Ellenzék, 1942. március (63. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-03 / 50. szám

A hivatalos teendők elvégzése köz­ben jusson mindig szóhoz az ember9 az érző« az együttérző ember Onnepéh’etsn nvütiaeg a kilencedik kSzsgczgatCti Budapesten Bárdossá Lőszló: Ä d no a női . ist îlâfi mol ibíl S3(í §ori| fén osa ífit ' -Sß iíTt öi BUDAPEST, március 3. (MTI.) A kormány megbízásából a belügyminisz* fér állal rendezett kilencedik közigaz­gatási tanfolyam megnyitó ülése bél lön délelőtt volt a belügyminisztérium dísz­termében. A továbbképző tanfolyamot Bárdossy László miniszterelnök az alábbi beszéddel nyitotta meg: — Ennek a tanfolyamnak az a célja, hogv az állam cselekvő tevékenysége mi­nél teljesebben, minél tökéletesebben szolgálja a nemzet és mindazok érde­keit, akik a nemzeti közösség keretébe tartoznak. Ezt szeretném kérni mind­azok! ól, akik a közigzgatáai tanfolyam mai megnyitásán résztvesznek és az ő közvetítésükkel az egész magyar tisztvr selőkartól, hogy hivatalos teendőik el- látása közben hagyják magukban mindig szóhoz jutni az emberi, az érző, az együttérző embert. Gondoljanak arra, hogy sokszor nélkülözésektől gyengült el, az aggodalomtól remeg az a kéz, amely a hivatal ajtaján kopogtat és a benyúj­tót! kérvény girbe-görbe sorait papírra vetette. Gondoljanak arra, bogy a soJ~ szór talán hiányos és tökéletlenül elő- adott kérés elintézését milyen gyötrődő nehéz szívvé 1 várja egy-egy család. Erez­zük á| szeretettel, bogy a hivatalban elénk kerülő ügyeket csak úgy intézhetjük el jól, ha ugyanannyi buzgalmat, ugyan­annyi gondosságot fordítunk mindegyik­re, mint saját személyes dolgainkra, mert csak igy lehelünk & nemzet igazi szolgái. Berths séget okoz. A hadisegélyek gyors és igazságos odaítélése a háborús közigazga­tás egyik legfontosabb kötelessége. A ha- disegéíyezés terén különösen, de a szo­ciális közigazgaiás minden vonalán száv* vel-lélekkel dolgozzon a tisztviselő. Cse­lekedjék mindig úgy, ahogyan minden jő hazafi cselekednék hasonló helyzetben. — Még egy kis részlelkérdésre aka­rok kitérni — folytatta a honvédelmi miniszter. A háború céljaira igénybevett; lóvék és jármiivek kijelölése miatti pa­naszok kivizsgálásánál megállapította azt. hogy a közigazgatási hatóság, amely hi" vatva van a honvédség számszerű igény­lését a személyekre elosztani, félvén a fe­lelősségből és az ódiumtól, áthárította e kötelességét az igénylő katonai személy­re. Ez természetesen helytelen és sok jogos panaszra adott okot, mert hiszen Varga JótseSs a helyi közigazgatási szervek egyedül is merik a maguk körében a viszonyokat. ##3 wa:&ks meghal a hazáért* a haza nem ha&yia cl családjai — A háború további során még egy igen fontos leendője lesz a háborús köz* igazgatásnak — folytatta a miniszter —, a sebesültek, hadirokkantait, hadiárvái: gondozát-áhan és a harctérről visszatérő leszerelt katonák álláshoz juttatásában való közreműködés. Itt is többet ér O. megértő túmoga ás, pár meleg szó a ka­tona érdekében, mint a legszabályosabb rendeletek pontos, de lélek nélküli vég­rehajtása. Menjen ót a köztudatba, hogy­ha valaki meghal a hazáért, a haza nem hagyja el családját $ h& rokkan an ke­rül haza a katona, gondoskodnak róla, hogy meglegyen a munkahelye és a tisz«■ tességes megélhetése. A háború« közigaz­gatás tehát akkor van hivatása magasla­tán, ha a szociális igazságot biztosítja, ha a háborús terhek egyenletes elosztá­sáról gondoskodik, ha bár kisebb karéjt is, de mindenkinek juttat kenyeret, ha a protekciót és a haszonlesést irtja, ha gondoskodik n harcolókról és családjaik­ról, ügyel a hősök megbecsülésére, ér­demeik elismerésére, érdekeik megvédé­sére és minden erejével azon van, hogy a győzelmi akarat teljes maradjon, sőt fokozódjék. Fontos tényezője a szellemi háborúnak a bomlasztó elemek munkája nak megelőzése, megakadályozása üs. A közigazgatás tisztviselői kara tartsa min­dig szem előtt azt, hogy a háborúban nem azért maradi vissza szolgálati he­lyén, hogy a háború veszélyétől mentesít­ve legyen, hanem azért, hogy a hazai bel­ső fronton ú végső önfeláldozásig küzd­jön vállvetve a kinn harcoló hadsereggel. Magyarországon lelles sikerrel lárf az íissrI mozgósítás Ezután, dr. Varga József iparügyi mi­niszter tartott előadást „Az ipar a hon­védelem szolgálatában“ címmel. A mi­niszter előadása elején utalt a háború és gazdasági élet kapcsolataira, majd rá­mutatott arra, hogy már az első világhá­ború is rengeteg tnulsággal szolgált ab­ban a tekintetben, milyen gazdasági problémákra kell minden nemzetnek fe­leletet találnia, ha elejét akarja venni a háborús meglepetéseknek, vagy helyt, akar állni egy iákény szeritett háborúban. A modern állam honvédelmi erejét nem- | csak regulális hadseregének és felhal­mozott fegyverkészleteinek nagysága, ha­nem iparának fejlettsége, szerkezieti szi­lárdsága és fejíődőképességc is megszab­ja. Az 1914—18. évi világháborúban is a hadsereg szükségleteit specializált fegy­verkezési ipar látta el, de már ennek a háborúnak a folyamán kitűnt, hogy ez az alap túlságosan kicsiny. Ebből a felis­merésből születtek meg az 1930-as évek elején az ipar mozgósításának azok a ter­vei, amelyeket az első világháború ta­nulságai nyomán jóformán minden ál­lam kidolgozóit. A német gazdaságku­tató intézet újabb számításaiban például 24—31 milliárd márkára becsülik azt az összeget, amelyet a világ 1935-ben köl­tött fegyverkezésre és a fegyverkezési ipar fejlesztésére. Olyan hatalmas tömeg ez, amelyből a világ egész ipargazdasága* nak minden javítását és felújítását abban az évben ki lehetett volna fizetni. Az ipari mozgósítás előkészítése és a tervek kidolgozása súlyos feladatot rótt minde­nütt az iparpolitika irányítóira. Lehetsé­ges volt azonban — mondta a miniszter ?— a erre büszke megelégedéssel utalok. nálunk. Magyarországon elérni a felké­szülésnek azt a fokát, amelynek birtoká­ban hozzáfoghattunk ősi területeink visszaszerzéséhez és magabizón nézhe­tünk szembe a háborús eshetőségekkel. Az ipari mozgósítás csiak akkor járhat a várt ereuményességgel, ha az ipari köz­igazgatás állandóan támogatja, egyefelői minden hadiüzem technikai teljesítőké­pességét és termelési eljárásának fejlesz* tését, másfelől minden egyéb üzem al­kalmasságát, készáru, félgyártmányok és nyersanyagok szállítására, illetőleg ki­munkálására. A légierők jelentőségének fokozása uj irányt jelölt az ipari politi­kának is. Nem elegendő a határvidékek* rőí eltávolítani a hadifontosságu üzeme­ket, de célszerű a nagy ipari közpon­tok feloldása, az ipari termelés decent­ralizálása is. Már az ipari mozgósítás terveinek előkészítésénél meg kell álla­pítani a háboms ország nyersanyagellátá­sát s ha ezekből hiány mutatkozik, meny­nyire fokozható belőlük a termelés, mi­lyen módon, illetvei milyen más anya* gokkal pótolhatjuk azokat. Emellett az előreátó ipari szervezés a pénzügyi e- hetőségek arányában természetesen olvan készletek vásárlásáról és tárolásáról is gondoskodik, amelyek háborús konflik­tus esetén nagyon nehezen vagy egyál­talán nem szerezhetők be. Ilyen készle­tek. összegyűjtéséről is megtörténtek az intézkedések az előző időkben pénzügyi lehe ősegeink arányában. A háború kitö­rése után válik el, hogy az ipar felké­szülése helyes volt-e. Mfíndeyjek mutat* ják, hogv milyen súlyos feladatokat ró a honvédelem háború idején az iparra. Emellett az iparnak gondoskodni a kell mJndum-ele előtt « herrctAá csapatok azon nuli felszereléséről, el kell látnia 0 hadi üzemeket gépekkel, nyersanyagok kai c haj. óerővel, a hadiüzemek munkásai pedig meg felelő ruházattal és egészség védő cikkekkel. A hadiipar teljesítők*- pességének fokozása céljából meg kei szervívni újabb nyersanyagok felt irátó' továbbá mii- és pólanyagok előállítás«.', karban kell tartani, sőt szaporítani ei a közlekedési eszközöltet, végül gondn­kodul kell a polgári lakosságról is Hon védelmi érdekből nem hanyagolhatja *< az íparpoinka a nyersanyag&zaporitá harmadik módját, az ugvnevezelt nyers nyagközigazgatást sem. Ezért Írjuk össze az egye« anyagokat, rendeljük ei esetleg az igénybevételüket, mint például a kór­házak, szanatóriumok nikkel főzŐedé nyeit S rendezünk különböző gyűjtése két, amelyek az ócskavastól, a rongytól és gummihulladéktól kezdve míndenféb holmira és ócskaságra kiterjedhetnek. Bár a háborúban az ipari termelé*t telj' sen a háborús cél határozza meg, a poi gári fogyasztásra dolgozó ipart nem ha nyagolhatjuk el. Az összeegyeztet-« és nehézségek kiegyenlítése nagy felady Az ipar honvédelmi szol gáláia azonban a háború befejeztével sem ér véget, Fei kell készülnie még a háború idején az elöbb-utóbb bekövetkező békére, mert rendkivid bonyolult feladat az ipar visz szavezetése a béketermeléshez. A honyí delera és az ipar- — fejezte be efőadá sát dr. Varga József iparügyi miniszter — sok szálon keresztül kapcsolódik egy,, máshoz. A nemzet erőinek ez a kibontakozó üli nemcsak magán a gazdaságon és üz ipari és gazdasági ipari politika leg főbb irányítóin múlik, hanem igen nagy részben a közép- és az elsőfokú köz- igazgatási szervezeten. Szükséges, hogy f a közigazgatás minden tagja hivató Iában és hivatalán kívül az ipari kér dések tekén etében is megfelelően gondozza a nép leikül étét és a nehé~ időkben megértésre tanítsa a népe> *t lemondások és áldozatok iránt. . ■ Ha festi, hátiunk s a zmmks m da ériük mi háborús cédáinkat Végül Keresztes-Fischer Ferenc be! ügyminiszter mondoti záróbeszédet. A belügyminiszter bevezetésül hangsúlyozta, hogy mielőtt az ünnepi megnyitó ülés-1 berekesztené, szükségesnek látja eg- oiyan gondolatot érinteni, amelynek hangoztatása, úgy hiszi, itt uem felesle­ges és ez a gondolat és ennek belevésés- az egész magyar közvéleménybe mond hatni, életkérdés ránk nézve. Háború i>an vagyunk — folytatta — egy véde kező háborúban, amelynek kimenetelétől ennek az országnak és nemzetnek nem csupán a kisebb vagy nagyobb érdekei függenek, hanem egyenesen a léié függ tőle. Komoly, nagy szavak ezek és han goztatni kell, mert úgy érzem, hogy a magyar társadalom még nincs teljesen tisztában a helyzet komolyságával. A magvar közigazgatás minden egyes :ag jának éppúgy, mint a hadsereg minden egyes tagjának ott kinn a fronton, tel. jes erejével, erkölcsi és szellemi ereje: oda kell áldoznia azért, hogy a háború- célt elérjük. Itt most nem lehet lazsálm. itt most nem lehet engedni, itf mos nem lehet tekintettel lenni arra, hogv az egészségemnek árt. vagy nem árt a me« feszített nmrska. amelyet végezni kei: most bele kell feküdni és ha kell. meg kell halni a munka mezején is azért, hogy a háborús célt elérjük. (Zajos he­lyeslés és lelkes lap?.) Azért tartottam szükségesnek ezt i|t hangsúlyozni, mer- úgy érzem, nincs még mindenki mec győződve arról, hogy azok az áldozatok amelveket az ország ma tőlünk kíván feltétlenül szükségesek. A belügyminiszter nagy tetszéssel fo gadott zárófelszólalása után a közi gaz ga-ásl tanfoÍ3Tam ünnepélyes megnyitása véget ért. APPONYI ALBERT SERLEGLAKOMA. A Magyar Tudósító jelenti: A Gróf Apponyi A) beit Társaság a Gelért Szálló különtermében március 4-én, szerdán este 8 óraker, rendezi hagyományos Apponyi serleglakomáját, ame­lyen Baranyai Jusztin dr. egeytemi tanár, a gróf Apponyi Albert társaság tiszteletbe!* tag ja xaoncft He a paragrafust keressük, ne téliünk a felelősségtől A miniszterelnök igen nagy tapssal és éljenzéssel fogadott megnyitó szavai után Bociba Károly honvédelmi minisz íer tartotta meg előadását a közigazga­tási hatóságoknak a honvédelemmel kap­csolatos tennivalóiról. A közigazgatás és a honvédelem — mondotta — bekében és háborúban egyaránt szorosan össze­függ. Az ország jelenlegi helyzetében azonban & közigazgatásnak a háború alatti szerepe a legfontosabb, A közigaz­gatásnak a kötelessége mindent megten­ni a hátország nyugalmára és biztosítani a lelki egységet, az össze! art ást és a min­denáron való győzni akarást a hadsereg mögött. A belső arctanai legfontosabb fegyverei a közigazgatás kezében van­nak. Ha biztosítani tudja azt. hogy a háborúban elkerülhetetlen termelési ne­hézségek mellett is meglegyenek a leg- sziikségísebb fogyasztási jávak és a hábo­rú nélkülözéseit és terheit igazságosan és egyenletesen osztja fel a nemzet min­den egyes tagjára, akkor nem keletkez­hetnek itihon olyan belső feszültségek, amelyek kirobbanása a háború eredmé­nyét kockára teheti!. A közigazgatásnak tehát mindenekelőtt ß termelés és az el- láiás terén abban áll a háborús feladata, hogy a megszaporodott terheket és a megfogyatkozott javakat igazságosan ossza el. A közigazgaiás a maga kisebb, vagy nagyobb hatáskörében minden esz­közzel és könyörtelenül akadályozza meg, hogy bárki is a háború és ember­társai szerencsétlenségét illetéktelen ha­szonszerzési alkalomnak használhassa fel és ahol visszaélést lát, ott irgalmatlanul sújtson le, különösen akkor, ha netán sorai közt akadna megtévedt ember. Az egyik legfontosabb háborús feladata a közigazgatásuk a hadbavonuh katonák hozzátartozóiról való gondoskodás. A ka­tona lelkét és kiizdőképességét megbé­nítja, ha azt írják neki, hogy cs'aládja éhezik, mert nem kapja rendesen a hadi- segélyt, hogy a kis földje, amelyből élnie kell, műveletlen maradt, vagy hogy a vá­rosban lakó családját kitették a lakásból, mert nem iudta pontosan fizetni a lak­bért. Ne kapjanak a katonák ilyen leve­let. Legyen résen és lépjen közbe a köz- igazgatás. Ne beadványokra várjon Ó9 ik­tat ószámot követeljen, amikor a hazáért küzdő katonák lelkinvugalmáról van szó, hanem a maga jÓ3zá\ntán nyugvó gondos­kodásból kezdeményezzen, keresse meg a bajokat s nyomban orvosolni azokat. Ne a paragrafust keresse, ne féljen e fe­lelősségtől, mert sokkal kisebb haj, ha valamely betegségi tünet gyors megsziin" íetése érdekében talán nem pontosan a rendeletk szerint, de azok szellemében cselekszik, m.in’ha kicsinyes aggodalmas­kodás, vagy a felelősség elhárítása érde­kében felülről intézkedéseket kér és ez­zel sokszor helyrehozhatatlan időveszta-

Next

/
Oldalképek
Tartalom