Ellenzék, 1941. december (62. évfolyam, 275-298. szám)

1941-12-05 / 279. szám

í ¥'4 i &

H ftolsevlzmassaí mos! már léglei és mlQdenilít le kell számolni

mmmn® Bîrdâsstş Líszíé mîuisztewfa&k m mtimrnwsm

kíjüííds megástids&ni

iiaroot feírdeifcfrl a MOVE a vörös, marxista, bolsevista métely ©lk-n s ennek a hareüak a jegyében a pesti Vigadó termeiben antiboisevisla kiállítási rende- sett. Bártlossy László minissrterelnök csü” törtökön délben ünnepélyes kéretek kö* nőtt nyitotta meg a kiállítási.

Az ünnepélyen megjelentek a magyar közélet kitűnőségei és a bolseyizmus ellen harcoló államok képviselői.

Szeder János országgyűlési képviselő, ii MOVE elnöke, melLeg szavakkal köszöntötte a megjelent előkelőségeket, majd ismertette a kiállítás célját.

Ezután lelkes taps és- éljenzés közepette Bárdossy László miniszterelnök nyi tóttá meg a kiállítást.

ííüs^fs felsjtö ;%Tm késieíéí üáott ü P'UZ Us boläevisla anárcfeiálábot“

— Ennek a védelmi harcnak, — mondotta Bárdossy László miniszterelnök amelyet a civilizált keresztény Európa folytat a bolsevizmus ellen, nemcsak az s feladata. Hogy katonailag semmisítse meg a Szovjetet, hanem az is, hogy szét tépje a hazugságnak, félrevezetésnek, uses: tévesztésnek azt a szövevényét, amely, mini egy roppant ftígöny. eddig eltakarta a Szovjet belső viszonyait ss európai tekintet elől.

• A függöny felénk forditotU hazugul mázolt oldala azt hirdette a hiszékenyek nek. hogy tulfeíől egy boldog, megelégedett munkástársadaiomban a szociális igazság osztja áldásait. Mi, magyarok, akiknek a sorsa köze! öt hónapon át szőr nyii és felejthetetlen kóstolót adott az erőszak, gyűlölet, irigység és pusztítás Bolsevista anarchiájából, tudtuk, hogy ez nem igy vau. (Helyeslés.)

Európában azonban egyesek —-■ talán sokan — még mindig hitték abban, amit g szovjet propaganda hirdetett. Hitték, hogy az orosz térség kimeri.betűien gaz- j «tagságát Moszkva hatalmasai talán mégis j a tömegek javára és boldogulására for- j ditják.

íz mwükőu — ra&Sxefga

Most az európai nemzetek fegyverei széttépték azt a függönyt, amely a káosz j éo anarchia világát eddig eltakarta elő° j Kink. Kafonáink százezrei látták és iát’ í ják, mit jelent a maga valójában a bői -t Sévizmus szociális igazsága. Látták, hogy i az emberi lét méltóságát milyen szédítő j mélységbe lehet letaszítani. Látták, hogy a tömegeket milyen kétségbeesett nyomorban és nélkülözésben, micsoda állat ‘ sorsban lehet tartani. Látták, hogy a j anunkás nem volt más, mint rabszolga, [ akinek teste legutolsó erejét is oda kel" j lett adnia a szovjet hadsereg felfegyver- j kezésére és legelemibb, legszerényebb 1 igényeinek kielégítésére sém szárnitha- j lőtt, Mindezt csak azért, hogy a Szovjet 1 hatalmasa» a nihilizmus pusztító vágyót, és gyűlöletét minél szélesebb területekre terjeszthessék ki. Azok a messze orosz vidékek, amelyeken az európai nemzetek | katonát bevonultak, elrémitő képét mutatják mindennek. Az a terület a vaső= sâgos rmlibolsevista kiállítás. (Élénk hí íyésíés.) í

Ennek a mai-kiállításunknak a keretei és falai kitárulnak, mcgszéleftednek és oda forkoUsiak a messze távoli orosz mezőkhöz. Annir itt láthatunk, csak égy töredéke, csak égy morzsája annak a borzalomnak és szörnyűségnek, and olt tarul elénk. Ablak ez a kiállítás, amelyen keresztül a szerencsétlen, elkinzott Orosz- | ország testébe tekinthetünk be, hogv uj* t hói megerősítsük a mi 20 év előtti keservés tapniMtaífldomk tanulságait s hogy szilárd lélekkel valljuk e ha kell, meg is

hé|í jy.rak ezért a megy ó.T.©désÜBkert: hogy sí fe-olseviasmasesí«?. caoat már végleg és

mindenük h kell s^íanitaj (ftójmznter- t© Wlfcél 'éljenzés és íafi-A

A minisztéreln&ti. beszéde* iöbbszöf szakította félbe a lelkes tape és éljen zés. majd annak elnangzasa után a 's i” gadő nagytermét zsúfolásig betöltő kö • í5ns% un élégen ünnepelte a miniszter- elnököt.

Az előkelőségek ez»*ár*, a kiállítás tér meibe vénültek és hosszasan megtekintették .innak ’hatalmas anyagát. Távozóban a miniszterelnök ;* meg jelent magyar és külföldi előkelőségek a legnagvobb eh ismerés hangján nyiliitkoztílk a látottakról. (MTI.)

Jóváhagyta a h

m városi költségvetést

Hmtveuţtzt m páladd, « százalék m m«*é

KOLOZSVÁR, december 5. Bár a városi és állami adóhivatalok hazatérésünk óla szakadatlanul dolgoznak azon, hogy Kolozsvárt az anyaország adórendszerébe beállítsák, ezt a munkát még eddig nem j leheteti befejezni, mert a város költség- j viilséét. amely a pótadó és a kereseti adó I kulcsát megállapította, a belügyminiszter i még n£m hagyta jóvá. Annakidején a mi- I piszterközi • bizottság ugyan Kolozsváron j előzetes . hozzá jár illába t adt;á a költ ség- i vetéshez és a 7b százalékos városi pót- j adóhoz, nemkülönben a 6 százalékos áh I talános kereseti adóhoz is, mindazonáltal i az adólajstromokfft véglegesen nem lehet elkészíteni mindaddig, míg a belügyminiszter jóváhagyása nincs meg.

A váró» polgármesteri hivatala aztán tegnap értesítést kapott arról, hogy a belügyminisztériumhoz felterjesztett és tüzetesen átvizsgált költaég vetés $ jóváhagy ák, így aztán természetszerűleg most már végleges a városi pótadó és a kére se ti adó kulcsa is. Ez alapon pár nap alatt elkészíti az adóhivatal minden egyes polgár adóivét, amely pontosan feltünteti az adó végösszegét és azt még karácsony előli .szét is küldik s ezután már mindenki tisztában lesz azzal, hogy I mennyi az adója, beoszthatja magának a * fizetési részleteket jövedelme arányában.

Grsiigos leien ö3€gö csemimi o Ummutmut tífUirőinah Kolozsvári Crfefieiiefe

István -és Répás Kíván- Szegély. Qurgay 1st- ván lijpt-M, Schulder Pal Óbuda, Tóth Jó* ~sef Cscţttl. Hcrvnik Péter és Korán József

Badacsony, Tóth István Tomaj, Wcisz Kál°

mán Luciabúnya. Szénást István Ojtoz. Bakra József Ajka,- Lmder Ernő SepsUiehtgyÓrgy, i.fj. Varga József Széntkeresztbányá. Mogyorós* Győző és 'Bakonyi Róla Nagyvárad.. Er• széni Sándor és Sopa Lajos Mároskni*.

A Ko'ozsyárrő érkező vendégek ma a he* lyi tagozat vezetőségével előértekezleíre ülnek össze, majd a hatóságok és egyházak vezetőinél tesznek tisztelgő látogatást.

Vasárnap délután 5 órakor a sétatéri Ma gyár Színkörbe«•— a kormányzó névnapja alkalmából -— a Hivatásszervezet és inunkásfő- iskefa kötelékében álló magyar munkásság tartja nagy ünnepélyéi, amelynek kimagasló száma Ütry Anna rádióénekesnő gzerplése lesz. Ünnepi beszédet Meggyest, Sándor országos elnök mond. Sinkó Lajos a keresztény és nemzeti jelleggel megszervezett fővárosi munkások üdvözletét tolmácsolja. Kiss jeno verseiből -ad-e'ő. A Törekvés dalárda énekszámokkal működik közre.

A vendégek és a hatóságok képviselőinek megjelenésével . jelentőségében méginkábh kiemelkedő imnepseg áitzlánoa érdek'tdé.-t kelt a helyi magyar munkásság köreiben is.

" <—)

Mozart-míniatürök

wawaaKaaaa——HBWBMttlB

&jg£. perc

Marosvásáílid^ Mfk Perc w Nagyváradi,

m

pers

Budspe^ repülőgéppel.

Magyar Lé^ifcraalml r. i MALiRT

égrámlai vasáraap is közlekednek, jéeíőre gondoskod jék helyfogüalásfők

December ötödiké» van Wolfgang , Amadeus Mozart halálának &zázötve° > nedik évfordulója.

Egy portrait története

A Mozart-ereklyék között van egy fest- meny, amely n nyoicesztcndős Mozartot áhrá

• zol ja., nehéz selyemből ke'szült, buggym udvari l díszruhában, selyemharisnyában, és csatlós ci* j poben, oldalán apró karddal, amint haj poros

• fejét a néző felé fordítva, nagy sötét szeme f kyiil. bátor tekintettel néz a szemébe, i kép [ története ez.I Mária Terézia melegen érdeklődött a c-so"

; dálotos tehetségű Lis muzsikus iráni. Egy ! alkalommal, amikor ismét udvarába hozatta Moiartat, a kis fiú, miután befejezte <j mu zsikálást,. a két kis főhercegnővel játszott,

« Kergetőzés közben Mozart elcsúszott a tükör- : fényes padión és eleset . Krisztina főhercegnő kinevette, Marie Antoinette azonban felsegi- j ffeîîe a gyeteket, letörölte könnyeit és meg*

\ vţgassudta, Mozart egy darabig némán hagy- ?o, hogy Q kis főhercegnő dédelgesse, de egyszerre Vsak határozottan így szóh:-— Tudod, Antoinette, én téged feleségül fogtak vém*»„

 kis fenség örömmel szaksát Mana I éré— Mami. Mami, Mozart öze mondta, hogy feleségül vess!-— Igen? — mosolygott á császárnő, — nem is torna számodra rossz pen-ti! És Mozarthoz fordulva, folytatta: — Gyere csak ide. fiúcskám és mondd meg nekem, miért akarod. Antoinettet feleségül venni?

— Azért, — felelte kicsit dacosan Mozart — mert Krisztina főhercegnő volt az oke. hogy elestem és még ki is nevetett, Antoinette pedig segített és vigasztalt, mert 6 jó. Ezérí akarom elvenni, mert jó asszonyt akarok feleségemnek.

— igazad van, kis Mozart., •— mondta Mi. fi« Terézia — de ha Se akarod elvenni, ah' kor olyan szén öltözeteidnek kelj lenni amilyenek a' hercegeknek vannak.

Mozart mogorván nézete maga elé:

— Ej, —- felelte haragosan — hát honnan eiegyek én olyan szép ruhákat? Úgy kell engem elfogadnia, ahagy rogyok.

Az. udvari szákitó másnap teljes udvari laöhözéket vitt u kis Mozartnak, Mária Terézia rendeletére s atyja ebben fest tette le őt.

Mozart, a hűséges

Mozart nem. nagyon törődött anyagi jav oh

kai. Hü maradt Becshez, aruiáJr. ellenére hogy külföldről tohbez’őr kihélzüh neki nagyon, előnyös állásokat. Pedig József ctátüír — bár- mennyire szerette, és becsülte, is Mozartot - valószínűleg tanácsadói hibájából, mindössz< nyoltszáz fordult fizetést utalt ki neki évenu ez az összeg pedig a drága Becsben éppen csak lakásbérre volt elegendő.

József császár, értesülvén cárról, hogy Ma zartot II. Frigyes Vilmos igen nagy díjazássá1' Berlinben szeretné tartani, magához kérette Mozartot és azt kérdezte tőle:

— Igazán el akar hagyni minket? Ha el- 'négy, akkor én nem fogok többé operát hall gat ni.

Mozart meglódulton ígérte meg, hogy i(' hon marad,

Később elmesélte az esetet egyik borulj nfik, aki megrovóan kérdezte meg: miért nem használta ki az alkalmat orrú. hogy a császár- lói fizetésének legalább a kétszeresét kérje"

— Ugyan, — felelte Mozart — ki gondol mg erre a lényegtelen semmiségre akkor ormi kor a császár olyan kedveset moréd?

Mozart adóbevallása

Mozartnak adóbevallási ivet kézbesítettek, Miután a megjelelő rovatba beírta a nyolc“ *záz forintot, amelyet udvari zeneszerzői minőségben húzott, a „Megjegyzések“ rubrikájába ezt irta;

.Túlságosan sok azért, amit teszek, túlsó jósán kevés azért, ami», tehetnék."

Mozart ugyanis ebben a minőségében soha. semmiféle megbízást nem. kapott.

 császár értékmérője

■Mozart egy udvari ebéden kissé hangosak ban nevetett, mint ahogyan azt a szigorú eU~ Ittlt megengedhetőnek tartató, volna. Az egyik tábornok — aki nem szerette a zennél —- föl* hívta a császár figyelmét Mozart dUétien'1 magatartására..

Hagyja csak, — legyintett a császár.

Ne bántsa az én Mozartomat, Generálist any nyit nevezhetek ki magamnak, amennyit af:a rok; de Mozartot nem.

•A „Don Juarü* próbáján

Bondini asszonynak, aki Zerlina szerepet adta, sikohtania kellett volna, amikor Dgn Juan megragadja. De a sikoltás többszöri *V- rrtóílés után sem hangzott e kellő pHlanatbor ■ a kellő természetességgel,

Mozart, aki jelen volt a próbán, még egy» szer elismételt ette a jelenetet; közben észre1 vétlenül ez énekesnő mögé lopódzott és n megfelelő pillanatban erősen belecsipett Zev lina karjába, úgy. hogy Bcniini asszony ijed1 ten jeJsif&ltoti,

— Most volt jó, — állapította ma: Mosni: eíéffcáztten, így keil sikítani,

Mozart kritikája

II. József császár gyakran kom penale áriákat és daloka% amelyeket hívei körében é maga énekelt <7. Egy ilyen áriát egy szét betétként énekeltetett el egy olasz opera előadásán. szigorúan megparancsolva„ hogy a szerző kilétét titokban kell tartani. Azonban, mint az eféle érdekes titok rendesen szokat , úgy ez is kiszivárgott és a közönség az áriu elhangzása után hosszú és lelkes, tapsba tört ki.

Ás előadás végén a császár magához he tiitta Mozartot és megkéidezte tőle, hogy tét- szett neki e betét-ária?

— Az ária jó, — felelte Mozart, meleg és> hűséges tekintetével pillantva az uralkodó szemébe — de oz, aki komponálta, as még sokkal jobb.

Csodagyermek

Mozarthoz elvitt a mamája egy koraéretl gyereket, s megkérte: hollgassa meg s játékát.

— Én. if szeretnék zenét szerezni, mondta n gyerek — mondja meg kérem, Mo zart ur, hogy kell azt?-— Hát bizony — felelte Mozart mosolyaivá — ahkoz még sokat halt tanulnod és öregebbnek is kell lenned.

— De hiszen ör már tizenhétéves korában is komponált, vetette e.lene c fiú.

— Az igaz, — bólintott Mozart — de én nem is kérdeztem meg senkitől, hóm hc,i\ kell őzt csinálni.

Mozart és Haydn

Mozart büszkén vallotta, hogy a vonósnó gyes szerkesztését Haydntól tanaim meg Egy szer, amikor Kezeink, u cseh zeneszerző és karmester, valami fitymáló megjegyzést tett Haydn egyik müvére, Mozart haragosan szóit rá:

— Uram! E$ ha minket, kettőnket egybegyúrnának. még akkor is rettentő m-"sse vöt nánk attól, hogy Haydn legyen belőlünk.

O. P.

wTn d p fx

íégzTő ajtóián és aba'cán megvfdi iakásit a hidegtől. BOS&OVIC j TESTVáRSK Deá.í Ferenc-utci Î5. sz.

1 KOLOZSVÁR, december 5. (Az Ellenzék munkatársától.) Ma az"esti órákban kezdődik meg Kolozsvárott á Hirérasszervezet országos, értekez ete. Az országos értekezleten íuiu- den jelentősebb város tagozati titkára meg jelenik.. A Felvidékről, a Bácskából; a Székelyföldről s az erez ág minden részéről Kor ’•©zavarra érkeznek a Hiyatásszervezei titkárai. ak ik az időidetü események mellett a jövő problémáit Í3 megvitatják.

A hazafias és keresztén- alapon álló munkásságnak országos értekezletére Budapestről Meggyest Sándor országos elnök utazik ’c. Vida Sándor országos főtitkárral, Radnny Mikes dr. központi főtitkárral és Rcdzik János ipari tagozati elnökkel. A budapesti munkásságot rajtuk kivid a következők képviselik; Sinkő Lajos Mm át y József, Székely Zoltán, Simányi Nándor, fyagler József, Frecskay István, Radát-sy Lajos, Csontos Pál, Kovács Ferenc. Zsiday Jena, Freesz József és Szír lay György.

, A hudapestt vendégeken kivid a fontosabb vidéki városokból a következők jelennek meg az értekezleten; ÍJtcsny József Komárom. Varga László és Mossák Gyula Kassa. Nádasé János Debrecen, Schmitich László Miskolc, Métnél István Győr., Gárdonyi Géza és Ráday Béla Győr, Fins Zoltári Pécs, Mezgár Lajos dr, éá Posch L&jOs Székesfehérvár„ Szönyi