Ellenzék, 1942. január (63. évfolyam, 1-25. szám)
1942-01-21 / 16. szám
VW* ük & szerűhben végezhessük el azokat az ezeréves feladatokat, amelyekre az Úristen hiyoitt eil bennünket és amelyekéi ezeken a részeken egyedül osak mi végezhetünk el, mindünk, nek nyugalmára és hé ko3ségére. Mérjük ezért tetteinket mindig a magyar történelem iegnagyohhjaihoz es legyünk tisztában azzal, hogy. az országban annyival lesz nagyobb rend és nagyobb bőség, amennyivel többet teszünk ezek érdekében, nem pedig annyival, amennyivel több rosszat kiálltunk rá. A magyar sorskérdéseket csak vállvétett munkával oldhatjuk meg tartósan és ezért is nagy nyeresége az egyetemes magyarságnak Erdély egyrészenek ;visszatérte, mer! t , magyar testvéreim, kemény próbán mentetek keresztül és előttetek sok kérdés megoldása természetes magától értclődéesel áll], amit más országrészek ólomlábon járó közvéleményéről nem mondhatunk el. Regv milyen lesz Magyarország — folytatta előadását — az nagyrészt azon múlik, hogy elég erősek leszünk-e a népi erő felemelésének megteremtésében és a fokozott szociális haladás megvalósításában. Csakis a merész MEGHÍVÓ! Tisztelettel megfoivjüfc Otó csütörtököm, január 22~én Geréb Endre, Kossuth Lajos-utca 1. szám és, Henning János, jókai-utca 19. szám üzletében tartandó S1 bemutatóra és díjmentes kóstolóra Bemutatjuk, hogy 28 íillérért 2—3 lányér kitűnő leves készülhet, i>od.iia? cjjkerasfluí, luívás, sínket bal, stia* ze^ea» Nem kell hozzá c:ak víz! Ü]aftó széttelgfoldi feörníra indul ; az Erdilgi Piri vezetősége Az Erdélyi Párt országos vezetősége ma, szerdán újabb székelj földi kör* útra ndul, amelyen gróf Teleki Béla országos elnök, Albrecht De ’sö ügyve- zetö-atelnök. László Dezső országgyűlési képviselő, dr. Páll György központi főtitkár és mint vendég S'adányi Gulyás Jenő, a Magyar Élet pártjának kép« viselője, köz ró vesznek részt. Szerdán este Marosvásár he! ven jelennek meg az Erdélyi Párt marcsfordau megyei kuííralis Osztálya részéről rendezett előadáson, amelyen kívülük az ákosfalvi földrnüvesegyiiftes, továbbá Versényi Ida s^a'vafómiivesznő, a kolozsvári Nemzeti Színház tagja szerepelnek. Az előadás a református kollégium nagytermében lesz. Csütörtökön délelőtt az országos elnökség az Erdélyi Párt marosvásárhe- lys irodáiéban a irt^ro'-tordainegyeí magyar lelkészekkel tart megbeszélést egyházi és iskolai ügyekben. Péntek délelőtt ií órakor Sepsiszentgyörgyön az Erdélyi Párt három» ékmegyei tagozatának nagy intézőbizottság! ülésén vesznek részt, szombat déle?őtt 10 órakor pedig Csíkszeredán a csikmegvei hnté/zőbízoítság összejön vételén. Szombat este 9 órakor Gyergvószeotm klóson m ipartestület na'gvtermé- í>en az Erdélyi Párt gveirgyó* tagozata által rendezendő kulturestélyen szere- pe'nek a kolozsvári vezetők s budapesti vendégük, akik vasárnap visszautaznak’ Kolozsvárra. MiprEamara a neiefi lisüssinicr scßcsQ üefnch snaahâliGZ gmtalása ifrdeH£bcn iciitnlhezzenelf a väSiaiatox eSíSh haűlroiihanfakoí ftiűr»iiü KOLOZSVÁR, január 21. Az Erdélyi Párt kolozsvári tagozatának tegnap esti körzetveze.ői értekezletén Padányi Gulyás lenő köz ró, országgyűlési képviselő tarlóit előadást Magyar sorskérdések címen. Az értekezletet Nyirő József tagozati elnök nyátoila meg. Beszédében visszatért Erdélynek arra a nagy örömére és az Erdélyi Pártot ért arra a nagy megt sztcllctésre, amelyet Bárdossy László miniszterelnöknek kolozsvári tartózkodása és a pártban elhangzott haszéde keltett. Egyben meleg szeretedéi üdvözölte Padányi Gulyás Jenőt és felkérte előadásának megtartására. Ezeku án a vendégelőadó emelkedett szólásra és az üdvözlést megköszönve, tolmácsolta a Magyar Élet Pártja budai kerületének szeretetteljes magyar üdvözletét. Én boldogult gróf Teleki Pál listáján lettem képviselő — mondotta Pa- dányi Gulyás Jenő — és híven őrzöm azt a szellemei, amelyet minden magyar kérdésben s gy az erdélyi ügyekben is Teleki Pál képviseld Nem vagyok erdélyi és nem állítom, hogy tökéletesen is merem Erdélyt, hiszen ez a drága föld kincsekben sokkal gazdagabb és változatosabb, mintsem azt könnyen meg lehetne ismerni. Azt azonban tudom és hiIet teszek arrók hogy a Gsonkahaza úgy szeretett t teke', kedves masrvar testvéreim, hogy Erdély érdekében soha semmiféle áldozattól rém riadt vissza. Amíg egymástól elszakítva éltünk, számunkra a Csonkahazában a legfélelmesebb perceket nem is az eIszakiío!tság okoz'a. nem is az elnyomatás ténye, a gondok és a sötét jövő, hisien ezek fe7ől az ember még élhet, ha hinni' tud. A Csoukahaza mindez idő alatt azt figyefttfe, hogy vájjon a sok szenvedés és véráldozatunk árán sikerül e a mi hefviinket elfoglalóknak mindazt ellátni, amit mi, ha nem is tökéletesen, de ezer éven keresztiül kiláttunk. A magyarság akkor kezdett gyógyulni. am kor saját hibáit belátta. Mert igazság az, hogy mi sokat hibáztunk, iöbbek közölt olyan kérdésekben, amelyek a világháború uíán elszak’tott magyar területekkel s azoknak kérdéseivel voßtak összefüggésben. Most már azt is világosan tudjuk, hogy elmulasztottuk a magyarságot itten megerősifen, hordtuk az iskolát, a kultúrát, az anyagi és szellemi javakat másoknak és keveset gondoltunk a saját magunk megerősítésével. Az a politikai nemzedék, amely mindezeket a hibákat elkövette, nem a m nemzedékünk voll, hanem az előttünk járó. Emié közietek itten arra, hogy Teleki Béla gróf, az Erdélyi Párt elnöke is ez.eknek a gondolatoknak áldozott a magyar országgyűlés házában az idei költségvetési vita során elhangzott, megkapó beszédében. Valóban nagyot tévedett a magyarság akkor — folytatta beszédét Padányi Gulyás Jenő —, amikor az erejét a magyarságon k vi'd kereste. Mi ezeket a ír> hókat erősen éreztük és felemelő érzés voit számunkra, amikor Erdélyből elhangzott az igény a magunk revíziója iránt. A magyar embernek egyik alapve'ő sajátossága, hogy egvedüi! önmagáért nem képes eléggé helytálhini. Ez egyszerű tapasztalati tény. Mármost, ha a magyarság úgy látta volna, hogy az ő fehsdatáí valakí, jelen ese ben birodalmának egyes területeit b rfokha vett népek jobban el tudják látni: a hitében rendült volna" meg s ez a megrendülés minden bizonnyal végzetes lett volna nemzetünkre Nagy köb óink megsejtették és megírták a nem- zothalált, de szerencsére ez csak annak a közeled katasztrófának 'látomása volt, amelyből mégsem len nern^ethalál. Pedig azoknak ereiét, akik helyünket elfoglalták, nem gyöngítette az idegen udvar, de mogötlük ábt az egész győztes és gazdag Nyugat. M ndehből pedig az következik, hogy fezeknek ellenére som tudta senki más ezen a területen a mi feladatunkat elvégezni. Hu roit meg tudták volna tenni, ebből halálé« veszedelem származott volna ránk. Ezért minden erőnkkel arra kel] tőre kednünk. hogy e tájak nynerimát és békességét biztosítva, még jobban ée korA Honvédelmi Miniszter Ur azzal a kéréssel fordult a kereskedelmi és iparkamarákhoz, hogy seg'lsék efő a keleti hadszíntéren megsebesült és rokkant katonák munkához juttatását és felgyógyu* lá&ak után megélbeiésűk biztosítását. A kolozsvári kamara hazafias lelkese déssel vállalt kö'elezet’ségéuek tartja, hogy az iparkamara kerületében miiködő ipar és kereskedelem is résztve- gyen ebben a mozgalomban és részben ezúton rója le báláját azokkal szemben, akik a haza szolgálatéban testi épségüket áldozták fel. Felesleges hangsúlyozni, hegy miért képez elsősorban a vállalatok kötelességét az, hogy a kommunizmus leverésében megrokkant honvédeket elhelyezzék és megélhetésükről gondoskodjanak. Elhr-bezkedésrevárók luÜnyomó .része 20—30 éves korban van és van közöttük szakmunkás, segédmunkás, nagyobb rész’ j! ben napszámos, erdei és mezőgazdasági munkás. Az akcióval kapcsolatban a kolozsvári kereskedelmi és iparkamara a következő felhívást inlézi az ipari és kereskedelmi vállalatokhoz: Felhívom kamaránk illetékességi térülőién müködp vállala okát, hogy mielőbb közölni szíveskedjenek. hogy a sebesültek közül hánynak és milyen állást, mely idöponittól kezdve tudnak b ztositani. Bejelentéseiket szíveskedjenek kamaránkkal vagy írásban.' vagy a hivatalos óra alatt az 5. sz. szobában szóbelileg meglenni. Meg vagvok győződve arról, hogy azokból az aránylag csekély áldozatokból, amelyek á’tal a magyar társadalom most gondoskodni kivan munkakéné«, de pillanatnyilag munka nélkül álló és érte szenvedeti vére Tői, Kolozsvár és vidéke magvar‘ ipara és kereskededme hazafias hagyományainak szellemében méltókép ki fogja venni a maga részét, Kolozsvár, 1042 jannár 20. Kolozsvári Kerületi Kereskedeilmi és Iparkamara. Dr. Bereczky Frnő miniszteri b ztos, fölkk-%. SnlgoS István püspök búcsaja híveit 3f FiíesIifldtsSs a ?áradl református presbiterek NAGYVÁRAD, január 21. (Az Ellenzék tudósítójától.) Emelkedett, megható ünnepet ült vasárnap Nagyvárad református közönsége, mely az anyaországhoz történt visszatérésünk nyomán egyházi szempon'ból ismét elfoglalta régi helyét a t szántul! kerület kebelében s ezzel megszűnt a Trianon alkotta királyhágómetlléki püspökség. A megszállás két évtizede alatt történelmi Snvatást töltött be ez a püspökség, mely Sulyok István püspökkel és dr. Thury Kálmán főgond- nokkal az élén, hü gondozója volt a re formátus egyház vallási és kulturális életének, de emellett töretlen kitartással tartotta ébren híveiben a magyarságot, E fontos szerepét feljegyezte az egyháztörténelem és századok múlva is méltányolni fogja. A k'irályhágómeiíléki püspökség meg szüntcvel uj helyzet állott elő, újjá kellett alakítani a nagyváradi református egyház presbitériumát. Dr. Thury Kálmán főgondnok előhaladott korára tekiri tcitel, lemondott e méltóságáról s helyére dr. Soós István polgármestert válasz* iották meg, ak , mint egyházkerületi főjegyző, már évek óla élénk részt vett az egyház heílső éle.ében. Egyidejűleg meg választották az uj presbitériumot ía s az uj főpondnok és presbitérium vasárnap délelőtt ‘ette le az esküt és választóba meg lelkész-elnökét Csermák Béla, az olasz* parochiális körzet lelkésze személyében.  gyűlés előtt az újvárosi templom Szószékéről Sulvok István püspök búcsúzol t el hive tői. Ezelőtt 53 esz'emlővel választották meg vá ra du j városi lelkésznek s ez időben harminc évig. mint es* peres, busz éven át, mint a királyhágd- melléki kerület püspöke szolgába egyházát és a magyarságot. Az egyházát erősítő vallási, kultúrál s és jótékonysági intézmények sora fűződik működéséhez, a váradi egyházat szellemiekben és anyu giakban is erősítette. Püspöki méltósága mellett az újvárosi parócb a leikés»} is volt. Ma 83 esztendős, friss szellemi erő hon és egészségben érié meg ezt a pátriárka kort 3 a törvény éri elmében nyugdíjaztatását keltett kérnie, melyet el is rendeltek. Mint lelkész búcsúzott a hi veil SÍ. A templom zsúfolásig megtelt. Az ősz püspök klasszikusan felépített re mek beszédben, Pál apostol példájára hí vaíkozva, mondotta el élete folyását és hogy milyen munkássággal igyekezett ko* tel ességeinek megfelelni. Különösen esedékes volt szónoklatának ama része, melyben a román megszállás idejére eső életszakaszát részletezte. Az istentisztelet uíán a preebiieruim. tagjai, köztük a város társadalmának előkelő. átvonultak a Kultúrpalota nagytermében, ahol az újonnan megválasztott főgondnokkal, dr. Soós István polgármesterrel az élén letették az esküt és lelkeM- elnökül egyhangú felkiáltással megválás? tolták Csornák Béla olaszi lelkészt. Az uj lelkész-elnök lelkes hangon igen tar iaíma.s programot adott, utána ugyancsak értékes köszöntő bőszeddel jelezte dr. Soós István polgármester, hogy miként kívánja főgondnoki teendőit a jövőben ellátni. Majd megválasztották a szakbizottságokat és küldöttség utján meghívták Su- lyok István püspököt, hogy1- a presbi'e . rum is búcsút vegyen tőle. Csornák Béla lelkészei nők gyönyörű beszédben fogadta a megjelent püspököt, kinek egyéniségét, működését ékesenszóló, találó szavakkal jellemezte és megköszönte neki a prés biíerium nevében azt az áldozatos, kitűnő munkát, amit az egyház és a magyar ság érdekében oly eredménye^'« kifejtett. Sulvok István püspök az ő ismer? elokvenciájával válaszolt. különösen hangsúlyozván Kálvin egyhazának h válását a magyar nemzeti é^é-s ébrentartása és megszilárdítása körül Kálvin egy-' háza nélkül nincs magyarság, mondotta az ősz püspök, kit az egybegyűltek lelkesen ünnepeltek. Az emelkedett hangulatban véget ért gyűlésen még a lelkészi hivatni átvétele felől is határoztak, a megüresedett lelkészi állást az psoeressép- k vánságár» meghívás utján fogják betölteni, HÉT ZSIDÓ TÖRVÉNYHATÓSÁGI TAG MANDÁTUMA SZŰNT MEG DEBRECENBEN. Debrecen város igazoló választmány* 'egulóbb tárgyalta a zsidó törvén yhatóf ágy tagok kérdését. A választmány 1941 december 31-től számítva megszűntnek mondta ki héí ssidó bizottsági tag mandátumát, SessJks sem India Üxefyellimk; Seladalenkai eivésejtnii Pa<dá®fi falfás feas® elSaolása, miiaaML»*» —m—flii—riry- .^twr—»nrriwimniJinMfliiiweuwwii.il—■n—iaanjinwMnniW1»— és bizakodó magyar közösség fogja a ma- f gvanságot az évszázados cseléd sors bizony : talanságától rnegváltan , Minden gomlun- [ kát elsősorban a magyarságra kell fordi- tanunk és akkor nem ismétlődhetik meg a mult, amikor saját pénzünkön neveltük az ellenséget - ** -«'■+ -*• ^-v-v.t - í«-í r5* <J—' ** ■**f-ţj- n sp* *> «*»- . /♦ *4* ^ * •*c ® A képviselő előadásához Pálffy Tibor, a tagozat munkásszakosztályának elnöke, Bál nt József képviselő és Páll György országos főtitkár szóltak hozzá. Nyíró József tagozati elnök zárószavaiban mondott köszönetét Padányi képviselőnek értékes előadásáért.
