Ellenzék, 1942. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-19 / 14. szám

ELLEN £ HK

1942 I%

i'aok kül3gymini«*far, L*lr* Iréró

Şârtffy Ddncot földmüveilfoügvi min »sler Ai duóki «.sataluul ultra, mcjg Zsindely fVrmc nunuiil'rvlnok.-*rfU államtitkár,

itlnr\'ht !>, ~SÖ, ». Erdélyi k*jrt ügyvt .< U< a'olutikr. /v<>'• tialnin .!•>'. Pf s/ckely Lddi alednök dr. Miliő imrr képviselő, a

parlamenti emiport főtitkára, ISytru József, az Erdélyi Bárt kolowári tagozatának elnöke, valamint dr. Puli Gyói $yy sor,

Erdélyi Eárt orvjtagos főtitkára.

Felliiing/.ottak a Magyar Hisz.rkt‘gy ün nojn akkordjai, majd grot Teleki Béla tartotta meg megnyitó bőszedét;

tiról Teleki Bélái : „luJ'alt milyen ű ^leniéit ez a lejííveíel «1 Enints/^erelnök uriiBak'

Mal \ álnsztniány i ülésünk különös erőműn ncp s/ainmikra, mert körünkben üdvözölhetjük szeretett m niszterclnö- künket (boss antartö, lelkes éljenzés és tapst és kiiIlityin niszierimkel, Bár- tlocssy László önagyméltóságát (éljenzés), vaalamint bá. ó Bánífy Dániel föld uiüvelésiigyi miniszter urut < hosszas eljenzés és tapst, pártunk k vélő tag iát és Zsindely Ferenc államtitkár urat (ílie és és taps). i Pártom nevében a legmelegebben üdvözlöm őket. I

Tudjuk, milyen á'öíoZatot jelentett ez 4/ eljövetel ;i minisztereim k ur restére, tkl emberfeletti munkával vég7i országunk irányítását, 'l'ud.iuk, hogy jó| is merj helyzetünket, hogy alkalma rail vzemélvesen meggyőződni a kérdésekről, láthatja életünket és vágya nkat, munkánkat és törekvéseinket, amelyekről beszélni szeretnénk. Látta ennek a*1 útnak nagy jelentőségét, mert látogatását nem ünnepségekkel kívánta kitölteni, hárem kp-'» etUn kapcsolatot Ae:C- ''Stt minet s7 élesebb rétegekké1. {irtunk intézők» zottsága tulajdonképpen ezt a széles réteget, Erdély gyökerét jelenti (Úgy \an! l’gv ran!), ahol valamennyi vidékünk és néprétegiink képviselve van az egész felszabadított Lfszak-Erdély magayarságától (Ugv v an! Úgy van!).

>fÁ iomegek mFa Jrg vt! ígotait iáilcll îi ntstjvar fiivalásái

Pártunk célia a magyar egység megóvása a felszabadított területen. (Úgy van! Taps.) A felszabad tolt magyarság ösztönösen megérezte, hogy a 2? évi rombolás jóvátételére szükséges építő ltunkat csak összefogással, egvntás mellett és nem egymás ellen harcolva végezhetjük el. Lehet, hogy a kisebbségi . let távolról nézve nem mutatott tökéletesen egységes képet. Alert •i felszínen néha személyi ellentétek is mutatkoztak. De ni , akik itt éltünk, tudjuk, hogy a vezetők taktikai megítélésének különbsége ellenére is a tömegek mindig világosan látták a nu gyrr nemzet hivatását.

»Úgy van! Úgy van!) A vezető személyekben történi változások ellenére is a tömeg következetesen és híven kitartott * magyar esz mén vek mellett minden politikai változáson keresztül. »Igaz, úgy van!) .4 kormányzat a? erdélyi Átépítést csakis Erdély magyarságával együttesen vége2heti el. (Igaz, úgy van!) Éppen ezért a kormánnyal legszorosabb egvi itt működésben akaróik elvégezni a munkát.

foggal remé-em, hogy a kormány továbbra is megértést tanúsít, ami lehetővé teszi 3 kisebbségi életből átmentett társadalmi értékeink tovább=. fejlesztését. i

A kormány tagjainál mindig a legnagyobb seg tő szándékot tapasztaltuk kérdéseink iránt, különösen Bárdossv László minis terelnök ur személye (kitörő éljenzés) a legnagyobb biztosíték erre. Benne látjuk felejthetetlen miniszter elnökünk, néhai Teleki Pál gróf utódját, aki Erdély tekintetében vállalja politika" hagyatékát.

ss&z egţsi maţjyattâgoi iui® makrai ítéli©m’*

fc,ppen ezért arra kell kérnem őt. hogy a kisebbségi életben megtanult közéleti egyszerűség és közvetlenség továbbra !s megmaradjon. Amint már söb-bszÖT hangsúlyoztam, nem vagyunk haráta a címekben megnyilvánuló különös kitüntetéseknek.

Hă az érdemeket juta1 ma* a ók, az egész magyarságot jut a! mázni kellene. ».Éljenzés) Mert ez a nép 22 éven keresztül viselte az erőszak terhét. Erdély népe különös örömmel vesz?, ha Ä'z állami élet egyes szervei szorosabb kapcsolatba kerüllek a vezetett tömegekkel. Igen sok jó szándék keresi és találja meg a megvalósulás lehetőségét.

r,4 favitás <az egéss ©ff* %egts*»^

A t'sztviselői karnak súlyos felelősségérzettel kelt kezelnie az országos kérdéseket. Ez a lelkiismereti felelós- ságézwet. sokkal h&tékw^v&bh biztosi léik un k a magyar közélet tisztaságára és a kormányzati elgondolások végrehajtására, a fejlődés utjának követérére, mint akármilyen büntetőjogi felelősség I volna.

V helyzetnek ilyen megvilágítása talán némileg eltér a szokásos ünnep beszédekétől, ile ép tudom, hogy a miniszterelnök ur inkább azért jött hozzánk, hogy az állam) be rendez kedésünkkel I kapcsolatos é-s*leleteinket és elgondolásainkat meghallgassa mert a javítás nemcsak nekünk, hanem az egész országnak basznál (nagy taps,). Ez ad bátorságot nekem a helyzet őszinte feltárására. Erdély újjáépítése megkívánja, hogy néhány alapvető kérdést egy pillanatra se téves- ük szem elöl. A kormányzat tisztán látja a helyzetet de bizonyos részletek megv tágításával én is használhatok. ,

Irt) ily i*Jr>»ree5í íí-rdéseí

Első kérdés a magvar elemnek minden áron való megerősítése (hosszas éljenzés és taps).

Mikor a bécsi döntéssel felszabadul*

I tunk, a magyar allani bizonyos kötelezettségeket vállalt. Ismerjük azokat és ' természetesnek tartjuk a tiszteletben tartásukat. A magyar«ág erősítésével nem gondolunk mások joga nak csorbítására. Ez a kormány szándékaival is teljesen egyezik, hiszen a miniszterelnök ur is hvaiko7ott el s<js*ülö|tségi jogunkra. Ezt az elsőbbségi logot akarjuk megvalósítani az itt élő magyarság részére (éljenzés). i

Egyházaink helyzete

Második kérdés az egy háiTak és az ezzel összefüggő iskolák helyzetének rendezése. Féltő szeretettel aggodalom-- mai óvtuk és nagy áldozatokkal s került átmentenünk a 2? éves megszálláson.. Bizalommal cárjuk, hogy ezek fej* kiütésének kérdésében teljes megértéssel és támogatással találkozzunk. Ki kell emelnünk a lelkészek iigvét. akik a kisebbségi időkben a magyarság élharcosai, a falu vezető voltak. Az ők józan magvar ítélete és majdnem kizárólagos felelőssége mentette meg anyagiakban és erkölcsiekben, ami még menthető colt.

A lelkészek ké:Jése két részből áll. Ege ik aneag vonatkozású. Ez már a rendezés állapotában van s meggyőződésein szerint a legrövidebb idő alatt be is feie'flidik. Ez a kérdés kél oldal- ról ítélhető meg. Mert bzony az anyagiak igen nagy befolyással voltak és I vannak a lelkészek egvházkormánvzati : és erkocsi vezetői feladatainak köteles- ség57’erii telies tésére. Másrészről pedig éppen ez késztet arra, hogv többségi államba kerülvén, anyagilag is megalapozzuk hivatásuknak fokozottabb telje- j sitését.

A lelkészek társadalmi helyzetének megítélésekor tudnunk kell. hogy a lelkész a k’sebbségi időkben a falu társadalmi vezetője volt. Segítsége nem igen ! akadi, mert hiszen a hivatalnokok idegenek voltak.

A rend helyreállta után, mikor a magyar állam ’smét berendezkedett, a Hi=

I vatalnokok nem igen ismerték s így nem is méltányolhatták kellőképpen a kisebbség? sorsban vezető szerepet játszott lelkészek msgvar helytállását, népünk érdekében végzett munkáját. De

a lelkésznek ismét knmoíy tek’rtfélv- I Jiek kelt lennie â faluban s a kfjZigaZ- I gatásn*>k tekintette! kel/ iennie arra

a döntő befolyásra, amelyet a leiké*

I sz- ferr eddigi erőfeszítései, áldozatos I munkája é< a jövőre tekinti) feladatai I révért a népre gyakorol, ,

V£97igez*»8t£9i lí£r«f£$elc

Harmadik az igazgatási és közigazgatási kérdések csoportja. Valósz niileg —rrirnn»-TirirTTTT« -mMiTmnr

I EDlSOR-mczaő,

«r orstiirlá« kö'pontjétól v»ló távol»»gunk miatt cv/.rcvehetöeu imhcikeisiiek találjuk az igazgatást. Sutijuk, hogy min lehet mindenben decentralizálni.

Viszont egye« kérdések » hely sr néti gyorsabban t- a helyzet i* morét ében méltányosabban elint«**'In-lök. Kérnünk kell a kormányzatot, hogy űllundóaii foglalkozzék i,. «izgatásunk gyorsításának gondolatával.

Iwdélyi nidiiiYuz iníé^inényeínL;

(iazdasági Intézinénye'iikre térve, ismét szemlét kell tartanunk a' Erdélyi Magyar (iazdasági Egylet, a Hitelező vetkezetek és a Hangya Szövetkezetek fölött. A magyarság a kisebbségi sorsban ezekbe az 'nt érmé nyékbe meneküli. Magyar gazdasági értékeket és magyar öntudatot menthettünk át bennük (éljenzés, úgy van!). Ezeknek az intézményeknek fenntartása továbbra ! is sz c iigyiik. Nem regional izmust je- j lentenek, mert az egysége: magyar j gondolatot szolgálják. Igazi értékek,

n. -rí társadnlm fejlődés utlán jöttek : létre, társadalmi erők dolgoznak ben- I niik mi is. Az öntevékeny magyar tár- j sada lom munkája egész terjedelmében kibontakozhat bennük. A szakminisztériumokban tel ies megérté'"Te talál tunk ezeknek az intézményeknek fenntartása kérdésében. Azért kellett eml - test tennem róluk, mert néha ugv érezzük mintha volnának olyanok is, akik nehezen ismerik el az erdélyi magyar társadalom m<'«-alkotta intézménye nek lét jógáit Kérjük a kormán vt hogv továbbra is megértéssel és szeretette! örköd iék a nekünk ennyire értékes intézményeink fölött.

„FrJéTy sza?

vzáiíi élífirn nernteÜ

alapon áll‘

A mukáskérdésben már említettem, hegy elnyomatásunk egyetlen eredményét abban a k egyenlített magvar társadalomban látom, amelyet éppen n megszállás következményei hoztak létre. A munkásság ügyét fontos kérdésnek tartjuk (ugv van! úgy van!). Különösen azért, meri a megszállás idején egv résziik letévedt a nem?eti é!&t alapjairól. A felszabadulás ötömé azonban bennük is felébresztette a magvar nemzeti tudatot és önérzetet. Érd élv munkássága ma már — merem á^itani — száz százalékban nemzeti alapon &H. (Hosszas éljenzés és taps.) A munkásság magyar öntudatának fejlődés«; végett szükséges a legalaposabban foglalkozni az ők társadalmi kérdéseivel és a termelés rendiében betöltött szerepük méltánylásával. E7ért kértük elsősorban a mim kákám arák és olyan munka- feliigcelőségek megszervezését a felszabadított területen, amelvek kellő hatáskörre képvisel k a munkásság érdekeit. És konkrét joguk van beavatkozni munkaviszonyukba. Örömmel jelenteni a tisztelt íntézőb zottságnak, hogy a kereskedelem és iparügyi miniszter nemcsak elhatározta a kért 'ntézmé*» nyék megszervezését, de a munka már folyamatban van.

A mezőgazdaság, ipar és kereskedelem terén különös intézkedéseket cárunk. Nem túlozunk és nem sürgetünk. Tudjuk, hogy a szakminiszterek mindent megtesznek. De 22 év mulasztását, sőt kártevését kell ióvátennünk. bogy a szerencsésebb csonkaország mezőgazda- sági. jpari és kereskedelmi színvonalát elérjük.

A közlekedés viszonyainak rendezésére semmi költség sem lehet sok, mert a közlekedést olyan élettérnek tekintjük, mely összeköt1 a magyart a magyarra! és táplália a magyar néptesíet. Egyik közlekedési vora'unk már épülőben van. >» rémé* hét fii eq ez év folyamán átadjuk rendeltetésének, f)e hangi. Sulvozont. hogy r.zónnal hozzá kelf kéz. (fenünk a Csíkszereda—Széke1 vurfvar* hely közötti vonr.i építéséhez, (Hosszas éljenzés.) Ezáltal az egyik íegmagya- rabb megyén segítünk, amely ma ki van zárva a forgalomból. |

4íféiií»yi Léidé sete

Végül meg kell említenem az adóügyeket. Amikor még csak a felszabad dudás reménye lángolt bennünk, fogadalmat tettünk, hogy felszabadulásunk után minden közterhet áldozatosan elTe.efon 3Î60.

á CT I

Borbuib féle

Fieltttenezö

uj vezetés alatt

Hide % meleg ételek, men's rendi zer

Leg óbb italokról j.0! d fkod k az uj vendéglős

Szi?agg* Sincs

Kflmálalja-utca és. Erzséfcet-ut sarob.

Telefon: 37—73

wiit^AwriTrnittiMii it> t itíiv TyuTínrriiíf»' r' id

viselünk. A fogadalmak egyrészt? fel:■ dós be ment, de vannak vidékek, ahol különösen a falusi tömegek és I semberek magsabb nemzeti tudattal viselik ng anyagi áldozatok terhét. Szívesen fi xet'K ,?z adót, mert tudjak, hogy ma■ fiunknak fizetünk. Ennek ellenére rá *cll mutatnom arra a körülményrer hogy az egy-kót szobás kis házak adó 7ást rendszerén szükséges volna va.! tozt&tni. Nem lehetne-e foglalkozni c zal a tervvel, hogy a' ilyen ks házak köttlségvetési tétele megszűnjék vagy jelképessé váljék? (Éljenzés, taps.)

A másik, arrr ezer a téren érint, a jövedelemadó kérdése. A földadó rügzi tett, néni is súlyos. Fölc-g a jövedelem adó lehet terhes. Ati nem könyvvezetés alapián adózunk, hanem bizonyos kialakult formák szerint. Ez attól fiigy. hogy holdanként 20, 40, vagy 60 pengő jövedelmet vesznek e fel. Az ez- évi termés gyengesége fokozta ennek nz adónemnek a súlyát. Azt hiszem, egy kissé lehetne könnyíteni rajta.

Egész társadalmunk nevében hangsúlyozni szeretném, hogy az adó lére ege nem az. hogy kicsi legyen, hanem ho^y a jövedelem nagy leg ven. (Ugv van! ügy van!) Sz’vesen fizetünk adót, csak legyen, ami után.

Siívveí-féíelLet (ámt»§a(jal a hnlfi^íÜkái

Szándékosan Hagytam utoljára Erdély legsúlyosabb érzéseinek tolmácsolását. Mindnyájunk gondolatának adok kifejezést, mikor a't mondom, hogy a felszabadult fiszak-Erdcly magayar- sáya teljes lélekkel küh/Qyminiszterünk kid politikája mellet, á!f.

(Úgy van! Úgy van! Éljenzés.) Meg vagyunk győződve a»rról, hogy ez az ut amelyen országunkat vezet k, a nemzeti érdekek útja. Az őszinte barátság &zp*-. ros kapcsolatai fűzik országunkat a nagy német birodalomhoz és a baráti Olaszországhoz. (Éljenzés!) Erős li ftei hisszük hogy a külügyminiszter ur áL lamférfiui bölcsessége már megiftfálta a? utat, amelyen haladva a háború dia** dalmas befejezése után hazánk történelmi múltjához és jövőbeli szerepéhez méltóképpen helyezkedik e! az uj Európa rendiében. (Éljen! Élien’)

Mélységes hálával köszönöm ü mű niszterelnök urnák (éljenzés), hoge' af° kaimat adott helyzetünk őszinte feltárására. Azzal fejezem be: Isten hozta s miniszterelnök urat körünkbe. (Hosszan.- tartó éljenzés!)

Ügyvédeknek né külözhetetlen!

Tösi'¥'énybesési

sseb^aplö aas 1342.

Az összes fontos tudnivalókkal és kitűnő Í32~ táridönapiós beosztással. Ára 2.40 pengő az ELLENZÉK KÖNYVESBOLTJÁBAN Kolozsvár. Mátyás k rálytér 9. Vidékre 2.70 pengő beküldése ellenében &2áí ltjuk.

Folyó hó 19™-22-ig a film« gyártás jubileumi filmje i

A szerelem varázsa

(Hóik woodi Cavaleada)

Főszerepekben: Alice Faye, Don Ameuhe, Buster Keaton és Al Irlson. Előadások kezdete 3, 5, 7,10 és 9,10 órakor. Magyar-német viiághiradók* Számozott helyek.