Ellenzék, 1942. március (63. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-09 / 55. szám

S£ . ______________ IS t l 17 A' X t Ä __________,________ 1 9 i z rn h t c i a \ "• • •- • '■ *y ^ . , -‘V * r> .V '■ ' ■ J* •/‘V ■- ' ■ •/!» fl fiormin^ró ( s »i miniszter- clafck r^NVoaóvli'aiű a.; ao^tui lurcsfl üaíala alkalmából M. ’Vyrr>T, >- s A. (MTU A Kor­. a. !' . Afóim’Irinája a< aosisi htrcitr Liláin alkaluiálioá lA'Zvttrtáviratot iiití/fU fii Yik!«.»r Kiliánnal o'a-*/ király e.s c/ús/.ár- fi»».'.. OI» séa'i* ti ré-zvettáviratot túvirallian Lő*>«tmtv in*'£. llárdaísv László in kir. miniszterelnök és kidpviiiini'i/.á.'r az .mvlai Ihtc* h elhunyta al k.iimúhól t;iviralljaii fejc/tn ki részvétét « i ‘ al. \ Kikt n rus. vétnyiK .íüit.Ai 'int* 1 táviratban köszönte mcp. BUDAPEST. március 9. \ budapesti *'Lw. királyi kővel sés köz őse sze rint a mapvar f«*- áros is áldoz az, u» stai hereoii emlél ének. Március ll 'eu dcielőtl 11 órakor a budai ko rüuáz.ó íctt nip* ouibaa gyá /szertartás les/ RÖM 1, március 9. (MTI.) A Stvfani iroda öitata’os anuo’ tuiirn-ti jebu-.'cst idéz, amely -/érint ax eibuii'vt aostui herceget katonai pompával toipelték el Nairobi temetőjében Gyeng^SkediSc a mmi»z*ei*e xxöli "tfár a szombat déli órákban elter­jedt az a Mr, hogy Bárdossy László miniszterelnök gyengélkedik és or* vasi tanácsra egyelőre nem járhat :je hivatalába. Ezután arról értesül­tünk, hogy a miniszterelnök felvé­tette magái egyik fővárosi szanató­riumba. A NÁSZOM GIMNÁZIUM A euk&rrépa éíeW éra BUDAPEST, március 9 (MTI ) A Magyar ’Cukorrépa termel ők Országos Szövetségi é? a Magyar Cukorgyárak Országos Egyesülete kö­zött a kormány hozzájátu ásával az 1942 bon termelendő cukorrépára vonatkozóan nu'gz*- Ltpodás jött léire. E megállapodás értelmé­ben a cukorrépa átvételi ára métermazsán- ként 5 pengő Azoknál a terma őknél. akik 1942-ben kisebb területre vonatkozóan köti>ek »aerződést, a cukorrépa átvételi ára méter mázsánként 4 pengő *0 filler Ezenfoiül tuui *fcn répatermelőt répaszeletjáradék kiegészítő ■oe cimén méterniázsánként további 23 fi tér illet meg. A cukorrépa Forgalmi.idó me«:-zú- mk, ami a most megállapított áts'étr.li arra vonatkozóan a gazdák javára metermázeán- ként 15 fillér répaárjavitásnak felel meg. k répamagot a terme’ői szerződés alapján a etr korTépaterme ő sazdák az 1942. éviién 1 pengő 84 fillérért kapják. A termelői előleg íkataszlrális holdanként 180 pengő. SÂU6 KEDD, MÁRCIUS 10. BUDAPEST I. 6.40 Ébresztő. Torna. 7.00 Hí- ek. Közlemények, Reggeli zene. 10.00 Hirek. 10.Î5 Szalonötös. 11.10 Nemzetközi vizjelző- ■zolgálat 11.20 Operaegyveleg. 1140 Divattu- dósitáa. Felolvasás. 12.00 Harangs2Ó. Fohász. Himnusz. 12.10 Csorba Dezső cigányzenekara. 12.40 Hírek Î.20 Időjelzés, vízállásjelentés. 1.30 Honvédeink üzennek. 2.00 Sthymmel Miklós szalonzenekara. 2.30 Hirek. 2.45 Műsorismerte­tés. 3.00 Árfolyamhirek, piaci árak, élelm'szer- irak. 3.20 Sallay Iván hegedül. 3.40 Allatme- sék .(Felolvasás) 3.50 Daragayné Keresztessy Erzsébet énekel. 4.15 Gyermekdélután. Előadják a gyermekszereplők. 4.45 Időjelzés, hirek. 5.15 A Ritmus-táncegyüttes játszik. 5 45 Rákosi Vik­tor vig elbeszélései. 615 Szakolczay Riegler úrnő orgonái. 6.40 Látogatás a svábhegyi Csil- Agvizsgáló Intézetben. 7.00 Hirek magyar, né­met és román nyelven. 7.20 Magyar népmu­zsika. Közreműködik Szecsőay Irén és Szigeti Sándor, zenekari kísérettel. 7.50 A kanári. Játék egy felvonásban. Irt^ Kosztolányi Dezső. 8.15 Tánczene. 8.50 Nyirő József elbeszélése. 9.10 Rádiozenekar. 9.40 Hirek. 10.35 Pertis Jenő Igányzenekara. 11.00 Hirek német, olasz, an­gol, francia és finn nyelven 11 25 Brahms: B- dur voaóshatos. 12.00 Hirek. 0.15 Üzen az otthon. BUDAPEST II. 5.55 Tánczene. 6.15 A földmű­velésügyi inmisztérium mezőgazdasági félórája. 5.40 A Rádiózenekar műsorából. 7.30 Olasz nyelvoktatás. 8.00 Hirek. 8.10 Hires zongora­művészek műsorából. 9.00 Raics István és Tí­már Ferenc versei. UJ HARMONIKA-ALBUM! Mim ni-lh niíntóMHa ülőin 25 dal-nóta-tánc könnyű átiratban. Kivonat a : sínek tartalomból: Hideg szobor vagy — Kö­szönöm, hogg imádott — Elmogvak az életed­ből — Kis csolnakom a Dunán - - Holnap íi udja, látsz-e még — Ha minid, hagy en mennyit sírtam — Van nekem az égen egy kis csillagom — Pesti éjszakák — Ibolya — Strauss: Keringőfantázia — stb., stb. Ára 3.60 ,pengő. Kapható az Ellenzék könyvesboltban, Kolozsvár. Mátyás lcirály-tér 9. Vidékre után­véttel ia azonnal szállítjuk _ Ezelőtt ket évve! az egyik «-ultdyl uepiUp egy > ikKsorozetot közölt d4 Nagy Joa^jf tat. teológiai niagántanár tollából, «melyben .az erdélyi magyar középiskolák múltját » ak kori hely/otét ismertette. A cikksorozatot ólénk cideklődés kisórto, gondolati távlatokat nyitott meg tanáraink előtt a hullámverései a fáis.idtdojo legkülönbözőbb rétegeiben éaz- lelhetéik voit..k. ' i.i, iikot •: elletni életünk legjobbjait a magyarság jövőjének kérdéskomplexuma lóg­laikoztatju s sorskerdéseink, a megoldás lehe­tőségei oly sokféle meglogalmazásban votőd- nek felszínre, igán üdvös lenne, he e problé­ma egyik legfontosabb vetületét, a magyar iskola rendszerét, a megszállás idején reánk ,kénysz< rilett egyoldalú román középiskolai oktatással szöges ellentétben álló magyar kő népiskolai nevelésünk célkitűzéseit az érdek­lődő közönséggel minél gyakrabban ismer­tetnénk. Nem akarok a mult bírálatába bocsátkozni, hiszen ez kívül esik e cikk feladatán és ter­jedelmén, mindössze csak annak a megálla­pítására szorítkozom, h*ogy mig a román is­kolarendszer megszállottjai s fondorkodó Odysseusai a rendeletek és tantervek maga­rájával az ismereteket tervszerütlenül halmoz­ták s uZ ismeret-automata ifjúsággal, öntu­datlanul bár, de részben előkészítették az összeomlást, addig a magyar iskola, melynek gyújtópontjában a nevelés áll — s az okta­tás ennek csupán függvénye — öntudatos, vallásos alapon erkölcsös, közösségi gondo­latban kiművelt állampolgárokat nevel a jövő számúra. A felvilágosító munkára, amely e 2cndo- lat keié csoportosul, szükség van. A tria­noni hazában működő tanárok tudnának sokat beszélni arról, hogy középiskoláink elite, te­vékenysége amennyi támadásnak van kitéve olyanok részéről, akik más koordináta rend­szerben mozogva, a