Ellenzék, 1942. január (63. évfolyam, 1-25. szám)
1942-01-17 / 13. szám
m I iÄ íű li u ««MWMMM «MMÎMNlttNÎM ,/94'J j/atu,*.; * '-. HI» vtlobin 'k ed velit. u .müvet'' o jáCti-ó *«maia.<ţci i‘ 4 i'«Ii a \ ti , lu»fţy van e «KU •-.•îU.’y.v.». .i.ls-i'irs ■• a inül'.í.dvclő i:?ii«j.iii-^nB va*v sei-'. ^ darul» kedveiéit: măr. oumafp ' >3mu •• T.iinf'iy. Ji mülu'JvrU» Kt •c.% trnylefr kedvelik a inasuk vsias/tntii; .Is:j*i»ok»t, krtsi f;.\ ic n. Ilis2 urne? kényMerv v.ö kijriiluiéuy uiösötlilk, nem voctî anyagi .:•• » ökí't if u: epyéni fe ’lőréé- -s efhk ritkái''.' rs'telbfu fordul > lő. A. műkedvelők. \ wllalkoyasa asoobna mégsem szolgálja t»« «*:; UA egvéui önpNvt'.vürköiItct» st íulán *gy 1- du h ittak, c. a. öncélú szórak j/tatá» jer i-o.eihette a uiapyar műkedvelő társaságokat s .» kezdet kezdetén, do ieuyt'gev jeleutésvál* foiásoa «.ént át maga a íaó is éti iun ugyan i-.it a .< .«repet töltik Le. amit ea4«ji;tszásuuk ,S5»korái>au au. első ttiué- :csapat«k valla ialz. iNe.-oi veletleü, hogy a műkedvelő tárt-ásások ... xteiuzeíúégi vitléliOKrn működtek c;; mükod* lkjE le gmk a (> h. Kisrt-öbpófti életiiuk ala*t ka Axralűi »xeiupoirtból kűlönö.-i hgyrleinreméltó Uevekrayaeţet fejteitek lb. A nyelv véde tnr it>en indított tucktue nemzeti magtlartás ív Alkiiizés hívta életre sűrű egymás«táa a le*- iküíönhcaöbh egyesületek í.'iiikeuvelő eleaţi?.* s*aít. Váro«okb*n éo falvakon a jetékenycéu kvűéunények előretolt anyagi erurkei mellett, közönségben soha nem homályodult el ku* ütók a tudati:, hogy nemzeti tett és kötelesség a Színpadon a tiszta magvar beszéd é te- tiáser a faji é* nemzeti öntudat lelki rugója írso^gzita nemcsak a színpadok dilettáns izf itepleit. de rnagá. a közönséwt is ez hozta •S» az előadások megtekintésére. Látszólag hu es az állapot megszűnt és a mű kedve éae. 0's öcgyönvorködtetA hozza össze a miiként velő ‘táraaeságokat. valójában azerkau nmt' •«•ien, a legkisebb műkedvelő csupor* meg vat: győződve arról, hogy munkájt kulturá is szempontokból nézve értékes és kötelesség. É» ha eíaposai/ megvizsgáljuk a dolgokat, ts?rc az evedménvre jutunk, hogy c miikea- velűk meggyőz ődé.&e ige» gyakran he yet. ;03crt a kifejtett »unkájuk valóban «rtékíJ .eredményt mutat kulturális éleliiiikben. Tiv ihat k vánaio- a műkedvelő társaságok inten* üivebb működése s mnköaésn lehetőségüknek '«éinden tekiu'etben való támogatása .4 városi ember könnyén ta ál Szórakozást vjQügának. Könnyebb vagy nehezebb ía}«uívok* ban válogathat. Ha anyagi lehet Sarge megvan. mindent eíéíhet: mozi. sgmhár. bani trerseay. estélvek, matinék, könyvtárak, ka »linók, társaskörök. Ha polgári kényelme neo engedi k'mozdulni űítbonró, kinyithatja a rádiót s végigfuthat Európa, vagv az egész világ rádióállomásain, hogy kedvére s'a’fé *rv- rskoaást keresető maewuak. 15». mit csinálja- ßsk a kisvárosok, a vidék, a faivak lakói. i^g több heyeu. kisvárosokr*an -- gv l etérj fcét" ::»er van mpzíe'őadd«. Ka m'íyen filmek ke íiiinek vetítésre Eev évben egys/or vetődik •be vándor színtársulat. Es megSfcrt. miiyr-: előadásokat nvujtraak? Hangverse^vekről. íciá Htásokról. komoly estély ekről termé<o:e- tesezi saó sem íeinet. Mi következik ebbe.!' -Csendes közömbössé*, átmos nemtörődömség minden szép és igszi érték ’ránt. Egyedül « ikáFtyalapok kerülnek sűrű forgatásra o a polgári vendéglők fehér ssrrtsţ’s melleit ^poliís" Káról“ folvtatnak felelőben vitákat. A falvakban még sivárabb a helyzet. Áiiogv beköszönt a té! s vége a komolyabb «.unka* »ak, házakba húzódnak aa emberek b saar mindjárt unottan várják az olvadást, a ta- •vasEt.  raegffcszatett munka után szinte ké* söveluieílen & hirtelen leállás. Korán estete* dik, korán ke’! lámnát oltan-. nierí tvíncs h&í ®9 mne9 mivel eV ölteni a hosszú estéket. A fonók, fejtek, tollntépők lassan kezdenek taépteíeredni. ídíl ikus jellegaket kezdik el- vesziteai. A mesék haldokolnak a népdalok taémulnak. Uj slágerek kelnek a íányok aj- &án. várost nagyságák flörtjéről, a nagyságos «rról és az .,nrfi?ó!“ folyik a- beszéd Ä fér- S-ak sem tartják magukhoz naé'tónak a fonó* !ba járni Világháború után és világháborúban 'élünk. Mindenki világot 'árt. sokai hallott, látott s m>i igyekszik másoknak is tudtára adni. De hol jöjjenek össze? Egyet'en talál* kozóhely van legtöbb fsűöbcn: a koreßm«. Ha pedig akad egy egy derék. Vikes tsnitó vagy ;3ap a faluban, ké“sétnveeaefcnen tördeö a ke* aét egy darab ideig, láng&\ próbája megfog- fi? ia í-e8,keket, de •tegltöbb‘',zör fydyefáí“sd g be^^yugszfk a biinöß1, hazug ..turáni“ tunyg- 3ávun.kba g folyhat a pálinka a íkcrcsma aas- íaí'ám. Szerencsére kedvezőbb képű Wvtíkksl is dáSálkozunk. Egy-keí ve^ístő esnbsren mnß'ic, ,[tápon, tamtón, vagy fajtájával sse-mbfön f>e* íeiő'»S'éget érző íahy-i ember-an,, bogy m'ú'y«n ti fr-ií-u képe. Ha v-i'aki össse tudja. gyüjtent, Spitő-aWrat 'zo11 gála fába tudja áilitaffli a fö- laiegGf s §c?!ki, >?ú'iyagj áldozatok árán is kő's jcáadata •wlje'J'tó'éro, h romokon k könnyen toidré mee jstz élet. Bizonyítékok erre a ki- cehosésri olfttünf-ben h: ö* <i d«k ozásból ípüH: bfcoóák, temp§ornok.. kultwrházak. A snégmozduft szívek. ?» felébredt kötelesség* ßraei könnyön tud kövekből otthont dőltem a raeiUesaaek, S ka már: saeg*»*sa az otskosr.. ® aicllom »1 .« urjleiu upvloi .-Arrctnck «äzb jji | mi. Feladatot kell kitűzni előbb azután fej | hűlik a tábor ti cél mögé. Virág-/.«# termelő étt fogyasztó t RÖ'ietkew'tc íik, .y#it#uí««kál végző VultiirhataiitL. ntdnak ké ■ « glu‘\onb.it. (Uu példákat erre is. ép mii ve lé«i kérdébcinkuek c^oév/ nora vár .ncgolőá'ra: népkönyvtárak váiuiork öuyvtto* rak, népfőiskolák, dalárdák, iakolapótló téli tBnfíJyamfvk. műkedvelő előadások »tb. A he* lyea é#t egyeiemos azempontu módozatokon fog eldőlni, hogy eredményesei! hozzá lehet-e kezdeni a népművelési munkához, vagy hiába való minden próbálkozás. EUösorban tehát falvaink jelen «:gi népművelési k»/.empnutból vizívgúlt lehetőségeit) keli «câ»niita«,ba venui. Másodsorban pedig magának u\: egyetemoa népművelési munka beiuiiitáoánuic e lelioiősé* p.eit. A reudelRezéare álló anyag és wollem1 töke fo»rja ineghatároani nemcsak a meglevő nép’ ku iura íejleaztését. méíyitéaét. de annak .•megmaradását is. A népművelési kénteuc^vporíok közű caak ja oaükedvelő szinjátsr.áfííal kívánunk röviden foglalkozni f-nuek a cikknek a keretében. El* vile.g megá lapodtimk aíwban, ho«gy fiSksiţet I és kívánatos a műkedvelő rx njátzás fe.jicí3- I tése. A gyakorlati keresztülvitele aíonlaan uu* I ív«» nehézRíseklve ütközik és kcnsoiy aggJ* ! dalmakat támaszt. Ahhoit, hopo az időnként 1 bzórványosan mutatkozó műkedvelő előadá* 1 .-ok komolv népművelési megnyilatkozások le- j hessenek és nevelői- hatást érhessenek el, fel* I tétlenül szükségei: az. hogy egységes iránvitáa ! érvényesüljön az előadásra k®rii u aarabok I loegvájöíztusában. Ha figyelemmel kísérjük a J v déki városok és falvak műkedvelő gardáinak I előadásait, elképesztő eredményhez jutunk. ’ Minden vá'cgatás nélkül a legkülönbözőbb ; rendű é«- rangú írók darabjai k«'fülnek ölő* i adást Nemesek s városi műkedvelők, tie u ‘.íujS. cácpoatok is O’v.vu darabokat válasza I nak, amelyeknek témája, szelleme, t«rt»lma ; -Drót áll c kisvárosi vagy a népi közönség í fi>tidoLkásító] és Kzóraltoíst.'.'to lelki tényc- I sót'.Gl. Miért torién‘t r. a 1 -.bás vá anztás' Mert nem tudnak tájékoz ülni c tit liked velő ! netnpadi irodalmu terén, vagy nem áll u ! jukbau arra való darabot szerezni a müked* er|gv. részére. Leggyo*irab^&c - régi ^zintáa'. Elet darabjaira esik a választás, mert -/■: j m nden uiaágtozsdében megkapják aránylag oiesóa. antikvar pé dáuvait fillérekért. Nem bővelkedünk tuHágosaii műkedvelői I irodalomban. Éppen ez# rí sürgő én *Nsf- kell á Utáni és el keil juttat«, a rr.ükcdv'dö ’.ar j sasi gokhoz a’-.oknak az irotóíf.i triél;i: dara- | bóknak a jegyzékét, .unelye.k műkedvelő t-zii: j padr ■. . . jepyxék hál i«■ i>ia nem nice. Az EM>vE fciada.a vclna hc-pv j egv ösezeáilitanuó jegyzék mapcáb'« fog aii» j darabjait, népjátékait központi *.r« fiája-; ke* , resztül olvdttas-a rz igénylő műk#dvelo 'ai's- ; sápokhoz. En nemcsak ez volna 2 szerepe, ha' nem az is. hogy ellenőrizze és irányítsa 3 mii* \ X kedvelő -'zinjátscaE munkáját. Egy czakc:nl»er munkája kevés, d«s eţalább ennyi mir:den képpen :</.iiksége8 volna ahhoz, hogy uz EMKE k“ri-te'c belül az erdélyi snzgyar műkedvelő síinjátexis ügyeit kezében tartva ntézze b •«»int a CMK.E közmű«v-lődéai (osztályának et- íeaőric • irst y-tó e/ervc. a műkedvelő társa- búgok muB-kaját kemo y és népnevelési szent* pontból kivánato-» módon előaegitse. Tcrmé* szelesen u.s«. volna a feladat vú.-ofcokcn és :alvakol. E..Kákán vidékek szerint szintén *itozhat--',k 2 tenmvalók. Az I.MKE kulturá li jZskufWlB yrnak szoros együ'»TOükcdér'- kellene 1-..ntárténia az euyháxakka-. Közit.* domáaw, hogy falvai:ou. sót városf-kon .*• leg* több helyen az egyház embere:: papok tani* '.nk úJlznak s rnükeuvelók é én. Az előadások .ajv ri tze éppen 27 egyházak keic'oii: belül Öriéanek s így az egységes felső irányítás vöm.ven iuegcldhalé. ka nur »z t MtvE •:» 22 egyházak vezetébégci előzetesen megc -íár.ra’ jutott. Az pedig, hogy: a jövőben a mii* kedvelő tz;«.jítszás :»z egyeteme» \ épuiüvelési liturka kc-:nc-l*> 1c-::\ező jívc válik*e r agy sem;, az eeysóg kialakításún fo^: cUIöln:. az élet együtt jár a harccal, fejlődésével fejlődik a harc s a mindenkori viták miiidenkori ..ultima ratio“-ja, a hás.*cra, Hosszú és véres ut vezet a puszta ököllel, doronggal küzdő ősember párviadalát ói a mai totális háborúig, araeíy ióbbezer kilométeres arc vonalak emberigénye mellett as ot t hon m ar ad ó kr a is felelősséget ér feladatot ró. ® ® ® Krisztus «iot i. as V. században az „óriási“ jelzővel illették Xerxte király állítólag többszázezer főnyi hadseregét. Attila seregét a feljegyzések félmillió emberre becsülik. Hóma IOO ezer tengerészből és 40 ezer katonából álló ba#d-erővel ren- delkeaett az első pun háború idején (Kr. e. 258-ban), s Hasmibaí is 200 ezernél sokkalta kisebb haderővel kezdte a második pun háborút. A történefirók 700 ezer emberre becsülik Bzsimgfe-lítiáa világot ijesztő hadseregét, TÖMÖE HAÖÁS1 IV. Héla királyunk 1241-ben a Mohi-pusztán 65 ezer főnyi hadsereg élén ütközött meg ugyanilyen létszámú mongol haderővel. Mátyás ÚTJA király 1463-ban mintegy 100 ezer főnyi haddal indult a, török eUem 1328-ban, a gyászos végű mohácsi csatában a török létszáma 70 ezer fő lehetett. A török hadsereg -szorosan vett állománya az 1663. évi hadjáratban 85 ezerre, az íHS3-ban kezdődött nagy háborúban ITÖ ezer főre tehető. A nem harcolók száma akkoriban a harcosoknak általában k ét-haro-mszor-osa vol t. CSÁSZÁB1 SKBS6EK A 18. századig általában a zsoldos rendszer volt . uralkodó s ennek költséges volta eleve határt szabott a seregek nagyságának. így pi- iioO-ben a császári sereg: álig' 24 ezer embert számláit — közte 4.508 magyart; ugyanez a sereg a SísemM» évés ’târ&k hátexosu -(1592—1606) idején 17.500 harcosból állt. A fear» Híisacéves feábonsi (1618—<1648) a esá- siíéri -sereg 25 ezer katonával kezdte, Wallenstein 1629-ig 150 ezerre növelte a létszámot, ez azonban halála után ismét 60 ezerre csökkent. Béetí lífclmesáíésécéi, 1683-ban mindössze 87 ezer főnvi keresztény hadsereg aratott diadalt a íöö ezer török felett. •!L József császár 1771-ben bevezetett összeiró-ren-dszere volt az első lépés az emberanyag fokozott igénybevétele felé. Ez tette lehetővé. hogy a császár a török ellen már 245 e^*r főnyi sereggel kezdte meg1 as ITS©—80. évi hadjáratot: BTAFÖLEÖN HÁ30R1H A francia sereg létszáma a l\mm idején meg'leheődse.n ingadozol... de mindenképpen felülmúlta az előző háborúk seregeik 1792-ben 215 ezer, 1796-ban 154 ezer, í şOO-bau 206 ezer, 1806-beai 270 ezer. 7 H(Á>-híu.i *285 ezer, 1809-ben 317 ezen •vatona harcolt a különböző csatatereken a francia zászló dicsőségéért. y 812-ben INapoieon 442 ezer főnyi sereggel vorrnit Moszkva eljeai; az orosz sereg ennek a fele, 220 ezer fő ,oiL 18Í8 anriiisában Napoleon 205 ezer harcosa szállt szembe az egyesült porosz—orosz haderő 130 ezer katona A vak 1 yyanez é v augusziu Sanaa Napoleon az emberi artalék igéi ■ ítélés 0 ez< főre !^-*arnr«itolta hadseregét, ame-lv a kövei kérő esztendőben ismét ezer erőbe »-ve olvad;. A c.sászá'*’ 1815- brri 125 ezer ksmnaval kezdte meg ntorséi hadjáratát az angol—porosí- erők 219 főnyi serege eilen. SZABADSÁGHARC. di-rösegos magyar honvédsereg íét'száma a SEabaésáqharcönsa. 1849 juiius elején volt legnagyobb: i'7ö ezer emer. ^reie szemben az oszt- rák—orosz haderő 350 ezer katonája vonult fel. Vihar ©lőtt19. században a nagyobb sere» gek. megjeienését fokozott ember- anyag-igénybevátel alján az ál tál a- n-o-s védkö; eiozettség telte lehetővé. Ezt elsőnek Poroszország vezeti© he 1813-ban. Az Osztrák-Magyar Monarchia csak 1868-ban rendszeresítette. Hogy a honvédelmi emberanyag-gazdálkodás szempont jábói ez mit jelentett, legjobban bizony inja, az, hegy mig 1848 előtt 700 —806 ezer lakosú sorozókörzet alig tudta kieiégAeni egy gyalog- és egy huszárezred ujoncszükségletét, ugyanakkora lélekszámú körzet az áMalános védkötelezettség mellett fedezni tudta líaromszor annyi alakulat ha,- diáilományu kiegészítését és négyéves háborús veszteségét. Az általános védköíelezettség meiletc a hadseregek már Számottevő tartalékkal is rendelkeztek, ennek ellenére a 19. század második felének nagyobb háborúiban létszámuk általában nem haladta meg a pl. Napoleon egyes hadjárataiban részt- vett hadseregek arányát. Az emberanyag kihasználása — a népességhez viszonyítva — az első világháborút megelőző évtizedekben a legtöbb országban megtalálható általános védköteiezettség ellenére sem volt oly nagymérvű, mint napjainkban. A legújabb honvédelmi törvények ma már, •mondhatni, nemre és korra való tekintet nélkül hadkötelezettség, műnkaköteíezeitsée, vagy légvédelmi szolgálat kötelezettsége alakjában a hasa vádelmére ssólrdMűkedvelő színjátszás j irtai: SZABÓ LAJOS
