Ellenzék, 1942. január (63. évfolyam, 1-25. szám)
1942-01-30 / 24. szám
■nmurmm pim wtb' mtúmm laszift mstm*förel«aíto : tDrfS ivqéü sâfiŢ ÖÍÍ/gS ■oí’neí S3Ö1)T óíósa sA fa«in üscuf friss >M inog 'sain ífütí fre? ►3 s. rtoá ?fif(5 isús IfiXS £Y% af9| ■Ölő A if B 2 4 a • m 9S m m s n .1 9 t ű u I I mmm államíérüahKai i@iijiüf#fí cszin:c3cr€kcf a isráí$á$ es bizalom lettes entjiffffiiKücs fteíafla fit Siess tamil a h£pviseiönáz t% »síiéi üituut nizofisága MMMÚuáMM gl*MáSMlMHÍÍMEÍUMÍMMÍSníf*M^>iÍa<^'<w^ s RKáBARS sen érdeklő kérdéseket egyformán ítélik ffeg. Teljes volt az egyetértés abban a tekintetben is, hogy © Szovjet ellen vívott védelmi háfoo ru győzelmes befejezése Európa és az európai népek létkérdése. A magyar állam az ország helyzetében rendelkezésre bocsátott erők mértékéig természetesen továbbra îs résztvesz ebben a küzdelemben, amelyet saját védelmi harcának tekint. A miniszterelnök a közelmúlt jelentősebb külpolitikai eseményeiről adott felvilágosítást. A nagy tetszéssel fogadott tájékoztató után felszólalt Bajcsy-ZsjU linszky FntTre, gróf Hunyadi Ferenc, Fátz Kálmán, Vájná C*ábor9 Maróihy Károly, Rajniss Ferenc, Esterházy Móric gróf, Buer’nszkv László, Turesányi Imre, vitéz ímrédy Béla, Feyer Károly és Rassay Károly. A hozzászólá.°okm BAndiossy László miniszterelnök és külügyminiszter kimerítő választ adott. A7 ülés két óra után ért véget. Délután 5 órakor a felsőház külügyi bizottsága tartott ülést és Bár- dossv László miniszterelnök és külügyminiszter itt is ismertette az időszerű külpolitikai kérdéseket jelenti, hogy februári ragyogó müzoriíi már más? %?mWm ®Sí® bemutatja, melynek keretében néhány napig vendégszerepei tirtá.f I. SZámií Muntfi, GERÖ BOROSA A műsor többi attrakciói: 2 2 komikus táncparocb’sták n [U«4 Gi GHGWVIllf a legszebb lengyel táncosnő ülttáV a köpAedvelt duőz „Márüá’-mat énekli J B4R4 MAI modern vaicer fantáziát mutat be MOW-l1, a csodálatos kinai zsonglőr és akrobatanő káprázatos mutatványai Remek görlök! Hangulat! UJ VEZETÉSi A műsor este 11 órakor kezdődik! Jókai-u'ca 17. Tele-on : 27—87, :2a§yaf©fszá«i és a tialkán-pfiliiiíka m liMszázáéban Ük, f étfii Léseié ni tfsssaá? előadést KOLOZSVÁR. január 30. \ Szabadegyetem előadássorozr ttáuak keretében dr Tóth l ász'ó egyet, tanár Magyciorszji; és a Bal' kán-pa'ititra a XIX. században eunmeJ tartott elő dást. Az előadó először a középkori Magyarország vezető politikai hatalmát ismertette a BailkáiríéLzigetc©. Mohács előtt Uos- uyák szerb, •* és bo gár területek közvetlen magyar ura'om alatt állottak, vagy mint hűbéres országok tőle függlek. A török eáo- nyomulás aronb a uemcsak Magyarország Bí.íkáirpoláiikai befolyását semmisítette meg, de kipusztitotta a Dé’-Duna és a Száva vidékének »ainraapyar lakosságát is A XVf! szír *ad megváltoztatja & déli raagv&r területek aépi összetételeit. Ebben az időben Magyar- ország önáSíó külpolitikát aem fofliyta'thatclt. Á XVIII, század megjiozza a végleges hu káná határt: a Dun*-—Száva vonalat Az orosz politika egyik vágya a balkáui sziávságot meg" hóditaui s a nyomában fellángol) nemzeti tudat és szabadságvágy nem lehetett közömbös Magyarországra nézve. Â XIX. század közepén fe!3ángo,’i forradalmak nem valósíthatják meg a szláv eszmét. A magyar emigráció külpolitikái terveztetéseiben s? legnehezebb kérdés vol* a függet’en Magv cország hely“ zetét összrhoneolni a szerb, horvá* és román érdekekkel. Ezt akarta ©'érni Kossuth dunai konföderációs tervevei, amely Budapest—hu- karest—Zágráb-—Belgrad kalonei é* pw ítíKai együttműködését cé'ozttv. A kiegyezés azon^ ban ezeket a reális politikai ? apókat nélkü“ löző tervezgetéseket meghiusitotta. Id. And-ţ írássy Gyű a Magyarország legiontosabl. bal^ káni poliíik'-’á feladatát a nagyszerb tcirehvél sekkel való szensbehelyezkedésban iáltja, meríj felismerte benne az orosz imepria’ázm.ís ve-i szedelmét. Ezt a politikát sikerült disda’ru vinnie az 1878-i berlini kongresszuson Bosznia okkupációja megerősilette u monarchia Lailkáaii hetezetét. Â következő években Létrejött hármasszövetség évtizedekre biztcsiíjg a Ba kánon a politikai status quot. A viszony" lagos nyugalmat az orosz politika a Monar^ ebia felbomlasztására használja fel a jugoszláv egység eszményének e os^gilésével A magyar belpo itika tájékozatlansága meg* kömayitette ezt. Mikor az európai egyensúly a század elején Angliának az orosz—francia szövetséghez velő közeledésével1 és Olaszországnak a hármasszövetségtő' va?ó e távo ofiá= sava! bomladozni kezd. a Monarchia és vele együtt Magyarország balkáni politikai belyze" te válságossá váük. Az események — a Balkán-szövetség létrejötte a Törökország elleni liáboru. az orosz politika balkáni túlsúlya, majd az eflső világháború — mindegyike ok® volt a Monarchia ösa?eom!ásának és a szent’ i&tváni magyar birodalom fe'dareba'ásónak. Tóth Lás/.’ó dr. előadását a közönség nagy tetszéssel fogadta. Az ©gyefemi tandíjad II# városházái Kolozsvárnak Ä polgármester javaslata a% s«I kolozsvári várómba épiléíém KOLOZSVÁR, január 30. Bár a meg-- szállás ä’att a köalgazgalás remik, vül kezdetleges volt, a niegszáHók mégis fGnbe veitek uj városháza építését, ami akkor egyáltalában nem »voii. időszerűi, Most, hogy felszabadaltank, csakugyan szükségessé és időszerűvé vált az uj vú~ roskáz megépítése több szempontból is. Ezek közül ta’án legfontosabb az. hogy á háború köve'kezlében a város köseilá- tásának uj hivatalt kelllett szervezni, amely a város hivatalok jórészét kiszorította. de kiterehélyesedelt a város köz* igazgatása is, amely a polgárság tgazá érdekeit képviseli s au&ak salad g yeadel- kezésére álL Â polgármester tehát tervbe ved'e uj városháza létesítését és az erre q célra alkalmas hely kijelölésére és a pályázat elő késwés éré bizottság kiküldését javasolj® a legközelebbi várod kisgyülésnek, SEoasly fdbraás1 5-©su ctűtSutőkSn dSluláo S ómkor a városház íanácsteraiébeíí tartja meg üléséi Ezen az ülésen a városház építéséről függetlenül sok fontos közérdekű ügy kerül tárgyalásra, így a kisgyülé® fogia tárgyalni a közellátás biztosítására felveen° dő másfélmillió pengős kölcsönre vonat- kozó polgármester’ előterjesz est, a gyámpénztári pénz,készL:ek gyümölcsöző elhelyezésének ügyét, az ásvány- ée szik- vizadő szabályrendeletének, a lótenyész* lés? szabályrendeletnek tervezetet és a Söbbtermelés előmozdítása céljából a város mezőgazdasága részére szükséges gazdasági felszerelések beszerzésének késr dósét. Tárgyalni fogja ezenkívül a gázmüvek gazgateságának megalakítására vonatkozó előterjesztést, több ingatlan vásárlás s a vonatkozó javaslatok és a í Z-sigmond király- és Hirschler-ut sarkán j lévő ingatlannak a lórn. kát. egyházköz* ség altul létesítendő tsmoncotAboica céljaira való átengedését Most kezdődik a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem uj féléve. Magyar közvéleményünk szeretettel, ragaszkodással és büszkeséggel figyel az egyetem tudományos munkásságál. Kolozsvár az idegen uralom éveiben is központja volt az erdélyi magyar kid urának. Az egyetem munkássága révén a felszabadulás óta Erdély fővárosa ismét őzt a szerepet tölti be, mint az összeomlás előtt. Központja a tudományoknak és művészeteknek. Alkalom, nyílik arra, hogy a magyar / ntalság megszerezze a főiskolai végzettséget, amiéit az idegen uralom alatt annyi nehézséggel kellett küzdenie. Hómrm Bálint vallás- és közok atásügyi miniszter már Kolozsváron tett első látogatása alkalmával kijelentette, hogy az átmeneti években a kolozsvári egye ernre különleges feladatok várnak. Minden alkalma} meg kell adni arra, hogy a magyar fiatalság ismef kedvvel és lelkesedéssel folytassa főiskolai tanulmányait. Ezért hozták be a felszabadulás utáni első egyetemi évb*>n a rendkívül kedvezményes er dély and’jat. Ebben a tanévben megszűnt ez a különleges kedvezmény, az egyetemi tanács azonban a vallás- és kÖ3oktafnőügyi miniszter elgondolásainak szellemében igyekezett a legmesszebbmenő tandiikedvos- menyeket nyui ani. Mert be kell vallanunk: a tandíjak nagyon magasak. Az er- délyi viszonyokhoz mérten nagyon kevés szülő és nagyon kevés d’nk tudja a tel<es tandijaliát megfizetni. Ezért tét e annakidején macáévá <tz Erdélyi Párt is a főiskolai hallsatók kérését és a kormányzatnál té t elő*erjesztése ben az erdélyi egyetemi hallgatókkal szemben a teljes méltányosság elvének alkalmazását kérte.. I As első egyetemi félévben töbhé-kevésbé érvényesült is ez az álláspont Hiszem \ mindannyiunknak az a célja, hogy a magyar összesség érdekeit szolgáljuk. Senki elöl sem szabad elzárni a tanulás utjai, Nem lehet súlyos anyagi terhekkel bűn° tetn' valakit azért, mert főiskolai végzett** séget akar szerezni. Afos, az idei tanév második félévének küszöbén szükségesnek tartjuk, hogy as erdélyi szem non okát ismét az egyetemi tanács figyelmébe ajánljuk. Megvagyunk győződve arról, hogy az egyetem tudás professzorai magyar szivük teljes melegével döntenek, am kor a tandijkedves* menyekről van szó. Bizonyos azonban? hogy az érvényben levő szabályzatok nagyon sok kérés esetében korlátozásokén állítanak fel. Újra híva koznunk k^ll a vallás- és közoktatásügyi miniszter ismételt nyilatkozataira és az E-délyi Párt ob° ben a kérdésben történf állásfoglalásars, A nehéz időkben százszor inkább alkalmazni kell n. méltányosság elvéti mint bármikor. Tudjuk, hogy ennek aa elvnek megvalósítása érdekében néha rést kell ülni a merev jogi paragrafusokon. A főiskolások helyzete azonban nem változótf a gyorsan lepergett félév alatt. Most éppen olyan szükség van a megért5 állásfoglalásra, ahogyan az egyetemi é® megnyitásának idején„ B zonyosak vagyunk abban, hogy az egyetemi ianácS9 illetőleg az egyes Itarok tanácsai a mása-' dik félévben is azoknak a szempontoknak szellemében dön enek a íandijkedvezmé' nyék ügyében, amelyeket a kidtuszmí* niszter hangoztatott és amelyeket az Er* dély Párt ismételten a kormányzói jóirtr didatu figyelmébe ajánlotta ţ (—áj Budapest, január 30. (MTI.) A Iképviselőház külügyi bdaottsaga gr, l'akách-Tolvay József «Lnöklósével, csütörtökön délelőtt 10 órakor ülést íaa-tott, amelynek napirendjén az időszerű külpolitikái helyzetről szóló tájékoztatás szerepelt. Az ülés megnyitása után Bárdossy László miniszterelnök külügyminiszteri minőségében részletes tájékoztatást adott a külpolitikai helyseiről. Megemlékezett Joachim von R?b° öennop német birodalmi külügyminiszter, gróf Galeazzo Cano olasz kü 1 tigymimLsztér és Wilhelm Keitől cezértábornagy látogatásáról, akik & Kormányzó lTr, illetőleg a m. kir. koraiány meghívására és a magyar koraiány féri lak németországi és olaszországi látogatásainak viszonzásaként néhány na.pot. Magyarországon töltőitek, ami, mini a magyar állam megbecsülésének látható jele, közvéleményünkben általános örömet keltett. A külföldi államférfiakkal folyta^- tolt ©szmecserékeí a barátság és $ feizalomfeljes együttműködés fjgelleme hatotta áh A megbeszélések ismét azt mutatták, hogy a asaovar. némert és olasz tényezők a helyzetet és a bennünket közS= tßj elsejével Esíi ftgresfecífefísi fcő/épísfccfal fanfolyam nyílik mea Kolozsvárén KOLOZSVÁR, január 30, A vallás- és közoktatásügyi minisztérium a rendes középiskolái kötelei kort, azaz a 18 ével meghaladó, tehát suár felnő'í számba memo mindkét nembeli fiatalság, vagy akár a meglettkora emberek számára est kereskedelmi tanfolyamot létesített, egyelőire m ország fővárosában, Budapesten, Ezeken s tanfolyamokon — este 6—10 óráig — négy éven kérésziül a jelentkezők napi munkaidejük melle?} is elvégezhetik kereskedelmi középiskola tannlmá nyukat, aminek befejeztével érettségit lehetnek. Esz annál inkább fontos s tneg- Îeîtkoruak számára, mivel soknak p'örap- iietiplét éppen tanulmányi képesité.siik hétráltalia. még ha gyakorlat szempontból egyébként kitűnő szakemberek volnának is. Á budapesti kísérlet eredménye arra késztette a közoktatásügyi miniszter umot, hogy az esti kereskedőim szakoktatásra vonatkozó rendeletét az ország több nagyobb városára. közö'Hik Kolozsvárra îs kiterjessze Az idevonatkozó rendelet most érkezett meg a helybeli tankerületi főigazgatósághoz. A tankerületi főigazgatóság a rendeletét tovább tolta a kolozsvári állami kereskedelmi fiú- és középiskola igazgatójához, Vasfűt Dezsőhöz, aki? a?, esti tanfolyam megsaervezésével is megbízott. Vaska Deaso gazga tónak március 1-ig jelentési kelj tennie a szervezés eredményéről, éppen ezért már a rnai naptól kezdve alkalmat ad jelentkezésre mindazoknak. ah'k az esti kereskedelmi tanfolyamaival hallgatni akarták. A tanfolyamok. nnevnre való tekintet nélkül, érdek! k mindazokat, ak’k kereskedelmi ezak'rá- nvii tanulmányaikat — a végzett négy afsófoku középiskola aNplán most szeretnék megkezdeni, vags ped'g farrmnnvtben eetv-két osztállyal már rendelkeznének), folyta'ni óhajtják. Á részletes föltételekről, ugv a tandíjat, mfnt egyéb kérdéseket illetőleg, a kereskedelmi fin Icőwpiskoi'a gazgatósá- ga bármikor felvilágosítást ad a hivatalos órák alatt.