természetszerűen széles ttámadó felületiéi rendelkező középiskolát s un­nak tanárait clmaraszialják. Erdélyben a megszállás idején a szülőket eléggé kötötte a kisebbségi élet etikája, de ma e kötetlen tör­vények kezdik hatályukat veszteni. A mult iskolai 0- ben, a kolozsvári Tanárképző Inté­zet gyakorló gimnáziumában, osztályozás után, máit osztályfőnökkel az egyik értelmi­ségi anya ezzel kezdte a vitát: Tanár ur, o fiam lopott, vagy késeit, hogy 2-es magavi­seleté van? Időbe telt, amig megérttettem vele, hogy a 2-es magaviseleti jegy nálunk nincs a tulajdonjog, vagy a súlyos testi sér- I \ „com* prendre Cest pardonner" elvénél fogva hi­szem azt, hogy igy hírlapi cikkeken keresztül is közelebb hozhatjuk iskoláinkat a közönség­hez. Ezek előrebocsátása után terek rá tulajdon­képpeni feladatomra, a naszódi gimnázium is­mertetésére. As frfrof 3 múltja A naszódi gimnázium alapításának történe­te a XIX. századba nyúlik vissza. 1351-ben a . Mária Terézia által létesített II. román határőr- ezredet megszüntetik s annak vagyonélt a kato­nai szervezettől az erdélyi tartományi kincs­tár veszi át. A határőrök kiküldötteinek ismé­telt kérésére I. Ferenc József 1860-ban újból elismeri azokat a királyi jogokat, amelyek jö­vedelméből az ezred fenntartási alapját létesí­tették. Ennek feltétele azonban az voit, hogy az alapok jövedelmei a jövé'ben mindenkoron nevelési és iskolai célokra íordittassanak, to­vábbá, hogy az alapokból Naszódon egy teljes nyolc osztályú gimnázium, egy tanulóotthop, egy reáliskola, egy négyosztályos elemi is­kola s egy leányiskola állíttassanak fel. Ezen kötelezettség, amely egy .,egyezség"-be fog­laltatott, azt is kimondta hogy a gimnázium fenntartására szolgáló alap feletti felügyeletet a kormány és a kerületi politikai hatóság gya­korolja. így nyilt meg 1366 október 4-én a car.zóii alapítványi gimnázium abban a légi épületben, mely ma is látható s amely az „I. Ferenc József császár és protektor" nevét vi­se’ te. A gimnázium létesithfbéséra vunntkruó leiratok azonban csak 1864 májas )ő-én érkez­tek meg a volt batárőrv déki ai-ipoic választ­mányához azzal az utasitássi hogy a választ­mány haladéktalanul készrse el az iskuHk alapszabályait s az iskolán-;t úgy szP'vezve meg, hogy azok megkaphassák a nyilvánossági jogot. Ezen alapszabályok 13?! mar* ins 23 &n hagyattak jóvá s az intézet az ideiglenes nyil­vánossági jogot 1870-ben kapca meg. Í886 októbei 2-án a határőrvidék1 alapik ki­rályi biztosa hivatalos leiratul-in arról erie- sítette az alapok választmáava- hogy mintán a naszódi főgimnázium nem tek'atiieló nem nevezhető „autonom felec.v.eti gimnázium­nak, hanem csakis alapítvány* gimnáziumnak • mint. ilyen, az állam közvetlen felügyelete és ellenőrzése alatt fog állani. (Később a taná- ,rok fizetéséi a magyar állam egészítette ki s ai nkol« mindeneiben a kolozsvári taekmrv­led főigazgató» én a kormUaf fennhatóság« ata helyeztetett.) Az. intézet m >. ép i'e'ét 13B8 október 4-én avatták fel. E'./i:' ex alkalommal kó/.lik az iskolai alapok választmányéval, hogy <i minisztertanács nem engedte meg (') i'iás'ge nevének viselését, miután az egye­temen kívül egyik hazai iskola sem viseli a „Ferenc József' elnevezést. !923-ban az intézet akkori vezetősége a ro­mán állammal államosítási szerződést kötött, melynek értelmében az állam fedezi az iskola személyi kiadásait (a magyar állam rendsze­II.:. fizctéskiegészitésl biztosított annak idő­jén), a központi iskola alap j»edig az állam rendelkezésére bocsájtja az iskola épületét s annak felszerelését. Az 1940 augusztus 30-iki bécsi döntéssel jogutóidként a magyar állam vette át az inté­zetet az államosítási szerződés pontjainak tör­vényes betartása mellett. A szentistváni gon- ui lathoz s nemzetünk történőimének hagyomá­nyaihoz híven, a magyar közoktatásügyi kor­mány a tanítási nyelv rncgállapitásanál tekin­tetbe vette a lakosság nemzetiségi összetéte­lét s igy a magyar állam által javadalmazott tanerők román nyelven hirdetik.a szeretet és megértés tanát azoknak a' román gyermekek­nek, akiket a magyarsághoz a közös törté­neti múlt s a hála érzése íüz. üz intézet jelenlegi helyzete A naszódi magyar királyi állami román tan­nyelvű gimnáziumnak a jelen iskolai é-vben 402 növendéke van, akik mindnyájan román anyanyelvűek. A magántanulók természetesen még növelik ezt a számot, bár a magántanulást ji tanulók érdekében korlátozni igyekszünk. Amint egyik kiváló tanügyi vezetőnk nemré­giben hatáiozott kifejezést is adott ennek: a magántanulás által a magyar iíkcia céikitü- xést.mek éppen a leglényegeseub része, a ne- ve’és szóiul háttérbe. A sok tényező közül, amelyek egy ibkola benépesülését meghatározzák, röviden csak intézetünk fekvésére és a gazdasági helyzet- •_ utalok. A magas létszám 'elsősorban az is­kola fekvésével magyarázható, mert igen nagy területen az egyetlen gimnázium s igy közvet- 1 n környezetén kívül távolabbi vidékről is sok tanuló látogatja. Másik fontos körülmény az ostermc ő lakosság kedvező megélhetési lehe­tőségeiben keresendő. Tanulóink túlnyomó többsége a határőrvidéket képező 44 íalu tör­pe- és kisbi-tokos lakosai közül kerül ki, akik a kb. 330.'.90 fodas u. n. alapítványi erdőbir­tok kitermelésénél nyújtott munkaalkalmak, valamint agrártermékeik értékesítése révén él- hetes anyagi helyzetben vannak. Ezeknek a ro­hamos pauperizáió'dásáról beszélni célzatossá­got, vagy a tények nemismerését jeleni*. Nem utolsó sorban említendő a román isko­lapolitikának az a mesterséges tanulótoborzá­sa, amellyel a legszegényebb (sokszor közép­iskolai tnnu’mányckra alkalmatlan) tanulók­nak is jelentős és tondijat bizics'totL Ezek a tanulók most örökségként szerepelnek a jog­utódlásban. Tanulóink felekezetileg igy oszlanak meg: 339 tanuló görögkatolikus villásu, 53 görögke­leti és 10 zsidó. Általában leszögezhetjük azt, hogy a szü­lők biza’ommal és szeretettel viseltetnek az iskola iránt. A csütörtöki fogadóórákon, szülői értekezlet alkalmával keresik a tanárokkal való érintkezést. Az erdélyi román földműves jóindulatát, tisztelettudó magatartását tapasz­taltuk minden esetben e találkozások alkal­mával. Ugyanakkor azonban a tanári kar is mindent elkövet azért, hogy az egvüvétartozás, a gyermekek sorsával való törődés érzését keltse a szülékben. Tanáraink mindnyájan ki- fogástalanul beszélik a román nyelvet s átér­zik azt a kitüntető bizalmat, amellyel a közok­tatásügyi kormány e fontos helyre állította Őket: hivatásszeretette] és a reájuk bízott gyermekek iránti szeretettel végzik kötelessé­güket. Aar iskofa szelleme Ezt a kérdést is kettős szempontból kell bí­rálat tárgyává tennünk s a tanulók és tanárok magatartását kell tanulmányoznunk. A tanu­lókról elmondhatjuk, hogy általában alkalmaz- kodók, érdeklődők és igyekeznek beleillesz­kedni a magyar iskola fegyelmi keretébe. Az ifjúsági egyesületekben tevékenyen működnek (a aiékkaptár, fotókör, ifjúsági vöröskereszt) a magyar társadalom érdekhálózatába tartoznak. A magyar történelem, irodalom iránt érdeklő­dést mutatnak s nehány tanuló meglepő ered­ményt ért el a számára azelőtt teljesen isme­retlen magyar nyelv elsajátításában. A tanári kar szeretettel méltányolja a tanu­lók törekvéseit. Komolyan veszi azt a hiva­tást, amelyet a minden idegszáláig magyar, de nyugateurópai kulturális magaslatokra emel­kedett Teleki Pál, nemzetünk nagy tanítómes­tere fogalmazott meg. A mi tanári karunknak I I* fá z»» van 'ihbftn hogy rn* ** u .» a gye! koznklatiw j» v. >tutúuy /*. * «’ J dozatukat hozott ii/fclíeiiij! , :uttuu j• • #jt:Tú taoulók i«kolá'/.tciÍM érdeké: r.v s *gy ai«tt többet tett érettük, rn'u.t «mit n ké* érrtlxHI n!*tt együttvéve tfip^ertAVu-k Lehet, hogy a köd n év n-m ti»/.tuI’ í-i «zeu I. műnk ink eredménye még • ein 1 orvon lozódoti ki élei/ n, d<- jüv I (ciudata» elé m zajommal, tettrekégzen tekintünk . Lins/ . hogy uz elvetett m íg teremni fog. Egyik nagy­szerű t. riiigyí vezetőnk mondta: „a taeá: iu-na mezőgazda, nem i« gyáros, munkája t.Ján az erdészéhez hasonlítható". Csemetéket ápoló, ferde hajtásokat írt.'», sudár növésű fákra fel­figyelő munkánkkal majd csak felneveljük <• szálfái: rengetegét, amely egységesen, egy mást támogatva állj: a szőlek viharát s hu e) jön a napsugara* ragyogás ideje, majd ágai:, ringatja a megbákülés kék madarát. Pálllv Endre. iiiii© kon fos Ez az 'óriási áldozatkészséggel kiállított — részben színes — film a magyar filmszakma idei legnagyobb eseménye. Mikszáth Kálmán szivhezszóló, gyönyörű regénye Kecskemét ifjú főbirájáról és a város tündérszép árvájá­ról, ragyogó keretet kapott. Pazar kosztümök, gyönyörű, korhű díszletek, nagyszerű színé­szek. A magyar szinészgárda legragyogóbb neveit vetette csatasorba az Erdélyi-Kárpát filmgyártó cég, hogy elkészítse a legnagyobb és legdrágább magyai filmet. A filmben Tasná- dy Mária, Jávor Pál, Kiss Ferenc, Csortos, Szi- lassy, Tompa Pufi, Bilicsi, Bihary, Makláry stb. játsszák a főszerepeket. Először ragyog Î tatja nagy tehetségét, mint a szultán táncos- j nője COLL BEA tánemüvésznő, aki ezzel a \ filmjével döntő sikert aratott, í A rendező Radványi Géza óriási statisztá­lj riát mozgatott, hogy életrekeitse a török hó- j doltság korabeli Kecskemétet. * Mérfö!dkövet je'ént ez a film a magyar ţ filmgyártás történetében. Álomszerűén szép, * színes képekben tárul fel a magyar puszta I szépsége, varázsa Különösen szép még az es- j küyői jelenet dusszinü pompája. A Mm r.em- 1. csak magyar, hanem világviszonylatban is í méltán képviseli a megujhódott magyar film- í gyártást. 31 Á ptinyva é-s a na^i A32 ország napisajtóját szinte hullámként hárítják el a ponyvá­ról Írott fejtegetések. Voltak, okik nemzetgazdasági szempontból te­kintették mérhetetlen kárnak hogy a tonnaszámra gyártott pony­va mekkora papírmennyiséget von el, az építő jellegű sajtótermékek megjelenését korlátozva, vagy tel­jesen megakadályozva. Más cikk­írókból a ponyva lélektani kárte­vése miatti bosszúság rikoltott fel, Egy bátorhangu vidéki napilap meg egyenesen a ponyvaírók be­börtönzését követelte, tagadhatat­lanul helytálló okfejtés alapján. Mi is szívesen helyezkedünk a kér­désben akár a börtön mellett cik­kező álláspontjára is s egyáltalán vele tartunk mindenkivel, aki a ponyva ellen bármily szemoontból mennydörög s főkép — cselekszik. De mily érdekes fordulat! Napi­lapjaink megféltették már ezerszer az ifjúság erköcseit a mételvezö ponyvától s meg a női társadal­mat is, de minden dörgedelem el­mélet maradt. Mulatságosnak is beiílenék, ha ugyanakkor nem volna végtelenül bosszantó: a na­pilapok — ne mondjunk számot — igen tek^’nlélves része, miközben mérgezett nyílókkal lbdőzü n tucat­számra tenyésző ponyvagyáríó kft.-ket, ugyanakkor kimondhatat­lan angolos vaay spanyolos és amilyent akarsz-novü „szerzőktől“ — maga is ponyvát közöl. Be leg­jobb esetben is: egy beteg érzel- gősség elviselhetetlenül unalmassá rokkant bárgyuságait! *De hát nanlíap uraimék, ez túl­ságosan mulatságosl Bárki ellen* őrizhet’: mostanság egvetien egy napilaonnk tisztel meg azzal, hogy nem tek'nti olvasótáborát mesggár- ayi,?t gyülekezetnek és —- legna­gyobb magyar írónk hatalmas ará­nyit népi regényét közlj számára folytatásokban! Viszont elméletileg mén nem 'rikkf'zett a ponyva ellen! statisztikákkal, nemzetgazdasági, lélektani vagy nevelői fejtegetések­kel nem érünk sokat. A fővárosi ponyva már Fdélvt îs úgy etöntot- tCí hogv a betonból készült ujsá* cjosbódék is rokkannak össze «o sn- Iva alatt. Tevní kellene valamit. Elsősorban legalább annyit, hogy a ponyva ellen cikkező napilapok ne közöljenek évekig „futó“ rémre- nényeket. Tőlük Igazán elvárhat­nánk annyit, begy saját elméletü­ket a saját gyakorlatukban érvé­nyesítsék! Van ezenkívül a ponyvával kap­csolatban ©gv nagy szinte egye­temleges fogaim* tévedés. Â cik­kezek és a nagyközönség ponyva alatt majdnem kizárólag az Irodal­mi ponyvát érti Holott sajnálato­san van egy méreteiben legalább hasonló naovságu zene? és íilm- ponvva Is! érünk vele, ha sze- ké^derékkal kobozzuk el az Irodal­mi ponwát. vagy lezárjuk előtte a nyomdákat, de qz utat a vetitővá* szonrg s ami mén szomorúbb, a rá­dió mikrofonjáig — szabadon hagyjí^k?! A oouvva ellen í.ébát »hm elén a böjti nrédlkáció! álta­lános és minden tehető érvényesü­lési területébe kiterjedő harcot kell indítani ellene, íllö. hogy ebheu a harcban a urmílaook ne csak wré- dlkátori minőségbe'” de cselekvő* Isg ís kivegyék a részüket, (ÓD) /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom