Ellenzék, 1942. március (63. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-17 / 62. szám

Iff. ./£ i. ÄW Î# * mskámméííééi Iffldflvárosaiife, Budapest Ma: Wmalál liscxe S«al®8 SS. t&gSeaésv. Mindjárt pesti Bt­duzzogva *«fBä a megállapításnál, ast is ide jegyezhetjük, hogy nem cagyeiek hibás, amiért a magyar dal nem Jut. el a füléig, hanem ellenkezőleg, a magyar ze­nész mulasztott, nem ma, hanem az idők fo­lyamin. Az a süvölvény, aki erdőben, szabad mezőn, pipacsos búzatáblák között, harmatos hajnali réteken sohasem járt, madárdalt new» hallott, csobogó forrás vizét nem itta, tele torokkal nem énekelhetett, untadén örömét és fájdalmát mérsékelnie kellett, nehogy a vé­kony papirfalon tuli szomszéd zokon vegye tőle; aki sem jókedvét, sem bánatát nem en­gedhette szabadjára, az a szerencsétlen, fél­szeg lelkű ember hol, mikor és kitől tanulha­tott volna meg magyarul táncolni, énekelni, öltözködni, viselkedni, élni? Hiszen, amint köztudomású, fővárosunkat is csak most hó­dítjuk vissza magunknak. Nem annyira veszedelmes a helyzet, amint falra festették. Ha holnap a nép elfelejtené magyar életét, az végzetes volna, mert nem áll rendelkezésünkre valami olyan szervezet, Intézmény, csoport, önkéntes kuíturhadsereg, j amely ismét megtaníthatná rá. De a városban j ma minden pótolható; a városi tömeg köny- ! nyebben megfogható, könnyebben és több j eredménnyel, gyorsabban és biztosabban irá- > nyitható. Egyik szomszédos népünk a közeli múltban is a tömegnevelés iskolapéldáját ad­ta — városokon, Falun neki is, másoknak is j nehezpbb. Ebből egyszerűen azt lehet és kell j kiolvasnunk, hogy a város ma hangolható, j alakítható, formába gyúrható, tehát ugyszóí- j ván még nem veszett el a fejsze sem, amely- j nek a nyelét a kezünkben tartjuk. Ettől a gondolatmenettől teljesen SíiggeUe- ) nül, a mérleg másik serpenyőjébe azokat a ! nyomós tényezőket kell raknunk, amelyeket J viszont csak kizárólag a városi életforma tu- ; dott kitermelni a nemzetnek. A nemzet szel- j íemi megjelenési formája, az irodalom, még j ha falun is írnák, a városi kultúra terméke. Jobbára mondva, » városi környezetben válik el attól a társadalmi, törzsi szertartástól, «melynek addig isteni'.sztélét! nyelve volt. A R*ae Itt vetili ie népi önellátása Jellegét éa vAiffis tárolható sxeJUenail ktaccsé, «melyet *Jk- flbmr to ro.vy fcdll tocceSSat, suflffltáa fflejrt íasOTiyatlób«® van. As ó-Márta-atmimet aaa már senki aem tzavalja, a Halotti beszédet (Egyetlen pap sem mondja el, de ki ^ merne azért rontó kézzel hozzányúlni? A képzőmű­vészet (festészet, szobrászat), az építőművé­szet, a nagyipar, nagykereskedelem törvény- szerűen városi életformát vonz maga után. A politikai és társadalmi szervezkedés kiinduló pontja az eszmetermelő melegágya a város és ® polgári életforma. A város figyel fel a világ haladására, a vá­ros hoisositja meg, ha mindjárt divatból is, & másutt, elért technikai vívmányokat, őrködik nyugalmának feláldozásával, nehogy elmarad­junk mások mögött, a város termeli ki önvé­delmünk szellemi és anyagi eszközeit, a város kiáltja világgá életjogunkat, a város sugároz­za szét másokra is szellemi és erkölcsi érté­keinket. Mint ahogy a falu a megmaradás biztosítéka, úgy a város a haladás vontatóko- tele. Ez törtet, ez dolgozik, ez idegeskedik, ennek van hideglelése társadalmi kérdésein­kért, belső nyugalmunkért, munkánk és hala­dásunk biztonságáért. S hogy nem minden si­kerül a legjobban? Ezek hibák, javítani kell rajtuk; de a várost nem lehet kikapcsolni többé, ahhoz az egész emberi művelődés pusz­tulása kellene, 3 akkor talán. A magyar életben, főként Habsburg-házas- •Ságunk szörnyű áron megvásárolt felbontása óta, Budapest az uj magyarság megszületésé­nek egész telephelyeit, létesítette intézménye­sen. önmagáért? Nem, ez méltánytalan váci volna. Az egész, magyarságért. Végig kell sé­tálnunk azokon az intézmény eken, telepeken, berendezéseken, társadalomszervezési mag­vakon, ahol ma az uj magyarság születik. Meg kell belülről is tekintenünk azokat a szerveket és szervezeteket, ahol ma megfe szitett munka folyik a magyar életért. S ak­kor bizonyára sikerül eloszlatnunk az utolsó kételyeket is, amelyek eddig itt-ott, bizonyta­lanul, de annál ártalmasabban felmerültek a magyar városi élettel, főként Budapesttel, a székesfővárossal, minden városok között a legcsodálatosabb«l szemben, S«OTOÍ5**5L!." JlCJ JHi vállaljuk a helytállási és mm áldozatot** Vesetöségi ü'ésJ tartóit m Hivatás Szervezet Isolassvávi KOLOZSVÁR, március 17, Kolozsvár j munkásrétegeinek általános érdeklődése í mellett tartotta meg összvezetőségi iilé- j sót a Magyar Szociális Népmozgalom kor i telekében működő Hivatás Szervezet ko- ! lozsvári tagozata, J Az értekezleten, a tagozat tisztikarán. I kivül, a szervezethez tartozó üzemek j szakmai megbízottai is teljés számban i rétitek részig Vendégként megjelentek Ladányi László dr. munkakamarai ügyész, Kovács László, az Állami Munkaközvetítő Hivatal vezetője és más munkásérdekelt' ségek képviselői is. Az ülés legfontosabb pontját Vida IsV ván országos fotiikár beszámolója képez" te, aki ezúttal ismertette a szervezet Bu­dapesten nem régen lezajlott országos ve­zetőségi ülésén megnyilatkozó állásfogla­lást. Ismertette, hogy a bolsevizmus rém ségei az oroszországi munkásságot milyen nyomorra kárhoatatták. A munkásság nem mélyebbre sulyedqii, hanem felemelkedni akar — mondotta. -— Teljesen részt kell tehát vállalnunk a veszély elhárításában, hiszen — ütött a cselekvés órája. Ez a cselekvés ■ajabb hazafias áldozata’altatást jeleni a háremé’ zokon. A munkásság azonban, mint min­dig, 0 pillanatban is készen éli hazája A magyar főváros & magyar léi Központja, /Minden regényes érzelmesseg nélkül, akár- jüailyen józanul gondolunk erre a városra, nem 1 érzünk-© mindnyájan valami könnyű elfogó dottságol? Az ember, különösen^ aki nem itt születeti, hanem érett fejjel, talán kisse több hittel lépett utcáira, mint amennyit ez a ci- I bálé iram megtűr, lépten-nyomou valami olyat * érez, ÍHsgr most, ebben a pillanatban találko­zott a magyar nemzet történelmével: a szó- moruval, a hősivel és a diadalmassal, asze­rint, ahogy látja az ódon palotákat, a műem­lékeket, szobrokat, emléktáblákat, utcaneve­ket, történelmet alakitó tereket, a Duna jegét, az árvíz magasságát jelző felírást, a Nemzeti Muzeum hires lépcsőjét, a budai várat, a Nyulak szigetéi... Csak egy csepp eszményi- séget kell hordanunk magunkban ahhoz, hogy ’a ragyogó Budapest, a mulató város, a köny- ayelmü és felszínes kispolgári élet mögött, iaz utcákon zajló mindennapok takarója alatt is meglássuk a világvárost s a világvárosban 'a magyar városok büszkeségét, Budapestet, ahol egy nemzet féltett kincsei garmadába vannak rakva. Mi volt az a döntő körülmény, amelynek birtokában Budapest elragadta az elsőséget az Árpádok székvárosától, Székesfe­hérvártól, a későbbi fővárostól, Visegrádtól s az idegen irányzat kedvelt magyar városától, Pozsonytól? A kérdés nem egyszerű, mégis tiszta választ lehet adni rá. Csak végig kell tekinteni a gel­lérthegyi Fellegvár tövéből a magyar főváros fölött. Vájjon valamelyik magyar város fel- vehetné-e a versenyt Budapest csodálatos geopolitikai helyzetével. Általában a magyar nép, mintha a jó Isten kedveltje volna: ^ or­szágát egy óriási hegykoszoru szorítja szeiía- golhatailan egységbe, s egy bámulatos víz­rendszer foglalja egységes rendszerbe; körül égbenyuló hegyek, azután lankásabo dombok, középütt a földek s az ország kellős közepén ez a főváros, Viziutak és szárazföldi útvona­lak metszőponíján, a magyar vasúthálózat gócpontjában, egy szervesen kiépített közle­kedési rendszer közepén, s 3? európai aorga- lom átmenő útjainak kereszteződésénél, —• irt van Budapest. Mintha Isteni kegyelem kárpó­tolni akart volna a szakadatlan magyar szen­vedésért, a természet minden adományát össz­pontosította egyhelyütt: a mesés kék Dunát, a budai hegyeket, a számtalan gyógy- és hő­forrást, s mindezt ide tette le a föld északnyu­gati ctöcskére, hogy minden legyen ezen a városon, amit a magyar szeme-szája kíván, A trianoni korszakban az or.«,tg lakossági­nak egytizedánél nagyobb része lakott a tő- (városban. Ebben a tekintetben is sajnos —- veretlenül áll: nincsenek átmeneti városaink, r legalább három-négy darab félmilliós város ;az ország különböző vidékén, Budapest szivá- , sának ellensúlyozására. De ebből nem Buda­pest hibáját kell kiolvasni, hanem igyekez- [táünk kell fejleszteni a vidéki gócpontokat; Pécset, Sopront, Kassát, Debrecent, Szegedet, Kolozsvárt. Ahogy Budapest, iparával és ke­reskedelmével, szellemi életével és politikai súlyával versenyen felül az ország fővárosa, irigy ezeknek a vidéki gócoknak vezetniük fkel! a rájuk bízott közvetlen, vagy talán tá­volabbi környék életét, társadalmi berendez­ned éséí és politikai megnyilatkozásait is. (Eszményi fővárosunk köré egy sor vidéki vá­rost kell vonnunk, hogy méltóképpen tolmá­csolja a vidéknek a főváros irányító erejét, a fővárosnak pedig a vidék igényeit. Ez az áí- menetnélküli állapot veszedelmet is rejteget magában. Ma jóformán hiába beszélünk a fa­jin és város testvéri közeledéséről, mert éppen az a társadalmi rend hiányzik az életünkből, amelynek ez nemcsak parancs, de létfeltétele volna. A nagyváros akkor Is nagyváros ma­rad, nem polgárainak összességében, hanem életvitelen, felfogásban, szemléletben és tc- Ifekvésekben. A vidéki várostól kissé mosolyt "keltő, amikor leereszkedésről beszél; hiszen Seat van, le van tagolva a paraszti életfor­mába, nem is tudna szabadulni tőle; társadat- ,ma is nemzedékről-nemzedékre folyamatosan 'felfrissül paraszti vcrbeütéssel. De hiányzanak azok a félmilliós városok, amelyek már ki­lőttek a kispolgári cipőkből, de még nincse­nek, sem is lehetnek a fővárossal egy szinten, Ezek volnának a kiegyenlítődés biztosítékai, a felülről lefelé és alulról felfelé irányuló tö­rekvéseknek, kívánságoknak, gondolatszóré- dásnak alkalmas közvetítői. Valóban a városi közvetítené lefelé, nem hamisítaná meg aka­ratlanul is, hiszen maga is tagadhatatlanul város, de ugyanúgy megértené és támogatná, a falus is, mert elég közel volna még hozzá, s elég ereje volna ahhoz, hogy ügyét nyomaték- kai, tehát mintegy kedvező javaslattal adja tovább felfelé. Budapest esetében ennek a világvárosi hely­zetnek természetes következményeként ke- Icfkpző fogalmi üzemzavarokat meg kell érte­nünk. Ha különbség van a nagyvárosi és a vidéki magyar életfelfogás között, ez az átase- névnélküli városrendszer elég okát adja. Mist ahogy túlozni bűn, úgy széplígetüi sem sza­bad; a hibát meg keli állapítani, aztán gyógy- irt keresni rá. Valiban a nagyváros és a vi­dék nincs azonos nézeten a magyar élet ér­tékeit, a hagyományok magatartó erejét Síe­lőén. Egymás értékelését nem szívesen fogad­jak el. Ez az idegenkedés azért ennyire maka= csal kitartó, mert mindkét „fél4* helyzetei Ítél, s nein folyamatot, lehetőséget, megEvlió táv­iatokat javítási esélyeket Joggal felróják, hagy Budapest sem hivatalosan, sens másképp nem ismeri el, sót nem ks ismeri a magyar ze­néi, táncot, népi művészétét, szellemi népraj­zot, babonákban és falusi szokásokban mái? átmenteit ősmagyar hitet. Mondjuk ki: igaz! De azután nyombaa induljunk is el ebbof3 a megállapításból, Ne Jmîagpaaa m és családja iránti — kötelességének tel’ jesitésére. — Mi vállaljuk a helytállást cs á^doza lot — szögezte le a Hivatás Szervezet ál­láspontjaként az országos főtitkár —> de nemcsak azért, hogy a veszélyt elhárítsuk, hanem azért is, hogy a harcterekről i'isz' szat-érve uj- szociális Magyarországot éph~ sünk jel, A felvirradó béke a szociális igazság megvalósítását, az arányos jőve d elemeloszt ást, a munka és a család tóéi- jogainak diadalát kell jelentse, Akiié ezt hátráltatják, azok a nemzet em.elkedé*é- neli belső ellenségei — Üdvözöljük a honvédelmi miniszter eljárását az itthon maradottak családi se­gélyének szabályozása elkalniábók Csak 5 arra kérjük, haladjon tovább ez irányban, ' hogy a gazdasági viszonyok változása esc- j lén is bizlosittassék az itthon maradott t családtagok becsületes, esnberi öregéibe- \ tése. A nagyhatású előadást a helyi csoport szakmai titkárának, Páíffy Tibornak fel­szólalása követte, melyben a szervezel kolozsvári tagjainak a keresztény és nem­zeti alapon álló kolozsvári dolgozóknak as egységes áillásfogíalápkoz való hozzájá­rulását fejtette ki. A beszédek uliu értékes hozzászólások hangzottak ei. Íz árvlzsiillotfa viliteken látogatást leit az árvliféteimi kornányiiztos SZEGED, március 27. (MTI.) Bárczay Já- í.h>* földmüvelésiigyi államtitkár, aez ár^d^vé- detem országos kormányhiztersa, szombsíoa este tájékozódott n Gyula környéki árvíz- helyzetről, majd vasárnap reggel folyt&ttä cl- innőrzö útját Békéscsabára. Megillapittata, tiogy a várost sikerült megvéd«®i. Imién Orosháza íelé utazott. A belvizek passhíása iü nagyon látható vált. Aa nt kéS oldbh» hatalmas viztenfer borítja. Orosházán a legsúlyosabb e helyzet, 'A belvizek a hatalmas. 28 ezer lakosú virág' tó községet csaknem teljesen elborították. Mindössze 22 olyan ház van, ahal színes íds, A lakosság állandóan megfeszített tankarai dolgozik ^ nyulgátak mcgerositéséveí?-. Mm- deafîoî erősítik a gátat éa lapátolják a vizet. A kormánybiztos eärendeMc, hogy azonnal ) áMiteanak be szivattyúkat és ezekkel (távoüit- *«k ©I a yisfft ntsákróL, rMel'fív ■% bíd&&­rőtetekről. Orosháza belső réeeén a legma­gasabb a vjzáFíáiSi. Az utasítás értelmében s. község belső területéről most átterelik a vi­zet a nzulápoai térre. Az egész tér olyan, íBÍutha tenger volna. A lakosság csónakokon közlekedik. Au elemi csapástól sújtott la­kosság körében megható a testvén ösaeetsr* 'tás a segitésbeö, Â hajléktalanokat szívesen házukba fogadják azok, akiknek otthonuk megmenekült az árvizyesaéíytÖl. Orosháza heöyvetcí az fearzi nehézzé, hogy a környék legmélyebb pontja. Â megfe^iriett munka eredmény© volt a® is, hogy « Sselvia erjedé­sét sikerűit megálUtams, A kormánybiztos Oroahérárófi Komlósra ment, Itt is viz Hait vau a község tekíiÁóVes része. Békfeaanaaon- kábaa a kormánybiztos msegáliapitóM*, hogy c község határában lövő gát szintén viz alatt van. 150 házból höltöztették ki a la­kosságot, Az államtitkár dereglyébe szállott és jókora utas telt meg. Romé»# vm orr®, Kórus likőr! SzéfceJyföMi nZvénjvkW' kés?:- m Erdélyrészi Hangya Uum- hz Lükörgyár, Marosvásár^ely. hogy sikerül a gát nyilasát betömni. A töltés omlásain át nagymennyiségű •:>& szivárgott a termőföldekre. TótkoBalósoo és Orosházán át a szinten vt - ezélyben levő Hódmezővásárhelyre utazó' t. m államtitkár, Jiódmezővásárhe/y é$ Orosháza közt nz egész útvonal veszélyben van. A jeges víz elöntőiéit és felmorzsolással fenyegeti a nyúl gátat, A veszélyeztetett utón helyenként omlások. i.-> vannak. A hatalmas gazdasági ' települé«i nagymértékben fenyegeti a belvíz, igen so!1, ház került víz alá. Az államtitkár útja b fejeztével megáfll’apitotta, hogy az ármente- sitő társulatok mindenütt a legnagţ'obb erő feszítést fejtik ki zz árvízveszély ©'hárításá­ra. Utasítást adót! ki a munkálatok egység1-'- irányítására. SZEGED, március 17. (MTI.) Bárc^Gy Já­nos dr., 325 árvízvédelem országos kormány biztosa, hétfőn megtekint tette a szegedi híi vizsujtotta területeket. Szeged környékéu a hóeüvadás következtében rengeteg víz gyű lemlett fel. A környék legmélyebb pc-ntj.» éppen Szeged s ezért minden irányból arr, zúdultak a vizek. •f Tiszc vízállása hat méternél magasaid és így a vizeket nem lehetett levezetni o Tiszába, Mintegy hétezer ház összeomlásé rti és megrongálódására kell számítani (f szegedi tanyavilágban. A kormánybiztos Dorozsmúnál megtekintek az c’gyoi főcsatornát, A csatorna a legna gyobb tárctóhelyre, a Febértóba viszi a v‘ zet. Itt is az a baj, hogy a tó lassan mo« telik. Szegedet eddig sikerüli • <. nagy veszély * '•■■■ megvédeni, bár magát a várost töltései miatt árvízve­szély nem fenyegeti. Megiekínfette a ko: máhybiztos a Danger c3atorná!. Ezt tavaly építették és Kiskunhalasról a Tiszába szír Htja a vizet. Magasabb fekvésű medre .mis4 ’ * vizet aí*t is beleviszi a Tiszába. Ha ez ssetn készült volna el, akkor most Szeged lehető ’legnagyobb veszedelem pillanatait él né át. A kormánybiztos szegedi útja befe­jeztével, a késő délutáni órákban visszaút« zott Budapestre, Kormányzói kitüntetések BUDAPEST, március 17. .(MTI.; A kormá nyzó a miniszterein ők előter­jesztésére dr. bárcziházi Bárczy Isi ván m. kir. titkos tanácsos áJü-amí.is - kiírnak, Nicki Alfréd rendkiívüii kő vet és meg-hatainiazott miniszternél' teljes eliamerését fejezte ki; továb bá dr. U!lein-Reviczky Antal rend kívüli követ és meghatalmazott mi nisztéri cimänel és jelleggel felnihá zott elsőoszíályn követség! taná­csosnak a Magyar Érdemrend. Kö­zépkeresztjéhez a csillagot adoma nyozta; Rákóczy Imre mimszáer? osztályfőnöki címmel és jeileggeí felruházott miniszteri tanácsost mi niszteri osztályfőnökké nevezte ki, dr, vitéz Thuránszky László minis/: téri osztályfőnök, a miniszterelnök ségi sajtóosztály vezetőjének a Ma gyár Érdemrend Középkeresztjét u csillaggal adományozta. ÍM&zeíÖadási read€;z©lt a kormány/o üszteietére n CserkészszSvets^j BUDAPEST, március 17. (MTI.) A Magyar Cserkészszövetség legfőbí> védnöke, a Kormányzó Ur- tiszteleté re vasárnap este az Operaháziban díszelőadást rendezett, amelyen megjelentek Kallav Miklós minisz t erelnökkel az élén a magyar köz élet előkelőségei, A kormányzó j> ott volt és a konnányzóbelyettesJ páiu. Vitéz Farkas Ferenc főcserkész fogadta a Főméltőságu Űré kát. iXSHtEgpp Sajtó aian m% ^égb főzsef riportsorozata: flkgyott él üb« az &#ééfyi mmqy®w i»rssJ®f»isi f Előjegyzéseket elcogad Eíienzék könyvesboltja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom