Ellenzék, 1942. március (63. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-04 / 51. szám

BE EVNTHK it» i2 március 4. SScomloif az aSSesi az Erzs6bct*a£on KOLOZSVÁR, március 4. Kedden estefelé, .Levéssel 7 óra előtt egy rondőrőrs/em az Er- zsébet-uton lévő IV. keiüleU rendőrazoba előt­ti kocsiuton talajsülyedést észlelt. A kockakö­vekkel burkolt úttest egy része beomlott és hatalmas üreg támadt. A rendőrség érintkezésbe lépett n városi vízmüvekkel, ahonnan munkások szálltak ki, akik ásni kezdtek a Leomlás belén. A föld két- három méteres kerületben tovább omlott. Ha­marosan mintegy négy méteres mélységű tárna tárult fel, amely lejjebb egyre szélesedett. Az ,üreg szájánál körülbelül két és fél méteres bontás után az ásást egyelőre félbeszakították 5 a munkások figyelmeztető fáklyák kitűzése jitán elvonultak. Az üregnél állandóan rendőr áll, aki a jár­müvek gyorsaságát fékezi, minthogy tgyelőre tisztázatlan, vájjon helyi Jelentőségű talajbe* omlás történt e, vagy pedig az úttest alatt el­ágazó alagút létezik. Az üreg szíjával szom­szédos földréteg vastagsága nem haladja meg a félmétert. Szerencsére a talajsülyedést ide­jekorán észrevették s igv a töld nem valami­lyen jármű alatt omlott bo. A talajsülyedés okát csakis szakértői szem­le után lehet megállapítani. Amint az ilyen­kor szokás, többféle loltételezés került mind­járt forgalomba. A gazdagabb képzelet titkos vermet kutat a rejtélyes földriyílás körül, so­kan arra emlékeznek, hogy az Erzsébet-uton valamikor fennállott szőlős és gyümölcsös- kertben használatos kutak egyike állott e helyen. Az bizonyos, hogy földtanilag megle­hetősen furcsa gödörképzodésérŐl van szó, A Jöldkutatói vizsgálatot ma délelőtt tartják meg. r tmammrjm AfkWPW: I Közhírré téteti *: Okvet en mef»­nézendő I Msgmrugtaiő jelentés a tavaszi olvadásról professzor c ősiláis • W^tteL oyi l öveti" egyesül miien KOLOZSVÁR, március 4 A Wcsae'ényt lövéwgyníüU't v ulek i KívÓS/.vck< tő kiképző tan folyamaim k első szakaszaiéi annakidején niva.wuo tunk lapunk hasábjain. Az elmúlt hónap foyaman ki»lo/.s, Szolnokdoboku és ^UvwltírcenHsződ vármegyék kiküldöttei, illet­te lővészwr.etöi vt'tu k res/ít a kolozsvári ki­képző taufoyaiuon. A tegnap kezdődött há- roiuuapos uj tanfolyamra Bihar, Szilágy és SzaUnár vármegyék mintegy ölven Kiveszve- «’tője jelcintkezeli és jeleni meg. A kiképző tanfolyam elméleti előadásai­nak keretében Ugn p este u Wesselényi Lii- véeaegylel Honvéd utcai löves/.otthonahan Celei József tanár lantolit előadást A magyur nemzeti nevelés utju címen. Gek’i profe-szor részletesen rámutatott a nemzetnevelés kor­szerű fontosságára és ug> : kiesük behatóan is- mertetóte azokat a hiányokat, amelyek ezen a téren sürgős megoldásra várnak. A helyzet ugyanis az — fejtegette Celei professzor — hogy bár sokan és he ves irányié n íog’al- komk a nemzetneveléssel, mégis a dolgok eddigi rendjében a nemzet felnőttjeinek túl­nyomó rétvne nem részesül korszerű magyar nemzeti nevelésben. A ilövészvezcióképző «»«folyam tanmenetébe szervesen beillő elő­adás a más köziiletekben szók itlan mély, gyakorlati, cselekvő elhatározásokat váltott ki, ami o jelenlevők hozzászólásaiban is meg­nyilvánult. Remtörb rósági Hálaled KOLOZSVÁR, március 4. A városi köz- igazgatási büntető leudőrhiróság legutóbbi iárgv Hasán következő Ítéleteket liouta. lóth- ţa'usi Lt'jos Trefort-utca 33. szám alatti pék­mestert, a lka mázott ja, H-gyi Sándor áruki- hordó feljelentése alapján 500 pengő pénz- büntetésre wigy 10 napi elzárásra iteilo. TiVthfaiKiSi Lajos ugyanis a kamazottjának »evn folyósitotifa a minimális munkaliért. Mi- alán a tárgyaláson azonnal kifizette a 103 pengő 89 fillért kitevő különbözetek, enyhítő törii menynek tudta Ke a bíróság, de miután cselekménye hivalalból üldözendő, el ke'lett marasztalni. A pénzbírság kifizetését azon­ban egyévi próbaidőre fefüggeszette. BrC<rs Ernő Unió-utca 12. szára alatti fényképészed cikk kereskedőit, mert 1940 szeptemberétől 1941 augusztus 5*éig jogosula'lanui rádióit árult, 50 pengőre büntette, enyhítő körül­ménynek tudta azonban be o’zt, hogy BjIü/í iparát kiváltotta. Az ítélet jogerős. D^ut^ch Fiilöp Mátyás király-tér ó. szám alatti cég­tulajdonost 100 pengőre vagy egynani -.lzá- rásra ítélte ezért, mert Deutsch cégtábláján cégének alapítási évéül 1906-ot irt ki. Ebben az évben Deutsch Lipót alapított Koloz«svá ron Kaéapkiráíy elnevezéssel céget, e/4 azon­osa az idők foly'mán fe számolta és teljesen kiárusitoija. Fia. Fülöp. később a Má­tyás király-tér másik oldalán uj üzletet nyi­tni*. ugyancsak Kalapkirály elnevezéssel és cégtáblájára jogtalanul iUa ki alapítási évüli az 1906-os évszámot. A Ítélet jogerős. BtTD’APIÜST, március L (MTI.) Dr. : Bárczay János földművelésügyi ál- [ liamriit.itikár, az árvizvödcilom országos ' kormány biztosa jelenti március 3 án • délután 5 órakor: A Duna vize az I egész magyar szakaszon lassan árad, közepes vizállásu. A folyamot, kisebb szakaszoktól eltekintve, vé­gig jég bontja. A jég mar igen laza összetételt!, több helyem megcsú­szott. Az árvi srvéde Írná előkészületek a folyam egész hosszában meglör- I tóntek. A Dmia m-ollékfolyói, az 1 Ipoly kivételével, alacsony vizállá- I suak, lassan áradnak. Itt a jég még j mindenütt áll Az árvíz'édolmi in- ! tézkedések a Tisza mentén is mog- ! történtek. A Tisza mellékfolyói kö­zül a Sajó, a Hernád é^ a Bőd reg vízállása közepes. A jég mindenütt' áll. A Szamos jégmentes, középma­gas, apadó jellegű vízállással. A Ma­ras áradó jellegű, maga« vizállásu, de még lényegeden alatta van az eddig észlelt leemaeaisabb vizszmt- rv°k. A Sebes-Kőröst a Fekete Kő* rössel összekötő felfogó csatorna ro­mán területekről igen sok vizet ka­pott. A Fekete körösi Ármentesitő Társulat közerővel nyulgátak építé­sével védekezik. A hó az ország egész területén sokat olvadt, helyen­ként már csak foltokban van. A csa­tornákban összegyűlt hé) és jég elta­karítása az ország egész területén fokozatosan munkában van. A bel­vizek különösen Csanád vármegyé­ben okoznak nagy károkat, ahol a román fonh at óság alatt lévő terüle­tekről érkező igen nagy tömegű viz folyik ereken és laposakon mélyebb- fekvésü helyekre. A viz közben több helyen községi beit°ri) 1 ebeket is elárasztott. A veszé- lyeztotett lakosság kitelepítése fo­lyik. A vízfolyás irányítására meg­történtek az intézkedések. A szi­vattyútelepek., kivéve a délvidéki' rmoist visszakerült szivattyútelepe­ket, el vannak látva egvhavi üzem­anyaggal. A szivattyúzás mindazo­kon a helyeken megkezdődött, ahol erre szükség van. A „KRlSTAlY“ HÁVf n/U RAOYOÍiÓ VAüinC lillYUllA. SUG£R S/AnAI: C 0 R 0 D 1 N I, a modern bűvészet nagy mestere Co €*i€-n饣rd< a zürichi -Corso Theater“ attrakciói 7. Az alapszabályok 21. §-ának módoaitása 8. Esetleges indítványok. A közgyűlésen megjelenni kívánó réez>é­nyesek kötelesek részvényeiket a kÓzgvű'éB napját megelőző napon dé'i 12 óráig a rész véuytársaság pénztáránál letétbe helyezni. IGAZGATÓSÁG Mérlegszámé 1941 december hó 31*én: Va­gyon: PeDztárszám’a 160— P. Áruszám'a 283.22 P. Beföídi adósok-számla 915.88 P Romániai adósok-számtal 339 18 P. LotaHas- ízámla 101.50 P. Lóvzámla 1 172.77 P. Be­rendezés-számla 20.936 08 P. Bucur D nyil­vántartási szarná 3377.74 P. — 1941 évi veezdcség-nyercségszámla 1711 57 P. Teher: Rcszvénytőke-9zámla 20.000.— P. Tartalék­tőke-számla 332.— P. HneJezők-Számte 5141 64 P. 1940. ves/teség-nyereségszáml* 446.56 P. 19.38—3°. költségiérflés-száiEJí 3377.74 P összesen 29.297.94 P. Vettöteség-nyereségszámU 1°41 decembfs 31-én: Veszteség: Személyzeti fizetásek-s/.ám- la 11.131.09 P. Forgalmi a-dó-száraila 1376 80 1*. Tantiem-számla 333 37 P. Házbérszámla 2079.63 P. Városi fogyasztási fcdó-a/ám’a 2131.22 P. üvegpótlás és javitó-szamla 1416.14 P. Vr'Qany és vizdij-szimía 443.44 P. Lótartáa-száml« 4691.36 P Adószámla 272.09 P. Költségszámla 4123 92 P. Cran Társad. Bizt.-stfámla 614.85 P. Lószámla 449 49 P Berendezés-számlc 623.82 P. ös­szesen 29.687.22 P. Nvere^ég: Áruszímis 27.806 .37 P. Berendezé^-nyeresésrészszámla 158.— P. Személyzeti adó-számla 11.28 P 1941. veszteséírnvereséíGSzám'a 1711.57 P összesen 29 687 22 P. Az igazgatóság. Meg­vizsgáltuk és rendben!evőnek találtuk: A fel iígyalőbizottság. * LÉGOLTALMI felszerelések óvóheiyt-k hez, valamint tiizoArófelszerelések és elek­trotechnikai cikkek raktárról kanbatók dr Szentkirálvi-vállalai Kolozsvár. Mátyá»-u. 5 Telefon 32—41 LEVÉLPAPÍROK, egyszerűt^! s választékosabb kivitelig, legolcscbbs® ez ELLENZÉK konyvo^ztályábftaK *9* iossvár, Mátyás király-tér ^ VILIsÁMHIHUSTÉSEK CSENDES társat keresek nyári vendéglőhöz Ajánlatokat „Pénz biztosítva" jeligére a kia­dóba kérek. ______________________________ Elköltözés miatt komplett keményfa háló. asztalok, székek, vasalt pinceajtók olcsón el­adók. Tordai-ut 12. ajtó 6. ______________0642 ÚRI fodrászsegédet felvesz Sántha-fodrászat Erzsébet-ut 60. F­mámo CSÜTÖRTÖK, március 5. BUDAPEST 1. 6.4D Fbreszlő Torna. 7 00 Hírek. Közlemények. Reggeli zene. 10.00 Hi- ifek. 10.15 Könnyű zene — könnyű dal. 11.10 .Nemzetközi vizjeizőjzolgála!. 11 20 Szimfoui* 4*u zenekar. 11.40 Zsoldos László elbeszélése .(Felolvasás). 12.00 Harangszó. Fohász. Him­nusz. 12.10 Beszkárt-zenekar. Közben 12.10 Hírek. 13.20 Időjelzés, viza lás jelentés. 13.30 ..Honvédeink üzennek“ 14.00 Balázs Kial iűán cigányzenekara. 14.30 Hírek. 14 45 Mii" soriömertatés. 15.00 Árfoflyamhirek, piaci árak, d'elmisaerárak 15.20 Mon'jág Li Ijos nagybőgőn játszik. 15.50 Füzy Matiid éne­kel. 1615 Ruszin hal gatómknak. 16.45 Idő­jelzés, hírek 17.00 Hirek szlovák és ruszin nyeilveo. 17.15 Melles Béla-zenekar. 17 45 Xovakmirigykórja“. A földműve’ésügvi mi* Misztérium nádióedőadássorcizsta. 181*0 Co-< ínensoli Mária és Szotyori Nagy Jolán ké zon- gorás műsora. 18.40 „Hogyan lett Japáunól vílághataSom?“ ÍFelloMasás). 19.00 Hirek ms%yar, német és román nyelven. 19.20 Em- LiékfOzé® Cimarosáif Közreműködik Oláhné Vajda Julia és Rosier Endre, az Operaház ragja. Rendező A. Balogh Pá1 20.20 Marai Sándor előadása. 20.40 Zsigpl Ernő cigányze* vakara. 20.55 ,.A révészházbari“. D<?rüs já­ték egy felvonásban. Irta Tersánszkv J. Jenő. 21.20 Zsiga Ernő cigányzenekara. 21.40 Hi­rek. 22.10 Tánczenc. 22 35 Rádiózen “kar. Közben 23.00 Hirek némát, olasz, fingok francia és finn nyelven. 2400 Hirek. 0.15 UV/en az otthon“ . BUDAPEST II 17.15 Melles Béla-zenekar. 18.35 GyorsirótanfoVam. 19-00 Géczy Bar* jsabás zenekarának műsorából. 19 25 Az Ope- »fiház élőadásának ismertetése. 19 30 \z Ope­raház élőadásának közvetítése „Figaro há­zassága“. Vigopera két felvon ásbam, négy képben. Beaumarchais vigjáféka után iitßä K.orenzi da Ponte. Zenéjét szerzetté Mozart. Közben az I. felvonás után kb. 21.05 Hisek­BERLIN, március 4. (MTI.) A Frank­furter Zei.ung Benckiser Miklós tollából hosszabb cikket közö', amely Erdéllyel s főleg az ország törleueiméved foglalko­zik ée ismertei azt az utat, amelyet Er­dély lakossága a törénelem folyamán megjárt. A tudósító a többi között ki­emeli, hogy ,j Erdélyt a rómaiak kora után történek mi hom-ály borítja. A IX. század vége óta különböző néptörzsek a magyarok ata ttvalóivá lettek. De a szentistváni birodalomban Erdély eleinte csak pe­remhelyzetet foglalt el. j A királyok és hűbéreseik Erdélyt nem vették birtokba olyan mértékben, mint a magyar Alföld vidékét. Az északról jövő magyarok először az Alföldre érkeztek és ennek a lovasnépnek jobban megfelelt a sikság, mint a hegyes v dék. Gyulafe­hérvár magyar püspöki székhellyé leit Azokban az években, amikor a magyar királyok igyekeztek uralmukat Erdélyben megszilárdítani, megjelentek a szászok zárt települései. A szászokat Céza k rály hivta be az országba a XII. század köze­pe táján. A magyarok és a székelyek mel­lett- —- irja tovább a lap — a középkor végén Erdély németjei az ország három nemzetének egyikévé leitek. Ezeknek előbb a magyar király vajdáival, majd Erdély önálló fejedelmeivel szemben messzemenő rendi kiváltsága k voltak. Ezen a bárom oszlopon nyugszik az élet Erdélyben. És most a történelem homá­lyából felmerül Eidéiy negyedik nemze­te, a románok. Csak a középkor végén említik meg az okmányok. Erdcdy román iáit és ezek csak lassan kapcsolódnak bele tevéke­nyen Erdély történelmébe. ■ A XVIII, században a románok görögkeleti val­lásukkal. amely nemze t öntudatuk egyik alapja, jobban előtérbe kerülnek. Ara n' a bárom elismert nemzet nemcsak nemzeti, hanem társadalmi kiváltságokat élvező rend volt, úgy csakhamar Erdély románjai részéről Ls együttesen jelent­keztek a nemzeti és szociális igények, így alakult ki Erdély változatos törlénel* n e során a szó modern értelmében a barom nemzet, amely ma Erdély pol tikai alkatát, és problémáit megszabja. A ma­gyarság, amelynek ma lényeges alkotó­része a székelyséar, a románok, akik rég­óta teljes nemzeti öntudatra ébredtek és a szászok, akiket ma jobb hiij'án némer leknek nevezünk és akik valóban össze­nőttek az eredetileg szász kiváltságokat nem élvező szétszórt német települések­kel. A világháború végén Erdélyt Romá­niához csatolták. A varsa llesi rendszer re­víziója megha-fa az 1940. évi bécsi dön­tés . Ma Erdély részben Magyarországhoz részben Romániához tartozik. Erdély ut­jai mentén — fejezd be cikkét a lap — a szántóföldek, vagy rétek szélén gyakran, váratlanul k:s kőkereszt tűnik elénk, mintha csak arról regélne, mennyi meg­próbálta ásón átment törtétielmi föld ez. He?ihlvé A Merknr Szikvizgvár Részvénytársaság 1942. évi március hó 12-ik napján délután 6 órakor Kolozsváron, a részvénytársaság he­lyiségében (Dohánv-utca1 2—4 esc-) tartandó VIII. évi rendes közgyűlésére Tárgysorozat: 1. Az igazsatóság és felügyelőbizottság je­lentése az 1941. iizlelévről 2. Halároz,cttho7»tal zz hra/gatóságnak és felHigyeőhizottságnak adandó fo'meniivény tárgyában. 3. Az elnök és egy igazgatósági tag lemon­dása fdivtán uj elnök és három uj igazgató­sági tag megvá'a8zításíl,, valamint ügyvezető- igazgató választása, j 4 Károm ÍJefLügyelőbizeittsági tag * megvá­Í laezíása. 5. Határozathozatal a részvényeknek ma- / gyarszövegii részvényekkel való becserélése j tárgyában. I 6. Határozathozatal a néhol Bucur Deme­ter követe1 ésének likvidá;ása tárgyában^ ___ GYUMÖLCSFA oltványok jutányos áron beszerezhetők Honvéd-u. 9—11. szám, Tordai- kertészetben, ugyanott uj drótkerítés eladó, gyümölcsfatakaritást elvállalok. F. Uj Mrelnfc a hGvcfftszűft .7, 1 WHÖHS OLASZ i PADNEZAN Süli M&m&lÚ Emilio Bianchi—Milano világhírű gyártmányai, am;g a készlet tart. 1 kiló 14.68 P. Molnár t £ssm^€líe- reSlífiíléSéiíüiL Horthy-ut 37., az udvarban (Mariannái mellett.) Telefon 20—90. ELLENZÉK politikai napilap VITA SÁNDOB Felelős szerkesztő: ZATHUHECZKY GYULA Felelős kiadó: A Gossoirdia Bt nyomdai mümíézotén&k nyemása. Felelős öyomű.avezeiő: Baié&a Gyula­Erdély románfaH csak a középkor okmányok emlliik ~~ írja a Ernn*;íartfer Zei/ong az erdélyi kérdéssel foglatkszv«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom