Ellenzék, 1942. március (63. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-07 / 54. szám

W' Iris; JAMOV/CS JENO írd**») - iii.omi eh »i-.m k Lói piros l>clii<< unuepm pj.tho/ érkeztünk ebben a lióirupliao: l^fj. ft hiunr I f. Kóttj Palkó Janó* haá- Iának gzú/adik évíordn’ója W4J fiiruu 20. S/.cnlgyói g) i István >zii etcsének *fá/dik «»fordulója külön ö litökit. Vrtşsv paadag gondoskodás;: .1 sorinul, linüv anon 3 napon szülésit <i If;: magy'rubb Mini*«z, am«1 »• napon Kotsi la'ko «/ erdélvi N/iiiésvctiifk «-Iso vezérét Izuiették Kolozsvárott. Kőisi Palkó János, a/, ut férő erd* yi r/i- iic-s/,ek első igazgató ia ok- a magyar «/inját s/jis indutá-a idejön, l!»0 évvé e?.i'«őtt. r«*f Rédernénrk Jálrni-tdcáhun ma is á'ló, nn- :cktáblnvat ékesít rt házában u/ első magyar zót mondói la ki a „Tikos eltenke/rs" nurii posoíéban, aki elötaör látszotta magyar nyei* ven ll ai cSi't, aki a gyermekcipőben botor káló magyar szín «velet másfél «A tizeden «•» veiéülo diád.lin'd diadalra V/rap, amikor Káló .mír«-* I Ki.lsi Patkó Jánost temették, szüetett S/Pntfvórgyi Is ván. f\z az időrendi tcHálkorás talán azt jóiénál. hoj’v a sírba ha­nyatló Kótsi Patkó János tüzes nemzetéért láncoló Szelleme a S/entgyÖr ryi i.'i? nn:r ma-gyar lelkében támadt r.j éctiv. Folvi.alú* lagos és termekenv «Mrr,. Pá'y&m t&rténsie ..Pályám törlőidé*' citnil megemlékező* ;íbeu issy ke/di életrajzát Sz, ntgyörgyi 1*1- sáu: .«Születl- m 1812ik év febmárius 2u áa Diósjenőu, Nógrád megyében. Atyám: Nem« s Szentgyürgvi István diősjepöi jegyző ve’t. Fia*a?, korában o m-üga is kedvelő j. vo’t ,♦ .«népművészetnek, gyermekkoré inban sokat hallottam őt a színészekről beszélni. Atyám hajléka, mint sokszor clloem-Erttc. mindig barátságos tanyát nyújtott e: rt yi áudar. : i nótezekmk. Vándor-*2Ínéíz koiomban, ha né­ha-néha bezadt ugattam. sokszor mondogatta íides Anyui;« öli, ie fiatal, Pista, vájjon iát nak-ő tégedet oly fcrivewn ftgy-egy húznák mint a mily ju ».ívvel nií rtrektáilám é-u azo­kat a res> színészeket?! . . Olyan fair futó gyerek két emberöltőben sem terem, mini e milyen magam vofi tai. Ha kikaphattam a mezőre, bo’dog voütam. A kasza, kapa. ek- ézarva, gereblye. íovtilas kedves volt nekem.“ Debrecenben tatnrlt, ni", ahol f. Kováé? Gyula ő nevelkedett. Azután Alsó Dabc-ra került rektornik. ft? nem v</t ínyére * gyermekek oktatása, hát meeswtÖköU é? egye­nesen Kassára ment ahol E. Kovács Gyula beajánlotta Lotabór Endre s/ims: tteratónsk. Tiz évig járta ar országot. játszott Budán, sőt Pesten a Nemzeti Színházban. 1871-hen pedig ismét Kovács Gyula ajánlatára Fenét' ráry Antd a kolozsvári Pafkas-utcsi színház- hoz szerződtette Itt azu'in megragadt Jmien Kobasem kívánkozott eb 1923-ban megírta . Emlékei *1 s ebben ezt o’vassuk: „Kolozsvárt fel leniem 1871. április i! ..Csizmadia, mini kis ért ei:i-h£n Sasa István szeíep^ben. Ez idő óta folytonosan Kolozs­vári vfigyok. Voltam én itt minden: Nép.zin- mü-étoekes, operett^énefec«. apg'zínész, fel* ;.ems2ínvsz inírikus komikus-, rendező, or.<- rette-rende?ő, opera-rendező. Á színház tci- téne-tében nagy és sok változásokat megérten» vaert bő vat-yam veit mindig Kolozsvárt ma­radni«. Óövor.két éve. mióta állandóan e zzinház kMelékében vagyok. Vr/lak nemes áldoütletkii ín-tendáa&aim, voltak szes*éTyee vállalkozó igazgatóim. Kevés baiom volr vc- :ük, nekik is velem. Dolgoztam, tűrtem. Ez a majdiniem két tized észtéiülő pedig, mióta ár Janó vies Jenő az igazgatóm, mint pázsitok közi t’vurranó patakocska, escikavaria hűl* ■ ám nélkül folyt Te“. Három évtizednél hosszabb időt tőitől tem ■ fegyiitt Sj^entgyorgyi Istvánná a kolozsvári R/inpUdon. V o-:«'.ara pályatársa művezetője, ; később igásgatója. Leikébe nézhettem ennek ró drága kedves „perasrp^nak, aki baráteigá- ’ vei tisztelt meg. Komoly, különös értéke vcb 5 a mfigyar ; színpadi művészétnél«. Évtizedekig jiliactt együtt a E atkas-utcaí színházban Kovács ’ Gyu-ávaJ Ls mégis egészen ras« v'í'ástban é’t : ez a két na®v erdélyi színész. A nagy zene- támak más-más hangszerén játszottak. E. Ko­vács G«Títa a felhők fölött szárnyalr mind**» Pzenígyörgys pedig a földön vetette roeg ke­ményen a lábát. Játékát alig íehfrt<?ft megkvr •1 önböz'tct-ní a természet 'ritokzslos megnyiDf- kozásátéü. $zentg9&rg9$ A magyar- égalj távlata, a magyar fold fúvó, üdítő szele áradt 't. színpadról, amikor meg­jelent. Ember volr cicoma és BSÜÍCang nélknít mesterkéltség néík.ü1 mözátPaíaiban, hangjá­ban, gesztusaiban, járáaábasrr. same víllaná’ Rábán. Művészi eszközei példátlanul egyszo. rock és éppen azért puritánt«' nemesek vök luk. IVero játszott, hamjm é’t a s-rfupadon. Kicsi, jelealékteíea sziafoií:, de jcllegzeks: ; -óba «'.lofeinbin ucu» TúU in ug> pipát tömni. lágyujtam, vagy s/íiloimál » nui, ahogy <* j b/oUtn Ahogy Úri*'nyájából gondosan cl i , vetítő a ki nyi'iei, gvöngedi'ii hz.ciiióvo! is m ; moi-.alvn. meri hiszen or/ (öld adta. ahogj . -«élt b< ló c e«onka ujjúval, ahogy >/.a!oiuui iái a papirltól kicHomagolta, ahogy bicskájá ' l vagdull Ik öle, ahogy a Kenyeret j s/a Ionná! a hagymát és I:ic -ká « ilu-yezle a ke ( zéK ii. ahogy jói/.» liaiejiifi korljolás után kél!«' i- mc törli a bajuszát, a/-: nii'glamilni nem !«'ln-t Néni siek-lt gehn, tormásán, óm pósau, miudonuek meg dia a inódjáL S a színpadon sem ehetett Üt «icTlclni. I'cv s/.ani'isu jviiri jámber polgár jellemezte :«karu'-kínul IrplíVl.ilóblian S/«'nlgyörgyi já- tékstiluíát. Pista l.