Ellenzék, 1942. március (63. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-21 / 66. szám

X f mlfoiti 11. Xr & IL TB JV 1 lsei! Ferenc eiásdisa a üEiísgi Ss^ek&fil KOLOZSVÁR, aaámása 2SL yéatefce*i tartott íTci'Síj előadási? as egyetesfli kÖEyvSá,T thíxtúG t-fTsnében „A teltei Készültség erői a német teszetben" elmen Koch Ferenc, a berlini egy* iem tanára, a kiváló germanista és irodalos® tudós. Xoch professzor, aki a berlini egyeten bölcsésze tkaráuak dékánja, jelenleg, mint ess íreprofesszor, a budapesti Pázmány Péter Tu dományegyetemen tart előadásokat s a kolozs vári egyetem meghívására érkezett Kolozs várra. Az illusztris német tudóst Bartók György íböicsészetkari dékán üdvözölte keresetlen sza vakkal. Koch professzor az üdvözlésre adói válaszában elmondotta, hogy nagy megtisztel Íetést és őszinte örömet jelentett számára a ko lozsvári meghívás, annál is inkább, mivel, min ^ berlini egyetem vend árbizottságának eluö bke, a tisztán tudományos kapcsolatokon tűi gyakori személyes érintkezésben van a Nemet országba utazó és ott előadásokat tartó magya [tudósokkal, akiknek nem egyikével meleg fea rátságot is tart fenn. Előadásának tárgyára térve, Koch proíesz szór kifejtette, hogy úgy a németség, mint < más kultúrkörökhöz tartozók általánosságba! hozzászoktak ahhoz, hogy a Faust-ban lássál ja poláris feszültségekkel telített német embe és fovábbmanoieg a német szellemiség minta képét. A németséget valóban jellemzi az i rendkívüli szellemi eiőíűszités, —■ fejtegető Koch professzor — amellyel a végtelenség é\ a beteljesülés köz! szárnyal, ellentétes érőké rejtve magában. Epy Hölderliuben vagy eg] Jean Paulban oly lelki feszültséget találunk amit egy Corneiîîe-ben. egy Pacine-ban va<r egy Arioste-ban hiába keresnénk. Ezt a leik feszítő erőt, hol mint az ideális és relis, ho mint a naiv-szenEmentâiis és naturális, kiasz szikus és romantikus fogalompárokkal fejez I fék kí az elmélethozók. Günther és sokan má sok újabban faitudományi alapon Is magva rázzák ezt a német sajátosságot. így teremtet Se meg a német tudomány legújabban a tér mészettudomény és a szellem tudományok köz tí kapcsolatot. Ennek az uj kapcsolatnak vili , gáná! látszott meg az is, hogy míg a biológiai lap vett tiszta fajtinus nagyon ritka, addig i német szellemi élet tiszta faltipusokkal szol gál, tehát az nnitas mii’líolex-eí. a sajátos né snet Zweîkîang-oî tanusitia a középkori néme , irodalom paraszti és lovagi fogalomtárba pü rltheto ellentétén keresztül egészen napiaín k!g. A német költő aki Schiller? és Goethe egyesítené magában, jellegzetesen nem-aéme ^szellemi típus volna. A német szedem kíváléságiiban megnyllvá suió poláris ellentétnek természetesen vannal — ahogyan azt az előadó kifejtette — a szár I mazási helytől függő okai is. Ez ä fényezi annyira e’baterozó, hogy az egres német írói I íemaváteo7tá«Hhan is megnyílván il nem egy szer, ső* behatol a stílusba is és elkülönítő jel legzefességeket okozhat. Wolfram von Eschen bach és Jean Paul stílusának bármily futó egy bevetése meggyőzhet erről, Koch professzo elméletét a német irodalom számos nagysága nak példáiéval, Etetve egybevetésével igazol i fa. A német művészethez szervesen hozzájár főzik ez a feszültség és az önmagában rejlő el ' lentét. Beethoven tragikus izzása a VII. színi jíónüában szinte könnyed tánclépésekbe váltó , zik át, Mozart csipkeflnom zenei lebegéséi pedig átsüt néha a lélek elkomoríó fenség« ^Faust és Eulenspiegel egvazon népnek kát g? ca példázza őzt az ellentetet a legk’feiézÓbben A német lélek „háztartásában“ mindkét kiíe Jezés otthonos. A tragikumnak és a humorral í a német létekben való egvbeforrása okozz; azt, hegv Shakespeare pé'd^ul sokkal inkáb! a németek, mint az angolok költője. Koch Ferenc nagyhatású előadása után Ke szó János egyetemi tanár heszéit a vendéglátó kolozsvári bölcsészefkar nevében. Emlékezte tett a magyar és német tedománvosságnak < rég múlttól tartó szoros kapcsolataira é egvütttnüködésérc. c,gt a nemzetköz! viszony lathan nem egyszer úttörő magyar kezdemé Evezésekre. A vendég egyetemi tanár előadását »agy számú résztvevő hallgatta végig hálás tapsok kai jutalmazva a ácsáét tudományosság »©ve képviselőjét. A lábbeli javítási munkák árrendeleténel magyarázata. Miután a cipész és csizmadi iparosok egy része az ipari javítási munka ártáblázatába foglalt területi csoportositásoka nem alkalmazza, az iparügyi miniszter ujab rendeletében figyelmeztette a csizmadia és c cipésziparonokat, hogy Budapest az első esc portba, Budapest kivételével az ország vah mennyi városi törvényhatósági jogú és az eis csoportban nem sorolt megyei városok a másr dik csoportba, az ötezer lél ekszámú ál nagyob városok a harmadik csoportba és az ötezs Iélekszárnn.íl kisebb városok a negyedik est portba tartoznak. 'mmm cséplők képviselete; Aula stich €§Na$e new lyukai ä Mag pieri mmUéí vegzett ai cliRail €föca sí crcsni£iiiic$cii miiM# koioot sri DiáKfMő nimm * «mm« n Memet* en jelentése Vaskos füzetei adott ki a Ferenc József Tu­dományegyetem Diákvédő Hivatala „A diák- védő hivatal diákjóléti tagozatának működése " címmel. A füzetet dr. György Lajos egyetemi ny. r. tanár, a Diákvédő Hivatal elnöke je­gyezte s abból teljes képet kaphatunk arról a sokrétű munkáról, amelyet a hivatal a diák­ság érdekében folytatott, A DIÁKOTTHONOK Beszámol a füzet a különböző diákotthonok életéről. Megtudjuk, hogy a Gábor Áron Diák­otthonnak 250 hallgató lakója volt az első fél­évben. . Az épület termeit és lakószobáit újra- íestették, festményt készítettek dr. Posta Béla tanárról, akinek nagy érdemei voltak a Diák­otthon létrehozásában. A Diákvéűő Hivatal közbenjárt az illetékes minisztériumnál, hogy az épületbe beépített egykori alapitványtőké- ket az alapitványttevok neve alatt felújítsák. Az otthon igazgatója Puskás Lajos kollégiumi igazgató. Az Eötvös József Diákotthon 162 diáknak adott otthont. Az intézet tatarozására és beren­dezésére nagy összeget juttatott az illetékes minisztérium. Ennek az otthonnak megbízott igazgatója Balek Péter áll. tanítóképző intézeti tanár. A Frefort-utcai Bólyai Diákotthon az átvé­telkor nem volt éppen a legalkalmasabb in- ternátusi célokra. A sok hiányosságot fokoza­tosan rendbehoziák s ma már tűrhető helyze­tet sikerült teremteni. Az intézet igazgatója dr. Pápai Zoltán klinikai tanársegéd, az inté­zetben 121 orvostanhallgató lakik. A Szilágyi Erzsébet Leányotthon modern, jólberendezett kellemes ház. Kevés költséggel pótolták itt a még fennálló hiányokat. Kár, (.hogy a Mentőállomást is ebben az otthon­ban helyezték el, mert emiatt a legtöbb je» íenkezőí vissza kellett utasítani. így mind­össze 73 egyetemi hallgatónő lakik az Ott­honban, melyet Brósz Ilona gimn. tanárnő ve­zet. A Teleki Blanka Leányotthonba» is nagy tatarozási munka föl yt,mielőtt 51 hallgatója beköltözhetett. Az intézetei Megyery Juli« kollégiumi igazgatónő vezeti, MENZÁK i A füzet részletesen beszámol ezután a diák- menzák működéséről. Mindössze két ilyen menza van Kolozsvárott. Az egyik, az Egye­temi Diákasztal a Mátyás Király Diákházban működik, Áz ügyvezető felügyelő itt Kiss Jenő jogszigorló, az Erdélyi Helikon segéd- szerkesztője. A napi étkezők átlagos száma az elmúlt évben 650 diák volt, s a Diákasztal az első félévben 151.341 adag reggelit, ebédet és vacsorát szolgált fel. Az Egyetemi Leánymenza, amelynek fel­ügyelője Megyery Júlia, 151 leányt szolgált ki naponta. 34.070 volt A kiszolgált étkezések száma j , A DIÁKJÓLÉTI IRODA MUNKÁJA A Diákjóléti iroda, amelyet dr. Papp Béla I kollégiumi gondnok vezet, igen sokrétű műn- kát végzett. A tanulmányi eredmény és a csa- ’ Iád szociális körülmények alapján intézte a fel- ţ vételeket és a beutalásokat. Szintén az iroda j intézte a- jóléti intézmények személyi, anyagi l és fegyelmi ügyeit. Fél év alatt 665 ügyiratot i és 1065 kedvezően elintézett segélykérés mú­lj tatja az iroda forgalmát. A Diákvédő Hivatal szervezte még a Tan» Ş könyvtárt, hogy a szegény diákok ingyen jut- . hassanak tankönyvekhez és jegyzetekhez. Ezt \ a nagyszerű szociális intézményt az 194!— j 42-es tanév első felében 84 hallgató vette i igénybe. A könyvtáros Grigercsik Géza jog- * szigorló, A MÁTYÁS KIRÁLY DIÁKHÁZ < Az Egyetem .javítási és átalakítási munka- I latai miatt a Mátyás Király Diákházban he- [ lyezték el a rektori hivatalokat, a jogi és böl* j csészeti kart és a dékáni hivatalokat. Itt mű­ködött a Kolozsvári Magyar Diákok Szövet- I sége, az Egyetemi Diákasztal és a KEAC sport- ; egyesület A nagyteremben igen sok hang- I versenyt, ünnepséget és táncestélyt rer.dez­BESZÉDES SZÁMOK tek. A Diákház gondnoka úr. Papp Béla. A füzet további részében beszédes számokat találunk a Diákvédő Hivatal gazdálkodásáról, a különböző segélyezésekről, a befolyt adomá­nyokról. Kimutatást olvashatunk a lakás és. menzakedvezményben áészesitet§ egyetemi hallgatókról, szüleik' foglalkozása és jövedel­meik megosztása szerint. A Diákvédő Hivatal ( nemcsak pénz és tanulmányi segélyt, de ru- ! hasegélyí is nyújtott az arra rászorulóknak. í Ezenkívül vizsgadij segélyt és tandíj segélyt is kaptak az arra érdemesek. A segélyezések­hez tartozik az egészségügyi segélyek kiosz­tása is. Nemcsak a beteg hallgatók részesül­tek ebben a segélyben, hanem azok a sze- génysorsu hallgatók is, akiknek fogcsinál ta ­tásra, szemüvegre, üdülésre, bővebb táplálko­zásra volt szüksége. Volt aztán úgynevezett kölcsön-segély, részben a Horthy ösztöndíj terhére. Könyv, utazási, beiratkozási Ó3 tűzi- fasegélyben is igén sokan részesültek. A füzet olvasása után világosan, látjuk, hogy a Diákvédő Hivatal gyönyörű és nemzet- mentő, fontos munkát végez. Minden módon es eszközzel segítségére van a jövőre készülő, tanpló magyar ifjúságnak, annak a nemzedék­nek, arnelv a súlyos kisebbségi évek után, hála Istennek, már kedvező körülmények között ké­szül a magyar jövendő, nagy feladataira. <—«■) iűa§áZBi8aá Tasakosnak as Ipar a „kétíves* ménvezettek1* szereplése elírnit Kolozsvár, Honvéd- utca 18. Tel. 18-30. KOLOZSVÁR, március 21. Felszabadu­lásunk óta az iparhatóságokat ezrével ostromolják uj ipari engedélyekért olya­nok, akik szerencsés hazatérésünket üz­leti célokra akarják kihasználni, de sens“ mi közük sincs az iparhoz és kereske­delemhez s, az tparjogosiíványok utján érdemtelenül vagyonhoz akarnak jutni. Ezek. ellen a betolakodók ellen Szabó János országgyűlési képviselő, az Er­délyi Póri országos elnöki tanácsának tagja egyik nagyváradi lap hasábjain éré' iyésen tiltakozott e cikkében többek kö­zött a következőket irjá: A köztisztviselők, a hivatalvezetők'sseim lehetnek továbbra is állandó zaklatásnak kitéve, viszont a magyar iparos, aki leg­fontosabb adóalanya az álíamháztarjasr nak, aki, mint taaonc, vagy segéd meg­szenvedett (Szakmájáért, szintén nem tűr­heti, hogy iparjoga elvevése után kere~ sete a szükséges százalékon alul marad­jon. De a magyar munkás sens lehet ki­téve annak, hogy egy szakmát nem értő férfi vagy nő legyen a munkaadója, aki a 'szükséges tudással nem rendelkezik, a dolgokat azonban úgy tünteti föl, mínliaa s munkás nem volna szakképzett és hogy neki köszönheti egzisztenciáját. Vannak olyanok, akik csak igazolás utján jutot­tak iparengedélyhez s bizonyos idő múl­va égés® biztosan szakvizsgát tesznek. Foglalkoznom kell a felszabadulási ki­használó nőkkel is, akiknek férjük van nagyszeü végzetséggel, jó fizetéssel, ugyanakkor csendes-társak vendégiparban, péküzemekben és más helyeken^ Szép­ségükkel, fiatalságukkal és magas össze- köt tetemeikkel állandóan ostromolják a Közélelmezési Hivatalt ée * város külön­$AVANVÚRA>eDC&&.e Í Míodött Üsígouaycl nem a fog a bonéra a le<gfeú*. mely sorvadásnak ráduh. « Q fog nyakát védtelenül hagyja SSősze meg a nagyobb bajt. keresse 2e.l fogorvosát még ma és hasznába ciíw.cw átmutalása szerint a PY0RRCA győgyfogpepet, mely edzi o a javítja annak vérkeringését ML P70BBCA ?* Kanyar Fogorvassck Orsságea EervesRIat* mSwüSsiolÄ»«» aseiizlnl készül Syáítjai DE. BAYER ÉS TABS* ^yógyszervegyészetlgyár. böző ügyosztályait olyan jogokért, ame­lyek nekik nem járnak. Kérem, hagyják patinád nevük csillogtatását, magas öss- szeköttetéseik hangoztatását és minél ke­vesebbet zaJdassák a közhivatalokat. Az iparosság és a munkásság jogosan kéri, hogy suszter maradjon a kaptafánál, vi­zoni az infeíigens magyar nő ossza be megélhetését a férje fizetéséből és a be csületea magyar iparosi ne rövidítse meg, ! sem anyagilag, sem ssíikaasilag. A íaggyugyüjtés aesa kielégítő. A rendeleti­leg szabályozott faggyubeszolgáitamási köte­lezettség eddigi eredményeivel az illetékes hatóságok nincsenek teljes mértékben megelé­gedve. A mészárosok ugyanis lényegesen ke- j vesebb faggyút szolgáltattak be, mint amany- ; nyi a vágások számától várható. Amennyiben j a husiparosok nem látják be a faggyubeszo!- gáltatás nagy jelentőségét, az illetékes hatósá­gok az eddiginél sokkal szigorúbb rendelke­zésekkel fogják biztosítani a szükséges fagy- gyukészletet. Árlejtések. A MÁV kolozsvári üzletvezető­sége március 31 -i határidővel árlejtést hirde­tett Alsózsuk, Boncnida Nagyiklód, Szamos- újvár állomásokon építendő két-két váltotó- rony építésére és egy-egy barakklakás épitési pmnkálataira. Az országos közegészségügyi j intézet március 31 -í határidővel árlejtést hir- | detett a kolozsvári m. kir. áll. ápolónő és vé- j I dőnőképző intézet gépészeti berendezésnek j munkálataira. A munksiváHaiiók száaaa és a gyerssekaev®" • iési pótlék. Egy munkaadó megíeiebbezte s ; családpénztár határozatát azon az alapon, hogy I a határozatot megelőző évben csak 11! napon ' foglalkoztatott húsz vagy ennél több munka- ! vállalót, A felebbezést az illetékes hatóság qű- ■ utasította azzal az indokolásijai, hogy általi- ! £os érvényű joga szerint valamely jogszabály J vitás esetben nem a jogszabály egyes rendel- ! kezeseiről, hanem teljes egészétől, az egész j * rendelet szándékától és a vonatkozó érvényes j j többi jogszabállyal való egybevetésből kell j ; «(helyesen sneghatározaJL i * MINDIG, DE KÜLÖNÖSEN a jefentep nehéz időkl>en nagy csapást jelent a családra valanaelyik tagjának halála, Fokozol^ szóm* uuságol és bajt idéz elő azonban az, ba a kereső családfő távozik el az élők sorából Ez — a iedki bánat mellett — igen gyakran nyomorba dönti a hátramaradott özvegyet és* árvákat. Legelemibb kötelessége tehát min­dem családfőnek, hogy rnég munkaképes ke ránan gondoskodjék családjáról. Ez pedig, s. mai viszonyok között, kizárólag életbiztosí­tás utján történhet. Forduljon bizalommal az. 1857-ben alapított legrégibb magyar biztosító intézethez: az ELSŐ MAGYÁR ÁLTALÁNOS biztosító társasághoz, mely társaság­nál bármely módozatú biztosítás a íegelonyo sebb feltételek nielleti kiékelő. Helybeli fő- ügynöksége; Egyetem-utca 1. láDIÓMÜSÖl VASÁRNAP március 22, BUDAPEST I. 8.00 Fohász. Szózat. Reg­geli zcae. 8.45 Hírek, 10.00 Református isten- tiszte et, Igét hirdet Ravasz László dr. püs­pök. 11.00 Egyházi ének és &zentbeszé-i ar. Udvari és Yárplébáma-temp!ómból. A szeui- beszédet Szívós Donát <ir. bencés ianár mond ja. 12.15 Levente-félóra. 12.45 Beazkárt-ze* nekar. 13,00 Rádiókrónika. 13.45 Időjelző: hírek, vízállásjelentés. 14.00 Müvészslemesek.: ] 5.00 Helyszíni közvelités a háztartási gas- daeági tanfolyam ó’etébol 15.45 Szaionötös 16.00 Bársony István Írásaiból. {Felolvasás 16.40 Széchenyi lanuüóévei. (Felblvasás). — 17.00 Hírek magyar, azűovák és ruszin nyel­ven. 17.20 Töfgyessy Júlia és Varsányi Ru­dolf magyar nótákat énekel, kisér Farkas' Béla cigányzenekara, 18.00 A kereszténység, bástyája (Előadás). 18.26 Marik Irén Liszt“, müveket zongorázik. 18.40 Hangképek a vs sárnap sportjáról. Beszél Piuhár István. — 19.00 Hírek magyar, német és román nyel­ven. 19.20 Húsvéti népszokások. Irta Marni Sándor. Felolvasás. 19.45 A Nagykőrösi Re* jormátns Tanítóképző Intézet és Licuem ének kara 20.00 Sporteredmények. 20.10 Az ope­rett története. 21.40 Hírek és lóversenyered­mények. 23.00 Hírek német, olasz, angol, francia és finn nyeH-en, 23.25 Tásesene. —~ 24.00 Hírek. BUDAPEST II. 11.15 Tckí-Horváth Gyula cigányzenekara 12.15 Magyar női vonósné" gyea. 15.00 Az Operaház előadása, A mosoly országa. León Viktor szövegkönyve nyomán Írták Herzsr Lajos és Löhner Frigyes. Zené­iét szer&eüte Lehár Ferenc. 38.50 Marik írén aongoráaik. 19.05 Tánca«®«, 20.00 Hírek HARISNYA MŰSEIVMM ÉS mMHvóstavm összes minőségbeli Kérje minden üzletben Vigyázzon a márkára ; NOR-COC

Next

/
Oldalképek
Tartalom