Ellenzék, 1942. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-03 / 2. szám

Ü' 0' él 2! fi 4< íj* S3 W /T' © li- £ /£? $ £ Ű & agwiw.. n?5Sü?..S lityik >íí;*'«í) raübkálÓBk )«gUiúb(i ért A cinekkel festeti áiuiládol képet a I» tálai - í?őL  cikk azwt is rsámsó tarthat ü« ér- dektödÓBre, nnsct a bíráló a kavtárssM’. i«|) üríi ír Jb.moív A bírálat. Mgyítsfo távolról s-stna két ötolhe-r, nnmdjjuk: a bíráló r» saorsa* vagy * bíráló m er, nmx megjár jgye, hanem egy .kis«» közügy, a müveit«» flégísőnööség&xwi» élők e.jsjytitto*» iigy>; mondhatni: a birüftt SmmrionkepjMín élő iíriisíom sőriénete«, sw>í\s.í alakuló mr1 gy«r <iM!ll«ml»rtéi^t> mert «r író, sis-r* -ő, reíííSoüói Nsiriéftií,, disaktt" eö jdmo:r-' terveró fflfcmv fáradozik* hogy ni darab“* hasa letek tett 11 cnmaékef a kfctölMégrn keress!«! b©o?f#a a kozősaég eaelltoui ■kiesébe, Mwsi aefiö Tétjük fel a* oltó- y.3nyag kérdését. Maradjunk a befer*;*1 fceBdeaés müvéseefénéÁ  kösöíísóg csak « itemésftf látja, »• kedv«! „ vagy lmja. rajong érte, vagy eeak jólncvdtíScgR tartja visöfcu, hogy ne sötyiiíje ki legfeljebb végighallgatja és soka meg lsem bocsátja neki a szerepet A KöíSneég többnyire inoghishatatlau - sttesaélycaeu választ bál vényokát tdegá* fiák, de holnap éppen olyan erth©îetîe~tid elejtheti őket s »1 is felejti egy u.j töne* mény kedvéért. Fogalma sicc 3 fthróh hogy mennyi etcher ímsnkajs, nyugta- lansága, ialéee, felfogása, miivérzi :ae;ífll /MtáSa idomította Y szöveget, Ptánósat, díszletet, amíg ;r. ssrinésr. a« életet jelentő désskákra lé©. A síinkíi lehet' akkor .^şrfchne?, kedves, undok, önkiit, gai-tu áruló. máregkeverö, törtető, vagy fisnwr tört, d adaíraas, vagy bukott bőg, begyeit, kegyes, kedvenc, vagy kegyetlen, amin?, a szerep megkívánja,  néző köri lát n káprázatos dinietekén tál, Egyedül a bí­ráló as a kívülálló figyelő, aki egyag-ör*8 r? az egész üzemet látja. Látja a vesző* dóst is, amíg 2 darab eljut az dősdárkjr, a hosseabh-rovi űehh iudhttfatlaas ágig.. vagy az egészen közeli bukó«'#. A Lő'* zÖBSég vagy megérti a darabot 5 síikor kedvencévé •• fogadja 3 swínószt ícenfe ő? jntalmazaá, mert vele tud - közvetlen kap* csclatot torom térni I, vagy nőm érti még s‘ akkor minden rcsé-zalását 3 Ezinészen keiré^ttti érezteti a színházára]. Á afoő szemében a dicsőség is a. s?anészé. n ku­darcot e«sa veszi le senki rola. A közönség holnap-holnapután mindóü áasgyarásat nélkül elejtheti a darabot, azinészí és rendezőt, Nem tartozik fele­lősséggel senkinek.  bírálónak ellenben súlyos kérdésekre kell válaszolnia önma­gában, síig a éxeílémtórt énétbe îi meg-* felelő polcra helyezi a darabot, színész; és rendezőt, vagy pedig egyenesen k-utá sít ja om?m. Maga előtt látja 33 egész r<- dalmat és minden eszmét, amelyért its valaha dolgozlak: ettek azután irja le as első jelzőt a darabról és elodáeró-L A néző elmerülhet a játékban, vagy íebür gyásztólt ajakkal, unatkozhat, hosszan' iotlasl. Neki szabad,  bírálónak azoft- kan figyelnie kell; személytelenné kell válnia, hogy teljesen függetleníthesse inagát a művészei területén h vrJ. levő köriijmények legparányibb befolyását ói iá». Ha |ó a darab és jő a játék, a kettő 'találkozási pontját keresi 3 hogy a s?;5" í&tí?z birja-ö az ;rr»mot: ha rossz s. darsíh. akkor a szí©ész emberíölÖ! ti aauaká^ ját, vagy letöréséi, fejvesztrítséget .rója papírra. Néha a szín észnek kísértet'.esen kikerül eleven életet lopnia oda irt, ahaw a szerzőnek nem. A birsió tudja, hogy soha vem az a legjobb darab. Segfelké ezültehh színész, ÍSgremekebb aiakitA:, legmegfelelőbb diszlel, amit éppen tnm? lát. Á szerző ezután írhat jobb darabot, a rendező a jövőben még xikább Fii tud­ja majd domborítani az alapgondolatot. a színész pedig még ezzel sz előadással 1? fejlődik. Tehát -a bíráló a legjobbkl­?’ s-:ti m-r.rt re. dig uagyobhst, ti»’ íinwi’lilurt vár. MiEiwr aiiudeftki rt Irhet*" eéflpe legjová?. adja s ez a loljwilraciij kellő órtókcíéssel találkozik, a* előad;».1-. akkor vállít esas».al.0rténet 1 ese3uómi3;é0 ís való.'íágbac ritkább ««KSt « fehér hol­lónál. M«:vt valaix:viyikr5i m «Jókor le- AajuáSva mcgállapitja, hogy at. egykoraak olfogtiilsága, vagy önbirálatáuak telje« hiány« tét.to érdemtclenöi minutkeppé. A. ford tátija, mikor az utókor jóváfébt-ir'vV kéáyszorül, • kevéfi’bé fordul elő, mert ke*' ■I As Kat.naa ..»07.sefje lebet ?•,%y ifodalovi’ t;3k„ A bíráló mind egy iriţi szorcinö lafßü •őst a svik feh-étaíl. Moha %»sn mond le a követ élményekről, nem időszakot* esjedméayéLei áííBKaeli okok: miatt; áss e§5toiéay mindig, vállozaiiaitctfl ugyanaz., ík steraSt igyekszik áz föaabertség nagy (önoíiftek sodrásába tarein, a t'endetrőt figydnsestóti a darab rsjtrí? értékeire. 3 feainé*zt pedig mindenre, ami zaiVarhatja n eziafaSla.k közöít felidézett éhet biteégéh Enyhe célzással, vagy érdesebb gzóval, utalással, vagy inlé>isel ki akarja faragni a rsagy sa néazt, aki - ■ szerepe szerint - »isziám csorr.-.nó éleiöröm-t. eltiprő baam*4 tot. örjitó iélvékííiységet féktelen szón- v-edéiyt. szeivi-Tűet, • nagyravágyást. bűnt éh biinhődé í, ffilfidfét giocs nélkül, könnye.''ón vsrÓ2íO't <r.lő, u?ryhogyr a ma gánember .nó lógjon ki a szerepből. Ahol x bíráló Tnegtaíáljs, amit feladata szériat keresnie kell, ett még abban az váÜB SwMit^ilBÍMil^%»<é* wjgó»wiiiaMáy wetb«« is ir'uadüiíjtlyraül kitart., ha a k? siittfcép, aífH'vwiui1» «5 Uogás e» f.«rjfcdi-lia?- sciţii Îisiîig «»áhitásónak áldcv/aíláid e;;ik. \ vérbeli assinééá ÖsartHnöse»? megőrzi, hogy a f&rgyilag©«, áhel»rktőí f s szeute - H’CS körülmény ©ír,1II mentes bírálat ak • kor hí hasadnára van, ha kedv.'-sötlcn, wusfaeztalö. Tanol bölőí« Ka a tap« ko­rán niegsaédíü « a közönség feegyébes?. bízik a iapass&taíásöal F.y.embßn, soha «50« lesz belőle jó sr. aW sa, aki egy hangért., egy moadrtbfért i> töd majd nyúlni as emberi érzelmek é! indulaíok taélységeí’ be n alakítására bixtoa kézzaí ii'ti rá * hltete^óg pecsétjét, Á törekvő aainée?- nek özííW^e ran a* ÄMäfcto saór«, a» nem. kápráztatható szemre, • a baráti '•igyiiítérzésbői elhangzó figyelHisztetegre, Hu nem okai belőle, a saBSzélye-.; köiBÖu- S% di'vtttm,ullávaí eleji' 6*» elStapo/sft, Am, igazi zzinósz ózonban türotemincl végip.- járjn ís fejlődés útját, talán nem iá V» "y'ík ugrásokra, de akkor azfau a»uvés£® :;<«z a m»at<ers©gti»Hk, életre kolli a holt betűt, ura » ne-a kiszolgúllat ott. i-duleí- ?en bálványa lesz 'a közönségnek; alakít­ja, neveli .5 arccal a sonsgy«ro eoíbcti észményei-. íVh- fnrií.'éjá, P, Incze L«joz. Urnit Sam d$Uá$m mii Umdaíma­/le auíerikai ?,Függetfat>.-.<?NyHtííka* £o.'""ííi 1776 Julius 4-ér?. 13 állam képvs^ eelőj© irta al.j Philadelphiában. Ezek, ar. *fOrigin/}?. —■■ név?aer ?tf: vfesir« chwselţs, Newyork.. Eh<K5e-?r,bmd, Nevr- Ham pf-hire, Észek5» és Oél-K;u*©lina. .Penosylváo'.a, 'Maryland, Virginia., Cop- nectievit, fleorgia, Netv-Yer&ey, Deliv* tv are —■ az északatnerikái földrész fcé* ”««.£ réczét f o glal Iák magukba, na ^yjéiíol ManRíía ép Flór da., keletriyagati irányban pedig az Atiaut;**óceán és a Mississippi közölt, hz ekkor még francia LousiaKj.it délkeleti csücskének kivételével. E mint ­egy 2,310.000 kma terül öt. ea 3,929.234 eniber lakótt. főleg a tengerhez közelebb cíő réfiZcken. A szővetségea államok s földrész, békéjébe nyu'íó, jobbára lakat­ján terüle*eo. telep telték le „cmhei- {e!©gíegcí.keV% eteő sorban a bevándorlók tömegét. Ez 2. hatalmas terület áfiíandő r .szál].* almája volt, a melyei a központi hatalom végül további 13 állana Kca* ţţc0ţ. *VIaine, Teftaessee, Vermont, Virginia, Mississippi, Alabama, Ohio, le-’ I thena, illinoâs, M eb igán, Wisconaia. i Minnesota — létesítésével vetett ki.  . nK-galaknh; U. S. A. 2.3 millió kmf-cc. ! r-erUlete a mai — gyarmatokkal együk ; - : - ' ' •' km ’'■ei terület •■ k < uk süUg 23 százaléka. \ dC szövet«éfros áliaau te- riüaten j Óltí,'ben 131 millió ewber 1c* ■;í: gyis kMn*konl 17. Ax „Or'gifial States** népsűrűsége azonban meghttlad- já bÉ -v. r ; a lobbi ) i J2“t fi.eaÉ éri ró. Miilék mán* fűinek áiám$k Az Tj. S. -L területet első izbea lííOí?* Lan gyarapitotfa, amikor Jefferson elnök. Bonaparte. Napóleontól, illetve a fran­ciáktól 60,000.000 frankért (11,250.000 ööllár) tttegyásár<dta a moxikói öböltől H&Ad&îom \ iftvábbi gyarapodások már nem -.•.«•. v<*iíHé^69 Máriákkal, hanem „bekebelezett ícn.deJc.'kkeJ.1'1', Hlr-m; hülfe* l'trtakoyMtf" gaxda&'tották a U. S. A.-t. 1867*4>m Alaszkát váA > uh, Orom»r«?:ág*c.í ”•,200 000 aranydo) tárért. Az amerikaiak szerint, volt a leget ctóbb vételük, mert az 1,516.776 kaaV- kerület minden kms*DJ>- n-ak ŐS* dóik- jatofcf a vételárból. 18984>«a ţ Hawa: v-rk ;K‘k Ciöilßko* 5®k öftkést %s U. S. A-hoz és bár erűt* »®a» volt vételár, mégsem mit Ja* gyeaea « Raeraemcay, írtért az U, S. A. kénytelen vo*r. vállalni & szigetek » mit- itá dollárom adósságát, Az ftbfceu az óvbeu kitört ap&nyoHä.Bae í'kiű háború a december Í04 békeever ;.£*«lcs értelmében 20 mitiió dől láz iíívv ‘ j -•■’ ' -■ hí. .• ■ . • ­»ito“), buaiwi Gböö kw*), frulop-szigelel-. 1296.296 kw. í p&tdag', tolta a» h.S. A. •>;, Á y rzoââs íBegköíéaéué- azonban a^y jaiszik a fr'uiöp'szíg&tek leltára:: aecu késsitetlók el a goudo-? ke r&Kí;cd‘>kbÖz din ponto»ággal íg^ drbo­egyeket kisebb sziget (Cagayau, JoHo. sib.) yit átadásokért a spanyolok újabb követeléseket infn&izi.altiak., y j:.,r/ kife vége Igai • etaek i Engedni c Így az 1900 november T'vt- megkötőit adíU-véleü szerződés agy m*** tézkedett, hogy további IÖQ ezer dollár lefizetése ellenében bizonyom szélességi és hosszúsági fokok kozott fekvő s^işte-4 íek az (4 S. Á. birtokába mennek. Á amerikaiak azonban -- - előző példákon okulvn —- ^suttal azt k kikötötték, b-%r;- ■í vételár hosnStmmUt Jegyen I bjé november 18-án *j ÎJ. S. A. Pa** ti ama köztársaságtól u&cgvs: drohe; a P*' sama-esaíoriiö két oldalán 3—8 km. sző les és ?>&9 km9 k'terjedésű területsávon, mégpedig 10 millió dollár vétel a fórt — " '■ -.1 .’• ■ •■ . : ' . i"' eze-f dflîlâi-08 iorlcsztéseeh Enriéí jaiá&yo sebhaa igazán bajos lenne országol ven üL A „Governenaent Records4“ ebben a; cé-etbt-n nem esnLí kamatokat $ srról »; hallgat, ügynöki jutalék aem Irigitotís^ as üzletet, 1316"&aa, amikor az öreg Európa itua- den taipaiattayi földjének ver s óiét volt as ára, az U. S. A. 25 millió dollárért megvücároúa DMy ától u ..Dán íVyugar indiai Szigetekéi*'* a îiîAj Virgic’»azigote• két. Lz volt e-Jfiiig; iegdiá/tább vásárlása, n>er{ a 345 kin*-nyi terület minden ksn'*^ majdnem 75.000 dollárjába korSi?. Eszel egy idor« lezárult az U. fc. A. or r;4ggj arapito had- »£. hirelmüveieteinói. ?ni:u hogy 1939— hí—-4l^ten ujuit cre- vel a> alapokon ismét mepndoljoo. 1940 azepi^iaber 2-au az ímgolokfól 99 évre bérbe vetít? a Bermutíákat. a Bahr-v' masaigoteket. /amaikát, AnHguát Uj* Mindlnndcí. a Santa Lueia-azigete’. u 5reíithái’onisaj;*S2!ife5 set és Brit trua1* yattit Megszállta G-rönlandot« Izhtnd majd Holland (rmiysnát. fSog»* csen kivül thég k tői imí volt inog, Vfttt '1 va;-;y béren, ncliéz bnuc tn^ gmoiitíaai, ilyenirányú jo\ó tervei azonhae n.-et' íe« bet jő időre megneheziiilók Ende Sam 1776 juíi-as 4-ike óta több wnt négyszeresére növeitr birtokát. Ösz~ fisesen 125,367.622 dollárt fizetett érte; ,,\vt?nain, séd vitám et samsnűuem non;' VIGYÁZZON EGÉSZSÉGŰRE? r- tr- *■ Tl&pereas vídém sasoSiÄto^Ki» kcésxség! í.ietkeciv; Sck képpot ívarc»n»ágí 2 3B. ELl-K NZÉK KÖNYVESBŐL UÁIU:* Yelozsrár. Mátyás király-tér S\ Vidékre aió •'•l' * i.vOi[;hu! yíáihíjuk- he, » ^ doajféjok b-gyzéketi Estélyi Jtu-kakSÍÍHÍ€§€Méű,€>k iirltMi Bél® 3&BI»di^rat tiletéíiii H,S.«•« 131<®a 1« s®o T.:lé#032«»2JaI©4« Kanadáig hívódé', szornszedos Lon Anna leriilotít, amelynél'. 2,ll'l.48o k-ra'-ből íí.bkul' aztán I.-omsiaaa- Arkansas, Okla*« bőm;?, Kar.iívy, Mi'şsourh Nebraska, Jer v/a, iVorlh-Dakola, South Dakota áíiam, ‘-.'damint Montana, Minnesota, Goloraáo é% Wyoming állam egyes rész«, A. szövcv séges államok száma így 38-ra nőtt, A vételáron kívül a volt francia birtokosok kártalanítására további 17Ő0.0ÖÖ dollárt kdlett fizetni, összesen tehát 15 aoéiliőt. * így látszik, .íz állimiök akkor még n«en voltak nagyon pénzboviben, mert — * „Gover ne ment Records“ tanúsága saeriftt —- a mira kifizt?tték voîaa, a vételár s kamatokkal 27,267.622 dollárra gyarapo­dott 5 így ft» uj szer£emény minden m° re-ja (I acre 4,046.9 as- V. S. Amah 4 centjébe kerüli-, Az U. S. A. '.879*ben Spar.yóíorsstáp­tól megvásárolt!« Hordát (15Î.945 km*) és ejjeökivül a franciák!ói szerzete térő* •leibe ektlodS t-vvábbi 31.797 Fío'* vida az államok számát már 39-re nü* vei te. ez a hódit ás azonban újabb 5 mii 1'5 doMárbs került c-a a jenkkeí csak a;>: vigasztaha, hegy a j=e»a e^atra! ottfeon -«»áradt, snort a spanyol áiiampedgárok*» bak U. S. A. polgárokkal szefoiwstti ?*r- tozását tÖrlessteUék velő 1845-ben texasi íertitonűa:. csatjuké>• •Tote üz ü. S. A.-hoz 1,007.940 km*^nvi S.;*rü’elhr| amelyből Texas áiíam akt knit, többi része pedig New-Mexico. Co-- Porado Is Wvomiíig áÜaKwst gvarapitotla, Éz;-;M * tagok v/áma 41*te no.lt. 1816'?ban, a Web.- íér-Ashburtea-ssseryo.• désse! nz ..Örergord* territórium is a: b. S. A.-hoz csatlakozott, a»ti! 71-2.Ili I-.m'-reí no vette tCrúíefét, a szövetsége^ sszámát ped’g ujnbb bárom áilammsl —- Oregon, Washington, Idaho - î4-*re gyarapította. 1348-ban az U. S. Á. 3 Mexico között háború tamadi, melynek végén a Guada- lupe-HidMÎgo-egyezer*éüy értelmében Mcxi <*o 15 íuíÍÍtő dollár ért efet flott as V. 9. A”*nak 1 370.560 1355-ben njabb konferencia és újabb iizJct 10 írül [ bő dohárért további 76 845 üurA-nv* „£«I földet4' julíatctí s pénz jussai-: a*z Ü. 5. A. birtokaim. 1 nvi-xicéi Serii letekből alakiílv. Arizona. Culdörni;«. Nevada es Gioh, amelyekkel n ozövero'gfcilíaríiok szám« eierte a ma.« 48**at. A ..Goveritemciiî Records4' rlársdia. ho;;\ a komátok ♦ rméí a vásárnál îs .1..bOO.OOO .tolnr.rr.jl neve-i ■ lék ® vételárat. mmmmB I Ax 1942. sSá8geíf»/rá I | S.fW Hnd9pef.i IfgKodyencebb fatbto; Ä «4> Ww f § és fâzr. ér/íkCsné-k; e-stéfíHrd : I „SUS06Ö" éfierera&eií énekel, Unió-ulca 1,4, :üzáni« ju2«Kitünő hangulat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom