Ellenzék, 1942. február (63. évfolyam, 26-48. szám)
1942-02-16 / 37. szám
t*»rw»r 7«, IM, £, J5 JV X M K ÍÉQqy&tB él sí«® as e?<J§ yi ma gyár laisad® "on* â seisiiI és |5ve»äls leléleiaéayese: a magyai XXIX, közlemény Hogyan teremtene meg az EMGE a gazdaíársado- ivm segélyezését? ( A román füJtin»üvei csügyi kormányzat a román gazda iársadaflmat minut a segítséggel ellátta. Magyar gazdáink ugyanakkor, mint azt már röv den vázoltuk. az anyagi nehézségek és a gazdasági viszonyok romlása következloben egyre szomorúbb helyzetbe körüliek. Gazdáink rájöttek arra, hogy csak egységes szerveset keretében tudják megvédeni érdekéikéi. Ha áldoznak, önmaguknak áldoznak és az önkéntes társulással értékadó erkölcsi erőforrásukat leremük meg. Szívesen tanultak, mert megbizonyosodtak arról, hogy a íanniás saját érdekük. El kell fogadniuk az őket iu-eglüető helyet a megvár társadalomban. Ók az időtálló népréteg, amely feltétlenül vezető szerepre hivatott. A kormányzat a tervszerűtlen erdőirtással a székelyeke* megfosiáoUa legfontosabb életlehetőségüktől, így tehát elsősorban az állattenyésztés fokozására kellett súlyt helyezni. Az EMGE' négy év alatt többet köbölt a magyar gazdák állatállományának feljavítására, mint amennyit a román kormányzat busz év alatt áldozott erre a célra. Az anyagi illetőleg terme szét ben i segítség úgy törtért, hogy az illetékes gazdakörök esetről-esetre jelentették az EMGE-k'i rendel “sc- geknek, hogy mire van szükség. Az EMGE felülv "^álla ezeket a kéréseket és ha méltányosnak talá’ta. intézkedett a teljesítés érdekében. A legkisebb faluban is jótékonyan éreztet!c hatását az. Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület gondoskodása. Mindenütt részesültek a gazdák a vetőmagakció és az állatállomány kiegészítésének áldásaiban. Hogyan működik az EMGE a felszabadul ás óta? A hazatérés az Erdély; Magyar Gazdasági Egyletben kész szervezetet talált, amely a gazdasági újjászervezésnél igen nagy segítséget jelenteit és a kormány gazdasági elgondolásainak gyakorlati végrehajtója volt Segítségére van a kormányzatnak az elemi csapások által okozott károk orvoslásában és együ!’.működik minden mezőgazdasági kéidésben az illetékes kormányszervekkel. A célszerű és hasznos mezőgazdasági h telek folyósítására a Földhitelintézet erdélyi fiókokat lé- } esiiiei í. amelyek a gazdák érdekeinek szem előtt tartásával folyósítanak mezőgazdasági Ki teleket. Az EMGE legfőbb célja a jelenlegi körülmények között a kormányzattal együtt az, hogy a mezőgazdasági termelés minőségét minél jobban feljavítsa és mennr.yiségét a teljesítőképesség végső határáig fokozza. Az EMGE tanfolyamainak eredményeképpen a termelés jelentősen javult. A tanfolyamokon a gazdák megtanulták: ho gyaa lehet, a föld hozamát emelni, ami ábal a gaz da nagyobb jövedelemhez jutott. Az EMGE-tagok v&|sm& azért emelkedik uapról-napra, mert földművelő-rétegünk belátta, hogy az a gazda, ?,ki résztvsez a közösségi munkában, többet és jobbat termel, mint o/van társai, akik csak önerejükben bíznak. Az EMGE kolozsvári központja gróf T.elek Béla irányításával a gazdatársadailom minden kérdésével foglalkozik, Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet vezetője, aki egyken az Erdélyi Párt elnöke is. minden alkalmat felhasznált arra. hogy a gazdatársadalom helyzetet, kér eléseit és esetleges panaszait megismertesse a kormány- zattafl. Nagy segítőtársa ebben a munkában báró. fíánffy Dániel földművelésügyi miniszter, aki maga iá erdélyi ember, itt élte áí a kisebbségi sors huszonkét esztendejét és teljesen tisztában van az erdélyi mezőgazdasági helyzettel, Az EMGE feladatai tehát megsokszorozódtak az uj életkörülmények között, hézagpótló szerepe* nem változott meg és a kormányzat ia tisztában van azzal, liogv ennek a kitünően működő gazdasági szerveze tek minden lehető segítséget meg kell adn . Az Frdélyi Magvar Gazdasági Egylet jelentőségét egyébként a törvényhozás elolt Ls ismertette a kisgaz- datársadalom nevében Bodnár Sándor képviselő. A. parlamentben történt felszólalása kapcsán kijelentette, hogy a román Imperium idején az egész erdélyi magyar gazdatersadeüom legnagyobb segítségére az EMGE vpilE Ennek az egyesületnek tagjai között nem volt kiijlerbség gróf. báró. földE'rtokos, vagy falusi kisgazda közöH. Ott nem voltak osztálykülönbségék, ott csak egy cél volt: a magvar termelő gazdatársadalom megsegítése. Ez a gazdasági egyesület gazdköröket szervezett, amelyeknek keretében hasznos és békés munkát fejtett ki. Később azonban a román imn éri um betiltotta a gyülekezéseket, feloszlatta a gazdaköröket és megnehezitette az EMGE munkáját. A rrawar honvédség felejthet el len bevonulása után az EMGE újra a magyar gazdatársadalom segítségére sietett. A magyar kormány hozzájárulásával és segítségéve! vetőmagot ndo!t. a gazdáknak, sőt a román katonaság álltai elvit! jószágok helyett tevők a! és teheneket ts oszlott k . A magyar gazdák hizelommal remélik és várják, hogy îeîenlcgi helyzetükben az EMGF a kormánv íá- mnjgalásávaT tovább folvtaitía működésé.'. amelynek végső eredményeképpen a magyar gazdatársadatem telje? talpraállíisát lehet elérni. . Gazdáink öntudatára jellemző az a két beszélgetés, amelyet EMGE-gazdakori elnökökkel folytattunk: — A gazdák leghelyesebben teszik., ha tanulnak — mondotta az egyik kolozsvárkörnyéki község gazdaköri elnöke. — Már a román mipérium alatt is beláttuk. hogy csak akkor fudjuk megállani a helyünket, ha többet és jobbaL termelünk, mint a román gazdák. Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet vezetői többször jártak nálunk ás részletesen ismertettek a gazdakör! feladatokat. Az EMGE — amit hálásan k vészünk — már a román Imperium aîaii készséggel megtett minden tőle telhetőt. A tanfolyamokon az EMGE vándor tanárjaitól megtanultuk, hogy hogyan kell helyesen gazdálkodni. A vetőmag-akciók során számtalanszor kaptunk búzát és lóherét, ami nagyban elősegítette küzködő kisgazdá nk helyzetét. Szeretnénk, ha levente- ifjainkat a kiképzés során a katonai alapvető ismeretek mellett nemcsak a katonai alapismeretekre tanítanák meg, hanem gazdasági dolgokra is oktatnák. A roman impérium ala’t nagyon súlyos sérelmet’ voltak gazdáinknak. Megtörtént, hogy közös adókért egy embert nyomorítottak, némelyeket majdnem a tönk szélére juttattak. Habár most is fizetjük az adót, az újabb adónemek miatt talán meglehetős nehézségek között, azt el kell ismernünk, hogy a végrehajtás emberséges. A román katonai rekvirállsok során a magyar gazdák legjobb élőállatait és szekereit vitték cl, anr t Később negyed értékben sem fizídíek még. A mai időkben is adunk a katonaságnak élőállatokat és jármüveket. Most azonban a gazdáknak ebből nemhogy káruk leírna, hanem határozott hasznuk van. A lovakat és jármű veket olyan kitűnő állapotban kapjuk vissza, hogy a gazdák valósággal versenyeznek: ki adjon a honvédség számára lovakat és jármüveket. Állatainkat sokkal kövérebben és egészségesebben kapjuk vissza, mint akkor, arakor a katonaság igénybe vette őket. Érthető tehát, hegv a kisebbségi múlt szomorú tapasztalatai után. amikor nyomorék, sebes és elcsigázott állatokat kaptunk vissza, milyen örömmel állunk ma a honvédség rende’kezésére. Jellemző a második nyilatkozat is a magyar gazdák helyzetére. Az a gazdaköri elnök, akivel beszélgetést folytattunk, 3500 lakosú nagyközségben intézi a magyar gazdák ügyeit. Az itteni gazdák kétötödé magyar, a többi román. Elmondotta, hogy több föld van a románok kezében, írén! a magyar gazdáikén. A k «ebb- ségi sors alatt sokat vesztettek a földjeikből. Földjeik egy része meg van terhelve. Olyan kölcsönre van szükségük. amivel általános gazdasági érdekeiket előmoz- d teák. A nyár folyamán például nagyon nehéz volt cséplőgéphez jutni. A cséplőgépek viszont zsidó és ro mán kézen vannak. A magyar gazdáknak nem nyílott lehetősége arra. hogy olyan összegű pénzt összehozhassanak. ame1y cséplőgép vásárlására elegendő.  