áchi egs alk ommal lioro- , i« kozott kérdőre vonta az illető polgár* I társál. hogy iáiért nem hívják ő! is vagy egy - ! s/.er vismléfíf-zerepi'lni Szamcsujvárra, mikor j Kcvúcr Gyula': pedig olyan riiriin viszik? N- ki jól e-,iiék egy kis péiizmag. .Megvakarta ! I» örmény a fii'‘.'tövét r imigy vágta ki magát: — Hál tudod. Pe-ta bácsi, Iia Kovács Gyű a kiáll a színpadra aranyos dísze* ruhájú ţ bait, gyönyörű'n kitcremttctt&zv* s olyan «/»■- pen szaval, bogy vendéglő falai meg/epe dezuek u hangjá ók szájlátvi hallgatjuk é? ■ bánni ink mi ölet. Olyan mint eey király. I ivirá yt pedig re.i utnaii ritkán látunk S/a j inosujváron! De rajtad mit bánni jenk7 Az j oífele paras clot, amil'it 'e vagy a s/inpjd<jii. ♦'leget tálunk mi a földeken, piacon, műhe­lyekben utóén. in<‘g a holtokban. 1 A jámbor nem sejtette, hogy a ’ognagyobh í dicséretet szórta Szentgyörgvi felé és é es ’ vona'al hurok k< t szinnadi stílus közé. I Szentffvörgvi nem is haragudott meg ki arúzkodi-, miat' Tovább horor.gato-it a derek -r.a.nio-nj, ri ru kral Bodónénál. a Széchenyi tt-rcn. Ha h zajöti k< meny napi j munkája titán szé'őiéböl. vagy este jutók 11 au hizony, nem vitet!? meg különben sem j az ital. BatísayO&makos Uarceay Dornokn*, a .I 'jede em14 i- inegin- vitálía olykor-olykor próba utáu egy néhány pohárka finom it Ira. Pista bátyánk nem ked- ; vel'le ugyan a* . úri“ tárfaeágot, az ő rendes j kompániája derék kolozsvári iparosokból ál­lót*. sokszor dobog’«-, hogy ucm szeret nagy urakka: egy tu hol cseresznyét enni. de Bar* ; csay Domokos kivétel v,o!t. Bohém, tréiás : kedvű, mindig évvlődő, a komédiás népet imádó, közvetlen egyéniség volt, akihó! iár* easághan sohasem ütközött ki a fejedelmi vér gőgje. Egy délelőtt a Farkas-ulcai színház platánfát a i,tt séláJgatíam, a szerepemet ol­vasgatva. jelené.-eme'- várva, oiK-b'nt Zola- „Pálinká“-jának főpróbája folyt. Megyeri, az akkori is? v-zató rendezte Arra haladt Bar­clay Domokos R kérdi tőlem íiogy mit pró* Látnak a Színpadon? Megmondtam: A pálin­kát-. — Pisla bácsi ját8zik*e benne? — kérdi tovább. — Játszik, mondom, az Aranyszájut ját* Sza. az egyet € :• alakot a darabhao. aki szigorú antia-koholisla. a Józan«ágo1 prédikálja és el­retten íj képet fért az alkohol pusztításáról. A Daresay Domokos finom, szeli eines arcán eyy futó mosoly jelent meg Nem szólt sem­mit. Várt. Sejtettem, hogy valami tréfa van kialakulóban mert « fcjedeUmet ugv ismer­ték, hogy az egyetlen dolog, amit az éledjen komolyan nesz, <? tréfa, az egyetlen dolog, amire érdemesnek tartól!'«» idejét vesztegelni, másokn <k megiréfá á§a. Legendák szárnyallak szókról a szikrázói ötletekről, amelyek mind az ő agyában szüVtbek. Különbén A színházhoz csaáádi kapcsolatok is fűzték. Vejc vo:t Korlmly Bogdánnak, a hires örmény b ínkígazsíatónak a Pesti Hazai Takarékpénztár erdélyi vezérének, aki több ízben volt intendánsa a kolozsvári Nemzeti Színháznak. Bar csay Domokos, a fejedelmi vő ezen a címen is sűrűn megfordult a Szín­ház tájékán s különösképpen a mttteltni vá­gyó színészeket iarto-fSa büttk űrébe ti. Nagy­ritkán E. Kovács Gyuüa is a mulató kompá­niába került De őt mé<? Bal csay is résnek- táltft s megklméHe óvódáséitól. Különben is E. Korác* DYuta nem tartozott a duhaj ivók közé. SvcrtíMe a jő bori, eî N szórakozott haj- fűdig a vendéglői aszta! mellett. Petőfi -veite­ket és 1 saját költeményei! szavalta el-o'ene* kelgéletif mély bariton hangján ray-egy régi magyar nótát, de nem várluskodoitt italozás közben és a tivornyázók dlcsöndesedve, áh»- fatos&n b^íígatták. A fejedelem tehát vári a színház pTatán- iái a^att, én pedig egy fához támaszkodva!, lapog.gat.tsin szíerepemlve-n s tátkon őt figyel­tem, amint fel-alá séftiáSt. Puha, ringó járása voT.t. A k-ezéhen vékony sé-tapáiica. amelyet ujja körűi forgaalott, a fején gírardi-kalap. Finom arcé’, kissé előreugró orral, ritka8, körsxakállaí, a homloka beszédesen okos, a halántékán oJjan áttlgUtző & Ealváoy bőre* bog) .j. Iiajs/álerci mind kiiitköttek rajta. l'Vji-d Tini ver Fcjedc'mi ►Hrj l.i'dclyi í« j«- iliTnick utóda. Hugyog'i «>,/.. 1 > <«|i< I><.11, hogy egy ncin/.'-t vezén- lenne jicTlikáhan l.n'tu- láiiutf. lúi-Raduluii öleiben, bvéu azzal, l»oy.r ;iz tiis/ágpyiihb.én sziporko.-.iian • >I <-l« - kii/.tn:- /■■lúvivll iu.:kai:.ip<!tja a hnualyukal. H«>gv I lúr-.nilalnii »-leiben n «n’-f--ó - évi I, «-1* agadn i;irsaL:,;o»i ke-,/.»«-jjcv«-l mu altassa r* l.örii’ö,|c ■ llóklit hogy nagy livorltják. Ili: «» dúrófók ünnepelt hőse légién Ezen geiidolko/ .un <’s néz- i.elleni a tíirel- ue .eii várakozó fejedelmei, amikor <*ry*k f/i* oés. karláf sam in ebéin hiizódott * c-íjinli“» n el mondott egy vidám törló-iH'tct, ami nemré- gihen liirfént: A na;:y őszi hadgyakorlaN>kra Báiiffyhuny d környék.« !» ki szült a/, osztr.is uia'.yur hadsereg * a cgíöbh I- dumák, i-«*- rene Jíjzscfnck a búuífvhiinyadi Bare*ay-!> i-- telyhnn jt'öltek ki szállási. \ régi, ki-só «• i— li 'ay.igo t ka-télyl azonban ál kellőt, alakíta­ni, hngy alku in a* legyen a király ♦ bzálla«-.* Iá-tára * a fejedelem folkercstt npöisál, Kor* inily Bogdánt, hogy az áta'akitá' okho/ nz.iik -• ge* pén/összi'g engcdélycz«':sét kérj- . \v or méiiy-v zér azonban I huzódo7i:tt. Kihují F« - él? fajta iának virtusa, a takaréknak «Iá* ö-/- tönc, a focát szivla s nagy nehezen vó-giv1 b/i/er forintot volt haji ndó áidozrv: a ven­déglátásra. A ieji-thlnii vőben felforrt a .kai társi" érzés fejedé mi vendége iránt -a büszkén, lemijtójlag szólt a takarékos bank vezérre:--- India meg. kérem, derek apósom, hogy ti m'-gynr királyt várjuk ám nem pernar az örmény császárt Mr Arany szála esete Idáig jutott tIboszclésében benfente* *zi- iiLszboráloni. amikor kilépőit n kapun S' nt griirgyi. Fri-ien, elégedetlen jöd. Túl van a próbán s jól mondta c tirádáját az ;>tkos rí-reg^éq ellen. BaroSay iin gf/ólilja: —- Hová tucgy. Pisla bácsi7 — Haza. Nagyságos fejedeem — feleli jó­kedvvel Pista bátyánk. — No, ne siesseu — mondja Barcsa;. Do­mokos — hiró-rjen el, le.térünk cgv pohárka «I -.ygerj -zlorc, nn-g egy kis :iialacpórkí»'i* i< Bodoinhoz. fizutáu haza v»szcm t.n in.igát a kocsinoon. Pi^’j Iiátyánknnk n. m kellett biztaiáí. El : liinuck egyiít: Mi történt, nem tudom. Csak ; az* láttuk este hat órakor, hogy egy konflis ÖL meg a kapu előtt, r bból diÜöngvc szül! ki Sí«ntgyörgy« bátyánk. baurgcsHii rnarfeudé*- roz. káromkodik és kiveszünk a szavából sunyit, hogy: — T bad:a fejedelme*, bál m-m bemgatott? , A alaliogy' fehúntorgo'it í z öltözőhelyére, vle ott ü lében elaludt Az Araur-záju-t pedig azon az estén nekem kelle*l eljátszanom. Talán ez voF p/, egyetlen esc! Szeutt/yűraví j pclyafutáíábau. amikor íegyíTmsértést kóie- tclt el. Mert egyébkén!' p-Tdás- n köte’es.-cg* j tudó volt. Még a próbákra is pontosan járt ; el, pedig nem szerette. fe'.eHon-évnek tartotta • a sok pfóbáit és duzzogott. De azért reggel , nyolc orrkor mégis ő volt a legelső a szinház- ; nál. Az öltözőhelyen rJeyujtct: a pipáján é* ; vár: 1 türelmesen a próba kezdését ie z.ö csen* i gi/tév'. Egyszer kehelbaráija. fjzpSzák a hires kocsikéizitő meg is bosszantotta Mindenna» re ege.-’ 7 órí után talá'f u»o-it Szutcyőrgvi- vb| a Szamos fele.tti vashídon. Szetitgvörsyi « színház fe'é ó pedig a műhelye felé mftit cl vasikor. Mindennap megkérd e?:to főle. hogy: — Hová mégy. Pisla? S a felelet mindig ugyanaz vcé-í: ..Próbárpcí. Szeszük uram rsalc csóválta fejét, nem ér­iét;« a Pista bácsi konokságát Egyre próbái- 2''i va-iamit, ami, úgy íáiszík. nem sikerül neki. Egyszer azután nem álhwía meg s ami­kor Pista bácsi mernnt csak azt válaszolta kérdésére, hogy: .Próbára!“ kitört belőle a röéltatlaukodás: — Hát mit erőlködsz enn-vii? Egyszer-két- szer pfé'háld meg dr ha nem sikerül, bál hagyd abba, M MzIhSm De nein lehet Szentgyörgyit csak azokon qz intim anekdérfáknn át nézni, amelyeknek se «zen. se száma nincs. Kotno'y. különös értéke volt ő a magyar színpadi művészetnek. A di-*- csóséges multit Fárkn«s-útcaí FTÍnháziiak egyik legkiemelkedőbb s IegjdÍÍ®gzelesebh művész- alakja. Annak sz öreg színháznak szelem« j nevelte Őt is, hiszen ifjú legény volt, ontiker i arra a színpadra került - hü»é«íe*ea ott ma- ! radt addig a napig, amikor őrökre bcz-áruJitak . o kapui. A Farkas-utcai színház szellemét vitte át Ő a Hunyadi-téri uj szmházpalotáha ; s később, a meenfőbá’tálás Idcjéu, s séta téri ;! Bzetllős Színkör deszkáira ts. I ügy néztük mindig ezit az öreg színészt, miat & háborgó tenger közepéből kiemelkedő mohos, vén sziklát. KörűlÖMe zug a vi!u r. 1 tajtékzó habok csapkodják, slkongó szélvész -' kapaszkodik belé, bömbödő bullámbégyek tár­nok i*«cy rn|:n A vén zil»!.i mv .-ihióaiiíJ Ulll. lUcumill .1/1 VV / 1« ll -I, (ló vili I * oi-in J.ii jti mert mi ly« o I* h- -an futói!-3 i«'lpn u li'iifji r IcimLihe, i,/• r -zinben nn »-j pá/i'i, p.-i/ii : /ép> i'.íi dr.-igr.-’.yifíM • <>f 11.• fc/ • he» r« jl< Tm-l I ü/ó. J;y /u^utt <n,y lio /i. i\ fl t« n út n S/cntgvörgyi mini -/-u- körű »* g klilönfédc . i/unni“-<»U »n*ári »ih-ifa. K«'-rk«.jH >>• • U|)ko(M«k :< in ivé'/i i/V ►,< /i-lyi , l,-. -j ! lodr-í. Felkapott u Inr k/ ó- cgy-< i,y luv« J kudu tin ijuulivulot, mdorta f*T fel ; ma^i J j H kijri»1hi-r/i).'.'l<: tombolva, die'ő-./• p<»t Iia ,1 : ujjongva j táncoló babforgatag. Jf. im J ! egy jtütuil « v Kuhflnva loctwn %>iA\ gög«.J ; bul árnhcg). A f, ó ji/« kevargó ürv.' iv« av- if j el b«hoc*kiíival együtt. Hová lett? Ki --míóL-P \ >/ik r;i, hogy vo 1 I> » vén 'min ott áll tr,B ■ 11rvó(jy li »-*i nyugodtan, rzi árdnl. gviÜ.i t j» • 1 un \ n a mélyben, a magyar nép gazda; .® kin«:njket rejtő mél;ében. Hit*' rz igez-á-í g \ o/lu-ír .-ősege, a föld rögé.hr-/ való hü«ég< A Atmrc í öUískiidött, a ti a eztolii'net vzolgált.» bel vei» c-'/.l* udőn át. Ingadozás nélkül, vihar l’Hii. vcszlieu. A hajdani tisztes várostói, <>bo va döcögő«, ekhós R/ckéren érkezeti, m«J~ ti-K at lilával, In’tykc pörgő kalappal du- fürt in fölött, ifjonti lelkesedé se’ — nem tudtj B tft cl-zí-kítaiii amuvnak rinbiró csöngése, hi-B voga tó hírnek hivságos hívása. A inairysr ■ ^péplélekböl, ahová móly n bolefurla művi-1 f-/i te gyöken-it. nem tudta öt kiszakítani e ■ váltakuz'j iz’ések dividos b óbori ja. Az uj, meg uj művészi isteusé^ek üvöltő dpviv imádéiul. Aki sohasem „komédiádon** A rpa« var földnek *? v da rajija olevenedítt mez <i Kzinpadon, nmikor rálépi-H. A föld volt a* él* ti , öröme, élete eé.ija. Á délelőtti pró­bákra is :i/«;rt haragudó“-*, mort eävonta az id< j*-l a nie »ei munkától. iSVm ..komcdiá/oít4' li a színpadon íorn sohoL önmagát, egyszerit p — I ra«-/!! lényét adta beszédében, megieh uésé* ( h- o, ti-mpós mórikálásában még akkor is, ha Irakkba öllöztették Ellenállhatatlanul é« groteszkül tnnlat*ágos volt pclJául a . Mg-- gyáros“ Mouiincd-jában. Luciferje is lassú, kimért mozgású, fuffango- í.% ;:om»"z inda!-vtu inatry r \iara<^Y.[ vr>’t. D - hát ez nem az ő hi­bája volt hanem » színház szegénysége. A színháznak sohasem volt módja ahhoz, bcsy ' sak ritka, ünnepi ."ikalornr.Tt íarHoca.« i .Sz nigyörgyit ..Tag“ volt. akinek munkaéve­iéi ki kellett használtai, kannak klilönlcg drágakövek, amelyek csrk bí-onyos foglala',- 1 an hatnak. A színpadnak ifven külön!:gc«5 ékes séce volt Szcntgyör-.vj. akit min'leuusp <ná». .«sokszor bozaá nem Ülő fcílftla'ba öltöz­tettek. De mikor hozzá méltó cgyénisé;fc:éh( r • ta álé» feladatot bíztak rea. a ezinpad lega a- i vohhjai közé emelkedett. Peleskeí nótárius c. ; Ligán)-a Vén bakancsos-ö, libr-rc-a, a ío- ' ■oDcban Mrawcsák-ja, a Sárga csikóban » Puszfabiréi a T nitónő ..Öreg luüván gazda • is. LilinmfT Szilvav professzora, a Píío* bű­évé.'iárisban Peták káplár-ja, Aranyember I Brazovics Athanáz-a Ocsk-'V brigádéról Sző- : rényi-je. a Páriiítők Öreg bíró-ja feíejthetct- j len emlnri a akitások. A megvár létek titpk- ; zatoF gazdagság'-, mélysége é* vírtuBa nyílt I iaes a nézők ámu'ó Síieme előtt kristáüvüsz- j tán. átlátszóan Lé ekzetélállifóan uüsée«:-i és természetes vo * mindest mczriiiíata. a nézése - járás:.I. Fn legalább őüven*?ef 'láttam tőié a Ligójjy-i de amikor ötvenedszer néz'.vtn meg, akkor is kicsordult a nézőtéren a könuvefu Elf eVifetfetn. bogy szinházban üÜk. azt hí:* tem. hogy a falu végén vagyok c-gv uyomoi. ît rigánypu'ri előli:: s vé etkritu tanúja lettem ege SorssujtoM vén ember fájdalmának. Hatvan esztendei«? e*é*7 Érdé-ynek .,P»»ta bácsi "-la volt. A bácsi sző nem az öreg kor előtt való tisztelgés, hr nem a szereüsd becéző meguvítalkozá'a volt. Afíndetikinok. aggnak fi Trínak, gvermekrifk. no'cárnak, paras/.'nak és magyarnak Pista bácsi volt A szinlap hi- vataüs komolysággal .,Szen*ayŐrgvi István *-* jelzett, de ha este felvonások mán fiiggöav elé szólították, mindenki csak Pisla báesi-t kiá-itoti. A ßmmm Jósséf rend fow®gkg3emzí&se 1911 április 22-én ünnepelte Kolozsvár Szentáyörgyi István első köloísvári feTépésé- nek ötvenedik évfordulóját. A kormány iid vözletét gróf Esterházy Kálmán főispán, a városét Szv(icsina Géza polgármester tobnád cíolta. A nagyközönség -ti? »tej etet gróf Bethlen Bólint, jelen-telte, sail an go« rémekbe készült dohányzacskó* adva át neki mnc-íy- ben 2000 koron ■» vo'it erénd5 araftnybau. Nasr pénz volt ez ám ekkor! A pesti Nemzet.« Fzm= ház nevében Vótray Beterít Béla, az Oner?- ház nevében Vidor Dezső, az Országos Sz:* nészegyesüíet nevében He.lt/ty Nándor. Er- délvi Irodalmi Társság nevében Kovács íi‘- **<>. az egyetemi ifjúság nevében Páijfy László 9 végül a színház nevében JnnowV* Jeltő igazgató köszöntörte. Mikor pedig a hi­vatalos ünnepségnek vége voU, a függöny összecsapott, de néhány piffianrit töitiva- wirs szétynill s a sz.inpaeSon a kíg bricska állóit, amelybe sárga kis 16 vo't fogva. Ez volt az iparos lárs&őJnrR fi gyeim esséce. SsetrfgyÖrcyi ugyanis borozgatás közben sokszor panaszko­dni t. hogy messze van a szőlője, sok idejébe tóik aajg oboaként klgialag®! qd«, »«f, SzenigyörgyiIstván születésének századi évímdluiéía

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom