Ellenzék, 1942. március (63. évfolyam, 49-73. szám)
1942-03-03 / 50. szám
A hivatalos teendők elvégzése közben jusson mindig szóhoz az ember9 az érző« az együttérző ember Onnepéh’etsn nvütiaeg a kilencedik kSzsgczgatCti Budapesten Bárdossá Lőszló: Ä d no a női . ist îlâfi mol ibíl S3(í §ori| fén osa ífit ' -Sß iíTt öi BUDAPEST, március 3. (MTI.) A kormány megbízásából a belügyminisz* fér állal rendezett kilencedik közigazgatási tanfolyam megnyitó ülése bél lön délelőtt volt a belügyminisztérium dísztermében. A továbbképző tanfolyamot Bárdossy László miniszterelnök az alábbi beszéddel nyitotta meg: — Ennek a tanfolyamnak az a célja, hogv az állam cselekvő tevékenysége minél teljesebben, minél tökéletesebben szolgálja a nemzet és mindazok érdekeit, akik a nemzeti közösség keretébe tartoznak. Ezt szeretném kérni mindazok! ól, akik a közigzgatáai tanfolyam mai megnyitásán résztvesznek és az ő közvetítésükkel az egész magyar tisztvr selőkartól, hogy hivatalos teendőik el- látása közben hagyják magukban mindig szóhoz jutni az emberi, az érző, az együttérző embert. Gondoljanak arra, hogy sokszor nélkülözésektől gyengült el, az aggodalomtól remeg az a kéz, amely a hivatal ajtaján kopogtat és a benyújtót! kérvény girbe-görbe sorait papírra vetette. Gondoljanak arra, bogy a soJ~ szór talán hiányos és tökéletlenül elő- adott kérés elintézését milyen gyötrődő nehéz szívvé 1 várja egy-egy család. Erezzük á| szeretettel, bogy a hivatalban elénk kerülő ügyeket csak úgy intézhetjük el jól, ha ugyanannyi buzgalmat, ugyanannyi gondosságot fordítunk mindegyikre, mint saját személyes dolgainkra, mert csak igy lehelünk & nemzet igazi szolgái. Berths séget okoz. A hadisegélyek gyors és igazságos odaítélése a háborús közigazgatás egyik legfontosabb kötelessége. A ha- disegéíyezés terén különösen, de a szociális közigazgaiás minden vonalán száv* vel-lélekkel dolgozzon a tisztviselő. Cselekedjék mindig úgy, ahogyan minden jő hazafi cselekednék hasonló helyzetben. — Még egy kis részlelkérdésre akarok kitérni — folytatta a honvédelmi miniszter. A háború céljaira igénybevett; lóvék és jármiivek kijelölése miatti panaszok kivizsgálásánál megállapította azt. hogy a közigazgatási hatóság, amely hi" vatva van a honvédség számszerű igénylését a személyekre elosztani, félvén a felelősségből és az ódiumtól, áthárította e kötelességét az igénylő katonai személyre. Ez természetesen helytelen és sok jogos panaszra adott okot, mert hiszen Varga JótseSs a helyi közigazgatási szervek egyedül is merik a maguk körében a viszonyokat. ##3 wa:&ks meghal a hazáért* a haza nem ha&yia cl családjai — A háború további során még egy igen fontos leendője lesz a háborús köz* igazgatásnak — folytatta a miniszter —, a sebesültek, hadirokkantait, hadiárvái: gondozát-áhan és a harctérről visszatérő leszerelt katonák álláshoz juttatásában való közreműködés. Itt is többet ér O. megértő túmoga ás, pár meleg szó a katona érdekében, mint a legszabályosabb rendeletek pontos, de lélek nélküli végrehajtása. Menjen ót a köztudatba, hogyha valaki meghal a hazáért, a haza nem hagyja el családját $ h& rokkan an kerül haza a katona, gondoskodnak róla, hogy meglegyen a munkahelye és a tisz«■ tességes megélhetése. A háború« közigazgatás tehát akkor van hivatása magaslatán, ha a szociális igazságot biztosítja, ha a háborús terhek egyenletes elosztásáról gondoskodik, ha bár kisebb karéjt is, de mindenkinek juttat kenyeret, ha a protekciót és a haszonlesést irtja, ha gondoskodik n harcolókról és családjaikról, ügyel a hősök megbecsülésére, érdemeik elismerésére, érdekeik megvédésére és minden erejével azon van, hogy a győzelmi akarat teljes maradjon, sőt fokozódjék. Fontos tényezője a szellemi háborúnak a bomlasztó elemek munkája nak megelőzése, megakadályozása üs. A közigazgatás tisztviselői kara tartsa mindig szem előtt azt, hogy a háborúban nem azért maradi vissza szolgálati helyén, hogy a háború veszélyétől mentesítve legyen, hanem azért, hogy a hazai belső fronton ú végső önfeláldozásig küzdjön vállvetve a kinn harcoló hadsereggel. Magyarországon lelles sikerrel lárf az íissrI mozgósítás Ezután, dr. Varga József iparügyi miniszter tartott előadást „Az ipar a honvédelem szolgálatában“ címmel. A miniszter előadása elején utalt a háború és gazdasági élet kapcsolataira, majd rámutatott arra, hogy már az első világháború is rengeteg tnulsággal szolgált abban a tekintetben, milyen gazdasági problémákra kell minden nemzetnek feleletet találnia, ha elejét akarja venni a háborús meglepetéseknek, vagy helyt, akar állni egy iákény szeritett háborúban. A modern állam honvédelmi erejét nem- | csak regulális hadseregének és felhalmozott fegyverkészleteinek nagysága, hanem iparának fejlettsége, szerkezieti szilárdsága és fejíődőképességc is megszabja. Az 1914—18. évi világháborúban is a hadsereg szükségleteit specializált fegyverkezési ipar látta el, de már ennek a háborúnak a folyamán kitűnt, hogy ez az alap túlságosan kicsiny. Ebből a felismerésből születtek meg az 1930-as évek elején az ipar mozgósításának azok a tervei, amelyeket az első világháború tanulságai nyomán jóformán minden állam kidolgozóit. A német gazdaságkutató intézet újabb számításaiban például 24—31 milliárd márkára becsülik azt az összeget, amelyet a világ 1935-ben költött fegyverkezésre és a fegyverkezési ipar fejlesztésére. Olyan hatalmas tömeg ez, amelyből a világ egész ipargazdasága* nak minden javítását és felújítását abban az évben ki lehetett volna fizetni. Az ipari mozgósítás előkészítése és a tervek kidolgozása súlyos feladatot rótt mindenütt az iparpolitika irányítóira. Lehetséges volt azonban — mondta a miniszter ?— a erre büszke megelégedéssel utalok. nálunk. Magyarországon elérni a felkészülésnek azt a fokát, amelynek birtokában hozzáfoghattunk ősi területeink visszaszerzéséhez és magabizón nézhetünk szembe a háborús eshetőségekkel. Az ipari mozgósítás csiak akkor járhat a várt ereuményességgel, ha az ipari közigazgatás állandóan támogatja, egyefelői minden hadiüzem technikai teljesítőképességét és termelési eljárásának fejlesz* tését, másfelől minden egyéb üzem alkalmasságát, készáru, félgyártmányok és nyersanyagok szállítására, illetőleg kimunkálására. A légierők jelentőségének fokozása uj irányt jelölt az ipari politikának is. Nem elegendő a határvidékek* rőí eltávolítani a hadifontosságu üzemeket, de célszerű a nagy ipari központok feloldása, az ipari termelés decentralizálása is. Már az ipari mozgósítás terveinek előkészítésénél meg kell állapítani a háboms ország nyersanyagellátását s ha ezekből hiány mutatkozik, menynyire fokozható belőlük a termelés, milyen módon, illetvei milyen más anya* gokkal pótolhatjuk azokat. Emellett az előreátó ipari szervezés a pénzügyi e- hetőségek arányában természetesen olvan készletek vásárlásáról és tárolásáról is gondoskodik, amelyek háborús konfliktus esetén nagyon nehezen vagy egyáltalán nem szerezhetők be. Ilyen készletek. összegyűjtéséről is megtörténtek az intézkedések az előző időkben pénzügyi lehe ősegeink arányában. A háború kitörése után válik el, hogy az ipar felkészülése helyes volt-e. Mfíndeyjek mutat* ják, hogv milyen súlyos feladatokat ró a honvédelem háború idején az iparra. Emellett az iparnak gondoskodni a kell mJndum-ele előtt « herrctAá csapatok azon nuli felszereléséről, el kell látnia 0 hadi üzemeket gépekkel, nyersanyagok kai c haj. óerővel, a hadiüzemek munkásai pedig meg felelő ruházattal és egészség védő cikkekkel. A hadiipar teljesítők*- pességének fokozása céljából meg kei szervívni újabb nyersanyagok felt irátó' továbbá mii- és pólanyagok előállítás«.', karban kell tartani, sőt szaporítani ei a közlekedési eszközöltet, végül gondnkodul kell a polgári lakosságról is Hon védelmi érdekből nem hanyagolhatja *< az íparpoinka a nyersanyag&zaporitá harmadik módját, az ugvnevezelt nyers nyagközigazgatást sem. Ezért Írjuk össze az egye« anyagokat, rendeljük ei esetleg az igénybevételüket, mint például a kórházak, szanatóriumok nikkel főzŐedé nyeit S rendezünk különböző gyűjtése két, amelyek az ócskavastól, a rongytól és gummihulladéktól kezdve míndenféb holmira és ócskaságra kiterjedhetnek. Bár a háborúban az ipari termelé*t telj' sen a háborús cél határozza meg, a poi gári fogyasztásra dolgozó ipart nem ha nyagolhatjuk el. Az összeegyeztet-« és nehézségek kiegyenlítése nagy felady Az ipar honvédelmi szol gáláia azonban a háború befejeztével sem ér véget, Fei kell készülnie még a háború idején az elöbb-utóbb bekövetkező békére, mert rendkivid bonyolult feladat az ipar visz szavezetése a béketermeléshez. A honyí delera és az ipar- — fejezte be efőadá sát dr. Varga József iparügyi miniszter — sok szálon keresztül kapcsolódik egy,, máshoz. A nemzet erőinek ez a kibontakozó üli nemcsak magán a gazdaságon és üz ipari és gazdasági ipari politika leg főbb irányítóin múlik, hanem igen nagy részben a közép- és az elsőfokú köz- igazgatási szervezeten. Szükséges, hogy f a közigazgatás minden tagja hivató Iában és hivatalán kívül az ipari kér dések tekén etében is megfelelően gondozza a nép leikül étét és a nehé~ időkben megértésre tanítsa a népe> *t lemondások és áldozatok iránt. . ■ Ha festi, hátiunk s a zmmks m da ériük mi háborús cédáinkat Végül Keresztes-Fischer Ferenc be! ügyminiszter mondoti záróbeszédet. A belügyminiszter bevezetésül hangsúlyozta, hogy mielőtt az ünnepi megnyitó ülés-1 berekesztené, szükségesnek látja eg- oiyan gondolatot érinteni, amelynek hangoztatása, úgy hiszi, itt uem felesleges és ez a gondolat és ennek belevésés- az egész magyar közvéleménybe mond hatni, életkérdés ránk nézve. Háború i>an vagyunk — folytatta — egy véde kező háborúban, amelynek kimenetelétől ennek az országnak és nemzetnek nem csupán a kisebb vagy nagyobb érdekei függenek, hanem egyenesen a léié függ tőle. Komoly, nagy szavak ezek és han goztatni kell, mert úgy érzem, hogy a magyar társadalom még nincs teljesen tisztában a helyzet komolyságával. A magvar közigazgatás minden egyes :ag jának éppúgy, mint a hadsereg minden egyes tagjának ott kinn a fronton, tel. jes erejével, erkölcsi és szellemi ereje: oda kell áldoznia azért, hogy a háború- célt elérjük. Itt most nem lehet lazsálm. itt most nem lehet engedni, itf mos nem lehet tekintettel lenni arra, hogv az egészségemnek árt. vagy nem árt a me« feszített nmrska. amelyet végezni kei: most bele kell feküdni és ha kell. meg kell halni a munka mezején is azért, hogy a háborús célt elérjük. (Zajos helyeslés és lelkes lap?.) Azért tartottam szükségesnek ezt i|t hangsúlyozni, mer- úgy érzem, nincs még mindenki mec győződve arról, hogy azok az áldozatok amelveket az ország ma tőlünk kíván feltétlenül szükségesek. A belügyminiszter nagy tetszéssel fo gadott zárófelszólalása után a közi gaz ga-ásl tanfoÍ3Tam ünnepélyes megnyitása véget ért. APPONYI ALBERT SERLEGLAKOMA. A Magyar Tudósító jelenti: A Gróf Apponyi A) beit Társaság a Gelért Szálló különtermében március 4-én, szerdán este 8 óraker, rendezi hagyományos Apponyi serleglakomáját, amelyen Baranyai Jusztin dr. egeytemi tanár, a gróf Apponyi Albert társaság tiszteletbe!* tag ja xaoncft He a paragrafust keressük, ne téliünk a felelősségtől A miniszterelnök igen nagy tapssal és éljenzéssel fogadott megnyitó szavai után Bociba Károly honvédelmi minisz íer tartotta meg előadását a közigazgatási hatóságoknak a honvédelemmel kapcsolatos tennivalóiról. A közigazgatás és a honvédelem — mondotta — bekében és háborúban egyaránt szorosan összefügg. Az ország jelenlegi helyzetében azonban & közigazgatásnak a háború alatti szerepe a legfontosabb, A közigazgatásnak a kötelessége mindent megtenni a hátország nyugalmára és biztosítani a lelki egységet, az össze! art ást és a mindenáron való győzni akarást a hadsereg mögött. A belső arctanai legfontosabb fegyverei a közigazgatás kezében vannak. Ha biztosítani tudja azt. hogy a háborúban elkerülhetetlen termelési nehézségek mellett is meglegyenek a leg- sziikségísebb fogyasztási jávak és a háború nélkülözéseit és terheit igazságosan és egyenletesen osztja fel a nemzet minden egyes tagjára, akkor nem keletkezhetnek itihon olyan belső feszültségek, amelyek kirobbanása a háború eredményét kockára teheti!. A közigazgatásnak tehát mindenekelőtt ß termelés és az el- láiás terén abban áll a háborús feladata, hogy a megszaporodott terheket és a megfogyatkozott javakat igazságosan ossza el. A közigazgaiás a maga kisebb, vagy nagyobb hatáskörében minden eszközzel és könyörtelenül akadályozza meg, hogy bárki is a háború és embertársai szerencsétlenségét illetéktelen haszonszerzési alkalomnak használhassa fel és ahol visszaélést lát, ott irgalmatlanul sújtson le, különösen akkor, ha netán sorai közt akadna megtévedt ember. Az egyik legfontosabb háborús feladata a közigazgatásuk a hadbavonuh katonák hozzátartozóiról való gondoskodás. A katona lelkét és kiizdőképességét megbénítja, ha azt írják neki, hogy cs'aládja éhezik, mert nem kapja rendesen a hadi- segélyt, hogy a kis földje, amelyből élnie kell, műveletlen maradt, vagy hogy a városban lakó családját kitették a lakásból, mert nem iudta pontosan fizetni a lakbért. Ne kapjanak a katonák ilyen levelet. Legyen résen és lépjen közbe a köz- igazgatás. Ne beadványokra várjon Ó9 iktat ószámot követeljen, amikor a hazáért küzdő katonák lelkinvugalmáról van szó, hanem a maga jÓ3zá\ntán nyugvó gondoskodásból kezdeményezzen, keresse meg a bajokat s nyomban orvosolni azokat. Ne a paragrafust keresse, ne féljen e felelősségtől, mert sokkal kisebb haj, ha valamely betegségi tünet gyors megsziin" íetése érdekében talán nem pontosan a rendeletk szerint, de azok szellemében cselekszik, m.in’ha kicsinyes aggodalmaskodás, vagy a felelősség elhárítása érdekében felülről intézkedéseket kér és ezzel sokszor helyrehozhatatlan időveszta-
