Ellenzék, 1942. január (63. évfolyam, 1-25. szám)
1942-01-17 / 13. szám
t/y y v®1 Sf y' Src1 fc? » íViiétien fölényébe ve jolt h to és igyekezik elérni swrt,-hogcy a könnyfeahivok vs, Egyesült-Államoknak obI a termelő íölé jjyét valóságos mitbosaként lerjosszék a egész világon. Jól tadjuk, hogy ChuTch.il Dünkirchen óla csak ebből a raitboszfcc él. . Mirtâ&iirik& SZSSD&Giil&líft&i m MA'ibmm Ezután egyes amerikai véleményekbo és nyilatkozatokból idéaeí't és nwgv’lá'gí tóttá azokat a nehézségeket^ amelyek « Egyesült-Államokban, mór a háború eist hónapjában, megmutatkoztak. E.úlsu;;-1• -le-ri — mondotta, — bogy a háborús idők c gazdaság,t élet áralakulásával és fokozódó korlátozásokkal járnak, amelyek a polgári életszínvonalat aláfizáfUtják. A Habomnak ezektől a köveíkeamcnyeilől az Egyesült-Államok corn .szabadulhat. Rooscveknek nemrégen hő óhajtása voit, Hogy az alumínium , gumi- és cink termelés, amely- | re az Egyesül t-AUampknak oly nagy szűk- | gége volt, kicsússzék az angolok kezéből. 1 TKcoscvelk óHajtő&a most beteljesedee. j A japán fegyverek birtokukba vették | ezeknek tí fontos nyersanyagoknak fórra- In sedt és a japán győzelmekkel a brit, mer j nopoh'umot végzetes csapás érte. Végül a birodafeni gazdasági miniszter ; 1 ! az uj Európában uralkodó gazdasági fel- ” ' fogás gondolatait ismertette és hangoztat* s ] ta a szociális kötelesség feltétíkn teljesi- 5 5 lésének szükségét. (MII.) Tízezer éret \ tölt el a gyermek ifjú éveiből az 'iskolában, j Évtizedes tapasztalatok az; mutatják, hogy a;; I iskola fárada'maÁ könnyen viseli eb széliéi».', j téren is gyors haladást Kiutat as Q'-Gmalttner? fogyasztó gyecmeko Az ; BERLIN. január 17. (MTí) A Német-Ma* ; syar Társaság meghívására Bér inheu tartóz* ; kodé Taanádi Nagy András, ke-pviselőháai ei" nők pénteken délelőtt látogatást í*'tt Xv'eiz* säck&r külügyi államtitkárná', Schwerin von Krcssigk pérazügjymraiszierrié? és Zsehißtech kíAltuszmiraiszteri állam.tikárnál, i Dében Goring Hermann birodalmi tábor* j nagy, a német birodalmi gyűlés elnöke h her* íini repülők kásában SO terítékes viüásreg* gelit adott tiszteletére. A magasabb feladat miatt akadályozott tábornagy helyett Staues álíamtanáesos. a Jtirodalmi gyűlés ale nöke látta el a házigazda tisztéi és a vií ásreggeli során meleghangú felköszemtőhen üdvözölte vendégét. Tasnán« Nagy András hálás köszönetét mondott a Szívélyes iidvöz csért. Hangoztatta hogy a birodalmi gyűlés alelnökinek a szava5 nemcsak a két nemzet barátságát tükrözik via-sza, haaem a bojtársiasság érzését ís, <am&bőeégeoén nyújtja zzi «? erű iöbbltötö, — re az iskolás gyermekeknek fokozott őzéiv é ge van. 1—2 csésze OvGmúitíac reggelire, uzsonnára, novei a gyermek erejét, bizícsntja égés;; séges fejlődését és képessé teszi arra. hogy a legnehezebb feladatokkal is könnyen birkózzék meg. Ize zamatos, a legkényesebb -vermek •? szívesen issza. Óvóinál tine a aus lăriiaca. Napi b&szsslaía esők fii'éreő:» kerül, «£, *45; Amikor a magyar aliicímáisyrcí elmélko* dünk és annak jövőjével fcela kozunk, akkor is ezt a két szempontot k<bü szem előtt tar tani. Nem mondhatjuk azt, hogy alkotmányunk minden egyes részletéhez, min. érinthetetlen szentséghez ragaszkodunk, viszont ii’Ha ne, ha olyan változtatásokat akarnánk tenni, amely alkotmányos felfogásunk ~ok évszázados szellemét érintené és a snelvcit. felfor * gatná. A mi alkotmányunk történelmi* aikGlmáuy, amely a jogfolytonosság talaján v-ő<t íeilő doit és mindenkor remi» kezelt a valódi ai° kotmány valamennyi kellékével. A nemzet akaratának megnyilvánulása nei” kül — a nemzetiéi megnyugtatóan —- a nem zetet érintő nagy dolgok nem történhettek •• jövőben is ahgha történhetnek. Bizonyos, hogy már ezer évvel ezcl i£, a honfoglalás végén és a verszerződesíién hang rik a nagy elv. ..semmit ró'unk, — nélkü* lünk4". amely elv azután mist a* nemzet Ön rendelkezési jogának az elve, mint a nemzeti, szabadság elve, vörös főimként hnzód’k végig nemzeti históriánkon. Megtartó erő veit száusuakra *tz a iéiel , tudjuk, de tudjuk art is. begy megnyílván« íásának. érvényesülésének tírzáim sok«7.oi bajt is okoztak. Az egyesek túlzóit szabaú' sága a közösség számára és Ha — különöst: válságos időben — nem volt központ erő, amely ezeknek a tu'zásoknak kártékony érvényesülését akadályozza, akker ezt a nemzetnek kellett —- olykor czörayec — aer szenvednie. Mégis meg tudtunk ál ni, meri tudtunk regenerálódni. Nem pusztultunk el. mert nem vénhedtiink meg. Ami igazi nemzeti éí »ék, azt megőriztük és megőrizzük a jövőre is. de nem hunyjuk be szemünket és nem zárjak He fülünket a mindenkori Ma ivük ségosségei előtt son-. Kapaszkodunk hagyó • mányaiükhöz, de íuiiut-k megniuim i\ Nem öregedtünk meg. mert kenősek <. oltunk «:< ■deákot levetni cs aizoka i»e»n?<r.!i lénvünk ben, vér rendszerünkben a gyökérSzálakig Ad szívni. A magyar aÍKcrmánv neme ck iő.í*-i:* kolmány Hanem hajlékony és• se idők törvényeihez simuló alkotmány is, a me ívni •ijsbb intézkedései a kivét vies fcataîou-.roi . kormánynak 5«rea széles jocki.rr adó ú jat;- törvények Ezért lehetsége' alkotmányi ren dünk pusztító megrá/kódtatások nélkül» fejlődése is :i nemzeti erők épségbeutartáca. ív egyik alapja nemzeti jövőnk uisHató Ígére d nek. ■ Elő idás . tá I i egyb gyűlt közöns«í káig üe.icpeíte £u e»ő?<ióí. Az előadásért iinét Bierb.imr. pioi-el;tov »nondott köizönetc;.. wl2i«lesi zenemű eioflyiMva <iaerc2beţ«t W ja dl. L v N d dü %ftSBtlLT.}\F’ ’ ' i»m-, SSóryás fetrá - .vt BÉRŰN, január 17. (DNB.) Fűnk *r. j gazdasági mi» ssster csütörtökön á gazda- | sági főiskolád előadást tartott „Az uj Eu- j répa gazdasági arculata“ ciniméi. Európa ( népei — mondotta — sorsdöntő forduld ‘ előtt állanak. A jövő gazdasági, arculatát j két lényeges szempont jellemzi: a közös- t ségi manka és a gazdasági szabadság. Âz { igazságos gazdasági, szabadság a nyers= b anyagnak és az élelmiszer alapok biztosi™. | Zásában rejlik. Európa jelenleg olyan zárt j gazdasági egység, amely minden polgári \ igényi ki tud elégíteni. Európa nyers- anyagterenelő közösség és a legfontosabb nyersanyagokat: a szenét, vasat és alom*- í aiamot tartalékolni tudja. Az élelmezés ' alapjai teljesen kielégU&ek. Ámai még hiányzik, azt a mostani háborúban., keleten biztosítani tudjuk, Ha ezenfelül a fekete földnek gazdag területét tervsze- ! risen használjak k‘ Európa élelmezésének szolgálatában, akkor Európa mindenesetre szilárd lesz minden válsággal és gazdasági zárlattal szemben. Európára az a feladat vér, hogy feltár ja as eddig elhanyagolt területeket. Az iparosodás, amely a vámvédelem halasára megindult, kétségtelenül folytatódni fog azzal a különbséggel, hogy minden âî= Iám azt ss ipari építi fel, amely megfe- j Sei terméozetés előfeUéteWnek és aesa j azt, amelyre nincs szüksége. „A »S/SífS SSiiáffá s gmscíssá^f mggQétmükMéP w®8$mián myugszik** Szólott a „nagy térségi44 kereskedőiéin- \ ről, amélvben az egyes államok közelii kereskedelmi forgalmat a devizaforrások, teljes Hizlrsitósa határozza meg. Ezután s fizetési forgalom és a valntapoKtika kérdéseire tért át. A gazdaságilag erős ál- [ Ismok feladata, hogy a leszámolási egyen- | legei kiégyenlstsék és a devizaforgalom- i ban mirtatkozó csucsegyenlegét mimlafHig | áthidalják, am'g az esetleges heraházások | tételei hozzávelőlegeeen ki egyenlítődnek, j Németország helyzete ezi lehetővé teszi. J • A valuta szilárd súlypontja a gazdaság’ | együttműködés vonalán nyugszik. Rámutatott arra. Hogy a Háború próbára i íészi a termelést, de a másik oldalon a \ háboríts szükséglet következtében emeí- < kedik a termelés és vele a pénzraormyi- S ség. Hangoztatta, hogy valamennyi állom- ! ban meg lehet ‘ártani a valuta szilárásá- * gát és állandóságéi. E tökinfcetben a .je- i lenleg folyó háborúban csaknem vaía- ; snenpv*. európai állam utánozta Németor- í ozág példáját különböző «ikerrel. Ha abban a helyzetben vagyunk —- > foiyíatta, áttérve különböző feladatok- j ra, — hogy óriási hadianyagot termpíhc- j lünk, törekednünk kell arra is, hogy bé- Î kés időkben is ór ási mennyiségű faria- . léhohfíl biztosítsunk azokból ez anyagok- í hói, amelyek az élet továbbvi'élét és a .; polgári életsspnvorval állandóságát jelen- ' tik. Az erre irányuló törekvést éppen a í háborús idők Határozzák rne-f, amelyek ] Öíunegtartoztafásra és takarékosságra la- j lenek. Ezt a feladatot nemcsak Német- j ország, hanem valamennyi europa’ állam | magáévá kell tegye. Ms GSüP&ssaS és iétr Szólott ezután az európai gazdasági közösség kér nagy feladatáról: az. európai élet és gazdasági tér biztosításéiról. Részletesen foglalkozott az ellenséges túr™ verés egyes álh. ásóival, amelyekkel szem™ hetdiitotfa (ízokai a kétségtelenül ellen- őrizhető adatokat, amelyekből kitűnik, hogy a tenselyha (dmah s a vele szövetséges államok gazdasági egyensúlya mind a. termetes, mind- a fogyasztás szempontjából szilárd és m in den tekintet ben kielégítő. A. háborús korlátozások ezekben «3 államokban, sokkal enyhébbek, min? bármely rod? ellenséges államban. Rámutatott arra, hogy az európai gondolattól távol álló bizonyos idegen el ősnek széles rétegei nagy előszeretettel tesznek össze- hasonüfást az Egyesült-Államok íernae». dési lehe?ö?éEe;i és az európai államok tel- jesi^nképessege között, Roosevelt — mondotta — azt Hiszi, hogy könnyűn félrevezet heb «zi a nemzeteit, amelynek valő- saggid síz anaenk^i erő Mészáros Szivstsigban, Kriza-utca 16. sz. $©íyé hó íB^én és a kövét.icéaiő ¥as-â3»iiâp ©Btéíö©^ te'neeal 4ea«astélyf rendezünk. Kérjük a husiparos urak és a nagyérdemű közön« Hagy F@F0.ift© seí támogatását 'vexemezem EöOEiyßESZi BUT086VÄÜ ß-T nAQOSVÄSÄDUE Appén Cíyiila gyáít= mmíaíerműiben Kolozsvár, Sseniegyház- «Ica 2, szám, — Telefonszám: 24—23. I 1.1 J I j IIII I ■ - ... —------------------------At iii Emémm §mssémági lelépi- léséről fartőt! előadási Fűnk ném&t gmzdmsam mifiiszfer Tamédy N&$£y Atidfús eíé&dhus& Bmvíinhm & iü«gyer M&fmány BM&íí&Méf&i lyei a mage «észéről igaz szívvel tirzonoz. A frázisok, hazugságok, fa.megoloások és Kényszerű megegyezés ideje — moadoita többek kozott — lejárt. Ma Európában csak bet-szérűik van létjogosultsága: igen, vagy aetru Vagy támogatunk egy irányzatot teljes ssv vünkből, vagy küzdünk ellene műiden erőnk" kel. Mi magyarok, teljes meggyőződével, félreérthetetlen igennel veszünk vészi az uj Európáért folyó gigászi küzdelemben .4 szabad tlépek uj Európájáért küzdünk, amely az igazságosságot és Cg érdekek kiegyenlítődését jelenti. Jelenti százmiüiö emberhez méltó sorsa*, tiszta, nemé* nemzeti kút túráiét. békés és gazdag fejlődését. Mi magyarok, büszkék vagyunk, hogy eb* ben a harcban rósztvehetünk és a hstr-lmaE baráti nemet nép uéialán küzdhetünk a kő* zcs cé'okért, 9PJÍ mmgf®? nihmménf iL*C IMI lik'i ‘U S.U,cASfe*l-d A tÁ&ilaik+l s-íHlíű-1'; cí-<Egyetem aulájában előadást tartott ..A Star ?yar alkotmány szelleme*' cimme!. Bierbaum egyetemi tanár, az egyetem prorektora üdvö* íölte Tasnádi Nagy Andrást és hangosiatta. logy benne a baráti magyar aép egy'k 'cg* kiválóbb férfiút üdvözli. Tasnádi Nagy András ezután megiartotta előadását-, amelyet a hallgatóság feszült *i- gyeleranie' kisért. Lehetetlen, hogy az u* Európa jogrendje aatásta:an maradna a nagy európai közösséget alkotó szabad népek beNő jpogrendjére. A jövő alakulását minden bizonnyal mindé* aűtt befolyásolni fogja ennek a nagy .közös* iégnek a esel eme. Kétségtelen azonban 22 is, fogy az egészséges életet élő fejlődés csak agy képzelhető el. ha egyes népek, ériékes sajátságaikat megőrizve, ezekre 37 értékes sajátságokra támaszkodva* illeszkednek be:6 j as európai közösségbe s ezeket fenntartva; * sót erősbit ve építik jövőjüket. j Nagyon kölesen mondotta Kreisler állam* • ötkár ur Budapesten tartott előadásában: í: ..Az európai közösségnek a jogrendje tehát j azokat az erőket ápolja, ame1 veken nyug- í szik: a népeken. Nem szabad, fogy ezt a I való világtól idegenül, egy homályos, valóság* I érzések uélkü-i, mesterségesen nivelálő. a ter ; mészetesen fejlődött legjobb erőkel mégsem* 1 STzisítö világpolgári gondodat javara aláássuk, í A népeknek a sajátosságait kei" orfani és I igyekezni kell fejleszteni, mert er a szemé- j íyisésiik tagja, a személyiség pedig az élet I tagja s Európának élő népekre van szüksége,5* I Benne van ebben a mega lapításban a fej- j Jődés szükségességének gondolata, de .benne f van az is, hogy.ennek a fejlődésnek nem sza- ] had. gépies uhíförnrzálódásuak lenni amely 1 megöli a népek le-ki egészségéi.
