Ellenzék, 1942. január (63. évfolyam, 1-25. szám)
1942-01-08 / 5. szám
X 1942 fät**vs&ir A Ma » világ eseményei zajlanak, úgy »s emberek stóivesdbibe«* bámészkodnak fáesítdáj>«n kerotxliil « cs;M«g'ös é%r®n h&gy onnan piv-áisG&k ki jüvendtö íws«* kart és állapítsák meg «* események jelentőségét, miintM hogy a górcső föló hajolva, saját parányi életük érteket iígyokeznónek pontosan stiégállapitaní. Pesdg a világniindetisóg is elektronokból, atomokból és molekulákból épült lej és az emberiség konstrukciójának alapanyaga is parányi: maga az ember. Tág tér nyílna itten gúnyolódni kávéba'' bölcselökkel és az utca mindentudóival, akik „holtbiztos értesülések“ »lapján állapit iák meg mindazt, ami felé a hivatásos d plonnaíák is nem egy esetben csak törekednek vagy éppen tapogatóznák» Kétségkívül szükség van a teleszkópra is, hogy az emberi közös» ségek életét, afzok irányát és fejlődési lehetőségét a filozóf a, a történelem, a szociológia és valamennyi segédtudomány alapián tööb-ikevesebb bizonyossággal megállapítsuk, de aki pontos muni kát akar végezn , legyen az népek vezetője, vagy egyszerűi vehetett je, csak akkor juthat komoly eredményekre, ha tisztában van önmagával és az emberekkel: a mikrokozmosszal is. A mikroszkóp a'? irracionális lehetőségek helyett a racionális valóságokat mutatja meg. Áív've a képet a politikai életre, egy ilyen politika!1 mikroszkópon keresztül mutatkozik meg. hogy teleszkópon át föbb-kevei-rcbb sikerrel kiókumulált életlehetőségek adva vannak-e az alapanyag, az ember metszetében. ■Most, amikor az uj eurőp-a' rend felé hatalmas lépésiekkel haladunk, számunkra — a nemzet egyszerű fiai számára — nem aiz a lényeges, hogv mi & diplomáciai aktusokban a pol tik unt, hartem lényeges az a kötelezettség, amelyet ránk ró. Hiába történne meg ugyanis valamely diplomácia’ aktus, hogyha annak végrehajtására nem lenne alkalmas ember. Az alkalmas embert pedig legelsösorbsn önmagunkban ta» 1 árthat ink meg, A keleti háború és a vele kapcsolatos európai összefogás Isten kegyeimé» bői elhárította rólunk a boIsevDrmis veszélyeit. De a kommunístaellenes egyezmény mellett érvényben van a há- romhatalmi egyezmény is, amely az európai politika dinamikus tényezőjének tekintendő az antikom nterji egyez» meny defenzív jellegével szemben A há- irciîiniiataimj egyezmény nem hatalmak, hadseregek és gazdasági erők együttesét jelenti csupán, hanem jelenti az uj élet k alakítására törekvő népek közös akaratának kifejezését. Államok alkotmányok, kö7Őis.siége'k formáit, erőhatalommal is meg lehet váüfo'Ztaim. De tartósak és történelmi szemszögből megítélve értékállóak ezek a változások csak abban az esetben lesznek, ha &z ember maga tölti meg alkokat élő tartalommal. A klassz kus kor homo politikusából a XYÍÍÍ. és XIX. század forradalmai kialakították a homo oeco- nomicust. A XX. század u harcias embert püst teremtette meg, a küzdő embert, aki kés^ mindig eszmékéit harcba-- száílni, de aki egyúttal átvette örök* »égképpen n gazdasági ember racioná- Fs hajlamát is. A foscizmus megterem“ tője, Benito Mussolini, azt mondotta: Yivere periculoaamente: Élj veszélyesen! A veszélyei; élet alatt nem kalandor kodásra, hanem arra gondolt, hogy soha senki ne húzódjék viss'a hárm » ilyen feladat vállalásától ha azt közösségének, érdekei és belső meggyőződése úgy parancsolja. A hősiességet vállalni lehet a polgári élet szürke hétköznapjaiban éppen úgy, m nt a csaták fergetekében. Nagy erdéyi költőnk irta egyik meg nem jelent versében, önmagával viaskodva', hogy vájjon ml a nagyobb hősiesség, elszántsággal lendülni a halálba, vagy halódva küzdeni egy életen át, reményteleinül, d-e mégis küzdeni. A legkeményebb küzdelmet az éleiben bi* zonvára onmagurrkkaí kell, hogy folytassuk és enneik a. küzdelemnek megvívása vár ma m ndenkire, aik.j köteles» séget érez önmagával, népével és utó» daival szemben. Hősiesen kel! elviselni, a szürke hétköznapok hősiességével az ’dók nehézségeit, a lemondást, a re- mé«y! ellenséget a sorscsapásokat. Ml magyarok híresek vagyunk arról, hogy nem cipelni, hanem hordozni tudjuk a keresztet. Jórészt levétetett a kereszt vál la'okiról és rágyogva ál! immár elöltünk, mutatva az utat, amerre haladnunk kell. De hogy haladhassunk, ne a csillagok kifürkészhetetlen titkait kutassuk, hanem vessünk számot önmagunkkal s legyen elegendő számunkra a hit, hogy ragyognak feíettüBk a csillagok» TTflS fi.e 1864-h en a’spitoit fcAsmfl'm és s^altíáls r^rísz Müb Kolozsvár, Ko.su h La|>s-ulcä 1. sí. ÍB?2tosílék ana. heg? naevrahecsült v e v ä i jfnfgejégcűés t IfíkSiS" meret s bis''0,"ál4sca8 tvfliin is k í é r ő «sn I KOLOZSVÁR, január 8. A kolozsvári kamara kerületében az alábbi helyeken a következő szakmákban működnek mestervizsgáló bizottságok: Kolozsváron egyelőre nem lehetett minden szakmában megalakítani a mestervizsgáló bizottságokat, gy például az építőiparokban, valamint tlrogeriatp&r- ban és gyógyárunagykereskedői szakmában sem. Nem alakított még ezideig mes- térvizsgáló b zottságokat Kolozsvárt az árlézi és miikuífurő', a bein- és íömöntő- és galvánopbisztikai-, a fésűs-, a gombkötő és passományos-, a hajó ács (hajóépítő és csónaképitö), a kocsilámpaké- sziíő-, a papucsos-, a plpakészdtő-, a reszelővágó-, a sokszorosító^psz-, a terra- ko'íaszobrász-, végül a zománcozó'párokban, a többi képesitcshez kötött ipari szakmákban megalakultak és működnek a mestervizsgáiéi bizottságok. Működnek lovába az alábbi helyeken és az alábbi szakmákban: Besztercéül asztalos, cipész, csizmadia. férfiszabó, fodrász, nő szabó. Désen: asztalos, cipész« csizmadia, férfiszabó, fodrász, lakatos, j mészáros. Szdmosujváron: asztalos, ei- ! pész, csizmadia, fodrász, kerékgyártó, szűcs. Szil ágy Somlyón: asztalos, cipész), csizmadia, bentes mészároS, kádár, kerék gyártó, kovács. Zilálton: sztalos, cipész, cs zmadia, férfiszabó mestervizsgáló bízó! tságok működnek. Az első mestervizsga lefolytatásánál mindig az a mestervizsgáié bizottság il- j íeíékcs, amely a jelölt lakhelyén, vagy I ha ott nincs, a lakhelyhez legközelebb ! eső helyen működik. Ha valaki vidékről i jelentkezik mestervizsgára és a fent felsorolt vidéki városok közül a hozzá legközelebb esőben a jelölt szakmában mestervizsgáié bizottság nem működik, úgy az illető mestervizsgáját a kolozsvári mes'tervizsgáló bizotíság folytatja le. Ha pedig az illető szakmában Kolozsvári I sem működik mestervizsgáié bzottság, I úgy a kolozsvári kamara hivatalból meg- i keresi azt a legközelebbi tár&kamaráí, I amelynek területén az illető szakmában ■ mester-vizsgáló bizottság működik. m d&cemhewí vs*» BERLIN, január 8. Az eddigi, még r>? ■ teljes felsorolások alapján is rnevállapi’ ható, hogy az elmúlt hónap a brit bir< dalom és az Egyesült-Államok tengere szótőnek fekete hónapja volt. Japán bail * balépése nyomán a Csendes óceánon elszenvedett angol—amer kai veszteségek , kiegészítve ». tengely tengeri és légi hadereje által a lobbi tengeren elért győzelmek egyelőre hiányos adataival, Aringba és ez USA valóságos tengeri katasztrófáját vázolják. A Földközi-tengeren búvárba jók 1 re- pülőgépanyahajót, 3 c rkálót, 2 rombolót és 1 kisebb egységet sül veszteitek cl. Á iégi haderő 3 cirkálót, a távoltengeri kötelékek pedig 1 tengeralattjárót é-s I. rombolót küldtek a viz fenekére. Ugyanitt tengeralattjárók í cirkálót és 1 rombolót, repülőgépek 10 cirkálót és 1 röm- bolót, távol'.engeri kötelékek pödig 1 kisebb egységet súlyosan megrongáltak. A Csatomon december folyamán ten. gerilláit járók elsüllyesztettek 1 ellenséges rombolót. Távoitenger.': kötelékek 3 ki* sebb egységet semmi isi tettek meg. Az Északi Atlanti-óceánon és a Ba i ent'tengeren a légi haderő repülőgépei i rombolót, távoltengeri kötelékek i ten géralaltjárót és 2 rombolót pusziilottak el. Repülőgépek súlyosan megrongáltak í cirkálót és egy rombolót, távoltengeri kötelékek pedig i tengeralattjárót és 2 rombolót. Ezeken a tengereken tehát a tengely fegyverei 1 repűlcgépanyahajó, ó cirkáló, 7 romboló, 2 tengeralattjáró és 4 k sehb egység él sül vesztés ével, valamint 12 cirkáló, 3 romboló és 1 kisebb egység érzékeny megrongálásával gyengítették ellen feleik erejét. A hivatalos kimutatás növelheti a fenti vázlatos felsorolás adatait, amelyekből még hiányzanak a Fekete-tengeren és egyéb tengerrészeken élért tengely-győzelmek. Azonban igy is rávilágít arra, hogy a töS)h erővonalon folytatott tengeri , háború milyen súlyos veszteségeket követei Angliától, Ha ezekhez hozzászámítjiib az angol—amerikai hajóraj esen des óceáni sikertelenségéit, olyan katasztrofális vesz- ; teségre következtethetünk, amelyhez ha- i sonlót eddig egyetlen tengeri hatalom I sem ért meg egy hónap alatt, I A fenti adatokat elemezve, érdékesen. ; bontakozik ki a különböző tengeri csata 1 terek jelentősége. A Földközi-tengeren ; az északafrikai harcokkal vitathatatlanul \ szoros kapcsolatban álló gibraltár- - l alexandriai hajóút a Csendes-ó-céán má I lett a legfontosabb tengeri csatatérré fej■ iötíötí. F.zzel szemben a Csatornán etí»íi \ tésre méltó német—angol összetűzések \ volíak. A br'tek kalandos norvégiai parf- i raszállási próbálkozását a német légi had. I erő veszteséges kudarcba ölte, mig a né I met távol tengeri kötelékek barenttengeri • előretörése pusztulást vitt két szovjet' rombolóra. S® ' - ' í3f', V RADIO PÉNTEK, január 9, BUDAPEST I. 6.40 Ébresztő. Torna. 7.00 Hírek. Közlemények. Hanglemezek. 10.00 R; I rek. 10.15 Szórakoztató zene. 11.10 Nemzet közi vizjeUőszoígá at. 11.20 Művészié mezek 11.40 „A költő visszatér ifjúságába'4, (Felolvasás). 12.00 Harangszó. Fohász, Himuusz. ■ 12.10 Weidiuger Ede szalonzenekara. 12.40 ! Hirek. 1.20 Időjelzés, vizáilásje eulés. 1.30 j „Honvcdeink üzennek.“ A Vöröskereszt baj- j társi rádiószolgálata. 1.45 Megyeri tánczene kar. 2.30 Hírek, 2.45 Műsorismertetés. 3 00 Ar föl vamhirek, p aci árak. élelmiszerárak. — 3.20 Szórakoztató zene 4.15 „Tirnovo Bulgária koronázó városa“. (Fe olvasás). 4.45 Időjelzés, hírek. 5.00 Hírek szlovák és ruszin nyelven. 5.15 Gémes Irén hárfázik. 5.15 ,Eg> különös Mozarí-rajoutgó“. Felolvasás. 6.00 í Kiss Lajos cigányzenekara. Közben 6.25 ,.Ipa- ; ri termelésünk pénzügyi ellátása“. (Eoadás), ] 7.00 Ilirek magyar, német és román nyelven 7.20 Jazz-zongoraszámok hanglemezről. 7.35 A Filharmóniai Társaság hangversenyének is ; mertetése. 7.40 A Filharmóniai Társaság hant.. I versenye. 8.05 Sporlközlemsnyek. 9.40 Hírek 10.10 Rádiózenekar. 11.00 Hírek német, I o'asz, angol, francia és finn nyelven. 11.25 I Veress Károly cigányzenekara muzsikál; 12.00 Hírek 12.15 „Üzen az otthon “ A Voröíke- reszt baitarsi radif>Miolgálat> |##af tftesS®rmzzgáI& kizotiség miik&sS•k la kolozsvári l&arkamara körzetében Bmsrika már nem i feisi® országa., SSmeriMs nysrsanvashláa?ár6Z kezSfi sikk®! s zürichi Öle fai clsssO lm A zürichi De Tat című lap igen érdekes ’ cikkben foglalkozik az É-szakameríkai Egye- • sülí-Állaxnok nyersanyag-hiányával. A lap er- l ről a kérdésrő- a következőket. írja: Optimista Sligo' és amerikai körök hóna- j pok óta abban a hitben éltek, hogy az Észak- ! amerikai Egyesült-Államok tökéletesen el j vannak látva azokkal a nyerassnyagokkai, ! amelyek a báboruviselethez szükségesek. Ez j a derűlátás azonban teljesen indokolatlan s az j angol és amerikai közvélemény lassan st dob j gok valódi adásának tudatára ébred, amely- j sől eddig fogalmuk sem volt. Amerika mindent odaígért Angliának, amit j csak adhat, azonban jelenleg még saját részére sincs elegendő j nyersanyaga. Így most kénytelen a legnagyobb megszoríts- j tokká, éln', polgári lakosságai minden nyers- j anyagtól elzárni s épp úgy. mint Németország, j harcolni a nyersanyag megszerzéséért. Most j érzi Amerika a csökkentett 'termelés politika- I iának szomorú következményeit. Az Egyesült- j Államokban hiányzik az aluminium, ami a i repülőgépgyártáshoz fe tétlenül szükséges. | 1939—40-ben az Egyesült-Államok kétszáz" ezer tonna bauxitot gyártott s ma k záró- j lag katonai célokra- — négyszázezer tonnára ; lenne szüksége. így természetes, hogy semmi j sem marad polgári célokra, még akkor sem, - ha a fokozott termelés e érné a szüksége» mennyiséget. Az Egyesült-Államok egyik fő gazdasági j szakértője, Arnold Thurman, nemrégen köny- i vet irt, amelyben megmagyarázza a maga« j pénzügyi műveletek módszereit, azokat a hires, nevezetes módszereket, Smelye.k Amerikát a jelen égi állapothoz vezetlek. Megállapítja például, hogy 1931-ben a földön olyan alumm umtermelés volt. hogy az árak zuhan- ; ni kezdtek. így külfö di termelőkkel egyet- ; értve, az amerikai Aluminium- Company cd" Ş határozta hogy a termelést- mesterségesen lo~ j csökkentik. Minden jól ment volna, ha Né- * űsetországnak nem lett voma szükség© aíu mmiumrs, hogy olyan nagy német flottát építsem, amilyet még nem látott a világ. így Németország megháromszorozta aluinnium* készítését 6 a kivitelt megtiltotta. Ugyani yen fontos anyag háborús szempontból a magnézium. 1942-ben Amerikának tízezer tonnával több magnéziumra lenne szUkségef mini. amennyi jelenlegi készlete. Ezzel ax anyaggal kapcsolatban is sí háború előtt megegvezéí volt életben a-z amerikai és német gyártók között. Németország megszüntette kivitelét mia att a világ többi allamri fantasztikus árakat fizettek rz. amerikai vállalatok gazdagítására. 1940'ben a nemetek mar hétszer annyi magnéziumot gyártottak, mint az amerikaiak akik sohasem hittek komolyan a háború kö> zeli bekövetkezésében. Az amerikai háborús iparnak jelenleg fan tasztikus mennyiségű nyersanyagra lenn« szükségé. Mig 1940-ben egyes nyersanyagba a kelletténél sokkal többet gyártottak, addi; most képtelen elérni a csillagászat« Számi; tonnáménny-séget. Az Egyesü t-Állemok csal úgy gyárthat most megfelelő mennyiségé fegyvert, hajót és tankot, ha drasztikus mó dón lecsökkenti a polgári lakosság szükségei nyersanyagát. Napoleon mondotta, hogy a hadsereg iirei gyomorral meneteli, ma azonban gumikerekeken menetei a hadsereg. Néhány éve az aine riakiak a fantázia birodalmába tartozónak hitték, hogy gumi szükségletük uem lennt elegendő. Amerika nem rendelkezik tartalék kai s n:ncs rendes gumiipara sem. Most kétségbeesett lépéssel, huszonöt százalékra redukálta a polgári szükségletek kielégítését Amerikának egyedül cink és őlomké»z'et< van jelenleg Amerika nrs már nem a bőség kíapadhatat lan forrása, mert az ottani vak rendszer ki zárólag kereskedelmi érdekekké' törődik s f háború előtt jelenleg tehetetlenül é? riadt« ál!. • (—)
