magyarságért lángoló íróink nál, akik a jó és a rossz számbelié- Ivezésével, a hit diadalának hirde tésével megnyitották a lelkeket a többévtizedes munka, gondolata előtt. Hát Kossuth, a magyar politikai álmok fel lobbanó lángja, kaphatott volna-e lendületéhez atka/ masabb segítőtársat Petőfinél, akinek eleme volt a tiszta hazafisáp tüze? S amikor a merev politika nem tudta követni a hajlékonyabb eszméket, volt-e hatékonyabb ébresztője a magyar lelkiismeretinek mint Ady, József Attila? A magyar szellemi férfiúnak az volt a sorsa* hogy szembeálljan, még akkor is ha eRa-posíatása árán, vérével festett felkiált ójelt az útra, amelyen magyarul haladni nem lehet. Hiánytalanul a régi kabinet Irányzatát, alapelveit és világnézetét áföktmm mondoits §€&§§bw MISI fis jninisxtCfeSn&k 6171 temuiai kosé beszéd éten a MtP énetzeztetéi* BUDAPEST, március 13. (MTI.) A Magyar Élet Pártja csütörtökön este rendkívül népes párfértekezletet tartolt, amelyet igen nagy érdeklődés előzött meg, mert ez alkalommal mondotta el Kát lay Miklós miniszterelnök bemutatkozó beszédét. ü HÍP t»«ICS!i|3 B*tti9$3¥téÍ Káliay Mifciós miniszterelnököt és korín anyái; nagy lelkesedéssel és tapssal fogadta a párt. Lukács Béta országos elnök megnyitó beszéde során sajnálattal emt- kezett meg Bárdossy László miniszterelnöknek betegsége folytán történt lemondásáról, majd felolvastatta a volt miniszterelnöknek hozzá, mint a párt elnökéhez intézett levelét. A párt tagjainak ro- konis-zenvnyilvánitásától kisérve, küipnös elismeréssel emlékezett meg arról a megfeszített önfeláldozó nagyszerű munkáról, amelyet Bárdossy László a kormány élén a nemzet érdekében kifejteti Hangsa lyozta, hogy Bárdossy László beírta nevét a magyar történelembe, még pedig történelmünk olyan lapjára, amely a nemzet felemelkedését örökíti meg. Annak a reményének adott kifejezési, hogy Bárdossy László megrongált egészsége rövidesen helyreáll és őt a nemzet szolgálatában viszontlátjuk. Meleg sósavakkal köszöntötte ezután Káliay Miklós miniszterelnököt. Emlékeztetett azokra az időkre, amikor « miniszter- elnök, mint földművelésügyi miniszter, minden erejével a magyar mezőgazda' ság és ezen keresztül a nemzet jobb- sorsát szolgálta, majd a párt tagjainak általános migy tapsa közepette annak a biztos hitének adott kifejezést, hogy a miniszterelnök tudásával, akaraterejével és tapasztalatával továbbviszi $ pártot azon az ufón, amelyet számára a szegedi program és a magyar fajvédő gondolat jelöl ki. Az országos pártelnök nagy tapsai fogadott szavai után Kálljay Miklós mi-' nisztereinök mondotta ©I bemutatkozó beszédét. Mem less változásm magyar külpolitikában — Áz a körülmény — mondotta többek közölt —f, hogy hiánytalanul a régi kabinettel jelenik meg, hiánytalanul jelenti a régi kabinet irányzatát is alapel- veiben és világnézetében egyaránt. A külügyminiszteri széket nem töltötte be, mert mindvégig reménykedik és mindent elkövet, hogy felgyógyulása után a külügyminiszteri széket az arra legméltóbb Bárdossy László töltse be, aki az alatt az aránylag rövid idő alatt, amit a magyar életben itthon töltött, tüneményesen emelkedett és olyan tényező és érték iett, amit a magyar éiet többé nem nélkülözhet. Mély meggyőződésén és meg , nem változtatható akaratán kívül az a I körülmény is, hogy kormányában a volt kormány tagjai foglalnak helyet és hogy Bárdossy Lászlót várja vissza a külügyminiszteri székbe, biztosiléka és záloga annak, ami természetes, hogy nem Lesz változás Magyarország külpolitikájában, hanem töretlenül állunk azon a vonaton, amelyen nem becsületes ember ast* aki meginog. Hegyünk nem lehel másutt, mint ahova az elmúlt világháború utáni politikánk állított, Németország és Olaszország mellett, azon a vonalon, amelyen soha AytA. bizonytalansági, a magyar kormányzatban, de a magyar közéletben sem, volt. AUásfoglalásunk és döntésünl nem újkeletű, helyünlsről már akkor döntöttünk, amikor még Németország és Olaszország nem róttak szövetsége sek, amikor még Németország nem vök a világ legnagyobb hatalma, Olaszország pedig csak indulóban volt a diadalmas fasizmus utján. Nem 1 ennénk magyarok, nem lennénk méHö utódai az euro pai kukurába é.s civilizációba beolvadt, de mindig független maradt elődeink nek, ha nem állnánk ott, ahol a küzdelem a keleti barbárizmus ellen fo lyik, ahol meg kell védeni a kereszténységet, ahonnan a nagy magyar ideálok beteljesülését várhót juh.  mi sorsunk az orosz harcmezükön de* eí, értünk harcol ott minden katona, ott keh lennünk nekünk is, mert magyar be cSÜietünk nem engedheti, hogy értünk nélkülünk mások harcoljanak. Ez a harc. ez a háború szabja meg kormányának el sősorban feladatkörét, a bo'lsevizmus el leni küzdelemnek kell itthoni politikán kát és munkánkat szolgálatába állítani M MMldóság vf£satmMsoriiäs# mlapioStéiele a magyar nép ifóbbr« irtásának Áttérve a belpolitikai kérdésekre, k> jelentette, hogy Gömbös Gyula magyarságának, világ _ nézetének, álmainak harcosa és szol gája kíván lenni. x\ía is Gömbös Gyula 95 pontjának alap iáit áH, amelynek kidolgozásábau magi* is ré-sztvett, ezt tekinti politikai hitvai íásának. Feltétlen hive a paríamentáru \ kormányzásnak, működésében a pár« • zalmára kíván támaszkodni. A miniszter } elnök fontos feladatának tekinti a köz I rend fenntartását, amit azonban nem lehet egyedül csak rendészeti ténykedéssel
