Ellenzék, 1942. február (63. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-14 / 36. szám

\ T9~i2 fétifuát i '4. £ t. i. ti A /. h K Siker és bírálat Aztán, kedves Olvasó — estétől haj­nalig beszélhetnénk róla — vannak a bí­rálatnak egyéb, mondhatnék: perdöniö szempontjai is. A bírálat törvényszerűsé­gekhez, sőt törvényekhez • ragaszkodik, i zek közül csak egyet: n bíráló nem- önt­het ólmot a fiilébe. mikor a nemzet szín­padán <í Szerző Ötpercenként hány fittyet az alaktanra. kizsigereli a mondat ont, r 'óv. Jen: kerékbe töri a nemzeti nyelvet. Nem- teheti még. ha minden pótszéken hárman ülnek, akkor sem! A bírálat arra függeszti tekintetéi, „amitől függ az ének varázsa!'*.,. Okvetetlenkedée volna ez? Ellenkező­leg: fontos művelődési ténykedés. Emlé­kezzék csuk arra. kedves Olvasó, amit Kolozsváron jártában. Itóyés Gyula mon dott nyílatkozaiábaji r. h^aáboluon. „A biráiók gárdája tartja kezében az ország szellemi éleiét!“... Gondoljon arra, mi történik, ha az őr efgilsz k őrhelyén? Ha R gárda feladja a szellemiség kapuját? Higyje el, hogy a pénztári helyzet egy intézmény vagy vállalkozás könyvelési ügye. Semmivel sejtan több. A bírálat dol­ga pedig a kuífxyráé, a nemzeti közös­ségé. Azt mondja, kedves Olvasó, hogy Írók, színészek, szinhátevezetők toporzékolnak, ha a b Tálaiban. egyetlen karcolás éri őket. Néni baj! Nyugodjék bele, hogy ez a dolgok terír«esKetes rendje. A fejlő­déséit harcolná kelt és mindenki küzd \ maga módján. . „ (Sz.) aaw**8KS3S*5=sii7wi(*^j»3^W*wssM«sHia»5ww«ra^^ Az essen! Háziénál Zeitung a magyarországi zsidíőkÉrdésröl NEMEZ FELAWOKkM könnyebben larkó/ik meg az 0 VOMÂ1/11- NE-t fogyasztó gyermek, A fővárosi ele/«i iskolákba» végzett ősz* »zeh-asonlitó vizsgálatok azt műi'itták, hogy a/ OVO MAL TI NE-val táplált gyermekek nemcsak teati fejödésükbeín múlják felül tár­saikat, hanem Bze>i"ems téren, is meglepő ered" caénveket ér»/k el BERLIN, február 14. (MTI.) Az esseni izional Zeitung hosszabb cikkbén fog kozik Magyarországgal, mint a Duna- science gazdasági tényezőjével. A hábom a bolsevizmus ellen — írja a c kk egyebek között — Magyarorszá­got eddigi állásfoglalásához híven, a ten gelyhatalmsk oldalán találja, amelyekkel gazdasági kapcsolatain kivül eszmeileg is azonos síkon áll. A bolsévizmus kétes ..áldásai”, amelyekkel Magyarország a ta- I Dácsköztársaság idején megismerkedett, j eléggé sarkalják arra, hogy a mostam hadjáratban a lehető legnagyobb katonai Á stróman-kérdés Erdéljrtoen ffdvbm Jót .ot » c ^íótef *áísöd hifiin -íloíőq ítMvÖÍ dél lói dől gő i sQ tÉíinivfí yşorffi lodmo dbaom Itískf hodő/1 fi AKÍ l£S2rn 'fhbm iiJlén Aviiai ’■jaja nVÍ-svad 15ÍÍÍ3 Imess rn íűfOT 1Cj'Á r_J bií Sajnálom kedves Olvasó, hogy amíg , egy int ülhettünk a kávéházi asztalnál, '.csak ön beszélt. Mire a válaszra .sor ke­rült volna, telefonhoz hívták s utána (ivómban elrobogott. Talán igy volt jobb. A tárgvban a válasz amúgy is közérdekű. 9 miután ön az. ellenkező véleményre (annyira k váncsinak mondta magát, hát .me a válasz: Ön elégedetlenségét fejezte ki több- rendbeli bírálat felelt s mintegy igazoilá- nul arra hivatkozik, hogy ixue a szóban orgó darab előadását már ennyiszer, meg ennyiszer telt ház nézte végi g. Azt mondta., uogy érintkezésben van „szinbázvezeíő sörökkel” és adatszerűén is meggyőződ- fbetett arról, hogy az a darab*, amelyet a ibirálat „silánynak“ nünösátett, lám. mégis Sikert aratott. S ha nem is fejezi ki ha­tározottam de szavai közt bujkál a gyanú.: bíráló és bírálat elfogult lehetett, igaz- ] Iulan, vagy éppen tévedett . . . Az igazság az, hogy ön tévedett, ked- j vés Olvasó s ebben a tévedésében gyakran osztoznak önnel szinházvezető körök iy, ; amelyekre oly szívesen hivatkozik. Az i igazi, a művészi sikert nem szükségkép- j peri a pénzlárablak felett kiakasztolt i „Minden jegy elkelt“ tábla jelzi. Koránt­sem. S egy könyv igazi sikerét nem az eladott példányok szama. Lehet ez, ki­adói reklám, tőkés hírverés, vagy a hi­bás szinházvezeiés látszat szerinti gazo- | iása. Játék a számokkal. Szám-misztika, • áltatás. De nem feltétlenül siker! Legkevésbé manapság, amikor a pénz­tári siker és a meg nem vesztegetett bí­rálat ritka esetben kerülhet egyensúly­ba. Két. tényező billerdgeti egyre a mér­leg nyelvét. A d lettan tizmus nagybani elharapódzása, arai egyenlő a szerzői ön­ellenőrzésnek szinté a megszűnésig való hanyatlásával és a közönség még az előb­binél is nagyobb iájékozatlansága. A ket­tő némileg összefügg egymással.. Ugyanis a mai élet úgynevezett rohanásában a/ emberék többsége az élmény helyett megelégszik a puszta értesiiltségge.l. Oly közléssel, amely távolról sein igényli az á'élést, az embernek önmaga főié eme! kedéséi. Figyelje még, hogy a h raJó és a tulajdonképpeni film játék közt néha milyen azonosság, egybeolvadás észlelhe­tő. Jellegzetes tünet, hogy mennyire kez­denek elmosódni a határok és mindig a játék, a művészet szorul vissza a puszta közlés elől. M>nt ahogyan az igazi zenét alaki feltétele bén is a „konzerv-zene“ pótolhatja. úgy más művészetben is ez. történik. Gondolja meg, hogv sokan et­től féltik az európai művelődés egységét és folytonosságát . -. Do maradjunk szorosan a tárgynál. A színházak és mozik látogatása, mint ahogy egy bizonyos fajta olvasás, a mai ember létformájához tartozik. Ügy is mondhatnék: divat. De nem kis rossza- lássa! megállapítható volna, hogy: tömeg- hóbort. Ne értse félre. Nem az olvasási láz, a színházak és mozik látogatása ön­magában, hanem a mód, ennek a minden mérték, válogatás és élményre várakozás nélküli módja. És méginkáhb, az igazi művészet átélésére való készségnek döb­benetes megfogyatkozása az emberekben. Nem, kedves Olvasó. Ma még sokkal kevésbé függ az igazé, jó értelemben veit siker a pénztári görbétől és a példány­számtól, mint valaha.* Következésképpen még inkább szükség van az esztétikának, mint normativ tudománynak függvénye­ként lét jogosult bírálatra, ön érré körük belül ezt vágja vissza: csupa rideg cszté- tizmussal semmire nem megyünk. Pedg ez nem megküvesült. konok elmélet. Ugyancsak gyakorlati meggondolás, még ha esz!etikából is indul ki. Mert képzelje csak el, mi történnék, ha a bíráló felad­ná sokszor megái kozott „kegyetlen'“ ál láspontját, 'hajlítana annyira szidalma zott ..merevségén“ s faképnél hagyná „piszkálkodó etve'í'üy Jól van. Ön nem mondta igy szó sze­rint. de vannak, akik mondták. Sőt van­nak, akik „áskálódásróT* vagy „ellensé­ge?. érzületből fakadó támadásról41 beszél­nek, Ezek azonban nem érdemelnek vá laszt. Valami hiba lappang körülöttük aminek felderítésé nem tartozik ránk. Így látja tehát a dolgokat a bíráló, hs hivatást teljesít és- nem esők „a rcaszórt­ja* látja ck” Okvetlenül igy látja, min den körülmény közötti biztosítja az iskolás gyermeknek azt -az erő« többletet, amelyre különösein szüksége van. Fokoz/a az ellenállóképességét meghűléses betegségekkel szemben.. Egy-két csésze kellemes iaü 0VOMÄLTiNF. reggtá.ire"uz3»nnára megadja az egészséges szervezet testi és szelö-mi gyarapodá-áboz “zük^éees Az OYOMALTLVE-t főzni nem szabad, m&rl különben a vitr.mieok elpusztulnak. Árdrágítás miatt ieiartéztatiak fegy íűarosvásárhelyi iüszeík*? eskfBAb t MAROSVÁSÁRHELY, február 14. (Az­Ellenzék tudósítójától,) A rendőrség régóta figyelemmel kíséri Mcdnúr Ferenc: főtéri jü&seríiereskedot, 'tűdről «S a tár terjedi el a városban, hogy sorozatú* ó»'* dragi ásókat követ el. Az üzletében lévő iikzéróiul vagy magasabb áron ssébnoha jel n vevő közönségnek, vagy kisebb meny­nyi séget adott a pénzért. Â nyomozó'.; teljesen tiiokban folyt lé. majd megfe­lelő terhelő bizonyítékok itfón as ügyész­ség le 'ort-ózfutási végzési bocsátott ki el­lene és az ügy iratait áttette a vizsgafó- b ivóhoz. iuido Ágost! kölszsváfi hangversenye Abban a választékos haugver seaiysorn-zütá Lau, amit a kolozsvári Fiiharaconiai Táraság rendes, már többször szerepéitek neves oiaaa előadóművészek. A közönség egyik legszebb zenei éJményéí kösaonheti az olasz művészek­nek. akiknek nagy technikai tudása} ős külön- leges kifejezési módja minden örszígbfiu csodálatot kelt. Most ujabh művész érkezeti hozzunk Cha*z- országból: Guido Agosti, akinek kolozsvári hangversenyét ■ az itteni Olasz Kulturinlézet rendezi. A híres oSa'rz zongoraművész a mi­lánói Verdi-konzervatórium tanáré és egyik* a leghíresebb és legelismertebb olasz, reve művészeknek. G. A goríi be járta az egész vi­lág zenei központjait Nagy sikereket aratóit' Newyorkban, Stockholmba®, Lisszabonoan, Milánóban. Hangversenyezett Németország­ban. Franciaországban és Svájciján, Europa es Délamerika minden looio; városában Ágost] mester egész fialtál: korában kezdte meg zenei tanulmányait, úgy, hogy már 13 éves korában elnyerte művészi diplomáját Bolognában. 1937-ben a varsói Chopin ver. serty zsűrijének tagjául hívták meg. Magyarországon — 2’hol eddig még nem járt — nemrégen hatalmas sajtó és közön égői­kért aratott a budapesti koncertje alkalmá­ból. Így bizonyos, hegy a kolozsvári közön;ég is szeretettel fogadja a fiattal oî&sz művészt Itteni hangversenyének műsorán több oíasz mű is bemutatásra kerül A koncert dátuma: február 20. este nyolc óra Színhelye a Má- 3yás Király Diákház. El, egészen 1941 december közepéig, tehát Up tizenöt hónap alatt, több mint négyezer jarigazclváuyt adlak ki az iparhatóságok, [gí figyelembe vesszük, hogy ezen a téridé* 3n a visszacsatolás idejében alig roit több 0—12.000 iparos és kereskedőnél, o nagy iám föltétlenül gondolkodóba kelj hogy jtáe az illet ékeseket Még megközcliiő- tg sem lehet magái1 apitáni, hogy c nagy íámbui hány alapítás keletkezett zsidók ’-u»* zolására, illetve az 5 üzleteik fedezésére Igy azonban bizonyos hogy Erdélyben, a Irónián alapon álló üzletek száma még ma 5 igen nagy. úgyhogy e kérdés rendezése eiu várasihat soká magára, ha azt nem akar- ak, hogy ez a rendszer a keresztény üzlet* lapifásokat teljese® kompromot álja, Â kormány a rendelkezésre álló anyagi sz közökkel és különféle intézkedésekkel! lindent elkövet, hogy az átállításit min din* ;áhh elősegítse A önáliósitási al-tp usyszól­án az első perctől kezdve működik. A kor- aányzat ezenkívül! egész sereg foglalkozást ijelöíésbez kötött és tervbe, vei te még továb* i gazdasági ágazatok kijelöléshez való kölé­ét. az állami szállitásckbó;n csak akkor ré­zéi! tét zsidó pályázókat, ha alkalmas kérész- ény nincs. Az ipari műnk toz érző intézet zintén kiterjesztette működését erre a terű­éire és már eddig is nagy összegeket borsá­éit •:>! zsidó vállalatokat átvevő keresztények endelkezésére. Az ikosz is szintén mindsínt íkövet, hogy a keresztény kisipart íámegas- a. Most legutóbb húszmillió pengős tőkével gyekszik a keresztény kereskedőiéin megse­gítésére. Erdélyben még ma is jóformán minden űz­eti tőke zsidó kézen van. Az átállítást mégis ncg kelt kezdeni, mert ha a mostani remi* zer sokáig virulhat, c zsidók ellenséges ma- rátartása alááshatja Erdély egész gazda-ági életét, ami egyenlő az ország gazdasági töuk- i retetekével. Módot kell találni arra, hogv a - gazdasági éleiből kizárt zsidók tőkéje ne ma* ! rád jón ellenőrizetlenül, mert -kkor minden- ! féle rejlett utókon és ellenőrizetlenül, tör* i vónytflienesen talál működési teret. Ezeket a j tőkéké! biztosítani kel a gazdasági élet s/á- 1 mára. de gondoskodni keli arról, hogv a zsi­táncestéiv húshagyó kedden, február 17-én a Mátyás Király Diákházban, MI !Jg j ^ Az űzioi régi jű himere mmn wm biztosíték ■’rra. hogy nagyrabcesti!i vevői neg­r" 1864-ben alapítóit (dégedését irlkiistne> etet kós'tnlives és szaklátszerész ii/lefe kiszolgálással ezután is Kolozsvár, Kossuth Lajos-uba 1. szám kiérdemli. Az Uj Magyarság írja; A trianoni Magyarországon n kormány már ; a zsidótörvény élelheléplűtése ríioitt külön- : fcözo intézkedéseket tett. hogy a zsidók gaz- < dasági tér foglalását megakadályozza és a ke- j resztény elemeknek a gR-zdasági életben való j érvényesülését elősegüse. Senki előtt sem i kétséges, hogy e rendelkezések már Erdély ' visszacsatolása előtt éreztették hatásukat a , gazdasági életben, ami azt jeicoli, hogy Ql , trianoni Magyv ír országon a tis/dulási fo'yamat j jóval előbb megindult mint Erdélyben, ahol ' ezt csak a visszacsatolás után. 1944) szeptem* ! herében kezdhették meg. ; Erdélyben a román megszállás utolsó évei- ■ bear gazdasági téren -s igen n;«gy káosz urai- j kodotl, ameíve! a zsidók alaposan kihasznál- ! íak meggazdagodásuk érdekében. Amíg sí j magyarságot a megszáJJá“ egész ideje alatt | visszaszorították a gazdasági érvényesüléstől, | addig a román kormány szívesen nézte a zsi- • dóknak a magyarság rovására történő előre- i ■töréséi, meri «• zsidóság térfoglaláza kevese'rh j veszedelemmel járt reánézve, mintha a ma- | gvarságnak tovább is meghagyta volna eddigi ; pozícióinak megtartását. i Erdély visszacsato’ás pillanatában a tel- , jesen kifossstott magyarságot jelentette amely j magyar rétegekkel szemben a minden fonto- ; sabh gazdasági pozíciót birtokló, tőkeerős, hirtelen meggazdagodott, nagyszámú zsidóság állott. A gazdasági életben szerepe tvivő romá­nok nagyobb része a bécsi döntés után áttette tevékenységének színhelyéi a még vissza nem. csatolt erdélyi és bánáti részekre. A zsidók ! Ózonban teljes számban itlmaradtak, sőt még a Romániából menekültekkel jelentősen, meg­szaporodtak A magyar katonai uralom, rö­vid ideje a’attis, igen n/iey szolgálatokat tett a keresztény kcrcskedelemnke és iparnak Ivn- | nek jótékony hatását a kereskedelem és ipar • Erdélyben még ma iö érzi és hálás i? értá. j i A katonai uralom ideje azonban sokkal rö- j I videbb volt, minthogy eaOn idő alatt az egész i I vonatán rendezhesse a zsidókérdést. A pof“' j I gári igazgatásnak a, polgári törvények alap ián j j hozott inlézkedá&ei már korántsem voltak j - ilyen gyorsak és eredményesek. Ezenkívül a j ! rendkívül sok szervezési és közigazgatási cl- ; I fcgila’tsága misiţt nem jutott sern idő. sem I személyzet arra. hogy a törvényekben leiek' letett elveknek megleíelően az Pllenörzcst ezen a vonalon végrehajtsa. Az ip®irhatoságok ős a rendőri l*üntetőhiróságok annyi másféle , < ftlisdaltal voltak megbizvd hoay a törvények I ; betartásának ellenőrzésére már nem jutott i I idejük, I ígv volt lehetséges az, hogy Erdélyben a • zsidótörvény végrehajtását egvetlen szerv j Í íem ellenőrizte hcstsilyosan. Ezt hamar észre- i vélték a gazdasági éleiből mindinkább kiszc- } • rabi zsidók e hovatovább mind merészebben • ■ épitefliték ki a stróman-rendszert. A. koh»?sva- ; tí, kíreskedelmi és iparkamara terüle*-*u, j : KolozS, Szoilnokdobote, Beszlercenaszód és | i Sail ágy megyékben 1940 szeotember közepé­és guzdasájíji készültség lütbave! ésével ve­gyen részt a végső diadalig. Magyaror­szágnak. mint a Dunamedence politikai és mihde/aekélőit gazdasági tényezőjének Szerepét nagy méri ék ben az dönti el, tál­képpen 'oldhatók meg azok a kérdések, - amelyeknek megoldása előfeltétele az aj Európa keretében való tevékeny közre • működésének. A lap ezután behatóan foglalk/ózik a magyarországi z>7 dók erdés­zei és megállapítja, hogy a zsidók kikap­csolása a magyar közgazdaság kulcspozi cióiból c.?ak akkor tűri érthetik meg. ha a szükséges utódok mlác készen áHnak, amiíiez sok tapintat és sok idő keli.-~tr- rw mm r ; .-rrj^r- ~.t: ..-ma-. ■ .11 r H n-rrf Hr I I IBII Ilii Mf l- "-m w -1 -r. . ■ ■ ■ -r—. ..

Next

/
Oldalképek
Tartalom