Ellenzék, 1942. március (63. évfolyam, 49-73. szám)
1942-03-19 / 64. szám
X / rufa m m-m »-« ,r# .* '4L h ■* * I» Ml * n» WUfctP.' & disicirláü az ciiüii§n kolozsvári mczOgozflasogl mmílmméí muHivymLAii a / * Erdély Sie yzeííl ismertette Seproab3R ír, Gaál iiajss képviseli BUDAPEST, márcíu» 19. /Az Ellenzék jmunka társától.) A Magyar Élet Pártjának soproni tagozata is, mint ez általában 6zokás, ‘kéthetenként iartä’mas pártnapot szokott rendezni. Legutóbbi pártaapjára a budapesti központi pártiroda ujtán az Erdélyi Párttól is előadót kért. Az Erdélyi Párt dr. Gaál Alajos gyergyószeutmiklósi országgyűlési képviselőt küldte ki a kormánypárt soproni I napjára. Sopron városának és környékének magyarsága, a kapuvári székelyek, sőt még távoteb- bi magyar lakosság 53 igen nagy számban s&" regfett össze erre a rendkívüli alkalomra; a magyarság megérezte, bogy az Erdélyi Párt országgyűlési képviselőjének személyében Erdély küldött követet az ország legnyugatibb csücskébe; megérezte, hogy a keäeh végek harcos uépe, a székelység küldött követet a nyugati végek népéhez, s Sopron vidékiekhez. A magyar föld két egymástól legtávolabbi sár” ka ölelkezett össze ezen az ünnepen, a magyar műveltség legnyugatibb vé-gváraban, Sopronban, a Nyugat kapujában. Az értelmiség és a nép egyforma átérzéssel fogadta az Erdélyi Párt és a? erdélyi mai- gyarság képviseletében megjelenő dr. Gaál Alajost. Tőle, az erdélyi magyarság egyik közéleti küzdelmekben résztvett tagjától akarta hallani az erdélyi magyarság léthareá" tiak egyes mozzanatait a román megsffiálüás alatt A MÉP képviselőinek felszólalása után dr. Gaái Alajos feszült várakozásban kezdetne el beszédét, híradását erről s nehézsorsra, sokat tűrt erdélyi magyarságról, amely ma olyan szívesen vállalja az áldozatokat, a magyar erőfeszítéseket, mert ezúttal s hon biztonságáért, fajtája védelmében teszi. Dr. Gaál Alajos általános képet akart nyújtani hallgatóinak az erdélyi magyarság holy* setéről a közelmúltban, összehasonlítva a maival. Megmutatta a magyar társadalmat, amint küzdelembe bocsátkozik po’ffikai téren, majd gazdasági téren is a léte érién tervszerűen megszervezett támadással. Beszámolt a magyarság szívós munkával létesitaM ér dek védelmi szervezeteiről; csak abban lehetett mentségünk, ha minden irányú támadással szemben ugyanazon a síkon ki tudjuk építeni - megfelelő védelmi szervünkét: politikái támadás ellen a politikai védelmi szervet legyen az párt vagy’ szövetség; társadat-’ mi támadás eilen a társadalmi szervezettségünket. művelődési téren, vagy inkább a közművelődés terén ellenünk intézett támad A ellen pedig közművelődési szervezetünket, ide értve az iskolán kívüli népoktatás és népnevelés minden alkalmi és adandó fellegit szervét; gazdasági támadás ellen pédte csak gaz’ dasági szervezettség révén védekezhettünk, tehát szükségünk volt a gazdasági élet Kiégsz er vezéré re: gazdasági egyesületre, szövetkezeti mozgalomra, a hitelélet folyamatosságának I izáo-sitásíra. Abban az életre-halálra menő küzdelemben a magyarság sok élettapasztalattal gazdagé“ doüt. Are ikor ütött a felszabadulás órája, az erdélyi magyarságnak egyik legnagyobb gondja az vulf. hogy 'ezeket a drágán szerzett' élettapasntalatokat hasznosíthassa az uj életben. A kormányzat igen nagy megérfessél Hozzá is látoht a nagy történelmi jóvátétel rreunkájáíioz; népegészségügyi szervezésben., az isitekkérdés rendezésével, a csonka-országban megvalósítóit társadalomvédelmi intézmény*! k és intézetek gyors kiterjesztésével sietett segíteni a megsanyargatott magyar népi töméseken. A pár*n?p közös vacsorával végződött. Du* nántuli magyar népdalok, gvergyői és kapuvári székely énekek tették varázsosan széppé a magyar testvériségnek ezt az iinoepn-apjá'fc. mrawnnnTo <nifrwwnTUJUj>^TiiiiiTf j-wrnei.-tiMfiXiji.jjy Gais»7^u?&g<C3KS!aagCMgaB» A szappangyártás uj könyve; szappanok t% mii#» szerek ncsill€§c írta: Köhler Ernő oki. vegyészmérnök. El*, me éti és gyakorlati kézikönyv. Kiadja a Magyar Vejyiipari Szövetség. A gyüjtőfejezctek címei; Elméleti alapfogalmak. A szappan- gyártás i-.yersanyagai. A szappangyártás gépei és készülékei. A szappangyárlás gyakorlata. 4 szappanok és mosószerek készítésével kap- ««olatos általános tudnivalók. Függelék. Betűrendes tárgymutató. Nagy alak, 35Ö oldal, II táblázat, és melléklet Ára Î3.60 penţrS'. Kapható az ELLENZÉK KÖNYVESBOLTBAN, Ko’ozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidékre utánvéttel is azonnal ■szállítjuk, &GLO&SVÄBL mârcâs?» 19. A napodban felhívtuk az illetékesek figyelmét arra, hogy a város határában sok oilyaia mezőgazdasági ingatlan van, amelyek a bécsi döntés óta nem voltak megművelve. Kértük, írják össze ezeket az ingatlanokat s adják a sokgyerekes szegény családoknak megművelni. Megelégedés sei állapítjuk meg, hogy a® «iüetekes hatóságok az erre vonatkozó intézkedést már megtellek. .4 város gazdosági ügyosztálya felhwta. ’ tí lakosságot, jelentsék be az elhagyott és megművel eden mezőgazdasági területeket, hogy azokról kimutatást készítve, kiadhassák azoknak, akik erre ígéntjt tartanak. 0o nemorofe ® vár®s kííísto rfezan fekvő ingatlanok megműveléséről 'gondoskw dik a gazdaság« ügyosztály, hanem a váró« belterületén lévő be nem éj»telt házhelyeket is megművelik, sőt azoknak ar. itt lakóknak, mezőgazdaságii ingatlanain, is, akik a mult évbein térem betették ke t erüket eóket, A város törvényhaíwágáűak gazdasága albizottsága, már nagyjában tártában van az elhagyott ingatlanokkal s azoknak: gondnokául Balázs Istvánt, .a Kolozsvári Gazdasági Egyesület elnökét nevezte ki, aki bizonyára gondoskodni fog árról, hogy az elhagyott ingatlanok megfelelő kezekbe kerűi!jenek és elősegítsék a vá* ] ro-s közéleimezósét. ■ Lelőtta az ügyvédei, meri kiforgatták a vagyonábót Ér«f(skms »erbsts dühítőit a k&l&xmári ítélőtábla m®9ww. -«**«&**. «AvsiNitóikMVOO m ® V Miadaai bizonnyal noşs a laţ? a bétefes btm«m a tegísú«, mely sóivádássak ia&v"' a c, ío-g ayakdt védtelenül hagyja 6íőa«» ínag 01 ffloigyabh bal". togerrosát raóg m kzwnziólirz ■vv^.a.V átkutatása szór: a': a PYORRtá jyógyíogpöpei. mely «Míaí a tejben? a lavitja amicte véikerir.géeét & PTO?RCÄ ff 4$Wb&pifi ** fsţfexT»9»'9h Őrsssás?®» feéss.iL Gyárt |a: mu m&mm tém^á Byégfsz^ív@5yésje^^fá^ KOLOZSVÁR, márciua 19. A kolozsvári ítélőtábla polgári fel eb bvi teli tanácsa rendkívül érdekes polgári ügyet tár gyalt. A per tárgya bekebelezésre alkalmas okirat kiadása volt s felperesként Telmann György és T el mann Mihály besztercei ügyvéd örökösei voltak. A polgári pernek annakidején nagy szenzációt keltő bűnügy a háttere. Telni rmn Mihály besztercei lakos 1928-ban 27 hold földjére 150.000 lej kölcsön! vett fel Vlalcu Sándor ügyvédtől. A kölcsön határidejének lejárta níán Telmann ki akarta fizetni az adósságot, amikor hitelezője azt a meglepő kijelentést tette* hogy ő a 150.000 lejt nera kölcsön adta, hanem azért az ingatlant megvásárolta és a besztercei törvényszék a földet az ő nevére mar be is kebelezte. Hossza- dalmás pereskedés indult meg emiatt 3 besztercei törvényszék ©lőtt s a bíróság Vlaicut okirathamisitás miatt nem jogerősen három hónapra el is ítélte. Ezután tárgyalás indult meg Telmann Mihály és sz ügyvéd között. Telmann követelte az ügyvédtől, hogy a nevén levő ingatlant írassa át fia, Telmann György nővére és éhben az esetben a 150.000 lej helyett 165.000 lejt fog fizetni. Ä tárgyalás nem vezetet! eredményre, mert az ügvvéd állítólag még 50.000- lejt követelt. Ez a követelés annyira feiháberi- tottá TerinfumL hogy könyörtelen hitelezőiét nyílt utcán agyonlőtte. 4 gyilkosság után Telmannt letartóztatták és a- bíróság tíz évre ítélte el.  jog” erős Ítéletből Telrcan» hat és félévet kj is töltőit s fogságából szabadulva megtette a • lépéseket ingatlanának vissza* szerzésére. A besztercei törvényszék előtt a Vitelen -örökösök ellen keresetet adott he, mélyben arra kérte 3 bíróságot, kötelezze alpereseket, hogy az 1-928.- évi köb csönmegállapodás alapján neki bekebelezésre alkalmas okiratot állítson ki, hogy áz örökösök nevén levő ingatlant s-ajlál nevérö(Írathassa Keresetének alapja az voüt hogy a kölesönmegállapodás írásba volt foglalva és azt két tanú alá is, irta. Kérte 3 két tanú kihallgatását. -A törvényszék a tanuk kihallgatását imÁlozté azzal az érdekes indokolásiéi, hogy a benevezett egyének hivatásos tanuk $ vallomásuk alapján nem lehet megnyugtató Ítéletet hozni. A keresetet a törvényszék ezért elutasítót i a. Ez éden Telmann felekbe zést adott he a kolozsvári ítélőtáblához, amely utasította a besztercei törvényszéket. hogy a megbízhatatlannak mxnőritett tanukat hallgassa ki. A tsnuya'íomásró-1 félve tt j e g v 7. ■ i k ön yv el c i s &z a to r j f s ?A c 11. ék az Ítélőtáblához.' A tárgyaláson a Telmann György képviselője, dr. Demeter János ügyvéd és az örökösöket képviselő dr. Sinka István ügyvéd között hagy vita folyt le a tanuk vallomásának megbízhatóságáról, mert a Ylaicu-örökösök ügyvédje azzal érveit, hogy a tanuk vallomása nem elég a tényállás bizonyítására. A bíróság ezt az álláspontot el !s fogadta és a törvényszék elsőfokú ítéletet indokainál fogva helybenhagyta. Megkezdődtek meizsrabáiyozád mmnkéí&iok Keío KOLOZSVÄR, március 19° (Az Ellenzék munkatársától.) A földművelésügyi minisztérium dalnoki Gaál E le mer alispán közbenjárására nagyobb összegei: utalt ki a Kolozsváraiegye területén levő patakok és vízfolyások szabályozására.  legidőszerűbb elsősorban az Almáé, a Nádas, Borsa éa Gyéres patakok szabályozása, mert az utóbbi évek esős idő járása következtébe!« nemcsak állandó árviz- veazedélmet jelentenek, hanem azt a többezer hold művelhető területei is veszélyeztetik, amelyet egyébként könnyen, lehetne hasznosítani. Á tavasai időjárás most már lehetővé teszi, hogy egyes víz- szabályozási munka kezdetét vegye. A munkák megindításával kapcsolatban dr. Sxöss Ferenc vármegyei főjegyző. Simák Lajos műszaki tanácsos. Zoltánt Géza főmérnök és dr. Bíró Zoltán vármegyei aljegyző kiszállottak Hidaímás községbe, abc! az Âîmâa patak nagy kanyarjának ai község alatt levő átvágása ügyében helyszíni szemlét tartottak. Ezen a helyen ugyanis az Almás patak vize mindig fel* torlódik és ez az oka annak, hogy Hidal- más községet az utóbbi években a víz olyan sokszor elöntötte. Más részről az Almás pataknak ez a nagy kanyarja állandóan veszélyezte.!! a KoíozsnaegyébőS Szilágy megye területére vezető útszakaszt. Kolozsvármegye törvényhatósága az eünmU évben több, miicét nyolcezer 9 pengőt költött ennek a vészélyeatetcit ut- I szakasznak a kijavítására, de ennek eile* I nére is ez az ut az állandó földcsusaat»- I lások iTiiaík teljesen járhatatlan.  helyszínre kiszállott bizottság tárgyalását dr. Szász Ferenc vármegyéd főjegyző vezette és azon az összes érdekeltek resztvettek. Minden oldalról a legnagyobb megértés nyilvánult raeg a tferv végrehajtása iránt s a bizottság kimondotta, hogy a munkálalokat hamarosan megkezdik és azoknak elvégzésére az engedélyt a vármegye főjegyzője ideiglenesen már a helyszínen kiadta. Ezekre a munkálatokra ötvenezer pengő körüli összeget irányoztak élő. Ebből ; 35 ezer pengőt a földművelésügyi ntinisz- í tórium a kolozsvári Kulíuszmémöki Hí- “ va'taí utján juttat a költségek fedezésére. \ Tízezer pengőt Ko!ozsvármégye utalapj«» i fedez, mivel a törvényhatóságoknak fon- í ls>s érdeke fűződik ahhoz, hogy a v&szé* Ivezteteií útszakaszon gavarialán legyen a forgalom. Az érdekeltekéi csupán kisebb természetbeni szolgáltatások terheik, amedvek nemcsak. hn«y nem habidják meg gazdasági erejüket, de rendkívül méltányosak is. A Kplozkvaron székelő 1 Kultúrmérnöki Hivatal főnöke, dr. Láss- ióffy V oldem ár már meg is térié a szükséges imézkedéseket, hogy megfelelő ssá- mn munkás áRjon remlHkezésr'e a mun- Scálat gyors keresztülvitele érdekében.. Egybea az. «ránt 13 intézkedés történ?. hogy a oiunkások zavartalan ellátását biz tositsák, sőt roár az éLelmrizer^k egy e<- szie is rendelkezésre áll. Ezekkel ar. intézkedésekkel kezdetéí v- szí a román megszállás Matti gocdatlai» «ágok ©ihárilása. Az Almás patak és vxU* koloz&megyei patakok ihcdrp olyan álla pótba jutott, hogy csak többévi gond* és szakszerű munkával hozható helyre. / úgyhogy a vizek zavartalan :,cfaU-á-;é hizíositaaá lehessen, Hamarosan sorra kerülnek egyébkén.' a többi veszélyeztetett szetlzaszok úgyhogy a közeljövőben megindulhat - munka úgy a Nádas, mint <1 Gyéres p-- takek szabályozása terén is. ixyor- eredményt természeteso-a nexr 5 hét várni, mert a bajok forrása abba: rejlik, hogy az erdőket mindenütt letarolták és vagy legelőket, vagy szántóié deket létósitettek az ’erdtüierőietek be Ivén. Ezek a legelők és szántók rendkívül kis értékűek, de ugyanakkor károsak azért., mert állandó au . veszélyeztetik a mélyebben fekvő tcrükítekóL Ha gyor. eredményt nem .is !©hc-t várni, minden esetre jóleső örömmel veheti tndomásu' ezeknek a területeknek a lakossága, hoz* 3 munka az ösmes vonálbö mefj'nduíi KSzfjyOlésf tartott a Baross SzSvetséf BUDAPEST, március 19. A Baross Szőve? - -ég kedden este rendezte 23 ik évi rmiác* Ícözgyü’éeét g Muzeuramtcai palotában. Nasv számban jelentek meg a vidéki kiküldőitek ie. /’Iwszlzy Jáftos országos rinök áaegayit* jába* vázolta a szövetség hatalmas fejlőt? sét, egybeu bejelentette,, hogy ebben az ét - hete a szövetségi munka'elsősorban az árum- való öllátás biztosítására irányul. A Baros- Szövetségnek, amelynek már közel 44 eze- iagja van, meg ke*l tehát kapnia megillető helyé'?. Káücy Miklós naiajpfterelnök nyila;- koza'ta cvoscăn, amely szerte! acm nyal ad’ dig keresztény birtokhoz énig zsidó birtoL; vaa, kéri. hogy ezt az elhatározását a kor raány keresked-cíizai téren is tegye magáévé. A nagy taps&al ét' icikesídéssei fogadott el - rsöki megnyitó után Domokos László ú* igazgató terjeesteíte be. évi jrieatését, amely bea a Szövetség Biankáját körvonalazta’ & - jövőévi terveket fejiegeUc. üHovsaky' János arsságOí etetői nseîege» iisiaepelte ^ kösgyülée, egyben elíi5$áros‘;í, Shc-gy érdemeit márványtób'a elhelyezésével teszi enaradandóvá elsöksegének esedékv.? tizedik évfcrdiü«ján. A Baross Saöve-íeé# üanepi zárőüíése. csütörtökön este 7 órákor l£ez s Pesti Vigadóban. Dr- Varga József kereskodehra és ipáriigyi miniszter csütörtökön este a -Baross Szövetség üseepélyes sáróüléséu beszédei mond ,A keresztény gazdasági törekvések jeíenío sége'a ne®izeti ölet szempohtjábóf“ ciramcL A bescédet e msgyar rádió Budapest I. bc..- lámhosszáa körülbelül 19 óra 25 per!?í» kezdettel közvetíti. Beí«IezSá5!í a mm$0f if ék iiliár^l Mmiáiim SZÓFIA, március 29. (MTI.) A. magy*-’ írek utffiliri ezófsaá estjüket becsőségStí össze jövetellel töltötték, amelyéa a saágyaí köve teu és a közoktatásügyi sbmiSEtärians fóti-' kárán kívül résztveit a beágát irodalmi é« művészvilág ssinejeva.  magyar írók a szó fiai rádióban beszéltek bulgáriai !áí©g.atósu' Gorán ay^rä b-enyoaiásaikról. A magyar írók csoportja szerdán reggel utazott el Szófiább',
