Ellenzék, 1942. március (63. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-07 / 54. szám

E'Xti-rft . 0^S2ághá2tér Mwvuni BUDAPEST ^í'lítat. n t-OxSZOMBAT, 19*2 március r. wCi ÄÄj5 16 FIULÉE Dar nmesziGség és ItlailéfcSvaSal: lolozsvár, HsXöl áékal-Bíca iß., I. fisneíeh Telelőn: 11—09. Kvoiaia: 3I2Î Ssieteoi-atca 8. szám. Telelőn sz..° 29—23 1LIPIT0TT1: TH1 MIKLÓS Hl lladótalaliionos: P 8 U S S Ä. I. lolozsvár. Elöílzetési árak: hamis 2.71 ■emratiévra 8, félévre IS, egész ivra 32 naigÎ. (3L |(!Q Das durch dem zweiten wiener Schiedsspruch heimgekehrte • B Halb-Siebenbürgen begrüssi seinen. >dod; hohen Gast, den Vertreter des Diit- aaf ten Reiches in Ungarn, Gesandten taiCf Dietrich von Jagow, bei seinem ert­ast«, sten Besuch in Kolozsvár, mit Dank- iißd barkeii, unerschütterlicher Freuud- sdo# schalt und fester Kameradschaft. mW" Wir heissen Ihm mit ungarischer Gastfreundschaft herzlich will kom­ién* men, WÜr sehen in Ihm nicht nur den ioV Vertreter des Reiches, und den Ge­ana sandten des Führers und Reich- X5si kanzlers Adolf Hitler, sondern einen X3ä hervorragenden Vertreter des deui- do?; sehen Volkes, des deutschen Solda- nef Sen und der Idee des Natlonalsocia- ßii iismus. Dietrich von Jagow ward© ior von der Kommandobrücke einer Einheit der deutschen Kriegsmarine ns zu der Übernahme seines Postens in ü8 Budapest abgeruien und so brachte ®r den klaren Geist und Rück des oh Boidaten und des* Seemanns mit sich, der so sehr mit unserer Geis- jíí tigkeit verwandt ist. Wir wünschen dass Diettiicli von Jagow zwischen den Mauern unserer alten Stadt den Hauch der Seele Siebenbürgens spü­ren, und all des sehen und erkennen soll, was wir Ihm. und durch Ihm idem deutschen Volk aufrichtig, männlich und ungarisch entgegen­strecken. Er soll es spüliren, dass der Geist Siebenbürgens der Geist des neuen Europas ist, er soll es er­kennen, dass hier ebenso, wie in ganz Ungarn aufrichtige und würde­volle Worte gesprochen werden. Das ungarische Volk Siebenbür­gens war zweiundzwanzig lange Jahre hindruch den Aenderungen der AnssenpcIliik ausgeliefert. Man ent­schied über ihm, ohne ihm. Es musste sich nach Innen wenden, um & die eigenen Kraftquellen aufzusu­chen und verstärken. Es stand unun­terbrochen im unerbittlichen Kam of. den das minderheitliche Geschick, mit sich brachte, Der Kampf stärkt und stählert. Das Leiden hebt die Seele in ptfe geahnte Höhen und das Aufsichtselbsfangewiesensein vor leiht Kraft und Glauben aus denen ewige Werte geboren werden. Nach der Heimkehr Halb-Siefoenbürgens gelobte das befreite Ungartum dieses Landteils, diese aus Kami und Leid geborenen Werte der Gemeinschaft der ganzen Nation za schenken. Durch sie und mit ihnen, an der grossen Arbeit des Neuaofbauens des ungarischen Reiches teüzuneh- men, Da das ungarische Volk Sieben­bürgens zwei Jahrzehnte hindurch weder an der Aussenpolitfk noch an der Staatsfübrung aktiv tedlnehrnen konnte, hatte cs die Gelegenheit und den £wang im höchsten Sinne des Wortes genommen, Nationaîpotitik 2U treiben. Man kam bald zu Schlüs­sen und Ideen dl© in Form einer geisteigen Revolution sich auswirk­ten, Grundsatz dieser Revolution war den neuen Menschen zu schäf­te®. Den neuen Ungarn- Den sozia­len, kollektiven, nationalen Men­schen. Die Parolen die gegeben wur­den, stimmen mit (lenen des neuen Europas überein: einer für alle, alle für einen. Jede Arbeit wurde zur nationalen Tat. Jede Leistung wur- I de zum Gemeingut des Volkes. So wuchs in Siebenbürgen die1 neue Ge- ! nerafion heran, dile jedei Arbeit mit ' der Verantwortung für das Ganze leistete. Und man kann auch ohne Wallen Soldat sin. In den grauen hoffnungslosen Alltagen einer be- i drückender Übermacht gegnüber, j um das Dasein zu Kämpfen, erzieht zur Heldenmütigkelt, zur Kamerad- I schalt, zum Gehorsamm, zur unbe­dingten Ehre. Das Ungartum des \ helmgekerten Landtekis steht be­reit durch diesem Geist durch- 1 drungen in dichten Reihen geschios- i sen mit Arbeit und Kampf, selbstlos und opferbereit für die ungarische Erneuerung elnzutieien. Bis aller­höchste Parole war und ist aber, dass wir nur ungarisch leben kön­nen, entsprechend unserer alten und Leeren Überführungen, unserer Art 1 und unserem seelischen Gepräge. Wir sind uns damit im klarem, dass das neue Europa n/'cht nachgealimt, sondern erlebt werden muss! Nicht \ die Formen, nicht die Worte sind f ausschlaggebend, sondern die Idee selbst und der Mensch der diese Idee resiles vertreten kann« Und wenn wir als nunmehr voll­berechtigte Bürger unseres eigenen . Staates an die Aussenpolitik den- I ken, an unsere Beziehungen zu den ’ andern Völkern Europas, so betrach­ten wir diese Frage unseren Freun- ! den ebenso wie unseren Gegnern gegenüber mit "Würdet, Wir fühlen der Achse gegenüber nicht nur Dankbarkeit und inr’ge Freund­schaft, sondern wir sehen in ihren Kampf die grösste Tat der Welt geschickte, dessen Ziele die Ziels eines jeden Europäers sein müssen. Die Geschichte hat ihre ewigen und : unwandelbaren Gesetze denen jest I Deutschland und Italien gehorcht. Ihr Kampf wird auch für uns, ge­führt die in eigenen europäischen Europa unseren Platz als freies und unabhängiges Volk einnehmen wol­len, jenen Platz der uns durch un­sere Vergangenheit, unsere gsogra- ! phischen Lage, unsere aufgebotenen j Kräfte und über alles auf Grund unserer Ehre, zugesprochen wird, i Dietrich von Jagow wird nur kur- i ze Keit bei uns verweilen. Im Lande der „drei Nationen und vier Religio­nen“ w«rd er neue Farben sehen, ! neue Menschen kennen lemen und neue Ideen treffen. Er wird es mer­ken, dass wir ein untrennbares ) Glied der ungarischen Heiligem Kro­ne, ein Stück des ungarischen Le- ! feens, ein Teil des ungarischen Vol­kes und die unerschüterlichen ; Kämpfer des neuen Europas sind. Das heimgeherte Halb-Siebenbürgen begrüsst mit diesem Gedanken und mit diesem festen Glauben den ho­hen Vertreter des Dritten Reiches, i Würdig Ihm und uns. A második bécsi döntés során ha­zatért Fél-Erdély hálával, megren- ditheteílen barátsággal és Mi bajtár- siassággal üdvözli magas vendégét, a Harmadik Rircdaíom magyaror- szágii képviselőjét, Dietrich von Ja­gow követet, első' kolozsvári látoga- j lása alkalmával. Magyar vendégsze­retettel mondunk Isten hozott-at ne­ki. Dietrich von Jagowfcan nemcsak a birodalom képviselőjét ás Hitler ; Adolf bírod almi vezér és kancellár j követét, hanem a német nép, a né- | német katona és a nemzeti szccia- i lista eszme képviselődét látjuk. I Dietrich von Jagowot a német ha- j ditengerészet egyik egységének pa- j £ ranosnoki hidjárói szólították el, j hogy elfoglalja Budapesten állomás- j helyét is így magával hozta a kaio- j na és a tengerész tiszta szellemet és [ tekintetét, amely annyira rokon a \ mi szellemiségünkkel. Azt kivonjuk, hogy Dietrich von Jagow ősi vére- , sunk falai között megérezze Erdély j lelkének leheletét, meglássa és felis- j merje mindazt, amit mi férfiason és magyarul felé és rajta keresztül a j német nép felé nyújtunk. Érezze j meg, hogy Erdély szellem© az uj Európa szelleme és ismerje fel, hogy ; itt éppen ngy, mint egész Magyar- országon «szinte és méltóságteljes j szavakat mondanak. Erdély magyar népe 22 esztendőn keresztül a külpolitika változásai­nak volt kiszolgáltatva. Róla — nél­küle határoztak. Befelé kellett for­dulnia, mefj kellett keresnie és fel kellett fokoznia erőforrásait. Állan­dó és kérlelhetetlen harcot vívott, amelyet kisebbségi sorsa tett szá­mára kötelezővé. A harc erősít és acéloz. A szenvedés soha nem sej­tett magasságokba emeli a lelket, erőt ad és hitet, amelyből örök ér­tékek születnek. Fél-Erdély vissza­térte után ennek az országrésznek felszabadított magyarsága megfo­gadta, hogy ezeket a harcból és i szenvedésből született értékeket az egész nemzet közösségének ajándé­kozza. Megfogadta, hogy velük és ál­taluk vesz részt a magyar biroda­lom újjáépítésének nagy munkájá­ban« Miután Erdély magyar népe két évtizeden keresztül se a külpolitiká­ban, se az áliamvezetésben tevékeny részt nem vehetett, módja volt reá és rákényszerült, hogy a szó legma­gasabb értelmében véve, nemzeti po­litikát folytasson. Csakhamar olyan végeredményekhez és eszmékhez ju­tottak el, amelyek egy szellemi for­radalom formájában jutottak kiieje- zésre. Ennek a forradalomnak alap­ja az nj ember megteremtése volt. Megteremtése az uj magyarnak, A szociális, kollektív, nemzeti ember­iek. A parancsok, amelyeket adtak, egyeznek az ni Európa j^rancsaivát egy mindeklért, mindenki egyért; Minden munka nemzeti tetté vált. Minden teljesítmény a nép közkin* csévé leit. így nőtt fel Erdélyben az ifjú nemzedék, amely minden munkát az egész néppel szemben érzett fele lősság jegyében végzi el. Fegyver nélkül is lehet katonának lenni Szürke, reménytelen hétköznapokon egy nyomasztó túlerővel szemben küzdeni a létért, hősiességre nevel, hajtársiasságra, engedelmességre, feltétlen becsületre, A hazatért or­szágrész magyarságát ez a szeHem hatja ái és zárt sorokban áll mun­kára és harcra Önzetlenül és áldo­zatra készen a magyar megújulás» ért. A legfelsőbb parancs azonban ai volt es ma is az, hogy mi csak ma­gyarul tudunk élni, ©«d és szent ha gyományaínknak, szokásunknak és lelki arculatunknak megfelelően Tisztában vagyunk azzal, hogy az uj Európát nem lehet lemásolni, hanem, át keli élni! Nem a formák, nem s szavak a mértékadóak, hanem maga az eszme és az ember, aki azt mars d oktalanul képviselni tudja. És ha mi, mint immár teljesjogu polgárai saját államunknak, a kül­politikára gondolunk, azokra a kap­csolatokra, amelyek Európa más né­peihez fűznek, úgy ezt a kérdési ba­rátainkkal és ellenfeleinkkel szem* ben egyaránt méltósággal kezeljük. A tengellyel szemben nemcsak há* lát és mély barátságot érzünk, ha­nem az ő küzdelmükben látjuk a vi­lágtörténelem legnagyobb tettéti amelynek célja minden európai cél­ja kell hogy legyen. A történelem­nek megvannak a maga örök és megváltoztathatatlan törvényei, me­lyeknek Németország és Olaszország most engedelmeskedik. Harcukat értünk is vívják, akik egy európai I Európában, münt szabad és függet len nép akarjuk helyünket elfoglal- j ni, azt a helyet, amelyet számunkra ' múltúnknál, geográfiai helyzetünk I aél, rendelkezésünkre bocsátott I erőnknél és mindenek fölött beesnie- I tünknél fogva kijelölnek. Dietrich von Jagow csak rövid j időt fog közöttünk eltölteni. „A há- I rom nemzet és négy vallás*1 országé- i ban uj színeket fog látni, uj embere* ; két ismer meg és uj eszmékkel talál í kozik. Észre fogja venni, hogy mi el I válaszíhatatian tagjai vagyunk a I magyar Szent Koronának, darabja a I magyar életnek, része a magyar nép I nek és rendíthetetlen harcosa az uj* I Európának. A visszatért féi-Erdály : ezekkel a gondolatokkal és ezzel az I erc's hittel üdvözli a Harmadik Bi j rodalom magas képviselőjét MéHé- I «J®. hozzá ás hozzánk«,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom