Ellenzék, 1942. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-14 / 10. szám

üH pssate- m. 1&3QEB& $87Ä#®3*:, fö&BL IM !i fflU* SmicsztCtfti 6s &íaíő&l*ata?.° Kolazsv'r. Sí’n;-a*£í I»., L 9153 5!- Ts‘»T{57? : II—3 3. SgţeieanBîca fi, szia. îsiefea sz»; 28—23 MMWBMMMMMHMWWMWBfiMBBiaMMtlllMBMWHBBBBMBMBWMM—BMEWBKin auiPiTQnß: BIRIHfi MIKLÚS S 8 s ű é t o 8 a 3 ű o n o s ; P fl L L ü S Sn X» loíazsíáp, 08'ízeSSíI ára*: banalii 2.7ft, ugysdém 8, télébe is, Mást ésrs 3! asul (P.) Rí bibéid rop német bíroda!mi ki.il» ügy miniszter magyarország- tár» gyalásai újólag a viliág érdeklődésének középpontjába helyezték hazánkat. A német sajtó most kezdi lemérni a s£■- vélyes megbeszélések rendkívüli jelen­tőségét az általános európai rendezés«-©. A lapok utalnak az elhangzott két po- líárköszöntőre, amely ismét bizonyságot tett a régi és tiszta magyar—német szá~ ma-dósról, a létérdekekre épített légy- vöribaráíság bont hatat lanságai ól. E?z több a barátságnál, ez már önfeláldozó bajtársisassá g az európai közösség ügyéért, idézik R 'bibenítrop megerősítő kijelentését a. szárazföldi Európa szel- Sémii és politika'' erővonalának zavarta ián egységéről; most megvan a szerve* zés lehetősége, most már lehet építeni. Felújítják Rárdossy rniiniiszterelnök em­lékezetes szavait arról, hogy továbbra 3s hiánytalanul megvannak a szabad és független Magyarország fétfcJlételek AniM a birodalom sajtóra ma ír, az a magyar érdekek jogosságának nyílt ©Itiigmerése, a magyar törekvések euró­pai hiteleis'tése. De az a hang, amelyen fotyiltaíkozik a magyar nemzet törekvé­sevei. (ír. már nem csupán rokon- sZ'énv, hanem a leplezetlen öröm hang­ja, hogy elérkezett az idő. artvkor az európai és e?ze! á magyar célkitűzések meg valós fása időszerű történőim i szük­séglett, Megálljaiéit jak1, hogy az elmúlt három év a zivatar ellenére is az újjá- szülei és kezdetét jelenti Magyarország számára. „Magyarország feltámadása csak kezdetét, vette, távolról ju­tott még el & befejező eredményhez“ —- írják a lapok. — ,,Az ui európai szet­temben bér-ne van a törekvés és el­szántság a tovább’ megújhodásra3 mond Iák felelős helyen —, „mert fi ma­gyar katonának ré®”© voll a ríiadaímss előrenyomulásban.“ Ezután utalnak ar­ra a körülményre, hogy R libbent rop a kormányzóval, a magyar kormánv tag­jaival és mértékadó katonai t^nvezők- ke! tárgyalt. Magúik a német lapok rész­letesen és félreérthetetlenül kifejtik, hogy a tárgyalások! lényege any* ny"ra a megbeszélt résrlelikérdésekben van, m-nrst inkább annak a nagy irány­vonalnak a megerősítésében, amelynek középpontjában a európai sorsközösség és együttműködés kérdése áll Tehát nagy. közös feladatokról van sző, nem helyi jelentőségű eszmecseréről. Ma» gvarország Németország legrégibb ba­rátja. Természetes adottsága’ révén föíárajzi és politikai kulcshelyzete lesz az uj Európában is. A két régi baitárs a döntő pillanat előtt az eddigieknél is sTé'es.*fb wü* t műk cd é s i alapokat épít ki a kitűzött közös feladatok megvalósít tása érdekében. Soba liven í sztân nem érzett sors közösség van a két ország között; a fettek sorok őrsége. Ma- gyarország nem hajlandó tétlenül eltűr- ni! a sorsát, hanem maga kívánja ki­alakítani. Éppen ezért a német bírod»- Sommal fennálló sors-közösség tudatos szolgálata önként adód' k. Magyarorr zág a kapcsolatok szorosabbra fűzésével biz­tosítja megérdemelt helyét az igazságos renden felépített hí Európában. A magyar nemzet örömmel fogadta a német néo akaratát a birodalmi sajtó tolmácsolásában. Nincs hozzáfűző va­lónk. H?*ren abban benne van minden, amiért küzdöttünk és küzdünk a pár s- környéki közös sors óta is. Magyaror­szág a mu’than ’s európai hivatástu­dattal állt fontom: őrhelyén Európa szi­vében. a Duna-völgyben. Ma is a nagy föfdrajzí egység Pánti küldetésérzettel stet segíteni a kö^ös feladatok megöl-' «Sásában. Kötelességből, hitvallásképpen a jövőre îs leik Ap viseli a széles emberi közösség egyetemes frdeke't. Nem csil­lagokból olvassuk ki az előjeleket, ha­nem a történelem döntő egyéniségeinek e^ondolásaiba,u és tetteiben naponta Jáfcjuk„ foú'gj’ fii magyar érdek ma euró­pai érdek Its. A német nép vezére mondta; az uj Európa nem hé-nvszer- képlet, hanem szabad nem 'etek önkén­tes összefogása a tervszerű együttmű­ködésre. Ág események többszörösen Igazolták, hogy a becsülettel adott szó minden poklokon keresetül leltétleniil megbízható záloga a kövei kezelésen akart kibontok »zásnak. , Magyarországnak soha nem voltak ekkora esélyei a gyors talpraálíásra, i mint éppen most. Maga Ribbentiopp, I a baráti nagyhatalom külügyit! rasztere í jön Budapestre tárgyalni a magyar áJ­laan politikai és katonai vezetőegyénisé'-* gével. Amikor személyes tárgyalásai- mák súlyával uj utat nyit a magyar ér­dekek érvényesülésének, meg vara győ­ződve arról, hogy a magyarság — mint a múltban még vég veszedelmek körött is — derekasan megfelel annak a vára« kosásnak, amelyet az ui Európa mindess vonatkozásban vele szemben támaszt, Claoö gré# szsráám éiiei többns&as Iá fog a lesre Magyarországra Indult Közvetlenül Bibbemtrop birodalmi külügyminiszter többnapos- nagyje­lentőségű magyarországi látogatása után, hivatalos jelentés szerint, ^ a Kormányzó Ur és a m. kir kormány meghívására uj magas vendégünk érkezik, Ciano gróf otl-asz birodalmi külügyminiszter személyében- A t engely h atal m ak küKigvmin iíszt e­reinek magyarországi látogatása az európai politika egyik nagyfontossá- gu eseménye. Bizonyítéka ez a két látogatás egyfelől annak a szoros baráti és bajtársi viszonynak, amoly a két vese;ő európai nagyhatalom és Magyarország között már a ten­gely megalakitását megelőző idő óta fennáll. A két nagyhatalom együtt ©seben a Berlin—Róma ten­gely kiegészítéseképpen Buidaoe st­iel felvett kapcsolatok bizonyítékai annak, hogy az uj Európát megte­remtő hatalmak politikáját az a mér­tékletesség jellemzi, amelynél fogva országaik határát össze tudják egyeztetni az általuk betöltött élet­terek geográfiai és politikai hatá­raival és azon túl a szabad és füg­getlen nemzetek együttműködésén alapuló kontinentális politikát oly módon igyekeznek m egs z érv e zni, hogy az egyes élettereik középpont­jai köré a különböző eleimek csopor­tosulását segítik elő, hogy igy te­remtsék meg az európai egységeit a perifériális hatalmak politikai befő-* iyáfiával szemben. Amikor a konti­nentális arcvonalak kialakítása után és az európai ujjáremdezés kü­szöbén a német és az ölsz biroda­lom külügyministeterei Magyaror­szágra látogatnak, látogatásukkal bizonyságot tesznek a geográfia, a történelem, a gazdaság és a reálpo­litika törvényei mellett, amelyek a szentistváni magyar birodalom szá­mára különös elhivatottságot ren­delnek el a Kárpátok medencéjében. Mindezek alapján a legmelegebb szeretettel és bajtársi hűséggel üd­vözöljük Ciano gróf külügymlnisz- íért, aki jzemélv szerint is, mint ré­gi, igaz barátunk, nagymértékben hozzájárult igazságunkért folytatott küzdelmeink eredményeinek eléré­séhez. Ciano gróf magyarországi lá­togatásának körülményeiről az ■alábbi távirati jelentések számol­nak bee A Magyar Távirati Ireia Jelenti! Horthy Miklós kormányzó és a m. kír. kormány meghívására Conte Galoazzo Ciano di CStastelIazzo olasz királyi külügyminiszter f. hó 15-ém többnapos látogatásra Magyarországra érkezik. Galeazzo Ciano gróf olasz külügyiüiniszter január í4-én éjszaka 12 éra 15 perekor különvenaton elutazott Budapestre. Ugyanerre a vénát“ ra szállt fel Már^ássv Zolién, Magyarország guirináli követe is.  kiUân» vonaton utaznak Budapestre az olasz sajtó képviselői, köztük Ansaldo és Báron! főszerkesztők. Az olasz ujságirókat Euszka István, a magyar követség sajiőelőadőja kíséri. Ciano gróf külürjyxnin?szter búcsúztatásán a pályaudvaron ■megje­lent a quirináli magyar követség, a római tartomány prefektusa és számos más előkelőség. Ciano gróf külügyminiszter Máriássy Zoltán követ társaságában érkezett a pályaudvarra, ahol szívélyesen üdvözöl» te a magyar követség tagjait és az előkelőségeket.  Magyar Távirati Iroda jelenti: Az olasz királyi külügyminiszter látogatása alkalmából az ország- gyűlés kát házának elnökei január 15-én, csütörtökön dé;u*án fél § érakor az országkáz kupolacsarno­kában fogadást rendeznek. Ezzel kapcsolatban a két ház el­nöki hivatalai felhívják a v“d.%en tartózkodó felsőházi tagok és képvi­selők figyelmét, hogy a fogadásra szóló meghívókat az idő rövidségé miatt csak budapesti lakcímükre lehetett kézbesíteni. Clara© gróf éfsfraizs Gale&zzo Ciano, Costellazzo grófja, a fasiszta Olaszország külügymi- nisztere 1903 március 18-án szüle­tett Livornoban. Anyja, az arany vitézségi éremmel kitüntetett Constanzo Ciano tenger­nagy, Costellazzo grófja volt (ez a cim az olasz haditengerészetnek a világháború alatt véghezvitt egyik leghíresebb baditettát örökíti meg), anyja pedig Donna Caro lini Pini. Amikor a Duce 1922 októberében elrendelte a Marcia su Romát. Ga- leazzo Ciano az elsők között vett ab­ban részt. A livornói osztagok kö­telékébe vonult be. Miután a fasiz­mus átvette az államhatalmat, Ga- i leazzo Ciano családjával együtt Ró- I mába költözött, hogy ott folytassa j egyetemi tanulmányait. Csakhamar j azonban az újságírás ragadta magá- • l)oz ezt az ifjút. Mint iró és újság­író, szerkesztője volt. a Tribunártak és, mint színházi kritikus, dolgozott ; a Nuovo Paese és az Imperiu ha- ■ sábjain. I Galeazzo Ciano, aki idejében ie- < tette jogi szigorlatát, az ujságirás- j ról áttért a diplomáciai pályára, ‘ aho»l szabályos pályázat után 1925 í Julius 21-én kezdte karrierjét. f A rio de janeiroi és buenos-ayresi nagykövetségekre került, később pedig a pekingi követségre. Miután az olasz állam és az egyház között létrejött a kibékülés és a Szentszék mellett megszervezték az olasz nagykövetség’et, Galeazzo _ Cianor visszahívták Rómába és kinevezték ennek a nagykövetségnek első tit­kárává. Római tartózkodása (idején tör­tént. hogy (1930-ban) feleségül vette Edda Mussolinii, a Duce elsőszülött leányát. Ugyanebben az évben el­hagyta a Szentszék melletti olasz nagykövetséget, mert, mint főkon­zul, Sanghaiba ment. Később kinai ügyvivő lett. Olaszországba visszatérve, a Dúc© 1933-ban Londonba küldte, mint a gazdasási és pénzügyi értekezlet delegátusát. Ugyanez év augusztus elsején kinevezte az olasz minisz­terelnökségi sajtóiroda főnökévé. Később a Duce a sajtóirodát a saj­tó- és propagandaügyi állaim titkár­ság rangjára emelte és Ciano grófot miniszterré nevezte ki. (1935 Julius 24-én.) Az ethiópiaí hadjárat során Cia.no miniszter 1935 augusztusában, Riînt pilóta-kapitány átvette a Disperate, raj parancsnokságát. A Ciano veze­tése alatt állott bombavető raj teijo* sitmenyei és parancsnoka személyes haditénvei az uj ola/sz történelem legdicsőbb lapjait töltik ki. Az ethiópiai hadiárat befejeztével a Duce bizalma 1936 november 11-én a külügyminisztérium élére állítot­ta. Ciano. mint a fasiszta 01aszor= szág külügyminisztere, olyan tevé­kenységet fejtett ki, amely még mindenkinek élénk emlékezetében van. A Duce politikai elgondolásai­nak hűséges és zseniális végrehaj­tója lett és diplomáciájába belevitte ifjú lendületét, nyíltságát, szenve­délyességét és fáradhatatlan mun­kakedvét,. Ciano gróf meggyőző szónok. Sok nagyjelentőségű beszédet mondott politikai gyűléseken, a kamarában és a szenátusban. 1939 augusztus 19-én az olas* ki­rály és császár a Szent-Annunziata rend nyakláncát adományozta neki, kevéssel atyja, Constanzo Ciano el­hunyta után. Ciano gróf tulajdonosa, a magyar érdemrend Szent Koronával ékesí­tett nagy kereszt jónk. Ciano gróf külügyminiszter kez­dettől fogva a legmegértőbb és leg­őszintébb barátságot tanúsította Magyarország és a magyar nép iránt. Iíiven a Dúcénak a magyar kérdésben elfoglalt álláspontjához. Ciano gróf a jogos és igazságos ma­gyar nemzeti törekvéseket minden­kor a legmelegebben támogatta­Midőn a baráti német birodalom. Széttépte a oárKkövr. Vs.'.'bc., Magyarság és Earépaszervezés

Next

/
Oldalképek
Tartalom