nagy árvizek miatt sok kárt szenvedtek. Nagy köszönettel fogadták, hogy a kormányzat minden intézkedést megtett az árvizek leküzdésére. — Egységben akarunk maradni az erdélyi kéretik közöút — mondottá a gazda. — Politikára nem sok időnk volt. El vagyunk foglalva a magunk dolgaival é? az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet irányítása möllett akarunk tovább dolgozni, amelynek hálásak vagyunk, mert minden tőle telhetőt megtett értünk. — A román gazdákkal békességben élünk és nem éreztetjük velük, hogy megváltoztak az idők. Pedig s román gazdák, jóval előnyösebb helyzetben vannak, mint mi. Nagyon sok kölcsönt kaptak a román állam*» lói. a postától és a bankoktól. Sok földet vásárolhattak és szép kőhazakat építhettek maguknak. A román gazdáknak jobb és szebb házaik vannak, miöt nekünk. A kölcsönöké* olvan kedvező feltételek mellett kapták, hogy könnyűszerre! fzPthették. A román uralom alatt a román gazdák a magyarsággal kölö’tek megállapodást földjeik művelésére. Maguk nem igen dolgoztak, inkább marhakereskedelmei foglalkoznak, vagv hivatalokban igyekeztek elhelyezkedni. A felszabadulás óta megváltozott a helyzet, most már a román gazdák is dolgoznak. de a magvar gazdák fölényben vannak, mer? szorgalmasabbak és jobban értenek a szakszerű gazdálkodáshoz). Nagy baj, hogy a magyar gazdaságok egy resize tul van terhelve iidóseággsí. Sok gazda román bankoknak tartozik, amelyek szívesen hiteleztek magvar föbtekre. Az a kérésünk, hogy a kormányzat adjon lehetőséget ezeknek az adósságoknak kifizetésére és támogassa a magyar gazdák anyagi kérését. Azt nem kívánhatjuk, hogy az éltem mindent ingyen adjon nekünk Ttezíaban varrunk azzal, hogv mennyi minden* el kell végeznünk. Kérjük azonban, hogy az EMGE utján a vetőmag-akció! még fokozottabb mértékben terjesszék ki. Annál inkább szükség van erre, mer! az elmúlt évben sok mindenben hiányt szenvedtünk és am: termete, azt nagyobbrészt magunknak tartottuk meg. eladásra nem igen jutott. A ««SvelVeneVÍí mitnlräi« Nera volna telje« az erdélyi gazdatersadalomról vázol! helyzetkép, ha nem foglalkoznánk a szövetkeze tek munkáiéval. Az erdélyi szövetkezetek mindenképpen megérdemlik az ö&szmagyareág elismerését. A szöretkfcze'Ü életben ugyanis o köüühbségí élet alatt tüztao a saját erejéből mindenféle szubvenció én monopólium nélkül megalakított egészséges szervezetet láthattunk. A szövetkezetek e* köles leg olyan egészséges magyar «lapot képeznek, amelyet az uj körülmények között -» feltétlenül fenn k«H tarts ni, mert a mai időkben adói? tehetőségek közöd gyönyörű munkát tudnak kifejten. Grof Bethlen László, a Szövetség névera működő központi hitelszövetkezetek vezérigazgatója a paria ménben a pénzügyi költségvetés viiája során részletesen kifejtette az erdély szövetkezetek jelentőségét. Elmondotta, hogy a hitelszövetkezeteknek köszönhető, hogy a gazdák * román impérium utolsó éveiben kölcsönhöz jutottak. A román adósságelengedés, az úgy- nevezett konverziós törvény ugyanis teljesen megszüntette a vidéki kis- és középbankokat. Ezek mind sorra buktak és a kisember vidéken k zárőlag hitelszövetkezettől tudott kölcsönhöz jutni. Ez a helyzet ma is.  pénzügyminiszter jelentős összegekkel támogatta a hitelszövetkezeteket, amelyek úgy használják fel ezeket az, összegeket, hogy abból az egész magyar nemzetnek haszna legyen. Jelentős működést fejtettek ki d fogyasztási szövetkezetek is. Gondoskodtak arról, hogy a falvak népe legfontosabb létszükségleti cikkeit olcsón megszerezhesse. A kormányzást az öaállós !ási Alap utján arrői is gondoskodott, hogy falukon is uj keresztény kisexisz- tenciák létesülhessenek. Az önállósitási Alap eddig másfél millió pengőt helyezett ki Erdélyben.. Ezeket a kölcsönöket az Erdélyrészi Gazdasági Tanács javasolja és terjeszti fel, amelyben benne vannak a k skereskedők és kisiparosok is. A hitelkérdést itt alaposan megvitatják és tekintetted vannak a fogyasztási szövetkezetek működésére is. Nem lehet az a cél, hogy az egyik kézzel kölcsönt adnak, a másik kézzel pedig tönkreteszük: az illetőt. Éppen esért a jövőben Írásban fektet k, ho! és milyen körülmények közöd hagyják jóvá a fogyasztási szövetkezet megalakulását, nehogy ezeknek a szövetkezeteknek működése összeütközésbe kerüljön a keresztény magyar hitelszövetkezetek kérdésével. Rendkívüli fontosságra tettek szert az erdély élesben a tejszö • vetkezetek. Ezek nagvon s&k vidék tejtermékkel való ellátásáról gondoskodnak. Szövetkezeti alapon fűrésztelepei is létesítettek. Olyan tagszövetkezete is van az erdélyi szövetkezeti központnak, amely saját malmában három&záz vagon gabonát tud felőrölni, világítja a községet, van téglagyára, van mészégetője, van tejszövet-* kezete munkásai számára és mindezt idegen segítség nélkül hívta életre. tisztán saját erejéből, a szövetkezei: helyes működése következtében. Nagyon fontos tehát, hogy a szövetkezeti kérdés, amely a Szövetség és a Hangya-szövetkezetek m iiködésú folytán az erdélyi gazdasági élet egyik legfonfoasbb tényezőjét jelenti, állandóan felszínen tartsuk. Ma, a kötött gazdálkodás idejében, könnyebb ennek a kérdésnek megoldása, mint amikor a szabad kereskedelem világa vodíj. Nagyon fontom, hogy a következő években, uj szak embereket neveljünk. Az egyetem közgazdaság, karának ■szövőikezeítudomanyi intézete megtette már ezen :-i téren a kezdő lépés*. Dr, Oberding József Györgynek, az egyetem szövetkezettudomáayi intézet igazgatójának irányítása alatt szövetkezeti tanfolyamot létesített. Ezen a tanfolyamon nagyon sokan elsajátították azokat az alapistmere4eket, amelyek mellett hasznos és áldásos tevékenységet fejthetnek ki a szövetkezeti éleiben. Meg kel! emlékeznünk a szövetkezeti kölcsönokről is. Az idege© uralom alatt a szövetkezetek mindig helyes gazdasági elv alapján lecsatolták ki kölcsöneikeí Vigyázlak arra, hogy a magyar gazdák ne adósodjanak el erejükön felül. Szövetkezeti kölcsön m att senkii sem kellett elárverezni, ahogy az a bankkölcsönöknél rengetegszer előfordul. A szövetkezetek, éppúgy, mint az EMGE, jelentősen hozzájárultak a magyar falu fcr zösségi szellemének kialakításához. Gazdáink érezték azt, bogy érdekeiket együttesen könnyebben megvéd hetik. Termékeiket előnyösebb feltételek mellett értékesíthetik. Ha részt vesznek a szövetkezeti munkában anyagi lehetőségeik egyre kedvezőbbek. A szövetkezeti munka eredményeit legjobban jellemezte a néhány évvel ezelőtt Kolozsváron tartott kiállítás, amelyen er* délyszorte resztvettek különböző falvak szövetkezeti tagozatai. Â55 iit felmutatott eredméuy mindennél szebb b zonyitéka volt aunak. ho^v a hitelszövetkezeti hálózat az egész kisebb?éri múltban hivatása magaslatán állott és gondosan őrködött a magyar gazdák termékeinek értékesítésén. A szövetkezeteket is meg kel! tehát tartani a kisebbségi időkben jól bevált keretek között. Ennek az elgondolásnak helyességet a kormányzat is belátta akkor, amikor hathatós támogatást nyújtott a szovékezef munka továbbfolytatására és olyan anyagi lehetőségeket adott a Szövetségnek és a ffungyimuk. amelyeknek se fitségével hálózatukat még szervesebben kiépíthetik, ♦ Erdély műi tunk és jövendőnk letéteményese a ma gyár gazdatársadalom. Az őserőt képviseli az erdélyi éleiben, mely magyar voit és magyar marad. Ez a társs dalmi réteg adja meg a történelm hagyományokon kívül az erdélyi föld igazi magyar jellegét, testvéri szívvel kell tehát figyelnünk minden életmegnyiivánulását. A gazdakérdós tárgyalásánál választhattuk volna azt a megoldást is. hogy minden erdélyi vidék gazdafarsada::- mának képviselőit megszólaltassuk. Helyesebb volt azonban a gazdatársadalmat egybefoglaló közösségi
