Ellenzék, 1942. január (63. évfolyam, 1-25. szám)
1942-01-31 / 25. szám
is , wmmVtm iBLiLUnt** MMäKUflNftw » M ‘P4)ä g mm iá Mr .n vfcíjfc Arra öéíiAny oä.v4. AM so«o«Mkxi: ftAA. e^rA.P.rdá.biiu’v bvröino véfpM koü ^Kaitrl .* hJdá'rmlweá, uehát bfcUsmt * /fcAbo? ’ el .*■«». Ccood ál felon kstt \Uti^ ih* Anglia a háborútól való irtózá* Vnén azzal mutatott volna iiéldát a világnak, hogy saját háborúinak «mtményvit szabaddá tette volna ás újból rendelkezésre Ivocsálotta volna •Ä világnak. De* a „háborút a háború süen" fogalma alatt valaani mást 4rv<eU*.A An^ábaífti, ne’V«f.**<r«en: hA- korút Kuröpa az dIJm a t.»Wtáaág ailau, hogy mx. wtra>eüMVLAA! got n-z«n *v földön még e^yazjer jóvá j lehessen fonni Kát cél volt tehát, a hatalmat biztosítani annak, akié a hatalom és műiden halaimat elvonni attól, akinek nincs hatalma. Az a jelszó tehát: „háborút háború eilen“ egészen hazug jelszó volt.. MezfigaxdssaÉgll gépszGkségleíöt fedezze idejekorán : Bücher ~MeIichérnél Ai A módszerek ugyanazok voltak e* Budapest, V, Vilmos császár-ut 52.. ^3*SI A nemzeti szocializmus __ építő munkája magú rombolt szét. A Führer agy jellemezte Churehillt, mint aki „képtelen valamit alkotni, valamit végezni, valamely alkotó cselekedetet véghezvinni, aki csak rombolni tud“. A „Fehér Ház beli cinkosait“ * Führer szegény bolondoknak nevezte. akikről nem is akar beszélni Minél inkái b dolgoztunk, —- hangsúlyozta — minél inkább rendet teremtettünk, annál jobban nö vekedett a gyűlölet. Én nem kívánom, hogy a nemzeti szocíaFsía gondolaş okát külföldön megvalósítsák, m*rt én nem azért va rívok ittf honv más népek bold^gsánáról gondoskodjam. hanem kizáró]«« saját nénemért érzem magam felelősnek- Ezzel kan csői a than a Führer tréfának mondotta a Roosevelt hirdette viláo-pmcrramot, amely álliíóiag szabadságot és munkára való jogot biztosit az embereknek. Roosevelt olyan dói gok a* hirdet, ami el veket a nemzeti szocialista programból kölcsönzött. RKABARE jelenti, hogy februári ragyogó műsorát már tries! s: PíííllS'j®« CSf® bemutat<a, melynek keretében néhány napig vendégszerepel ifúé y !0 számú GER0 BOROSA A műsor többi attrakciói: fp mf lm é keretében is bemutatásra kerül a világsikert aratott premierfilm Kwânsâr« W^Ff^ffSÍ Bemutatja k*°zárólag azOFiHŞÎ-îniiîgă Számozott heiyek. Jegyelővétel 2 BlílM’ Síi komikus tancparodísták. IEAÜ4 Gi/.GIiOWSKY a legszebb lengyel táncosnő CSABAY AGY, a közkedvelt dl'.ö? ^Míri á“-ieat ér «OiG.lI, a csodálatos kínai zsonglőr és akrobatanő kcáprázatos mutatványai BAIU YIÎ1 modern valcer fantáziát mutat be Remek görlök! Hangulat! UJ VEZ1TÉ9!  műsor este 11 órakor kezdődik S Jókai-utca 17. Telefon: 27—87. SVigyázat t ü ^ A Oarmol hashajtói 2ák. Ügyeljen, mert mindé® tablettán a „OARMOl® szónak ésT alakú bevágása nak kell lenni. Kimondotta® csomagban kérj®. joiteK azuian szervereit eneme- lek. mindenekelőtt vagy 46 párt. Amikor annakidején a küzdelmet megkezdtük, nagyon is tudatában voltunk annak, hogy ez egy egész világ elleni küzdelem lesz és hogy milyen nehéz «se a küzdelem. Milyen magatartást tanusi-tiofft akkor a külföld? Rólunk egyáltalán nem vettek tudomást, mert ezt a külföldet diplomatái tájékoztatták. A diplomaták pedig olyan körökben mozogtak, amelyekben mi, nemzeti szocialisták, nem mozoghattunk, nem akartunk mozogni és végül is, nem ks volt szabad ott mozognunk. Sohasem tartottam font ősnek., Ihagy is véíeked'k rólam a külföld. Ez számomra teljesen közömbös. Ha ellenségeim egyszer megdicsérnének. akkor a »érne! nép a pokolba kergethetne engem. 'A Führer uiból emlékezte tett an*a» hogy akkoriban a külföld hogyan bánt a német demokráciával. Valóban úgy kezelték őket, — mondotta — mint nincsteleneket, de legalább ©z a megtiszteltetés kijutott- számukra. hogy ott ülhettek Géniben. Kém adtak meg nekik semmiféle «mineri jogot, de abban a megtiszteltetésben részesítették őket, hogy irésztvebeítek valamely nemzetközi ertenezleten, sőt még elnökölhettek is. Megtagadták a német népből az önrendelkezési jogot, de ezek a i demokraták Géniben, a népszövetségi palotában nemzetekkel kapcsolatban legalább beszélhettek önrendelkezési jogról. Elmondotta a Führer, hogy 1930. szeptembere után, amikor a póri ! 107 mandátummal a birodalmi gyűlésbe bevonult, akkor növekedtek j meg csak igazán a nehézségeik. Em- i lékeztetett azokra a párttestvérekre, akik akkoriban orvgyilkosság á.I- ’ dozatai Jetitek, arra a több. mint 40 ezer nemzeti szocialistára, akik ezekben az években megsebesültek a különböző viisszae-sésekre, amelyeket a pártnak meg kellett crnáe, m,ig aztán végre eljött a nap, amelynek emlékezetét ma ünnepeljük. A tények bizonyítják, hogy obiban ü $ i!limaiban, amitkor a háború végei ért, egyáltalán nem tudták kiküszöbölni az uj háború előfeltételeit, ne meg az uj háború viseiosehez szükséges eszközöket sem. Ntagysze- rü gesztus lett volna, ha Németország lefegyverezése utón Anglia, Amerika és Franciaország is leszerelt volna. Olyan sokszor intettük őket a weknari köztársaság idején, kértük, később követel tűik, hogy tegyék meg már. De a háborúk továbbfolytatódtak. Csak az egyetlen alul maradt német nép szúrnám látszott lehetetlennek, hogy történetét •ebben a világban mégegyszer javára sn eg változtat hassa. Akkoriban hasonló eszközökkel •dolgoztak, mint ma. A módszerek szintén ngyanazok maradtak. ígéretek mindazoknak ä k1’esi nyh Hűeknek, könnye»’fi vöknek, vagy ostobáknak, ak k ezeknek beugrottak, egyébként pe dig kísérlet arra, hogy mások miséi több vérével vódelmeztessék saját érdekeiket ■Mindig szem előtt kell tartani, hogy az angol birodalom 300 eszrtiendő alatt sok háborújában alig 10 százalékát ontotta annak a vérnek, amennyire Németországnak szüksége volt pusztán meztelen létének megvéd elmozésére. A második angol módszerrel függ össze a szétforgácsolódás módszere. A mult világháborúban, miután le- he tel len volt a német népet belső dinasztikus válságba sodorni, uj lehetőséget láttak a pállok kijátszá- sában. Sikerült is akkor a német népet belülről lassan felőrölni. Marxista. liberális és kapitalista érdekeltek gyalázatos foo-rád almát szítottak, mögöttük pufiig ott állt, mint gazdasági erő, az örök zsidó. Sikerült akkor el buktatniuk. Némelor- szágot. •Ma már maguknak az angoloknak I kijelentéseiből tudjuk, hogy 1918. végén saját összeomlásuk előtt állottak. Az első világháborút neon veszthettük el ellenségünk érdemei következtében, hancun kizárólag saját hibánkból. Ennek az összeomlásnak a következménye nem az letit ám, hogy Németországot a világ demokrácia karjaiba zárták. A következmény, ellenkezőleg, a legször- nyübb politikai és katonai természetű összeomlás volt, amelvet nép valaha megért. A német népen néhány hónán alatt elképzelhetetlenül mól v csügged és vett erők .Sehol sem látott remény sugarat. Egy kiéhezett nép, amelynek akkor sem ad*ák vissza a lehetőséget, amikor aláírta a fegvverszünetet és békét, amelynek akkor sem adtak élelmiszert, amikor már fenyvenolen volt. amelyet mmdutotalian meoTesaroíthak és amelyből egvre uiabb zsarolásokkal ni meebódolá«inkáit csikart a k ki Részletesen ismertette a Führer azt az örökséget, amelyet talált. Minden szétrombolva, a gazdasági élet megsemmisülve, sokmillió munkanélküli. A munkanélküliek száma hétről-hétre emelkedőben, hétmillió csak rövid ideug dolgozó munkás, a birodalom és az országok költségvetésében óriási defirir, a községek eladósoava, a parasztság összetörve. Én akkoriban mertem és nyertünk És mi nyertünk — mondotta a Führer. Ismertette ezután a Führer az óriási belső épitő munkát. Ha ez a háború nem jött volna, akkor korunkról, rólunk, valamin viünkröl és rólam agy beszéltek volna, mint a béke müvednek alkotóiról. Ha azonban ez a háború nem jött volna, ki beszélt volna akkor Chur- chillről? így azonban uev fivrrak róla beszélni, mint mégse mm ’sütőjéről egy birodalomnak, amelyet ő „ Sohasem tartottam fontosnak, hogyan vélekedik rólam a ** Cturchill mindemé peri bíboruí akrrt a runrer utnoi ismerteit« azi a - külpolitikai programot,- amelyet ! uralomrajutá.sa után megvalósítani igyekezett, azt a szándékát, hogy szoros viszonvt teremt három országgal: Angliával, Olaszországgal és Japánnal. Minden kisérletem, — mondotta — hoev Angliával megegyezésre juthassak, teMesen céltalan volt. Az angolok ellenséget láttak Né- 1 lüuJUIb-CftlJJíiJl, UK lu i&ű6u cilKtv lommal Európa ellen küzdöttek és főleg az az ember, akit már többször említettem: Churchill. Minden kisérletem, hogy ehhez az emberhez hozzáférjek, meghiúsult, makacsul ismételt kijelentésén: háborít akarok. Körülvette őt egv csoport. Ha felsorol ink a tagok neveit, mind csupa nulla. S ha egy férfi kerül közéjük, mint WaveM, azonnal kidobják„Ez ö hábnm a semmititöie fe$s Is* A zsidókról nem akarok ezzel kapcsolatban beszélni. Azok (mindenképpen a mi régi ellenfeleánk és mi tisztában vagyunk azzal, hogy a bábom csak azzal végződhetik* hogy vagy a germán népeket irtják ki, vagy a zsidóság tümk el Európából. Szeptember 9-én, a birodalmi gyűlésen már kijelentettem és óvakedom idöeíőtii jósiá- soktói, hegy ez a háború nem úgy ér majd véget, ahogy azt a zsidók elképzelik. Nem az árja népeket fogják Európából kiirtani, hestem ez a háború a zsidóság megsemmisíföje lesz* Az első eset lesz, hogy nem más népek véreznek, hanem eLsőizben kerül alkalmazásra az igazi ó-zsidó törvény: szemet szemén, fogat fogért. És minél tovább terjed ez a küzdelem és ezt hallja meg a zsidóság: annál inkább terjed majd az asxtí* szemitizmus, Eljön majd az óra, amikor minden idők leggonoszabi? vißágellensége .legalább egy évezred r-e eljátszotta szerepét. Esz Itt Olaszországgá' Annál jobban örültem, — folytatta — hogy a másik állaimmal megteremtettem azt a viszonyt, amelyre egykor törekedtünk. Ez nem csoda, A csoda az lett volna, ha másként történik. Mert nem véletlen, ha egy népnek száz esztendő alatt ugyanaz a sorsa, mint egy másiknak. Az elmúlt hetekben a rendelkezésemre álló néhány szabad órában sokat olvastam az olasz fasiszta forradalomról. Úgy tűnt, mintha saját pártom történetét látnám. És most ugyanazokon a harctereken harcolunk: a németek Eszaikafrikában. az olaszok a keleti harctérem Együtt harcolunk és s«nkí se áltassa magát: ezt a harcot a közi? győzelemig együtt harcoljuk:.
