Ellenzék, 1942. március (63. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-30 / 72. szám

) KOLOZSVÁR, március 30. (Az Ellen- zék munkatársától.) Az Erdélyi Párt meghívására Antal István igazságügyi ál­lamtitkár Erdélybe érkezett, ahol előbb Szatmáron, majd Kolozsváron tartott elő' adást a párt választmánya és meghívott közönség előtt. Antal István államtitkár kolozsvári elő­adásét a Nyári Színkörben tartotta meg, amelynek nézőterét zsúfolásig megtöltő t- to a közönség. Az előadást gróf Teleki Béla ország- gyűlési képviselő, az Erdélyi Párt orszá­gos elnökének bevezető szavai nyitották meg. Gróf Teleki Béla nagy vonásokban ismertette a bel- és külpolitikai helyze­tet, azokat az okokat, amelyek az Erdé­lyi Párt ©létrehívását eredményezték és szokat, amelyek felismerése következté­ben az Erdélyi Párt szövetségre lépett a Magyar Élet. Pártjával. Méltatta ezután Antal István államtitkár poétikai múlt­ját és közéleti tevékenységét, maid felkér­te az illusztris szónokot előadásának meg­tartására. A nagy tapssal fogadott beve­zető szavak után feszült érdeklődés köze­pette emelkedett Antal István szólásra. Erdei1/ fiánsias ajándéka *Az államtitkár a Magyar Élet Pártja keletkezésének történetével kezdte sza­vait és elmondotta azt, hogy a párt életé­nek időbeli tartama körülbelül két egyen­lő részre osztható. Az elsőt Bethlen Ist­ván markáns államférfiul egyénisége ha­tározza meg, a második Gömbös' Gyula fellépésével kezdődik. Gömbös Gyula nemzeti munkatervének 95 pontja jelenti az uj Magyarország programját, ame­lyet a miniszterelnök kijelentése sze­rint a mostani kormány is követendőnek tart. A Magyar Élet Pártjával kapcso­latban három köriilménv hangsúlyozását tartotta szükségesnek. Először azt, hogy ez a párt volt az, amely az országot 22 esztendő munkájával a külpolitikai elszi­geteltségből, a nemzetközi alávetettségből a maga energiájával kivette. A második az, hogy a párt mindig jobboldali párt volt és az első jobboldali párt Európá­ban. amelynek programmja a ma Európa" szerte érvényesülő jobboldali szellem je­gyében született. A harmadik tétel, amit hangsúlyozni kell. a pártnak a mai kor* ©szmék iránti megértése. E koreszmék lé­nyegét a szociális gondolat és népi szel­lem hangsa’vozza. Mindkét problémát te­kintve. a nárt 22 esztendős munkája fo" lyamán hatalmas eredményre tud rámu­tatni. Á szociális elgondolás* a párt mim* kaja tette az állam alaptörvényévé és ä párt munkája következtében vált a szo­ciális gondoskodás a magvar alkotmány­nak részévé. A faii és néni gondolat az államtitkár előadása szerint nem csupán negatívum, hanem súlyos pozitívum lett, amelynek leró'ere alAan áll, hogv a mai nemzetközi lehetőségekkel és közismert súlyos feladatokkal terhelve, ez az ország csak akkor tudja európai hivatását telje­síteni. ha a marvar fai éltető erejét meg­hatványozza. Erőteljes nemzeti politikát, célzatom külpolitikát folytatni csak fejlő­dő és felfelé törő faji erőkkel lehet « ez ■V» igyarjh rszá gr a nézve annál is inkább fontossággal bír, mert az elmúlt liberális rendszer kevés érzékét tanúsított a ma­rvar nép életbevágó nagv kérdései iránt. Ma már politikánk súlypontját a faji erők kibontakozásának eredményessé té­telére kell helyeznünk: mind erre kell koncentrálni a kormány, a törvényhozás tevékenységét., mind erre szolgál a köz- igazgatástól kezdve az egészségügyön ke­resztül az adó és hitelpolitikán át a kuk turpoívMkáig és jogalkotásig. Az ezárányu uranica egv'k legfontosabb szelepe a he­lye® érdelemben vett szociális politika, amelynek azonban a nemzettel szemben LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a tesf* Választékosabb k’viteüg, !egolcsób»aas 42 ELLENZÉK könyvo3ztáiyáb&% kim iosavár. Máivá* király-tér fk tartozó oldalát is érvényesíteni kell. Mert minden szociálpolitika csak addig lehet i sikeres, amíg azok a dolgozó tömegek, amelyek a szociális gondoskodást igénye­lik, maguk fokozottabb áldozatkészséggel, fegyelemmel és odaadással vannak az ál­lam iránt és ennek megfelelően fokozzák niunkateljjesitményeiket. Erre ma annál isi inkább szükség van, mert élet halál- harcban állunk és ez az élet-halálharc ki" menetele ránknézve azon múlik, hogy fel tudjuk-e nemzeti életünkben vonultatni a nemzeti erőket, katonai erőnkön kívül gazdasági erőnket és a társadalmunk lel­kiségében rejlő ellenálló erőket. Az erdélyi politika belekapcsoiódása három időálló politikai értékkel gazdagí­totta a magyar közéleti gondolkozást: erőteljes valóságérzékkel, éles történelmi szemlélettel és mélységes szociális átfü" töttséggel. Mindhárom kvalitás, mióta Erdély több szót nyer a magyar közügyek irányításában, erőteljesen érvényesül mind a nagyjelentőségű kérdések, mind a legkisebb problémák intézésében, f Készek vasvünk mímfsa á«d§:aSra A nagy tapssal és lelkesedéssel fogadott közel kétórás érdekfeszitő előadás után Nyirő József országgyűlési képviselő, az Erdélyi Párt kolozsvári tagozatának el nőké mondott köszönetét Antal István ál­lamtitkárnak előadásáért és hangsúlyozta, ţ hogy a minden áldozatra kész erdélyi magyarság magáévá teszi azokat a tör­ténelemből fakadó politikai hitelveket, amelyeket az előadó beszédében ismerte­tett. A választmányi ülés, amelyen Kolozs­vár magyar társadalmának szine-java megjelent, a Himnusz hangjaival ért vé­get- , . _______________________________________________________________________ j Károm év építő munkájáról tartott előadást az iparügyi miniszter I ... . , . .... _ . • • • 5 BUDAPEST, márc. 30. (MOT.) Varga József iparügyí miniszter a Magyar Mér­nökök és Építészek Nemzeti Szövetségé­nek meghívására előadást tartett „Há­rom év munkája: építés, szervezés, alkal­mazkodás“ címmel. Előadásában ismertette az utóbbi idő­ben történt vasúti, közúti és hídépítése­ket, »majd a légi közlekedés kérdéseivel foglalkozott. Beszámolt arról, hogy Er­délyben megalakult a Keletmagyarországi ViLlamotasági Rt., mely hozzáfogott a vi° zierők kihasználásáig021 A mult évben 37 községet sikerült bekapcsolni a villamos­árammal való ellátásba. A szövőipar kér­déseinek ismertetése után a bőrhalladék- feldolgozó iparral foglalkozott. Megálla­pította, hogy ebben az iparágban a mun­kások száma rendkívül kedvezően alakul. Beszédét azzal a megállapítással fejezte be. hogy a magyarság legbiztosabb poli­tikája, ha keményen dolgozik. BUDAPEST, március 30. (MTI.) A j Budapesti Közlöny vasárnapi számában • jelent meg a pénzügyminiszter rendelet© ; az iparban, kereskedelemben, valamint a j hányáiszaíban és kohászatban foglalkozta- tott munkavállalók fizetéses szabadságira vonatkozó rendelkezések módosítása tár­gyában. A rendelét értelmében a fizetéses szabadságra jogot adó szolgálati évet folytonosnak kell tekinteni akkor is. ha a munkavállaló hat hónapot meg nem haladó katonai szolgálatra vonult ha. A munkaadó a szabadság tartamára járó illetményeket akkor is megfizetni köte­les, ha a szolgálati viszony ü szabadságra jogot adó egy év után, de még a szabad­ság megadása ©lőtt megszűnik, továbbá akkor is, ha a munkavállaló az említeti időpontban vonul b© katonai szolgá­latra. KOLOZSVÁR, március 30. Az Országos Református Szereteiszövetség vasárnap este a Mátyás Király Diákház dísztermében tar­tott hangversenyen mutatkozott be Erdélyben a felszabadulás óta elsőizben. A Szcretetszö- víetség hangversenyének kiemelkedő pontja Ravasz László dr. budapesti ref. püspök elő­adása volt. Ezt megelőzőleg a Református Teológia Énekkara Benedek Kálmán karnagy vezény­letével a Magyar Hiszekegyet, majd Vikár Sándor: Szeretlek. Uram című szerzeményét adta elő. Zsembery Elvira zongoraművésznő pedig Bach Orgona-preludiumát és Liszt Velence és Nápoly eimü müvét adta elő a tő'e megszokott mély művészi átéléssel és bravúros technikával. Majd Ravasz László püspök mondotta el előadását, amelyben a szeretetmunka miben­létét és jelentőségét fejtette ki. Mindenki tud helyes, okos és szép dolgokat mondani a sze­rétéiről, de nincs aki újat mondhatna róla és nincsen, aki mindent el tudna mondani ró'a — mondotta Ravasz püspök. A tudósok azt mondják, hogy az Szabadon é3 egészsége­sen élő életnek jele a szeretet. Gyökérszá'ait tehát magának az életnek gyökerénél, azaz Is­tennél kereshetjük. Isten szerzelte a szeretedet és annak munkája a világban Istennek örökévaló kívánsága. Maga a világteremttés ez az óriási kegyelmi tény is, a ezeretetből fakadt. Ezért az Istenről alkotott képnek is a szeretet a gyökere. Az Istenkép születésé­hez szükséges, hogy az ember ismerje és szeresse Istent és embertársait. A sinai nagy törvényadás óta együtt jár az istenszeretet és emberszeretet. S akármelyik elhervad, az em­beri méltóságon esik csorba. A bűneset óta azonban a szeretet búcsúzott el a földtől. S átka ístenelleuességöt és emberellensséget zú­dított a vi'ágra. Az egyháznak az a feladata hogy ezt az átkot ellensúlyozza a szeretet munkája által Ezért nem lehet elképzelni — mondotta Ravasz püspök — az egyháznak olyan álla­potát, amelyben nincs szeretet. Az ilyen egy­ház nem is vo’na életképes. Meg keJI azon­ban jegyeznünk azt is----mondotta a püspök —, hogy az egyházszeretet munkája más, mint a népjóléti munka. Az egyház akarja azt, hogy a nincstelenek földhöz jussa­nak. hogy a tőke hozadékiból igazságosan részesedjenek a dolgozók. Az egyház akarja az egyetemes ©lőhaladást minden téren. Még­is az 5 szeretetmunkája örökös misztikus kii’» detésében gyökerezik s igy az Országos Re­formátus Szeretetszövetségnek is a munkája, amely immár tízéves múltra tekint vissza. Ez a Szeretetszövetség vállalkozott arra, hogy az egyes gyülekezetben folyó szeretetmunkát az egyetemes célok ©’érése érdekében megszer­vezze. A gyülekezet szeretetmunkája önmagá­ban eredményes nem lehet, mert nagy és egyetemes kérdésekbe ütközik, amiket csak közösségileg 3ehet megoldani. Ezt a szempon­tot tartja szem előtt az erdélyi társadalom eüőtt most eíaőizben bemutatkozó Országos Református Szeretetszövetség. Nagyhatású beszédét Ravasz püspök Cíairveaux-i Bernit szeretethimnuGzának idézésével fejezte be. A műsor további részében Hajdú Anna énekmiivésznő Muczalik Gabriella zongora­művésznő kíséretével régi magyar dalokat énekelt, Dulhen Klára hegediimüvésznő pe­dig Pugnani—Kreiser és Pablo de Sarate Cigányos dallamait adta elő. Versenyi Ida, a Nemzeti Színház tagja Reményik Sándor: „Elhagyott engem az én szivem“ és Áprily must* #*­** £RDéLYftÉ$Zg’UANGY&> VCÜvész £Ti CYÁGA Lajos: „Március“ cimii versét szavalta el ki­váló e'őadókészséggel és élményt nyújtó mü vészeltel. A Szeretetszövetség részéről Széky Endre országos litikár mondod! zárszót. A mü sor végeztével a református teológia énekks ra Benedek Kálmán vezényletével a Szóza-■> tol adta e!ő. O.éf! tartóit a 42 fagg# hizoM$ém BUDAPEST, március 30, (MTI.) A 42 íagu országos bizottság szombaton ülést tartott, amelyen Ronkay Ferenc előadó részletesen ismertette a minisztériumnak a zsidók tulajdonában lévő mező és erdő- gazdasági ingatlanok forgalmának szabá lyozásáról és zár alá helyezéséről kiadott rendeletét. Többek hozzászólása után Báró Bánffy Dániel földművelésügyi m; niszter köszönetét mondott a bizottság" nak a széleskörű és beható vitáért, meiv irányadó szempontokat vet fel a kor­mány legközelebb benyújtandó, a zsidó földbirtokok kisajátításának meggyorsí­tását célzó törvényjavaslathoz. A földmű­velésügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a kiadott kormányrendelet csak átmenet, intézkedés és célja az. hogy a kisajátítan­dó zsidó mező- és erdőgazdasági ingat lanok zár alá vételével a nem kívánatos kezekbe való átcsuztatását megakadályoz" za. Hangoztatta a miniszter még. hogy a kormány benyújtandó törvény javaslata, fajvédelmi jellegű lesz, Antal István igazságügyi államtitkár részletkérdésekben adott felvilágosítást. Á bizottság a rendeletét tudomásul vette. A 42 ragu országos bizottság Koós Zoltán előadását hozzászólás nélkül elfo­gadta a kormánynak a cukorrépa forgal sni adó megszüntetéséről, a cukorrépát©?" meléssel és a eukorgvártássál kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról, az 1942. évi mezőgazdaság» munkálatok elvégzésé­hez szükséges termelési hitel előmozdí­tásáról. a védeft birtokok közfeliigvelptét ellátó holvi bizottságoknak s a védett bir­tokok felügveleti hatóságainak megszün­tetéséről szóló rendeletéit.  zsidó ingatlanok kisajátításának ügye BUDAPEST, március 30. (MOT.) Á Magyar Élet Pártjának földművelésügyi és pénzügyi egyesitett bizottsága Bárczay Ferenc pártvezérhelyettes elnökletével ülést tartott, amelyen letárgyalta a zsidtS mező- és erdőgazdasági ingatlanokra vo­natkozó javaslatot. Mélyrehatóin meg­beszélték a törvényjavaslatot. Á felszó­lalásokra Reményi-Schnelier Lajos pen? ügyminiszter és báró Bánffy Dániel föld­művelésügyi miniszter részletesen vála­szolt, majd az egyesített bizottság a tör­vényjavaslatot mind általánosságban, mind részleteiben elfogadta, (kabát, kosztom, ruhal«pok) már nagy vá­lasztékban kaphatók az ELLENZÉK KfiN f VESBOLTJÁBAN Kolozsvár, Mátyás király tér 9. Vidékre utánvéttel in azonnal szál tünk. ülésén M^dtoaitettáfe a fizetéses szabadsággá roiifi itoxcl Vţndsleţşţ Ravasz Ldszíő püspök előadása a sierefefről

Next

/
Oldalképek
Tartalom