Ellenzék, 1942. február (63. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-20 / 41. szám

4

ff Bt B n T tf K

m

a csepeli gépgyárban éi marikéban

Munkás-sorsban

Horthy l«il vun, u imit'gyc’inui lunuluiú uyok befejezte vei, ui ul oklevele# gepcva í-ucruök, műhely gyakitrlu.ra a csepeli gépgyáriul lépett, merj ez a gyúr volt i^kor Magyarországiul, amely repülőgépe két gyarlóit. Itt dolgozott u Jupi er- crpulönioioroszíirlyun 1929 június 2ó-tól szeptember 2üig. A gyár valamennyi tisztviselője As inunk.;sa úgy ksmerte, mint a legszorgalmasabb emberi, aki nemcsak reggel 7 tol a óráig, hanem leggyakrabban a késő esti órak g a gyárban maradt és munkája iránt érzeti nagy lelkesedéssel és érdeklődéssel, fáradba*

fatlanul dolgozott.

I t üzemvezetői munkakört töltött he. de rész!vett (l legegyszerűbb kézimunkában is, így gyakran u motorszerelésben is. A csépelt gyár bari eltöltött munkaideje alatt a gj'ár alkalmazoi- taii dl együ t étkezett és ez az érintkezés hamarosan a legnépszerűbbé tette, mert közvetlen szeretetreméltó modorával m rulett kit meghódítót'. különösen rajongással vetlek körül azok a munkások, akik a vele közös munka* helyen ismerték meg előzékenységét és bajtársias viselkedését. A gyárban mindenki az egymáskÖ7Ötti beszélgetésben egyszerűen csak Hor.hy Pistának nc- •rezte.

A csepeli gyárnál töltött munkáshóna- pok után Amerikába utazott, bogy a Ford-gvárban dolgozzék. Az az egy esztendő. amelyet 1929 októberétől 1930 októberéig az amerika Ford müveknél

t öli tölt, nem uz elkényeztetett, előkelő itju pu.-vs/jój'H volt, baueiu u legszorgalmasabb munka alapban kihasznált ideje. Ebben a hu latina* üzemben, ahol min* denki óramű pontossággal dolgozik, nem is lehetett volna inasként,- A Ford gyár doarbournei üzemében először mint : egyszerű munka* dolgozott Horthy 1st ván, még ped g úgy. hogy a gyár vala mennyi fontosabb műhelyén végig, niin- tlúu munkára beosztották és a többi munkással teljesen egyenlő módon, sem- miféle inegküliinbözleté.st sem élvezve, végezte a reá kirótt mindenkori feladatot.

A Ford'gyárban közludomás szerint a legszigorúbban ellenőrzik az elvégzett munkát és a munkaidőt e a nap 8 órás munkát Horthy Istvánnak is ol kellett végeznie, mini egyszerű munkatársainak. Heggel 8 órá'tól fél 5 óráig el sem hagyhatta volna a gyártelep területét. A magyar államfő fia itt, mint a többi munkása. u cipőjét is maga t szlitotta, a szobáját maga takarította és legfeljebb any* nyival különbözött inühelytársaitól, hogy valamennyinél nagyobb munkát igyekezel végezni. Úgy is mint munkás, majd j később, úgy is mint mérnök.

Am kor már mérnöki beosztást kapott, j bizonyára mos; lett volna a mód reá,

! hogy a személyének kijáró előnyöket különösképpen megkapja, ezeket azonban ő a leghatározottabban elu!asitotta ma - gátol, lankadatlan szorgalommal és vasakarattal végezte a kitűzött feladató*: megismerkedett a hatalmas gyár motor

gyártásáuk minden tudományával és a gyár hatalmú* üzemével. Általában itt ut az a tulajdonsága tette elsősorban nép azerüvé, hogy nem bízott egy percig sem semmit a rang és a vagyon előnyeire, ha nem ni 'miig a maga erejére támaszkodott.

A Ford-gyárban később már a trak tói szerelési osztályon dolgozott, végül pedig a gyáriizein legfontosabb osztályán, a kísérleti tervező osztályon. Különösen ez a beosztás kötötte le nagy mértékben mérnöki érdek tődénél. Akkor éppen a nyolchengeres típust tervezték a gyárban, akkor gyártották a legmodernebb Ford-kocsikat és a napi nyolcórás munkaidőből mindennap legalább tiz óra lett, mert Horthy István estig bent üli munkahelyén és étke/n is csak rövid megszakításokkal, a helyszínen étkezett.

Érdeme» megemlíteni, hogy a gyárban

ezen az osztályon az ott dolgozó nyolc mérnök közül négyen voltak magyarok é.s az osztály főnöke. Farkas Jenő vezető- mérnök is magyar volt. lloríhy István itt már “többször találkozott személyében Forddal, akitől nem egyszer kapott meg hívási.

Az amerikai nagyüzemekben Í6 az a szokás, hogy a? alkalmazottak egv évben egyhav: szabadságé* kapnak Horthy István ezt szabadságidőt sem töltötte tét - I lenül, autón bejár’a az Egyesült A’lamo J kát. egészen a szélső nyugatig. Meg- j nézte Sate Lake Citvf, San-Francodént.

' Los Angelest é? New-Mexikót.

A MÁVAG vezetőségében

Külföldi tanulmányutjáról 1930. év őszén | fért vissza Budapestre és a MÁVAG fczolgá’aiába lépett, mint szerződéses főmérnök és az autóbuszosztály főnökhelyettese. Három évre rá az üzem vezér- igazgatója, vitéz Markotay Wels Jenő a vállalat vezérigazgatóhelyettesi teendőinek ellátásával bizza meg. Széleskörű külföldi tapasztalatait és nyelvismeretét az üzem exportjával kapcsolatos ügyek elintézésében gyümö'csöztettc. Ebben az időben számtalan külföldi utat tesz. Németországban. Svédországban. Hollandiában, Franciaországban, sth. Egy alkalommal nagyobb tetei vasn'i vastalp . megrendelésének megszerzése miatt hosz* szabi) időt töltölt Perzsiában.

Rátermotiscge folytán hamarosan műszak tanácsossá, 1935-ben igazgató he- lyettossévé nevezik ki. A következő esz- tendöbeu megbízatást kap a vállalat ‘elj- halalmu ve/eíé'-ére.

Azon idő alatt, amelyet vitéz nags bánya! Horthy István a vállaltj‘ élén töltött, a MÁVAG üzletmenete rendkívül örvendetesen fellendült. Jellemző erre az emelkedésre, hogy a vállalatban foglalkoz a'ott mitnkásek létszáma ötezerről csakhamar huszon- egyezerre emelkedett.

A termelés üteme szintén visszatük- J rözte a fiatal és lendülete* üzletember ;

I munkabírását és tevékenységét. A fiatal • vezér gazgaió megértette az idők szaval, luda é.s érezte, hogy a kereskedelmi élé ben legfontosabb a gyorsaság. Jellemző erre, hogy 1939 ben. amikor egy nagy és fontos külföldi megrendelés sürgős lekötése volt a vállalat érdeke, kicsi, százlóerős sportrepülőgépen minden kisérő nélkül rekordidő alatt repült Flombaybe, hogy személyesen tegyen részt az ügyek letárgyal ásóban. Ez a bravúros teljesítmény vlágszeríe ismertté tette nevét, úgy is. mint bátor- lelkű repülő, úgy is, m»nt kiváló üzletember.

A Magyar Államvasutak élén

Nagybányai vitéz Horthy Istvánt 1910 junius elsejével a Magyar Királyi Államvasutak gazgalósága elnökévé nevezték ki. A rendkívüli időkben szívós munkabírása lehetővé tet'e az intézet vezetését és minden egyes esetben személyes jpóldával járt elől az általa megkövetelt munkaütemben.

Célja az volt, hogy u MÁV a nehéz viszonyok közö t is mindenben megfeleljen a közönség által támasztott követelményeknek.

Nemsokára, hogy átvette a MÁV vezetését, megkezdődlek a magyar-rcmán határkigazifási tárgyalások és 1910 augusztus 30 ác a bécsi döntés által kétezerháromszáz kilométer vasútvonal ázembehelyezésének és a kolozsvári Űzte vezetőség megszervezésének nehéz feladata hárult reá! Az uj határvonal tudvalevőleg a székelyföldi vasutruik magyar vonalakkal való kapcsolatát megszüntető és az akadálytalan közlekedés beindítására uj vasú vonal megépítése vált szükségessé. Azonban a szóban jöhető vidék terepe vasútépítési szempontból rend } hívül kedvezőtlen voh, rnegép tése szára- • ialan akadályba ütközö l. Gyors kisegítő megoldást kellett a jelen esetben keresni.

'A holozsnagyida—szászlekencei összekötő keskenyvágányu vasút gyors üzem- behelyezéséivel a MÁV vezetőségének sikerült meefcilálnia a megfelelő megoldást. Ez a keskenyvágányu vasúti vonal három hónap aliatt teljesen elkészült és ez által lehetővé vált a Székelyföld árufor | falmának lebonyolítása.

Ä visszakerült vasúti vonalak felszertr lésének hiányossága is súlyos feladatot rótt a M^V-ra. A gördülő anyagok és felszerelések rendkívül gyors kiegészítésével ezt is sikerül' megoldania. A MÁV vezetősége ezenkívül uj. a mai követelményeknek teljesen megfelelő jármüvekké! egészítette k kocsiparkját. Újabb \

gyorsvonati mozdonytipus tervezése is l folyamatban van. Emellett egy nagy- J gyorsaságú motoros vonat elkészítése ! nemsokára a megvalósulás stádiumába j jut. Ez a mo'oros vonat Budapest és a Székelyföld legtávolabbi pontjai között- tiz óra alatt bonyolitja le majd a fize- mélyforgalmat.

A Délvidék területének az anyaországhoz való visszacsatolása újabb feladatot rótt a vezetéke alatt álló ntézményre, amelynek megoldása szintén nem tűrt halasztást. A megrongált páivák gyors helyreállítása, üzemképessé tétele és for- galombahelyezése figyelemreméltó eredménnyel járt.

Ssoclál't megvalúsiiá$ok

Horthy István elnöksége alatt a súlyos idők ellenére is különös gondot fordított az államvasutak vezetősége, az alkalmazol tak. főleg a munkások szociális helyzetének javítását célzó intézmények létesítésére és ezek fejlesztésére. Máris befejezés előtt áll az uj orvost rendelő- intézet és a budapesti szere,etkórház, amelynek költségei több, mint hatmillió pengőt emésztettek fel. A MaV ugyancsak megszervezte az erdélyi egészség' ügyi szolgálatot. A kolozsvári kórház és rendelő építésé, amelyet teljesen korszerű egészségvigyi berendezésekkel láttak ei. több mint hétszázötvenezer pen" pof gényelt. A M 4V-alkalmazot dk nyaral tatására a Balaton mellett hetvenezer pengős költséggel gyógyintézete/ helyeztek üzembe. Az 1942-es költségvetésben z alkalmazottak üdültetésére egymillióötszázezer pengőt irányoz'ak elő. Ez a hatalmas összegű jóléti a*ap állandó jellegű és minden évi költségvetésben szerepei. Az évről-évre bővülő pénzügyi keret lehetővé teszi a további beruházásokat is. Jelentős szociálpol íikai intézke* dós volt a vezetőség részéről, hogy a már meglévő bárom régi árvabázon kívül, melyek Szegeden, Kapuváron és Kőszegen mintaszerűen működnek, kéf nj ár- vaházat is létesítettek és korszerűen berendeztek. Az egv!ke» Szatmárnémetiben, a más'kat pedig Újvidéken. Az előbb ben százötven, az u'őbhiban hatvan bentlakó talál meleg otthonra. Nagymértékben emelték fi betegségi biz ősit óintézeti szolgaltarmányokat, igy a táppénzt, az anyasági és temetkezési segélyeket, valamint a tüdőszanatóriumi kezelés ingyenes időtartamát is. A betegség esetében járó hatvanszázalékos táppénzt 1941-ben tizenöt százalékkal emellek. Hasonlóképpen bevezették intézkedésére a feleség és gyermekek utáni pótlékok kifizetését. Az alkalmazottak anyasági segélyét egyhavi fizetés öttven százalékáról nyolcvanra emeltette. Az anyasági segély kiutalásánál különös tekintette! voltak a munkásságra, akik napi bérük 12.5 szűrösét kapták, amelyet ma már hússzorosára emeltek fel. Az alkalmazottak temetkezési segélyét százhúsz százalékról százötven százalékra növelték. Jelentős szociális intézkedése volt vitéz nagybányai Horthy Istvánnak. hogy a múlt évtől kezdve nemcsak az alkalmazottak, hanem a családtagok is ingyenes fogápolásban részesülnek. Gondoskodás tör’ént arranézve is, hogy az alsóbb fizetés; osztályokban lévő alkalmazottak isr íj gyen gvógyszerl kapjanak, i Jóváhagyás alatt áll az Abamvasutak i jóléti Alapjának szabályozása, amely az I alkalmazottak jólé’éf szolgáló nngyará* j ovu szocíáJiis program megvalósulását te- j szí lehetővé. Ebben az évben ennek az I alapunk dotálására egymiílLióotazázezer I pengőt fordítanak. A vasúti munkáság ' részére rend^eresifet? gyermeknevelési pótléka nagycsaládu vasúti muakáieság

I

rro MVrtir 71

anyngí Lüdyzotéí ImiJ Vstt* I'.i A 7hh ízben végrehajtott béremrAK+k kei mrg élhetéai föltételeik lényegneti pivultaí Az újból bevezetett órabérek/tek ulőkó löukcmi emelése nagy lépést jrleot .■/. ideális munkabérek íiv-gvaló .itíuui ívj* Az uj liyugbérszubály/.at >-■ » nyűgben /. újabb emelése a Unylege szolgalatból kilépett vasúti munkásoág helyzetének javulásai szolgálja.

Nagybányai v tez Horthy István, mint az államvasutak elnöke alkalmazottaival hivatalon kívül is, a legmelegebb érintkezést tar oua fent. Sűrűn megjelent a vasutasok társasköreinek, a Magyar Vai úti és Hajózási Klubnak — amelynek tiszteletbeJi tagja — öuszejÖveiele n. Közvetlenségével és az, alkalmazottai iránt érzett baráti megértésével osztatlan népszerűségre telt szeri. Számos a) kálómmal hallgatta meg panaszaikat 8 a küldöttségek tágját azzal a tudattal távoz tak elnöküktől, hegy sorsuk nemesen és szociálisan gondolkodó igaz magyar ember kezében nyugszik.

A Magyar Államvasutak fentvázolt sok rányu technikai ép szociális tévé- kenységének sugalmazója és mozgató ereje az intézet elnökének, vitéz nagybányai Hor;hy Istvánnak munkabírása és érdeme, aki mindenben a dolgok lényegét és szociális oldalát tartotta 6zein előtt.

Ax Ifimig igád barátja

Vitéz nagylányai Horthy István 1910 hm állolit a diákkaptár mozgalom élére. Ismeretes, hogy ez a mozgalom a diákság gazdasági é etrevalóságra neveléséi trzto ki célul A kormányzóhelyetirs volt az aki et diákkaptár mozgalom élén u»g> és erős tp.uduletel adott ennek a fontos s a jövő szempontjából any- nyira szükséges mozgalomnak Horthy István biztosította a mozgdom erkölcsi éa anyagi hátterének kiépítését s a főcéljának tekintette, hogy megkedveltesse az ifjúsággal a diákkaptár mozgalmat, amely nemcsak a vüló életre s az életrevalóságra ueve'í a fiatalokat, h aiem kifejlefizíti bennük a gazdasági érzéket 1 is. így a üiákkap ár fontos szociális és nemzetgazdasági ténvező.

A diákok megtanulják a takarékosságot, a különböző auyagok gyűjtését és felhasználási I mód ál A Pzeractt javsk feeQ aztán ugr rendelkeznek a diákok, ahogy az a leghaszno- j sah!), legcé'raveze őbh. Igv tanulja meg már a kisdiák az anyagok értékeléséi I A mozgalom különböző fontos anyagokat gyűjt s ezekből ügyes diákkerek játékszereket, szerszámokat készítenek, ame’yeket az' után úgynevezett „vásári alkalmakon“ eláru siKiinak. Ezenfelül megtanulja a fiatalság a I munka szeretetét: megtanul méhészkedni,

I kisebb hasznothajló ál altokat tenyészteni « s legkülönbözőbb hasznos munkát végezni.

A mozgalom amely jelenleg már 86 város ban. 500 iskolában működik, az e‘mul| évben kb egymillió pengő tőkét gviijtött. Fű lérek nőttek ilven hc-tnlmas összeggé és vál* tak diáktáborokká, szociá'i« tá.nogatássá, s nemzetépitő, nagy munkává. Hogy csak egyetlen példát említsünk: A székely Gyér- I gyócsomafalva lakossága anyagi bajok mia'1 Î o legnagyobb gondokkal küzdölt. A diákkap- j tár morga om 19 ezer pénzű kamatmentes ' kölcsöoit bocsátott z falu lakóinak ren.detke- i zésére, ngv, hogy a falu gazdasági nehézségei t csaknem tökéletesen megoldódlak, j Rajongó szeretettel veszi körül a dia hsán a diákkaptiü mozgalom elnökét, Horthy Istvánt, akthoz bizalommal fordulnak kis és nagy problémáikkal

j 8 aki szive etésv szerepeiével, megértéssel tá- I mogatja tanácsrivai, segítségéve! a fiatalokat.

í *

Horthy István, aki mint műegyetemi hallgató. maga is leeközvelíenebbi')! együtt élt a magyar ifjúsággal, a legnagyobb rokonszenv vei és odaadással támogat minden diákszociá- !íg mozgamat Mint egyetemi diák, maga is tevékeny részt vett a diákság jólétének emelésén dolgozó ifjúsági szervezetek munkája- bato

így kapcsolódott be abba a mozgalomba is, amely modern feiszere’ésü országos diák otthon felépítését tűzte ki céljául. A gvnnvö- rii terv szerint az ezer személy befogadására tervezeüt otthon bennlakóinak legalább egy hfiirmada a leglöbb gyermekes szegény családok leEtchelségescbb gvermekeiből, helységenként válogatedjék össze. Horthy István teljes «zivvej tásEo^aéta easaek s tervnek. aaefV*I08îî 1 ásáí.

Herifcw ísíván es a magvar czarkérzel

Mini- a II kertsíeti főrew’égkoís taautójá- Horthy István 19I9-ben a Bocskav cserkész- esspatbwia kezdte el cserkés* munkáját, igazi

!! cserkészhez méltó Uaíaidonságsívs! ? s sport- boo való rendkivü^i ügyességével hamar kitűnt társas között, ragy, hogy rövidesen őrv va®eS<5Té m s> i3t$&s£ ebő cső-