Ellenzék, 1941. december (62. évfolyam, 275-298. szám)

1941-12-08 / 281. szám

BLILGNi ti K __6 ________ \.-nck mimlra kcnlr*ben, t.«ln Ksol .4». XU. .ul.xt untie, .tkik állítólag itt jr-.ik < 5.-.-Li'lvtó xlön t nln-lak « Horvivtr <if h< ly Szcktls udearh* A-i r«.suteonalotif 1 ü M . vl. « fel» -«v. .1 könyi Íróira t-n ki .■Juna lutru , akinek vi «/.out vifolnir kell btreló.-.-égct. mert a fel«;lóssoKrcvi*ná.i uem uia 1 xdltat el! Ismerjük a n uzvlni^.i kérdésben :x régi u< d- ‘rí. amit » románság alkalmarott: Mir Jen gorügkatolikuft es ^üröykelctit egyáré >iun toiiiuuniik vett, let.múlva art .< tényt, tiofiy a .-íékely ( •;» álluk között is vaunak tó' • ügkaKdtk.u:<>k. V ■*».•.ul elején a tusnád1 * Kié­kelj kongresszus mintegy harmincezer ßörösr iku" 'íékelvt mutatót* ki, ezek nem tűn­hettek el nyomtalanul. Akt rua ezzel a kér >le ud logjikoriL, erkölcsi nemzeti kót< leüége, hogy ha görögkatolikuhról ic a Sr> Ae'yföldön. jelezz« nyorubsu, hogy a székelv i.örogkatolkkusokról beszélée, va.fy a románok to, mert nemcsak a romáuüág veszi a görög katolikusokat külön megjelölés nélkül rúpián .vak hanem * tajéko/stlun magyarok is haj' nmosak erre a tévedésre. Még sulytxMtLbí to- •• i a he!) retet, hogy a görögkeleti KckoyeE »•sekély száma én »zétscórtaága következtében magyar görögkatoliku» egyházközség kezes Vít, míg egyesült román egyházközség uük «îen nagyobb tere.gység középpontjába« talál lató a saiirvanygondczás elvégzése miatt, ti huszonkétéses romáu megszállás jóvoltából. A Asékelyfold írásban és képben“ eţyaaertien, •aiodeu lelkiismeretfurdalás nélkiii ezekhev a «urnán ögyházkezségekhez csatolja a környék •étues széke-y fa’vait. nem számolva» azzal, aogy ax általa ..odatartozónak“ tett székely .aluk túlnyomó többségében ogyeílee. román óe még görogkatolikus sánca. \eaziink csak erre vonatkozólag néhány jusldát a sok közül. A szi>rti*zia székely Mtos- ■ugu Énlaka köznépről ezt írja könyvünk: „Az egyesült görögök a óözödutfűáust pfébániához (irtóznak .. “ Egyesült örökökről vagy romi* aokrói, száz évre vk»samenő:eg, mióta iri** Jb«&U emlékek tartják számon a falu lakossá' ,*t; senin sem tud Énlakán. Bősödről «einte.-. olvassuk: „Az egyesült görögök ß bösöduA falusi plébániához ts&toznak‘\ BözöiCn egyet- éré görög sincs, sem egy?*üiti sem netnegye- •sSíé, így nea tartozhatnak sehová, annál ke­vésbé vaa egyetlen romá'jx ie. Gagyra 1 kos.7' rank is megjegyzi, hogy v19î0-îx»u lakóinak zárna 650, mind magyarok s mégis egyesük ás ü&megyesult görögökről beszél: „a, e-gya* -4iU görögök a kereax-turi, 3 nemegyeoüii gc* rögök a ezecteizeébeti ogyházhoe tartoztak.** Ugyanígy, szóró ‘zzóra. Saentábrahámról, anc( Mater« egyetlen roman sincs.. H* föl is té' •élesztik, bogy az egyesült görögök székelyek voltak, de az ortodoxok aenuniesetre sem le­tetlek azok, tehet mik voltok <rs honnan szedi ■■őket a könyv, am kor egyébként helyesen rnegjjesyzL hogy a falu lakoaság,! 1910-bet: s?iad magya? .vert? ,*ü:S£2keiye££ögtt eiâtisk< Alid, hogy egyetlen faluban sem lesz emh • rést az áhala emlegetett egyesült és aeenegye- Ailt görögök számáról, egyrészt 05 e.ienőrzést ■eszi lehetetlenné, másrészt bú trfkalmci nyújt orra, hogy & románság aranyi románt képzeljen oda? amennyit akar, mondván, hegy Esess zr.e* ?ik bevallani, hegy ~atzzzk, áe zzl ■sena rMáiék eltitkolni., hogy vannak! Fecig, Tzmgev. yozz^r.k, szekesk ?.z sdv®radiymegyei fo&éket7 községeknek kilencven sráza'ékábara. ahol a Székelyföld Írásban és képben“ göro’ 4’ökcí emleget, egyetlen román sincs, de míg -lörögkatoliki'.á székely is ritkán! Ilyen felülő' liegen és felelőtlenül beszél könyvünk Feayétl Felsősoraivá, Fedőbe dogfalva stb. számtalan :jck tiszta székely faluról. Szándékosan csak fis ndvarhelymegyei falvakkal foglalkoztunk esen a he yen, mert köztudomású, hogy ez a egtiszlább magyar megye, még c román ki­mutatások is 96 százalékos magyarságot voltak fénytelenek elismerni,. Az olvadó elképzelheti innék alapján, hogy milyen tévedéseit és jc° íe'ötlcn torzítások vonnak a könyvben a Szé- helyföld más vidékeiről, ahová valóban tör* «ént idők során román betelepedik, illetve betelepítés. J)e a „Székelyföld írásban és képben“ meg »•rdekesebb do gokat is tud Következetesen és rendszeresen beszél ez ,,e/székelyeasdelt oláhok“-ról, szerinte némely székely falu Sa° kossága ilyenekből á-l. így Koronkáről ezE írja: ..Részben református székelyek, részben íszékqiyeseáelt oláhok által lakott falu*4« Hogy ez a „részben“ mit jelenthet, sósa 5ud~ itatjuk, mert az 1910*es népssám álás szerint Korcnkán Î40 magyar és 75 o'áh élt. W°vo3- szeirigyorgyröl ezt olvassuk: ,.A nemzeti feje­delmek alatt lakéi reformálódtak, de az sjj föídegur. Petkí Dávid visszafcglalta a refor- mátvigoktó a tfooplomót és lassan a magyar íivck kivesztek, lielyükbe a földes«r oláhokaí •iozott. Lakói azután el$zékelyesedtek.ÍC Hogy mennyire ^székelvesedtek el“, mutatja az i910-í népszámlálás, aisiikcr a fa’unau 89‘J. -j a gyár és 812 oláh anyanyelvű &.t. AbásfaÍ- áról azt olvashatjuk könyvünkben: „Lakosai jobbára székelyek és megmagvarosodátt olá­hok“. Hogy ezek az oláhok miért „magyaro* sedtak és nem székelyesedtek. azt nem kér­dezzük. azt rilenben a népszámlálási aaaíoí-E bizonyítják, koşT 1910-ben ‘akói sa’nd egyfor’ mán —zgysr aayaayelvunek v-ajjettek rr.sg«- ÍSMk 1941 umher 9. .. íz. dX.Vi' ■n Még ostobább, amit Marosvásárhelyt I A „l.ukosMÍ székelyek, neu n bajdnnvbon is <»'■" ( lt tu v - íiim.'i keleti Hétit / ■ teljesen el' magyarosodon." Mi a/, bogy „már hajdanié hun'/" V türP-ut-leiii'dőtti időkben? íy u.il mcsrt :,.-fikt.*ik rnuuJuit1, »V nem t»ü léuelmet írni. Nem ftilytfltjnk t i ‘kisek a p-- dáknak a fel torolúsút. de meg kr-f! kérdeznünk, mi -ic van annak, hogy elmagyarozodott vagy cls/i kelychedett . iáliokrak. nevez:'.«- ma mu gyár könyv olvau ezékr y faUsknak u iako.v ságát, akik már Larminc évvel ezc'űtt rua- { varnak vallották mogukat-' még ha iga/, volna »J. hogy román < redetin-k volt/k, h-o/en e a Lönvv hesuzse# a legelemibb téve dések tői. Mi értelms van egyá tálában az „dszt- kelycNedett“ szó használatának, amikor ezt a -zot csak lorgáék révén ismertük mvg és mos­tanáig a román áltortte.Őszek é: poiiiiho -ok használták ellenünk, abban a badjaratbsa, »mit a y/ékelység kipusztitása elroimíno-fita- sa céljából folytattak keí évtűtvinu keresz­tül? Hiszen ennek ae irtó hadjáratnak, amely- lyel seenibea a erű győztünk eléggé védekezni, hí jclfe/ara éppé- as voit, hogy a f/ékeiyek nem ejţx-el »-k f.-.'nt ..» / 'kel •'•»lett oláln.k’ * ■lost már 1 ,ajhófi-"iirt. - 1 i.-lohán mondjuk mi »• utánuk/ l több feidote.u'pitéi, < ■ mér rnegbédyi gezerulö lévelygé* ét Inin. A" I. tié> t<-!.n. hogy türt' iii .>/. évüzi/ouok -</rún m mán biv /iváígáv fnl'-g (» s/ékelyi*. g peremvi­dék ért i-i ennél« n rciiiioi ágnak igytr ./.c i.-.-. leolvaxlt n i-rékí’lységb**- de r,i>unyiv< 10b! magyart nyelt ti a Mező ig! A románoknak oIntsem jutott 1 sziikbe, hogy ezeket mii - ka- tvgérriájii romi, titkunk szúnutsrik. 1 « mi kezd .«link must vere eiir/.é.-t « •> osztályozást t, in« el 1 teljes .. .11 • láló flott kevéssziiniu romáiiükEtgu! hz«-nibe-iv H>w :-t ir n sokkal l.e óbb betelep,'d/ tt <-« sokkal kevésbé asszimilált zsidóságunkat már törvény védi az Aren sértések e'len ts akinek megvan .1 uelmnv szűk égen nagy szülője az mái nyu­godtan l.-hrt magyarságában. Ezek mar nem . .elíuagyarosodott zbidó^-nuk szaiiiitauak ha nem max-utóknak.. .1. h/.ckeiyeved»tt romár." jamk pe.oig legalább hámmsgor auziyi j»» riagy- uaiilóvel icndelkezuek k az » rkü m és beesu Ir-t k öté leli a magyarságot, hogy ne közösítse hi őket cs ne osztályozza külön, Etáikor erre kSifimí okot nem adtak. Ft-a ti esi na^ttér RcklÁmmiplér Fa?i naptár Isss-bn'aptti? I.e.-'Olcsóbb hj~xe.'?*s; forró n • ŐRIEN?­nyentsfet Folozsv ír, Sz . nt/i/yhú/-ü c i i. 4 csendarsögen vágzörilk az „adatgyűjtés“ Uogy raeut aa aJatssolgaitalisi 1'. megroji" deléa? Vélet^niil tanúja vxzltani. Az adat­gyűjtő ur. aki egyatcmélyben ügyut-k i*. meg- jelent uiiaúea kö/séf,i elő járóíáfj, «zövetk*-- cet, leány- és legényegylet, dalkör, intézmény vezető embereinél és ismert közéleti emberek megbízó levelét felmutatva adatokat kért a uagy mii számára a vezetékük u'att álló in­tézményekről. Mikor a gyauutlau vezetőegyén a szükséges adatokat elmondotta év az adat j-yiijtő ur lejrgyezle, nyomban »tuUkuU ügy­nökké, a táskából előhúzta » p*k,ainétít. liogy „rr.oíí mór tessek előfizetni mert ön is benne lesz‘c. A gvakoriottabb vex-tők «rro a fordulatra röviden végeatek n: adatgyűjtő úr­ral. de a járatlanok biaony nem tudlak meg- sjabadulni, tzig ciá nc:n írták u Gaejrenucléflí e# egyresst nyombim ki nem fizették A hol' toack és efféíek. niivc: aetn v^zortek iiitéí* menyeket, természetesen csak nemzeti kötc .«MĂreft telje*itettej-h eriker sí ügynök 'írnak beugrottak. A botrányos jelenetek egymáut követték az udatgyüjtéi*. ihletve a ..mozt mír teárék. elő' fizetni'* Korán annyira, hogy a hatóságok fi­gyelmét is felkeltette r faluróHalura járó ügynök tevékenysége é» például a székely ke­resztúri járás főszolxabi/ájn utasítást adott a körzetébe tartozó czendőrségekruk. hogy tar- lóztassák le a ..Székelyföld írásban és képben“ ügynökeit. Attól kezdve az ...-•datgyiijiö ura hat hol egyik, hol másik caedőrpo»?.ton talál- J tűk meg előfizetőik, akin visszakövetelték ' pénzükét. I)«- hiába követelték: jogérvénnyel J bíró kötelezvényt irtuk volt o’á Ilyen botra j u)on kulturatcrjesztéat nem 'átüt! meş a ki L.elib.-cz: sanyargatás alól alig felszabadult ; enékelysé* és ez az ügynökmuoku a lehető i 'tgiosizabb véleményt teremtette a magyar ( könyv, a magyar »zelleui ferjer/íésé'i ől, taely- I nek í.aruj határa u jó én értékes könyvekkel ' ezembea u érezhető lesz még »okáig. tfössi pennát fisatett m m%ékei$siég m „müérí"1 Mint em'iiiWciu, a köaiW ara -ül pengő vuU Ax előfizetők uévsorából kitűnik, hegy Köze! uugygser me^rende}órc sikerült rásózux, an*i azt jelenti ho£v kétszázezer pengönyi össze­get filetez: ki c székelyíég nr oftobaságoknah ezért a gyűjteményéért Akkor;. Ö:rzeget, arat felér etjy ttdő/tatásazi és amivel, óa helyesen baíznáiják fel, 0 szekeiy nép kgégetőbíi kui' taráiig kérdéseit rucg leiietctţ votuc olaan». Nem halasztható tovább: nz illetékeseknek ítgiiirgusebben kőibe kell Lepn-ok hogy ve­get t'-essenek az iiyen üzérkedéstfknrk os kw sonlá esetek többé ne forduljanak e-ó. A „Székelyföld Írásban és képben’ eitná köyr vet erkölcsi és nemzeti kötele őség, hogy ki- * S 9C ¥eníiskla m közösség köw@ikezmémel$lat & f SsmM $zm?VGS,*3Í ixinftá*§ 4»!ák!Ít&á ié* .9 ksmseit KOLOZSVÁR, december 9. A Tizf3 Szer­vezet hétfőn csíe is ál tolta meg s Kolozsvárt mór meg.-^okoMá vélt. k&íő cuU „Ttírcs Sz~v veagrti'*1 előadások serosatsi. Már román időkben is ■adttfL'í akkori .sdíiház! vezetőség hótlőnként CTy-e^y elő* adást a lizeé Saorveae't kevetébon, hogy ci­cié, filíéröö ói ágyonca jegyekkel a jeg?2Cgó* nyebb rnatyait is nr»egnézheSaék a raagysr iGijátssáö legkiválóbb termékeik Az idén csa:; termóizeílee voSÍ, bogy a Nemzeti Sáinhás vcsetősége sem zárkózott ül csőn Sorozatok íaegreudfcz,ését&l, Á tegnap egtj előadásra el is tehet mondám, hogy „zm‘ fr-Jíx ház“ volt. S valőLiiü} a knlszsvar* a»6gyas*8Új? óssikíspei ót& <H6 közönsége. A karzatokon o feszégé" Oyebb külvárosi rétegek mtdäett a fö]d«sot közönsége min'ha külön is kifejezés« akart volna adni annak, hogy jó együtt leant, Csybeycrrai újsyaaaseö fuoieg sjnnház* 6;,t tereiében minden rendii‘ráfiba magyarnak, S czekiví'k a héffő estéknek éppen es í< ü célja. A bevessetai az esthez a Tiz-es ŞzervcvAt elnöke moiuiü», aki az ojoadisRorozat cidj&í iejtegeiíe. Ismefív.-.ítP a l'v/ös Szejr-ezclr t-Ar kiíüzésejt: Tiiegvahísiíani az* n rnagjar •■poác­őariffást, a«t a magyar oSp/.(f?og6?t, amely ‘-»é. •.a# mir.doisk'í »óváros, oe erv'jkor'aW k^zö*— sttén-yezésdltis uiig jrit cl valaki. A-íi nkariá 2 Ţises Szervezel «íéitfrf, — moünVrft* .nz-eio- aáó —- hogy -az egymás <szotn.«zé<?eágáb»n <akó raagyarok, tektníev né'kíil írásukra, .»nv -«i nc-lysetukr'e. vaílas'ukra és félretéve mrná.:n. égymástői eüv»-asztő ténrezőit, s-egit-ék cav.- mást, érezzcwek egy «tar s vorrják le a magyar ?OT*4tt5zÖ0Ség förvényesek a kövcá.icezn»ér.ye:;t. Ennek- -a mnnkloalc a főtényesőá a tizede* sefe, Esek c'yas:. âelţes ^űccerck, akik hajis'r,­' vonják a fői gulomból: a székeíység becsülete ért kívánja Az Chuáco* Sajtókniuura nőni' : c-»u!t ur. ujiágirát: bccbülctt és erkcílcii -aivóii: : felett őrködik, hanem a könyvikadásén iv ( He. egy üzletben romlott rag-r hamisított árut nczr.uk forget ómba, a hatóságok rJkoboszák és a forpaloml’ahózó: meebiintetik. Csal: a szellem, az iru.\ (Hasításában lehet bünte'le- ndt garázdái kod ni: óit. ahol u nyomtatott be- íi hatalmánál fosta minden sző és minam üotlcis éi századokra öroKiicdik meg s c’t, --hol néhány ember Ic^ii^merettensége az rsárz nerr.zct arcára cet árnyékot? (o. gy-) ,iók . o ndói ateii mindc-.T, üres idő i üké* u~­\ioi.J ói arra fcröítani, hogy1 zz ő közv«t!«Q ÁömyCzcíiikben, 6z&mízé(Bsgukb«a (tized* Iveai) élő magyarok köri műéi szorosabb kap' c^ű latoí tcaremtsenck. A magismerte dóitól fi;5 egymás iránt való érdeklődéiig p ezäa uil sz egymás iránti áldozatkészségig hoss/u ut ve- uri-i. Do a tizedes fe-z az, aki nem hagyja Eladni -az egymás iránü é-rde,ö!ódés tűsé«. Á Tises Szervezet sziubáza c-íljüi sem egye­bek, mint eszközök arra, hogy egyegy &zom- •»sédság miné'’ több közős élményhez jusson. A közös éiraényokhől alakúi ki as egy kö- -.iinségbe vaió tart ozás gondc-as^a. Á íázodesek s~ 6 aeomszédságukat jutfatjäk első orban _:e- gyekhez. A jegyek ára oáysu olcsó, ^ bogy a legszegényebbéit e megvásárolhatják, i^y együtt élvezhetik usryaíiiason sziaér«ek játe* kör. S művészeink jo átérzik eaeknf.k as e»* léknek a napv íoövitórézc-t. Olyan kedvvel és ?ic.i'etetí*>l jáV.^Jzanaík, miatba a lege-ökelőbb . jaemáer-kötonaégnek ját%ao«,i»h. iffadjunk hát együtt ma es«o. ^‘i-v.cáve bus. báíiaíof, de ugymiakkör şomloljriâtk a hnilfiapra b. amikor ísgyancsa’: együtt liiilh egymáaaal megosztva, nordoznuníc .1 magyar f fenteít if. E;: -Psték közön közé inait i»2 a mayyaf va:ó. aki máz- »r msünkön ním- í.í&.k a napot akarja i«un:. hanem ré;zt kór a .esi»:áltálán, hídé* magv&r ribo1 -ic‘ •— fe­jezte be beveztítőié« a Tizes Szffvezéf r- t-öke. WINDFÎX íégz'rő <*)jtóján é —■... ' ......ab'aVátí megv-’d ’akásVt ahídeeíöL BOSKOVíCS TESTV^R^K, Deá- Ferenc-u<ct 1^ Ujorcak eskütétele KÜLUZSV A ll, dvi f-inbcr 9. A helyői ég kerékpáros ujoi;» !< gt nysége /oiiibu-' t<ju (lí-lelőU telt esküi a Szent György laktanya udvarán. .Az ünnepség 1 Him­nusz és Rákóczi-induló hangjaival kez­dődőt1, majd parancsnokuk szólott lelkes beszédben a kerékpárosokhoz. —- December hatinlikii — mondotta többek közölt — a szeretet ünnepe min­den keresztény csalódban. A honvédség ruigy csalóid jónak is ünnepe van mn. mer* atyjóinak, a magyarok legfőbb lladurá” nak nevenapját iiü meg. Az ö ktronás szelleme, acélos nkmata vívta lu, hogy o magyar honvédség három év alatt ekkora trnőménvekét ért el. Nagy munkája azon­ban még nincs beje]e~vn. Szép ha.ómli akkor ragyog ismét régi fényében, h» minden erómkkel támogatjuk nagy Had~ urunkat. Fiaink őrt órának az ukrán mezőkön, hogy az orosz veszedelem soha többe ne közelithcs.se meg szép húzónkat, fiz áldozatba kerül, de nincs győzelem áldozat nélkiii. Ezután a legifjabbítkhoz fordulva, az e/=?:ü jelentőségére figvelmeztetle őkel. becsülettel élni és ha kell. becsülettel meghaln ia házért — ez minden magyar kötelessége. , A lelkes beszéd után a kerékpáros* újoncok éret.«. önlud»tos hangon elmond­ták az ünnepélyes esküt, melynek szöve­gét sg'- hadni-gy olvasta fel előttük. Az ünnepelve,s eskütétel után előléplek a délvidéki harcokban részivelt tisz'ük és honvédek, a parancsnok kezet fosol* ve­ink én átadta nekik a kék=sárga sza'ag't t jnlékcrmet. Az ünnepség ci'szmenetjtel fefvezodött bg. amely dián a kel éli harctérről most hazatért kerékpárosok közölt kioszt«itták a Vörőskerszt szeretetcsomasjoit. Délben a tisztikar és :« legénység együttes di'57” ehéóen réti részt. MEGALAKULT A KOLOZSVÁRI FÜ SZERKISKERESKFDŐK ÁRUBESZER­ZŐ ÉS ÉRTÉKESrrő SZÖVETKEZETE. A Baross Szövetség kcbolése tömörült , kolozsvári fii szerki skercskedők elhata3 j rezták. hogy arubesaerző és értéke- tő i szövetkezedet alakítanak Az alakuló I gyűlésen, in iRegy 210 fiiszerkisken sk< i dő veit részt. Az ülésén Lehöcz József, [ a Baross Szövetség elnöke mondott he- I gzéih-t. Bejelentette, hogy a szövetség ke- í lozsváií e-opoi-tia bat mázsa fzeretete-o** I magot iküidöU a harctéren küzdő honré* ! d, ink számára. Ezután a bejelentés utat: : több szakmai kérdést tárgyallak le. majd j megalakították a tisztikart, amely a k?*- ! vetkező: Igazgatósáéi tagok: Lehöcz Jó- i zsef. Herczeg József. Kiss Károly. Fehér József. Vetéssy Imre: feHigvelőbizoitsági j tagok: Anion; Gyufa, Ecnkö Lajos. Spá~ í gr. Béla és Szabó József. í Hii\ RÉGEN VÁRT KÖNVVUJpONSÁa I Branfon: jfl fsIsS&brendit Ék 1 A magyar olvasóközönség körében is nasy i siker:, atatett két könyve: az -India titkai" 1 és ..Egyiptom titka5 * * * * *“ után Paul Bruuton. az í immár vi’ághirü szerző A fei-cbírr-ndii Én“ ! cimii ui könyvében megmutatja híveinek az I utat a lelkűkben való elmeiüiés: a koncen- i tráeió és kontempláció fe'é. (Egészvássonk í : (és. ÖO0 oldal.) Ara 8.— pengő. Kapható az n.T.F 'VZÉK KÖNYVESBOI.TJAB \N Kolozs­vár, Mátyás kiráiy-tér 9. Még néhány pél -lányban kaphatok: India ti (kai (kötve! 7.20 i pengő. Egy nfom titkai (kötve) 6 40 pengi. 1 Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk. Kér' ’ jük az t?j dijta'sn köayvárjegyzékct.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom