Ellenzék, 1942. február (63. évfolyam, 26-48. szám)
1942-02-07 / 30. szám
A fui £ st w to *■ mi «' «r ip mmr Aii. ÍU 9Ű Jüműnzistk a ss!«g5 eţgtâ<fkS szenszky Ferene, Császár Dávid, Buzecz" kú^ Domokos, Buzeczkó Miklós, Juhos József, PoszLer József, Deák Gyűlő*, a CsiJey Testvérek, Sárga Gergely, Sárga Kristóf utódai, HoroSz és Kapás, Tóin és Lőrinc, Bauch Ernő, Medgyessy és Ayegrucz. Egytől-egyig textilesek és női divatiizlelek. Azután egymásután következnek a többi nevek. Más és más szakmák. Gergely Fér renc, Segesváry és Társa, Kováts Péter és Fiai, Schuszter Emil, BiaziiU Sándor, később Szakács Kálmán, Papp Ernő, Schuh z virágüzlet, a Veress, majd H rsch- feld-féle. csemege-üzlet, azután a könyv- és papiriiz/letek: Gibbon Albert, Sfief Jenő, ■ Rigó és Stein, majd a nevesebb vaskereskedők: Babos és Társa, Re mányik Testvérek és Tauf fér Dezső, Aztán meg a régi hires hentesüzletek! Hogy csak kettői említsünk: Bériig Számi és Lászlóczky Gyula és a többi üzletek; Papp Jenő. Somlyai, Kerekes, Layda, a Visszatér a keresztény máit S»0X98 szoralíűk M a Ssreszfía; bároké«» Ealozstis’ belvárosából KOLOZSVÁR, február 7. (Az KlSenr sék tudósítójától.) A főtérről a közeljövőbe« eltűnik tizennyolc zsidó keres kedés. Helyükön keresztény üzletek nyíl mák meg. uji nevek kerülnek fel a cégtáblákra s ezzel a ténnyel minden bzony- aval ni szellem vonul be az átállított belváros kereskedések falai közé. időszerű és egyben nagyjelentőségű változás ez» Köztudomású, hogy az egész gazdasági és kereskedelmi életben teljes erővel megindult az átállítási munka. Ennek a lényege az, hegy a mérhetetlenül nagy tért hódított zsidó kereskedelem, amely az tóőbbi évtizedek során kiszorította helyéről a keresztény kereskedelmet nem* csak a mellékutcákból, de a belvárosból is. most visszavonulni kényszerül. Vau-e ébheia méltánytalanság? Sérelmezheti-e egyetlen zokszóval, egyetlen panasszal is ezt a kényszerű visszavonulást a zsidó kereskedelem? A választ Kolozsvár története tisztán, v'lágosan és félreérthetetlenül adja meg. S ez a válasz a kővetkező: Erdély fővárosának kereskedelmi életét még a régi, 1914-es világháboruelőtti boldog béke* években a keresztény kereskedők tették lendületessé, életképessé és virágzóvá. He menjünk még távolabb. Tekintsünk száz évvel vissza, még a 48-as forradalom előtti időkbe, amikor bizony aligha éli IS—20 zsidó családnál több Kolozsváron. Hol volt akkor virágzó'“ zsidó kereskedelem ebben a. nagymultu, patinás, ódon városban? Egyáltalán lehet-e beszélni erről? Voltaképpen egyszerű és termesze • íe§ folyamat megy most végbe, a jogfedy- Honnsşpg . elve alapján újból bevonul a belvárosba, a főtérre, arra a helyre., amely méltán ■ megilleti a két és fél év- fzed óta száműzött keresztény kereskedelem. Hogy mennyire méHifcáinyío-s és igazságos ez a mostani folyamait, azt a város, «története és múltja igazolja. Tekintsünk vissza az elmúlt évtizedekbe, vessünk egy pillantást a rég’ kincses Kolozsvár főterére, álljunk meg a nagy piactér közepén, amelynek burkolatát akkor még aszfalt helyett csak macskafejü kövek borították és olvassuk a derengő mult ködfátyolán át a régi kereskedők neveit. Közülük sokan már a házsongárd. temetőben akasszák örök -.álmukat, csontjaik ©tí porladnak az anyaföldben. Mások pedig? . . . Igen, mások, akik még életben asaradtak, a régi világháború, a forradalom és az idegen uralom viharától üz- .ve máshol, idegen városokban húzódtak sneg és építettek maguknak uj hajlékot. De nmüket, ha elhalványodva is, de lel- Iríi hat ében őrzi még e város. űra: a nevüket, az emléküket, mert annakidején 'fogalmák voiltak. Mert ők voltak azok, akik megalapították és virágzóvá tétlék Kolozsvár kereskedőmét. Az? a kereske- ■ délrar-t, amely mindenékfölött a biizsal" ®on alapult, amely szolid volt és tisztességes. Hunyjuk Se pillanatra a szeműnket, gondol inuk vissza azokra a cívende®, boldog évekre és egymásután vonulnak e! újból a rég nevek, a régi személyek, a régi kolozsvári kereskedők. Hevek, amelyek fogalommá háltak A naptárak 1910-ét jeleztek!. Az országban és szerteszét Európában béke honolt. Erdély fővárosának élete még a budapesti polgár előtt is fogalom, A város üzletiéinek zöme magyar keresztény kereskedők kezében van. Aliig akad c?" szórtan köztük szerényen meghúzódva, égy-egy zsidó üzlet, jarikík körbe a fő teret. Őrt látjuk mindjárt az Unió-utca sarkán Sándor Ágoston férfidivatmle- íét. Közel hozzá Püspöki Miklóst, a plébánia oldalán Bittó Rezső és Hadady György nevét olvassuk a cégtáblán. Kolozsvár aranyifju jogásztársadalma as st- Handó vevőkör« ezeknek a fogatéra®?® vált férfi divaíüztéteknek. He az arany- ifjúság mellett ezeket az üzleteket keresik fel az erdélyi mágnáávilág tagjai H. De se 'vége, se bo-ssza a névsornak: Tar másy Ternás ős F ni nagyáruház. Csillár Vince, Vetik Miklósp Akonjfr Sémámé le5X2« B&TÉIŐÍÚ SE 9 az ország egyik legjobb és legnépszerűbb előadó művésznője a ••SUSOGÓ“ étteremben lép félj Unió-utca 14, sz. Nyitva este 10 órától reggel 3 óráig. Hintz-gyógySzertár, Fuhrmann és Pc» lon-yi. Kiícaker-kávéház oldalán ott volt még a Littkerdrogéria meg a Lcpage-cég. Vagy az órás és ékszerészek közül: Bár csenszky, a Papaszt- és Babits János-cég. Es azután tovább Kálmán Imre esetne* geüzlet, Novelli női d vatáraház, vagy pedig a főtér tőszomszédságában lévő No- vák-féle hires kávéüzlet, ami szintén fogalom voit a régi kolozsváriak előtt. És ha a főtértől egy kicsit távolabb is esett, de fel kell említenünk a főpostával szemben levő Csati Ily,est, akitől főleg a közei falvakból és községekből bejáró földművesek és gazdálkodók szerezték be rovidláruszükségletükét. mkmu nZsfliBdaf fi isidé iBtdzté Kolozsvár régi főterén ezeket a neveket jelezlek a cégtáblák az üzlletek fö- iöt.t Itt-oitt elszórtan, szerényen meghúzódott egy egy zsidó üzlet is. Ezek voltak a legelső zsidók. A főtéren állott Sipos Jenő, Deutsch Lipói, a későbbi Ka- lapkiráÜy, Kntz és Mcndel, továbbá Neumann M. ruhásüzlete és-a KUeaker-kávé- ház oüdalán a Bernál-féle papirüzlet összesen tehát öt zs dó üzlet. Mindegyike egészen kiesi, míg a főtértől távolabb akkor kezdte már bontogatni szárnyait a később hatalmassá lett Szabó jeno~cég és a későbbi Gólya-áruház tulajdonosa, Gottfried Adolft valannf rd a Deák F«r renc-utcában a D ck Jakab-cég, -amely arról volt hires, hogy különösen a világháború éveiben egyszer, de néha kétszer is „.megbukott“4 évente.  főtéri zsidó kereskedők arányszáma a keresztény üzletekhez viszonyítva tehál alig érte el a gyenge tizszázalékot, K világháború alatt azután megváltozott a helyzet. Számos keresztény kereskedő bevonult s a harctéren küzdött, míg odahaza a gazdasági nehézségek egyre jobban tornyosullak. Az egy k régi kereskedő például, Ibii lady György, francia fogságba esett és csak jóval a világháború elmúltával kerüli vissza ismét. De ugyanakkor megindult a konjunktúra is. És. ezt.- alaposan, minden- rátermettségükkel és vele születeti üzleti fogásukkal kihasználták a zsidó kereskedők. Egy'egy szálligáson 'hórr bii!is összegeket kerestek g mialatt itt is, ott is lehúzta Tollúját egy-egy keresztény kereskedő, addig a zsidó cégek egyre jobban tér? jeszkedrek. Valóságos invázió indul} meg. Természetesen elsősorban a belváros és főleg a főtér feslé. S a cégtáblákra, a régi pat'náe Heveket jelző üzleti firmákra uj, ismeretlen zsidó nevek kerültek . *» Az 1918-as forradalom is végigdult Kolozsváron, majd elkezdődött a Tria- Bon utáni szerencsétlen korszak. Micsoda emberisletti erővel kellete ntjegküz- den’e mindjárt az első es.stcndőkben a keresztény magyar kersekedőknek, hogy imáról Holnapra fenn tudják tartani üzletüket. Az idegen uralom viharként nehezedett rájuk, másrészről pedig a nemzeti érzés fűtötte okét és bizony sokan inkább a kivándorlást választották.. A román uralomnak is kedvező volt, hogy minél több magyar üzlet tűnjön ol. Még akkor is. ha helyébe nem román, hanem zsidó üzlet is kerüli. Gombamódra indult meg a román uralom éveiben a zsidó kereskedések terjeszkedése, nemcsak a külvárosban, de a főbb atvnmdakon és a város szivében is. Akik itt éltük át as elmúlt két és fél évtizedet, mindent láttunk. Naponta könyveltük e! magunkban fájdalommal egy-egv régi, nagy múltú keresztény magyor üzlet elmúlását s egy- egy lehúzott kirakatredőny előtt b zony sokszor percekig elbámulluak e az ember szinte észre sem vette, hogy könny® lett a szeme. Fájdalom azért, hogy fogyunk. hogy egvre kevesebben maradunk és fájdalom azért is, hogy valami ehünt Kolozsvárról. Eltűnt valami városunk kereskedelmi életéből, amit az uj cégek, az átfestett cégtáblák már sem tudtak nvujtani.  bizalom volt ez.  szobi! kereskedelem. Megszoktuk a régi, boldog korszakban, hogvba bementünk egy üzletbe. példán? Sándor Ágostonhoz, Ha- d-odyhoz, Bitió Rezsőhöz, vagy as? A korit s- céghez, vagy bárhová és azt moniíták, hogy ez vagy as »z sm ny«>Se koron®, akkor b'ztosan tudhuk, hogy az sunyi. Hogy abba már a tisztessége® üzleti haszon ja — de csakis az? — benne van és abból aíkvsdni tíz fillért sem lebet. Később azonban csunván és? üjeszáően megváltozott a belvzet. Az egy év sir»*! két- ffiassg’ is ,9iSii®4buk©tt4<> Dick Jakab-[éle üaleiek, azok, amelyek egészen uj ég szokatlan kereskedő-morált hoztak be aş üzleti életbe, hozzászoktatták a vevökö- zönségei az alkuhoz.  vevő rájött arra, hogy' alkudnia kell, mert a zsidó kereskedő valahogyan másképpen számok És egyszerre megrendült a bizalom. Ez az a valami, ami tovatűnt fájó emlékként a város Icereskédelméből abban az időszakban. amikor a zsidó kereskedelem került tul&ulyba .és előtérbe. Tárgyilagosan, minden régi emléket felidézve tártuk fel Kolozsvár belvárosi kereskedelmének a képét. Âzrî a képet, amelyre ma is sokszor, nagyon sokszor visszagondolunk. Amely jellegzetes tulajdonsága ég erkölcse volt Kolozsvár egész kereskedelmi életének g amely olyan szomorúan zárult 1® még s régi világháború évei alatt. És most újból visszatérőben van. Nem történik egyéb, mint az, hogy a mai cégtáblák közül lekerül nébásny, hogy visszaadja azt a helyet, amelyet két évtizeden át méltánytalanul foglalt el — v sz- szaadja újból a régi szellem tisrta zászlójával jelentkező keresztény kereskedelemnek. ( e?°) rÜYÜGTAZ'ÁS. Bagi Rezsőmé (Kissé- hes) Sipos Cun ci nah 2 pengőt, Antal Mâ- rónak 2 pengői adományozott szerkesztőségünk utján. Az adomány!, továbbítottuk. VASÁRNAP, február L BUDAPEST I. 8 Fohász. Szózat. Reggeli, zene. 8.45 Hírek, 9 Református, istentisztelet, a budapesti Bethesda-kórház imaiiemriboi.. Igét hirdet Péter János lelkész. 10 Egyházi, ének és szent beszéd Egyétem-templomboL 4 szeűtheszédeii Tóth János dr., a pests Szehfi Imre-koüégiuni prefektusa móndja. í 1.15 Evangé ikus istentisztelet 3 Deák-téri .templomból. Igét hirdet. Woilf Lajos budapesti Áelkész. 12.15 Lcventeféii'óra. 12 45 Cseiéayí József magyar nótákat énekel, kiséri Oláh Kálmán. cigányzenekara. Közben 1.3 „Rádió* krómka'1. Elmondja Papp jejaö. T3.4-5 Idő je zés, hírek, vizállásjeéntéa. 14 Művésziemé zek,. 15 A földsnüvelésügyj aaiBisztériísm rá- dióelőádássorozata 15.45 4 Mária Terézia I. honvéd gyalogezred zenekara. 16.40 ' „Erdély * éghaj ata.'‘ Előadáe. 17 Hírek magyar, szlovák I és ruszin nyelven. 17.20 „Vidám füt-mhiradóJ'" j 37.35 A Radies-jazzegyüttes játszik. 17 55 „A ; nyúl regénye.’1 Elmondja Bajor Gizi., lg.25 í Liszt: b-mot szonáta. 19 Hírek. magyar pé, 1 änet .és román nyelven. 39.20 Radiqsenekap 1 20.35 Sporíeredmények. 20 45 Veress Károly i cigányzenekara. 21.15 „Rózsiks.“ Színjáték I egy feSvonáisban. Irta Zilahy Lő jós 21149 Hl- I rek. 22.10 Szórakoztató zene. 23 Hirek né-- ; met. olasz, angö-i, francia és fsán nyelve©, J 23.25 Szabó Kálmán' jazzhármasa. • 24 Hírek, j BUDAPEST II. 31.15 Szórakosístő zene.: I 1215 Hangverseny ® Kálvin-téri- református i templomból 15 Tánczen. 18 Weidinger Ede I szalonzenekara. 18.35 ?Magyar fixa az Ujépü- I leibm “ Felolvasás. 19 A Szegedi. Vasutasok. I énekkara. 19.30 „TárscdaSomrajz a magyar. • regényben/* Előadás. 20 Hírek. 20-1© Beetfec j ven*müvek. I HÉTFŐ, február 9. I BUDAPEST Î. 6.40 Ébresztő, Forná. 1 Hs I rek. Költemények, Reggel' zene. 10 Hűek. IO. 15 ; Kiss Ferenc szalonzenekara. 3Í.10 Nemzetközi %;izjeÜzSszolgálat. 11.20 Opera- réás'eflek 11.40 ,.A ezékelv ezermester” Felolvasás. 12 Harangszó Fobáaa Himnusz. 12.10 Csorba Dezső cigányze-nekara Közben T2.40 Hírek. 13.20 Idójeüzés, vízállásjelentés. 13.30 Honvédőink üzenüek.** 13.50 Katonatene. 14.30 Hírek. 14.45 Műsorismertetés. 15 Áró- folyamhírek. piaci árak éleSiniszerárak. 15.20 Szórakoztató zene. 16.15 „Séta a kassai Országos M'.'igyar Miiszaki Múzeumban.’5 ló,45; Időjelzés, hírek. 17 Hírek szlovák és rusgin ayeiven. 17.15 „Mindnyájunk gondjri.5" A közűlátási szm'gálatt közleménye 17.30 Rá- diózenekar Közben 17 50 „Egv asszony és két könyv.64 Előadás 18.30 ..Napoleon és Hitler oroszföldön“. Előadás. 19 Hírek magyar v német és román nyeftven. 19 20 Solvmosey : Lajos jazz-zongoraszámai.' 19.40 ,Egy asztfir i Sosseeéd lába.“' Csevegés.'- '■ 19.55 „Hövte’vfe \ Matvi;‘‘ Mesejálték - egy felvonásban. 20.15 Operaházi zenekar. 21.40 Hírek. .22.10: lonötös. 22.40 A Bajkézeuekar mazsikál. Halmos László .énekel, « Sthyrnnaektánczenelpar játszik és Manuel de Biíraoo) énekel . Kö?hesi 23 Hírek német, ©fa-sz angöl. francia és ess- peranto nyeívea. 24 Hírek. 00.15 ..Üzeas as olitbon.“ BUDAPEST O. 18 „Nemei nyelvokiatás IP. 30 Bei??k árt-zenekar, 1920 Emtekez&i Desséwffy Aurára. 19:45 ffeníkméi 2b Hírek. 2010 Rá^z Berci cigányzenekara 21.10 —-21,30-ig „Örökzöld növények-’4 Élóh^flác, Sáskaveszedelem Egyiptom,feasv. j Kairói jelentés szerint, Egyiptom- I b&n sáska veszedelem fenyeget." 'A ■ Vörös-'tenger szomszédságában qriá- j sí sáskarajokat figyelték meg. A ha j tóságok a brit és egyiptomi légi erű- I tői kértek segítséget a veszedelmes I rovarok elpusztítására. Edison Mozi© A kelg Február 7=töl február 12-ig Maurice Materlineh mesejátéka Főszerepben a közkedvelt Schirley Temple ős Johnny Russel Előadások kezdete 3, 5, 7.10 és 9,10 érakor. Magyar-német vsiághíradők. Számozott helyek. Telefon; 3!—60. Ellepik Ksrozsidrí
