Ellenzék, 1942. március (63. évfolyam, 49-73. szám)
1942-03-05 / 52. szám
/ I H 4 2 hi 4 r © i a .*■ 5. & Hogyan él mm mm «HíJéíyl sssagyta»' l®ir$®d«iS®iiaai I Az erdélyi nsiáépilés monlcais Öei'ejező közlemény. (XXXII, j ■A* legioaííífsabb magyar feladat mai Öfijgötieaüí kivenni részünket Erdély ujjáépilésének munkájából. Ez az elhatározás egyformán él a magyar társadalom összes rétegeiben. Miért vaunak tehát súrlódási felületek? Miért történhetik meg, hogy a közéletben vagy magántársaságokban olyan megjegyzéseket hallunk, amelyek enyhén szólva, félreért esek re adhatnak alkalmat? A riportsorozat keretében igyekeztünk megadni a válaszokat mindezekre. Őszintén fog ,1’Ellkoriunk az erdélyi magyar társadalom, jelenlegi helyzetevei. Rávilágítottunk a mull küzdeűimeire és (3 felszabadulás utáni életlehetőségekre. Már a cikksorozat bevezetőjében is hangsúlyoztuk, hogy az alkotó munka egyik előfeltétele az őszinteség. Riportsorozatunknak az volt a célja, hogy részese lehessen az alkotó erdélyi munkának: ezért igyekeztünk a lehető legnagyobb őszinteséggel bemutatni az erdélyi társadalmi OiSz* lályok jelenlegi életét. Mindannyian megállpithaíjuk, hogy az erdélyi uj* jáépiíés további munkájában Erdély minden magyar lakosa éppúgy részt akar venni, ahogy a kormányzat és anyaországbeli testvéreink szivükön viselik a felszabadult országrészek sorsát. A mai rendkívüli viszonyok között létre .kell hozni a snagyar társadalom teljes egységet. Száműzni kell társadalmunkból mindazokat a jelenségeket, amelyek az erők szétforgácso* lására vezethetnek' Ezek a szempontok késztették arra az Erdéiyt Pártot, hogy pártszövetséget kössön a Magyar Élet Pártjával és ugyanakkor felhívást intézzen az összes politikai pártokhoz, hogy szüntessék be a személyi ellentéteket és vitákat. Mindennél helyesebb elgondolás, hogy ez a megmozdulás Erdély* bői indult ki. A mi országrészünknek van leginákbb szüksége arra. hogy zavartalan Jegyen az elkövetkezendő épitőmunka és sorainkban ne támadjanak belső ellentéteket. Nehéz időkben félre kell tenni minden olyan személyi szempontot, amely a közösség hátrányára szolgálhatna. A trianoni összeomlás óta elteli Sdő a magyar öntudatot és életerőt &z egész világ előtt bebizonyította. Hála országgyarapifó Kormányzónk erőskezü politikájának és bölcs éleslátásának ma olyan szerep vár ránk az európai ujjárenöezé? munkájában. amely méltó a magyar nemzet ezeresztendős múltjához és hagyományaihoz. Erdély magyar népe viszont igazán rászolgált arra. hogy kiérdemelje a fel- szabadulást, mert az elmúlt huszonkét esztendő minden megpróbáltatása közölt törlietetlemil kitartott magyarsága mellett. A felszabadult Erdély magyarságának hivatalos képviselete most azzal a kéréssel fordul a nemzet összességéhez, hogy az elkövetkezendő napokban mindenki álljon a teljes magyar egység szolgálatába. Ne legyenek politikai táborok és szereplésre vágyé elégedetlenek. A szeméin kérdések éintézésé! hagyjuk arra az időre, amikor az újjáépítés munkája már befejeződött. Erdély a parlamenti életben is példát akar? mutatná és azalatt a rövid idő alatt, mióta az erdélyi törvényhozók n parlamentben és törvényhozáson kívül resztvettek a magyar politikai élet munkájában, hangjuknak becsületes tárgyilagosságát mindenki elismerte. Olyan erkölcsi tőkét jelentett számunkra az eddigi politikai szereplés, hogy most nyugodtan fordulhattak. a magyar tömegekhez a politikai pártharcok felfüggesztése érdekében. ♦ Riportsorozatunk folyamán mindig gondosan ke- rültük a politikai bírálatot. Tisztán társadalomkot-aíó nózőssöghől ismertettük az erdélyi társadalmi rétegek jelenlegi helyzetéi és kerülni akartuk, hogy barmi" lyet» politikai kérdésben állást foglaljunk, ites-zefog;' kilóul hangsúlyoznunk keli azonban, hogy úgy az erdélyi újjáépítő munkának, mint ezen túl az európai ujjárendezésben való szerepünknek legfontosabb előfeltétele a teljes nemzeti egység. Ilyen nemzeti egység csak akkor létesülhet maradéktalanul, ha abban a magyar fajnak minden egyes tagja elvégzi a reá bízott feladatot. Az erdélyi kérdések ismertetésénél egyik 'legfontosabb szempontnak azt tartottuk, hogy? ne lesgyen különbség az „anyaországbeli44 magyar és a „bennszülött“ erdélyi között. Azért foglalkoztunk a lehető üeg- nagyobb részletességgel mindjárt a riportsorozat első fejezetében ezzel a kérdéssel, mert minden ellentétes véleményt meg akartunk ismerni, hogy annál közelebb jussunk a mgoldásboz. összefoglalóul is csak azt mondhatjuk, bogy az erdélyi újjáépítő munka folyamán minden olyan szempontot száműzni kell, ami keserűségre, rossz utóizre, vagy bármilyen félreértésre adhat alkalmat. Az „anyaországbeli magyar ne bírálja tehát éles szóval az erdélyi viszonyokat, hanem igyekezzék beleilleszkedni abba a hangulatba, amelyet a kisebbségi sorsban eltöltött huszonkét esztendő kitermelt. Mi, erdélyiek pedig lehetőleg tartózkodjunk a hősiességre és kisebbségi mártiromsiáigra való hivatkozástól. Ezzel úgy is tisztában van minden magyar ember és az átmeneti idő után a személyi hőstettekre való hivatkozás semmi esetre sem szolgálhatja a zavartalan épitőmunka érdekeit. Az erdélyi épitőmunka mindenki számára a’kal mai ad. hogy jóindulatú elgondolásait érvényesíthesse a magyar sorskérdésekben. És miután mindenkinek részt keli venni ebben a munkában, ujV-a hangsúlyozzuk. hogy a jövendő magyar életbe azokat az elveket keli] átvinni, amelyek az erdélyi magyarság kisebbségi sorsában kialakultak. Óvakodnunk keli tehát attól, hogv az egves társadalmi osztályok között olyau válaszfalak emelkedjenek, amelyek bizalmatlanságokat termelhetnek ki. Meg kell őrizni a régi erdélyi szel femet, amelyet úgy határoztunk meg. hogy’ „magyar és magyar között nem lehet különbség4'. ♦ Riportsorozatunk bevezetőjében hangoztattuk, hogy beszélnünk kell a nemzetiségekhez való viszonyunkról is. mert kormányzatunk legfontosabb törekvésle a helyes nemzetiségi politika. A magyar közjog sarkalatos tételei biztosítják az itt "élő nemzetiségek számára mine azokat az állampolgári jogokat, amelyek az álam-alkotó magyar nemzetr-t megilletik. Kormányzatunk ezeket a .törvényes rendelkezéseket becsületesen be is tartja. A magyar állam a nemzetiségektől! természetszerűen megköveteli az állampolgári hűséget és törvényeink tiszteletben tartását. Ezzel szemben már az átmeneti idő alatt is gondosan őrködött 3 nemzetiségek it előkezel' szabadságán é? iskolapolitikájának keretében lehetővé tette, hogv minden nemzetiségi vidéken a nemzetisé' gek anyanyelvén iskolák létesüljenek. Az erdélyi ma- gy; rság egy pillanatra sem felejtette 0; az címűit huszonkét esztendő tanulságait^ Nem akarunk a/íokba a hibákba esni. amelyek miatt mi panaszkodtunk az idegen uralom alatt. Nemzetiségi politikánknak ez a vezérelve, amelyet politikai vezetőink mindig hangoztatnak. Az erdélyi magyarok éppen ügy, mint az anyaoc- szágbeüiek tisztában vannak azzal, hogy Erdély földjén idegen anyanyelvűek is élnék, akiknek szintén szülőföldjük n mi hazánk. A magyar haza békés és szeretetteljes otthont nyújt mindazok számára, akik az ezer éves- magyar múlt hagyományainak szellemében telje« lelki megértéssel akarnak dolgozni ennek a földnek gazdagabbá tétele érdekében, A lovagi as magyar tér* loésoettel sohasem fért ö.-a/.e a bosszuállás. Nemzeti- sép politikánk tehát megköveteli az ország é-* műi /c-l ixiacuti feit ét len hűségei, vissz# kívánja hegyezni. Jogaiba a sokat erdélyi mxftfztinb&c, á.v îtgyiuxakkor tiadelefthea tart;» son idefea «nyfmje ű - • állampolgári jogait S». A riport»prózainak ezroi * védéssel! kapcsolatban sem lehet taz a feladata, hogy a nemzetiségi politika részleteibe bocsátkozzék. Nem ako rank tehát politikád módszerekről, vagy a nemzetiség' kérdés megoldásának különböző rendszereiről vitat kozni. Aki békésen együtt akar velünk élni, annak minden lehetősége megvan erre ős azok:, akik a magyar rjorsot intézik, ezt & jövőben is lehetővé te«zik. Azt. azonban senki sem vitathatja el, hogy a békés nemzetiségi politika előfeltétele az erdélyi magysir^áy helyzetének teljes jóvátétele. ♦ Mindazokat -a kérdéseket igyekeztünk összefoglalni, axnelyeket a riportsorozat bevezetőiében felsoroltunk. Voltak olyan fejezetek, amelyekben egyes kérdéseikkel talán túlságos réízfetességge! foglalkoztunk és az is megtörténhetett, hogy más kérdéseknél viszont olyan részletkérdést hagytunk figyelmen kívül, amelyre a szakmabeli, mint hiányosságra mutathat rá. > A riport- sorozat szerzője mégis úgy érzi, hogy becsületes és ke moly ujságirómunkát végzett, amikor felvetette- azt a. kérdést: „Hogyan él ma az erdélyi magyar társadalom’J Az Ellenzék szelleméhez és hagyományaihoz híven, min Jenben elfogulatlanul az igazar akartuk megírni. Ha a/ erdélyi társadalom jolenltegi helyzetéről szóló össze foglalásunknak vannak esetleg hibát, úgy készsége örömmel fogadjuk, ha azokra rámutatnak. Minden meg jegyzés és minden tárgyilagos bírálat -ugyanazt a célt szolgálja, amelyet mi tűztünk ki feladatúi. Azt akarjak, hogy közéletünk olyan erkölcsi magaslaton álljon, n.mdly biztosítja az erdélyi újjáépítő munka sikerét. Legutóbb, az erdélyi nyeremény kölcsönkotvényei-. kibocsátásánál meghatotían láthattuk, hogy az erdélyi, kérdéseket az egész magyar társadalom mennyire íi szivén viseiö. Egy sziwel-Iélekkel 'megmozdult az oi szag egész népe és hetek alatt összegyűlt az a százmillió pengő, amelyet a kormányzat újabb erdélyi beruházásokra fordít Országrészünk természeti és lelki kincsek ben egyaránt gazdag. Az idegen uralom politikájának az vcót a célja, hogy anyagi értékeinket kiaknázza., ugyanakkor azonban nem törődött a beruházásokkal és ezért, történt, hogy a felszabadulás ieszegényedett E? délyt talált az egykori gazdag ée virágzó országrész he. lyett. Mgsí, hogy köszöntött a snagyar hajtulhasadá? «*• a kormányzat a maliban végzett munkát is mindenbe® móltányölni akarja, azt is el kell ismerni, hogy aséáí nagyon nehéz feladatok előtt állunk, amelyeknek meg valósítása érdekében teljes munkabiráisunkra van szóik ség. Az újjáépítő munkában vállvetve veszünk részt ft küzdelemben. Ne jelentsenek nehézségeket azok a tények, hogy a magyar társadalom egyik része vezető szerepet töíft be, a másik réteg pedig közkatonai nrar kai vállalt. így volt ez a kisebbségi időkben is, amikoj a magyar és magyar közötti érintkezésben elsősorban az őszinteség uralkodott. Hiba volna, ha az őszinte - ségnek bármilyen akadálya felmerülne, de ugyanakkor azt is éi kell iléink ha valaki az őszinteség elvénél fogva rosszindulata és személyeskedő bírálatokkal így? kéznek magára vonni a figyelmet. Befejezésül azt reméljüle, hogy a ripío-i^sorozúi hozzájárult iaz erdélyi épitőmunkához és ráért igye kéziünk minden sorát az őszinteség jegyében rac-giroi Jósaándéku magyaroknak mindig meg keli érteni egy mats’, Szívesen vitatkozunk, beismerjük g hibáinkat is. hegy annál közelebb juthassunk az alkotómunkaj érdé kében megkövetelt teljes magyar egységhez. Ha csak valamennyiben is elértük ezt a célt, hisszük, hogy 2 magyar târsadaloa: jelenlegi helyzetéről osezefogüari ismertetés aess volt hiábavaló. VÉGI! JÓZSEF. Elnevezések m Egyetemi Edayv- tárhoz BUDAPEST. március ’» (MTI.) A vallás- Ó3 közoktatásügyi miniszter a tudományos ca műszaki személyzet létszámába® Sebestyén Józsefei-, a kiváló kolozsvári hera!diku?t a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem j könyvtárhoz könyvtári tisztté és Sófalvy Erzsébetet a kolozsvári Ferenc József íutío- mányegyetem könyvtárához kezelővé kinevezte. letartóztatták az ál-fsstéalYészt MAROSVÁSÁRHELY, március 5. (A? Ellenzék tudósítójától.) A marcsvásárhelyi rendőrség vakmerő szélhámost fogott el. A detektívek előállították a kapitányságra Nagy j Dezső óllitófeigos festőművészt, aki napok j óta járja a marosvásárhelyi iparosokat és kereskedőket azzal a mesével, hogy március Í5~én Lakásberendezést kiállításit rendez a Közmüve’ődési Ház nagytermében.. Erre ti célra több kereskedőtől és iparostól SO—60 pengős benevezési dijakat szedett be, A rendőrség hamarosan megalapította, hogy az állítólagos kiálltáén* nem is kért engedélyt, i A szélhámost őrizetbe v&tíék Az eljárás meg- * indult ellene. 1 Negyven mázsa lisztet akartak élvonal a forgalomtól * i vádlónak padjára kerítik KOLOZSVÁR, március. 5.  büntető* jj törvényszék Gsepreghy-tanácsa siserdáa j délelőtt foglalkozott Thurzay Árpád, Pol~ j Iák Izrael, és Fogéi Henrik kolozsvári lakosok biinperével. Az ellenük emelt vád közszükségleti cikk egy rendbeli jogellenes e-lvoaása bűntettének kísérletéről szói. A vádirat szerint Tfmrzay, Pollák és Fogéi — utóbbi kettő pékséged —, mint tettestársak, együtt és kőztfeen, nyereség- vágyból megkíséreltek jogellenesen elvonni 40 mázsa lisztet, tékái olyan közszükség” leli cikkets mely Kolozsvár város ren- 1 delkezése alatt éU. A vádirat röviden igy vázolja kísérletüket és ennek kudarcai: Thurzay Árpád a város közellátási hivatalából] óvatlan pillanatban ellopott 40 rn-’áizsa kenyér kiváltására jogosító érvénye« kény ér jegyet-. Est a teitestărask 80 pengőért eladták Birá József keuyérgyá" rosnak, azzal, hogy’ a jegy fölhusználásá" vsi megfelelő mennyiségű lisztet igényeljen. Biró azonban leleplezte az {izeimet és feljelentette a vádlottakat, A vádirat egyébként Thurzay megbüntetését lopás vétsége, társainak megbüntetését pedig orgazdaság vétsége miatt is indítványozza. ■  tegnapi tárgyaláson a tanúként megidézett dr^ Hegedűs Sándor város* tanácsnok és Biró József kenyérgyáráé ffiesn jelenhetett sn€g. Kerekes ügyész erre való tekintettel a tárgyalás elnapolását indítványozta. Demeter János ér. és Pielie Ernő dr. védőügyvédek ia tárgyalás megtartását kérték, annál is inkább, mert a vádlottak teljes beismerésben vannak  törvényszék az ügy fo- tírgyalá^áf hivatalból kitűzendő időre elnapolta, egyben újabb tanuk megidé- ífiéséf rendelte el. ' mmami káraira Mai: u aapiei I ftciszifs Nemielf Sriekáz ! UNGVÄR. március 5. Néhai Kozma Mik-. lés, Kárpátalja kormányzói biztosának kerde- ş aaényezésére alaktdt meg Ungvar székhellyé! *3 e Ruazia Nemzeti Szinház. A kezdet nehéz- j ségei alán több rendbeli átszervezésen ment > keresztül « arinii íz, míg végül S-uchr ?;i. ; Emil igazgatása, alatl megkapta mai vég- ■ legesnek tekinthető szervezettségéit. A Ruszin t Nemzeiti S-zicház Zilahy Lajss: „Süt a nap " \ cimü, ruszin nyéNre forditott durabjávst • nyitotta meg kapuit. Azután Kalsbíska Emi! 5 „Foilyik a- Tisza“ című, eredeti ruszin szín- ; saü’i-éít mutatta be. Az első eredeti ruszin • 6sicdarab ^mutatója alkalmával a négy»*a- } azemey-t befogadó színházfereni zsufolás‘t|í’: j megtdît érdeklődőkké]. Ez az előadás mimte« Î ellenkező felfogással szemben megmutatta, hogy a ruszin nép nem politikát é« vitákat \ akar, hanem művelődést terjee?tő mii vészeiéi: ; .liyufto eziaháza-'t. A ruszin sziabáz eddig; i ké4 bemutató edoadáeía uneg/íent oU«ni i magyarság színe jav s is, élükön s hatősápoi j képviselőivel és a heivőrség tisztikarává!, j Ssuchy M. Emi] és Alesejev Pál rendező ve I zeíésévöl an? ungvári ruszin színház az elmúl* Î napokban kárpátaljai köruira mdu't. A kör utón levő színtársulat első elosdásál Nagy- bere-znan tariotts zaee. I \
