Ellenzék, 1942. február (63. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-14 / 36. szám

£ » KI n 7 V /. __ Iz Egyeslí It-ttllani o h, mini Uj-kdaa Viussvtllu» lapjának volt amerikai imjósitojü, aki a napúkban ArLev.+r. -a/a Milánóba, lvmlkivt l áiileke* iki '•'■oro.'.utot Rí'/.ól a.' őszük Hir-r.- ;i !\rv«*sull N Magnaku. K cikkso- n/.ií fouîosahl» vészei it»lt*ryíír for- Ówsbait a. következők lla valaki először S'X.U 5varira xowyorkhiUi, írja au o.luş.* uj»ag . 0 neuo. .iíkolhatja X a lálkt.v \á<\t azon a ívnooiofr ht*btkr nj táv ti loli’ non, amely ellepi 1 \;ó »m.' la luó s amolyek máj ti nem olyan rirosak, miiül, az angol fel világosító feliratok. Ez már olyan jolon.^rtg. j ami az amerikai zsidóság óriási tér- ! >glalását bizonyltja. Es na kissé megszokja a bel at ha tat lanul nagy várost ('»s nyi 1 í szernmei és füÉcl járja az 'Utcákat, világosán iuda»* itt ébred, liogy a zsidó beözönlői nemcsak ennek a népnek nagy szá­múban mutatkozik meg, lian«m át 'önma Ha és tipikus héber Jellemével onegmérgeztje az egész északiameri­kái levegőt. A zsidók nemcsak meg­teremt ették a hires nevi y orki Ív a balt, hanem uralkodnak a poi.iti.kai életben és lassanként odáig juiot- tak, hogy irányítják a sajtón ke­resztül az egész ország közvélemé­nyét. CVt vezető newyorki lap kö­zött négy zsidó kézen van s az ötö­dikben is több a zsidó munkatárs és szerkesztő, mint a keresztény. \ zsidók uraltkódnak az üzleti éle­ten, övék a szórakozó helyek, szán- házak, mocik, varieték irányítása s oly jelentős szerepei játszanak min­den vonalon. hogy valóságos máso Ük és uj Judeat terenntettek Észak - aman kában. Itt, Európában talán uem is tudjuk müven szerepe van <*. választások idején a zsidó töke- aeknek. Érthető ez, ha arra gvui-do- hmk. hogy a zsidó irányit hasal mii ködő napilapok mindig azt va.kiszi- ják, akinek személye az összasidó súg szemében a legelőnyösebb. Az üzleties Amerikában, ahol nagy ösz- S2egek gyorsain oseréhiek gazdat, muíkivüi nagy szerepe van a iel- öőtteknek valló játékoknak. A lő verseny, a rugby és a különböző já f ék ba rlangok ugyancsak 99 száza­lékban zsidó irányítás alatt állanak, képzeljük el, hogy csapják be azt a gyanutlaai -euaópai keresztényt, aki ■e szórakozások vaiiaanelyi'k módjára: fágyakoak. Az amerikaiak i.ükéle- resen tisztában vannak azzal, hogy országuk jóformán zsidó kézére van. Newyorkod, esi a gigantikus várost, tréfásan: Jew Yorknak, azaz Zsidó Yorknak nevezik. És nem is túloznak ezzel az elnevezéssel. Az iskolákon és főiskolákon az ő I arányszámuk a legnagyobb és mivel | ma már a bevándorlás lehetetlen s | 4 Iráboru előtt is csak a legkivétele- j .sehb embernek sikerült, ezek a jól megtelepedett amerikai zsidók nem­csak Newyorkban, hanem Észak- amerik a minden nagy óbb városában elfoglalták a vezető helyeket, gazda­godnak, közvél eményt irányítanak •és fajtájukat jellemző módon szapo­rodnak. A zsidó tőzsde épp úgy, mint min­den nagyobb üzlet, tíz körömmel vé­di a zsidó érdekeket. Ma már tud­juk, hogy a hires zsidó newyorki bankárok pénzelték a történelem •egyik legtormbb történését: az orosz k ommuni zmus ţ. Ők azok, akik llooseveltet minden törvényes és törvénytelen eszközzel, még az amerikai nemzet roftiilásb&öönléhíé- vel is a habomban való részi vétőire bírtuk. \ túlélő, gazdag beérkc zen amerikai zsidóság nem loia­la el azt a gomlüiulot, hogy szabad sí 1 g s zere! n ii e m ze-t ek m eg szabadul innal; a zsidó befolyásúi). Ezért \i- (sorgarják fogukat a tengely tun al • műk lele s uzzaí a, vérszomjas győ vafAggal követelik vesztüket, ahogy a fózsdéo bánóinak vagyamul, no velesére. Mióta a. zsidók a világ ösz- szes államának ,.világpolg'iirai4* Jet li»k, nem löliötlek 1m* sóim olyat» >zerepe1, mim 1 végzete fejjé rohanó Észttkainerikábaii. Ezéip gyüitólik olyun ádázán az uj Nénvet/>rszágo1,. mer: Németország nemcsak önma­gái. vale kinézi ellenük, de le] nyitot­ta más, nj utakon jart» nemzetek szemei is atrn u veszedelem tv*, atnil a zsidó) hamis demokráciája es féktelen önzésé okoz. (—). Az oz halála Itt*: MOBAH jéHÖ Szellő cUeftfrle ne éjszakát. Tiszta nuir a In íry, mint maga a harmat. mety ii fii vek lándtsájun prdogok Az erdőből /mru illáink h ontjuk uz ut min fel uz ez ft le. I isszuu nm kék szentségfarl ójába. A leve­gő kristálybői szép Inaim g muzsi­káin. hall; ébresztőt harangoz. > ti hegy peremén, kibonts palást jut áldón szelte ritie a lőj felett, idgynz a nap. 4? őz » tisztás határán megáll és hosz s:un a reggelbe szimatcd. 'szeme/ nz ólom ragyogón* mosta, olyan, mint n l:a, u»ó gyermeké. 1 reggel hűvössége kellemes szagokkal legyezne i tmrsonv orrát, kö­rűi u gyönyörűséges liláit mind érte tan most és az őz örül. Jóhedi iien helo-bf leharap a fűbe és a harmatos fűszállal pipálva, játékon gon- tloikoz'k. .1 tisztiét szőnyege hívogató. Az érdéi tréfa< titkokét ígér. Jő hempergések, dobogó iram láza esi hiúiul ozzet idegeit. A teste csupa piték es izom. 1 morn renn - yesekki l készülődik. Je annyi szép Innál hozás között nem tud választani. Az öz tűnőd k. A táj mindennap uj csodái szerez, min den felvirradó nap uj njolukeha. Ifjú sz ve (italt mámorban el, özöruiyi széfjén közt nem józanul hat. tövek, virágok, diától., színek közölt nJrtdi nuupos jé) éumJusnk not ázó madarak, füles nyul<di társasúgá- hon vég kalandozások, musdato harmat, lörülgelő napfény: életet díszítő uyönyö r ütegéit. A lilámmal csapkodó förgeteg, mellyel az Isten bünteti vHágái, csal: nagyszerű játék az öz szemében: áriathin- súga még nem limes retket «x nem fél büntetést. Ezernyi játék jo ígérete löuzön most tétovázva válogat. Nem könnyű dönteni. Mind-mind szeretné, melyik legyen hal n legkedvesebb'/... Az a-col fejére hulló kij vér harmatcsepp uzfun eltereli gondját. Felfelé figyel: l:i üzent ( ele? Madárka érkezett s nyomban h u 1 gye­ire sett d rendezi tíz itlim borsosra kúszol« dort köntösét. Kacéron hmtazU: a lékon \ ágon s tolla mögül kíváncsian lesi; meg­érteti vé tréfáját ttz őz? Majd dicsekedik ismerkedni kezd: — Mór berepültem a tájat — fecseg. A völgyben, a fiatoknál esodarét nyílt ki tíz éjszalca. Csupa virág. Amerre né­zel, ménjén lila. szép... El vezess pici:? Gyere, nézdd meg őkeL A szellő is tínia a kék csődén és most a madárka pár íjéira áll. — Fussál — 1Áztatja az özet. — Ilyent te még úgy sem láthattál. Fiatal rogy. Lábánál is kinyüi egy kicsi tölcsér. AV- zi. Szagolja. F eremén bogárka mosdok magaféle dien, gondosan. S lenn. ,t tőig; ken az egész rét ilyen égre imádkozó l la harangi Hu ü madárkának talán nem is, de a szétfő szavának hinni heU. A szellő mindig igazat beszél... A csábítás erős s a mtssz- uj nagyszerű Tiyargalással hell ones. Az őz bólint: Ismerem az utal... \ versenyezzünk. Ki éri hanwrább? Es elindulnál;. A módéira fák taraja fe­lelt ivei. mint a nyíl. A pillanatok gyorséin, elnyeli!: a völgy felé zuhanó messzeség­ben. i Az őz az erdő rejtek itljn'n nyargal do­bogó, részégiéit iramban. Lejtők segítik, gánesos kaplaiók tréfásan ijeszt gr ik: — A 'em eresztünk — de gyorsan uj. sima pályát fektetnek eléje a tisztások szőnyegén. Iliiébe e levegő biztató üteme, harsog: — Gyorsan, kicsi őz! Fatája (Jatt kucsmás gomba robban, gaiy reccsen ijedten ezer darabba. Mo­hos, dűlt törzseken sz ia) roham röpíti át, a fák suhogva nyitnak kaput előtte, páfrá­nyul; dudálják és virágok félik: — Jaj. rám ne lépj! Ágy tori a: ut a hullámos gerincen, hogy uzbin letérjen a völgy fele. Fúttal iz mól: szédült vágtatásn, gáncsokkal nem alkuvó lendület. (Jvon sima, biztonságos erő ragadja s- olyan jószánd élni nutűién, olyan örömön zengés ősz őkéit, hogy nem lehrt istentelen gonosz, ki a játék ünne­pét bajba rontsa. Még a farkas is eh thai ja gyilkos kedvéi. rnel\ rnúr-iTUir mórnál»* űzi. .irtás nem éri el, tutin, érheti... He mégis... ír őz dobion ten megáll. A lendület még mfglöki lUrsi', néhány lepé*1 botor lúd tetői éin-a, aztán megtorpan tanácstér- latint. Földre néz szót. Ümi szimatol. Körösköríit nvnden jó. ismerős és mégis különösen idegen. Eltévedt volna? 1 táj ugyanaz, mint mikor napok elölt erre jart, Je u jak összenőtt koronájából I zo­nal;. komor tum guten permetez. Az erdő siihogo.ni sóhajos gyász. Az őz fülel: tn> ez az ismeretlen nyögő panasz, rrudy egyre súlyosabb Az ágak 'füvűjéből mr&to jaj hullaija a panaszt: Halói... halul... Hutai/... iz oz hallgatja es tiem érti. Hortonguió szó, nem hullotta meg. Az uj' súg z.úbthitzlju idegeit s lúrartesian, fá­tól fáig haladra közelíti a titkot a to­ronnyá óriások nagy ijedtsége közt. Fur- r*a, edd g meg ismeretlen érzés felborzol- jü o gerincén n szőrt. A ont tud ja, rn* rz az izga t) inger: szeretne elfutni s dóré megy. i j hangok jönnek. Ideget neszek, ide­gen szagok közt szorong tovább. I gy rtő­nek föléje, mim viharok dórt a nehéz, sö rt fellegek, amelyekben villamos lárma :i,g­Aztán *i luk ritkulni kezdenek, majd h í Idán «->. «rldmellenüi elfogy nál:, Areg- <tll s hűl«in szét‘ekint. Valami szörnyű rontás juthatott itt s’Jidoit csonkok, élet- !den tagol; merednek, hec érnek, amerre Imént, özem•. iszonyodva könny-.i-álil, [.aszún kÖnUhürd át te kin* etet. A holtukban, is földbe markoló csonlzok egytől-egyig jo ismerőtök. De hol ven, ho-va lett ró­luk ,i törzs, n fellegekbe scorn korona? Ilovu ledek a délceg óriások? Miféle, ir­tó vész sodorta d/! ,\ rzi'C tapogatja a -.sorikokul, sorban megsirat ja borúim ... de aztán valami je­ges igézet magúhoz, vonzza a. tekinel^t. i z egyik óriási rom felett hét szembe néz bénul tan rabja ívsz. Idegen, furcsa, hi- t'ue ilt eleden szem: sugáréin lehet eilen fogoly. Mozdulni sem tud, minden taoz- duUiSa a didergés, mely a bőrén remeg. Pillanat csak. de iáján az egész végie­ken igy id ne, igézet! csendben, azonban hirtelen harsány kiáltás riad: Ott.,, őz! Kéri’séfek hamar! Robajt hali. C grík. Menekülni próbál, hárma keríti minden oldalún. A csonkol: holtan nem tud jól: segít n ’, nincs rejtő be.» rát, csat; halott romok s köztük akarat - Ionul étr ó ágak. amelyek elgáncsoljak karcsú lábéit. Az őz riadtan, ho'ovludvú fut. Minden ugrása újabb fájdalom. Tört ágak seb­zi!; s a. feje felett hajított fejsze zug. mint a vihar. ,S kórós körül »js üldöző zsivaj i gyre szorosabb, mind fojíogatóbb. — A szakadék felé nem szökhetikj - - harsog a hang. -- Vigyázz, hogy ki ne törjön!... Szilé' rnár-méir szétszaggúfia a kin. az irtózatos, most megismert félé$. Teste sa­jog. Lábúi niegb'csuklók. De azért ugrik: egyel, keiiőt. hármat... s lába dói’ hir­telen meredek mart vágja útját lenn. szakadéknyi árok.. Ijedten megáll, jobbra, balra néz: hiúi ehol A zsivaj rázuhoq s már diadalmas 1*142 ff b t uúr 11. űzők nyuln/il. éri how \-/y, t, „ hin inurl.ul joii"1:. Aim.' Arm! S<m!.. IUiol u izma m • l< sz;il. Szemét Icliitn i‘i > illőkéi uyril, Mikor ujjong/a nou fogolynál hith l pontpéjs ugrásnál Irt >• tőbe Imtfiil n- év. ■>T**rx«pó üldözöl: közéd Asitui zuluin... zulum... majd föhh>• reccsi n nz alj n // # bozótjában: törött h, búbon I yn nyilain-* lohne ni l.or frléilla.r, isméi ris.•.zároskod - ram jrhi marna '/ lif’leth init. /•-Inez. I mariiul f-rnbenl; tolongnál.. fgyikétk kőről l:é,(t r.zéd.iH urban, it a mai közel, dirid ja/1 melléjt ér. 'szemé Len mar ni! a nuiltó ölé . kezí-bou lu­dast ugrik s odadobljfin a bénára tört sebe fűlt föb . Tgyrnu - szemébe m nak. kgyikuk *ze m -ben a mágus v. •iil.tozJjd,k. A uua kébari véres indulat. És a kést ± kéz fel felé cikáz k, iecupui indul. . — Ja-ajjW... A z ö zbol gyuiui’l. iriozó éikoltás 'Zü kod ki s vé*iéj tuen* kité-sstd szökteti az életet a gyilkos kés elöl. A megvonagló Test halaiba dermed és a tiUámléi penge érejoga már verej ékkel csapzolt holtba A hong nyögve lobog a fák felé, a körönök növelve széliiszdi: baljós, fi- '■yelmezterü intelem... I tárol cserül lesz, nagy, mély, s'ralá. Az erdő neműn rettegi az embert. 147. számú feladvány. Molnár Henriktől (budapest (f. dijat nyert feradöiny.) Technik usokn alt nélkülözhetetlen! ^ Ziegler: ^ \ logar ée-ezámolús művészete. ÍJtmutatá» s. jtogarlécszámolás alapos, gyors elsajátításán*.' és továbbképzésére. A iogariée'9záa»»5ás rae%- ‘/enulásának legkönnyebb módszerét ismertető könyv. Azok számára, akik a m'aternatíkábsií kevés gyakorlattal rendelkeznek, « gyakori«* í ßkhan eiőlordulc. de még a/vnt tsdineoa problémákat is e köny segítségéve! biztos kézzel oldhatják meg. Are. A.80 pénzű 83 ELLENZÉK KÖNYVESBOLTJÁBA Al Koioas- vá.r, Mátra-» király-tér Q Vicékre ntinvd-tM in a*onnaJ szállítjuk­M&ti 2 lépésben (Megfejtési batáridő bá­rom beö; A s*l~bur,*i hatos nagymesterterseit^, aioe* üyeu AI je eb in Bcgcljubow, dr. Envvr, Seres Schmidt és Stoíte játszanak, némi bal asz'ást szenvedett rs jaguár helyett e b-*> főáramán le-3 mestartrit. (1941 Paris.» V ilagos: Sihél: Dr. Tartakoioer. Sno&ko-Boroiszky. 1. d4. Hf6 2 ef, g6 3. Hc3, d.T (!:> » Grüűfeid bécsi rnevíer által elenK/ett és 'aján­lott védelem. 4. Hf3. Fg7. 5. Vb3, dXc4 0. VXc4. 0—0. 7 e4! (Sötét ötödik lépésével íeladt.s centrum táGüüzpontjét. melyei vüá • jsos mos! rögtön birtokbavesz.) 7. . ■ . eh, B. Fe2. Feő(?) 9. Vd.S, Ha6 10. 0—0. hó. 11. hő. Vd7 12. Feil, lla—d8. 13. V d2, Kii7, M. Ba—dl. lícT. 15. KeŐ! í c3. (Világos á'!;N' sokkal s/^ibadsbb és a következőkben minta* fszeriien aknázza ki helyzeti élőm ét) 16. f4. He—eít. 17 g4! íldt>. 10. \c2. Fd7. 1°. HX di. HXd7. 20. c.*>, ließ. 21. ff», eő. (A vila gos gőzhenger ellen sötétnek raár nine:- vív de’mé ) 22. fXgt*~K fXg 23. \ Xg6-f-! (Re gyogó vezéráldozak melyet isötét el sem lo­hadhat Fd3-,- sib. miatt. 1 23. , . KgO. 24­f cf-y. r ó. 2o. V !e6~v, KbR. 26. í! -18— és uiána> matt. PÉLDAMUTATÓ GÖMÖRl ASSZONYOK. A görnörmegyei fairek nagy gazdáinak felesé­gei elhatározták, hogy a hét egyik n-pján a maguk Lanyháján vendégül -álfái: a falu. nincstelenjeit és szegénysoron gyermekeit. Dy módon cgy-egy gázár. 30—40 személyi hti vendégül. » « keres 27. ország egyik nagy köíő->.övo svára. Eddigi működést és fizetési igényt feltüntető Írásbeli ajarőatok ..ÁLLANDÓ ÁLLAS' jeligére BA­LOGH HIRDETŐBE BUDAPEST. V.. Szent István-krt 9. címre küldendők-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom