Ellenzék, 1941. december (62. évfolyam, 275-298. szám)

1941-12-05 / 279. szám

ft.

A masunk arcáía

Helyűsiket senk! sem be

Q;A-----_ Abbau a kataklizmában, amelyben

^iu3 á,á Európa él, egy uj és szebb jövendő •'“■'étsT&éretével mellében, megtalál ti*k azokat a is.:öbhi<ósíciókat, amelyek lehetőséget adnak ^íímkrámunkra, hogy múltúnkhoz, jellemünk- Lri- ni .5(5^ magunkhoz méltóan foglaljuk el he" ííairuukét uz uj éleiben. Hiszünk itt egy nsvlyán eredeti és páratlan hivatásban,

* ^ylsjnielyet itt senki kívülünk betölteni nem rf‘ 'A .bjd. Azonban ahhoz, hogy valóban be- ^'■^sdllílthessük, ahhoz az ssiiksége». hosry min*

n-r-n bennünk szunnyadó életerőt felszínre ’■ inssoozzunk.

* T — — Tisztában kel! azzal lennünk, hogy nsbíiiiínden erőbeíi, geográfiai, politikai

adottságon fül végeredményben a aaioó- ség lesz az. ami dönt népek sorsa feletu Isten kegyelméből minden adottságunk és lehetőségünk megvan ahhoz, hogy valóban minőségi nép tudjunk lenni, a magunk életformája szerint, de tudomásul véve az uj európai életideált, szabályozva az egyén és közösség uj viszonyát es egy uj nemzeti elitet alakítva ki. Ezt a célt szolgálják az előbb elmondott gon" dotálok és s mély tisztelettel kérem a kormányzatot, ugyanolvan bizalommal fogadja azokat, mini amilyen bizalommal szerencsém van a meghatalmazási java*" latot elfogadni.

E

eSafás Károly az alko lényegéről

v-nViH Eitner Ákos a zsirellátás megjavításai '■j -Aerie. Kifogásolta a faárak megállapít á- fv-aH fiát. Helytelennek láíja., hogy közéleti fér- '--vr‘ jlsiak nyugdíjaztatásuk után közgazdasági fiö/lo&síniásokban helyezkednek el  javaslatot E^of ,v iem fogadja el.

kihinti Balázs Károly rámutatott arra. hogy a sssn^aii-ilignezeti küzdelmek idején rendkívüli o. nőiseién tősége van a felhatalmazási vitának, d d'innSnnek hivatása dönteni azokról az áldo- •fö’íjíotE átokról, amelyeket a nemzet tagjainak :iuínxütGzniuk keÜ Csak az országgyűlésnek isoj a/i*an joga a döntésre, tanácsadó testüle“ î 3ÍO0iv3cknek nem jár ki ez a jog. Nincs meg £ 'Í B _ s»z _ a jog olyan helyen, ahol a kormány ßd ^?9Íeljles hatalommal nyúl a polgár zsebeibe, öjÉfémnélkül, hogy bárkinek felhatalmazására t’sé»>fifsízifksége volna. Ez az alkotmány lényege ífoíös8zólo>ít ezután a zsidó mentalitás kitisz" ienB««}i:itásának fontosságáról majd kijelentet* •^soíf .^e, hogy az ui Európába való beilleszke" áíiniígoHétsünkkeí a trianoni szerződéseket éppen ia yşiugy el kell seperni, mint ahogyan else- í jBtr^qperték legutóbh a náriskörnyéki békét. A îsvşs/îmagyar nép az egyenlő elbírálás alapján or ß tatest a jogát elismertetheti. Csak ülyen po" á ßditflitika és célkitűzés mellett haladhatunk a o f-fÍBSireális utón. Ezután hangoztatta, hogy a ' «moHnemzefi szoc’alista államstruk-turát nem ia íodsüehet egyszerűen lemásolni. Minden nép" cm fonnék mások az adottságai és elsősorban a p /WsdbeKő adottságokhoz kel! igazodnunk. A ■ ;dÍ9ffelhatalmazási törvényjavaslatot elfő*

oH

Kolozsvár íe.r intímebb szórakozóhelye a

to

w

JflTUt

leita

InitTí

mo$

lí

M

&S& F*

Of*

■m

ga<l]a. . .

Ezután Rajniss Ferenc szólalt tei» Hangoztatta, hogy a földreformmal kap1 csolatban egyöntetű eljárásra van szűk* ség az. egész országban. A mammuthbií” tokokból kell megalkotni a középbirtokokat. Szerinte a zsidókérdés megoldása nem sikerült. A zsidóság vagyona még növekedett az utóbbi két évben. A ja" voslatot nem fogadja el

Kuntse Gésa igazságosnak tartja a hadmentességi ?dó bevezetését Javasolta, hogy az iskolákban a délutáni órákat sportnevelésre fordítsák. .Általában szűk* ség van az ifjúság fokozottabb ImzafLaa nevelésére.

Gosztonyi Sándor kérte, hogy a front ró! visszatérteknek feltétlenül adjanak munkái: a tél folyamán. Elismeréssel szólott a közellátási miniszter működéséről aki kiváló munkát fejtett ki á had" sereg« fejlesztésében is. A javaslatot el foeradja.

Ezirán az elnök indítványára a Hdzj úgy határozott, hogy legközelebbi ülését ma délelőtt folytatja és annak napirend“ jére a megnjáníási javaslat vitáját tűzi ki. A mai ülésén be is fejeződik ae apronríációs törvényjavaslat tárgyalása. Végül személyi kérdésekben gróf Bethlen Gvorgv. Páll Gábor és Tusa Gábor tár gvaltak erdélvi ügyeket ® csütörtöki ülés

íhriTp* nfiTPtkCíí» /p! A tlf. #

KÖLN, december 5. A Kölnischer Ze!- íimg első oldalon foglalkozik azzat az üt tál. amelyet Magyarország a?, anilko- üninfern egyezmény me-gkötéséíg tett. A cikk hangoztat ja. hogy Magyarország a kommumsíaeHen-es egyezmény évfordu»

Parkeftezéil

munkálatokat jutányosán válla!

Ltfrlncxl & C§.

Zápo!ya-utc:a6. sz, és Szent-3jy- ház-utca l. (3abák-cukriszla)

Fészek-Bár

Topán Luluéslwan, Ko.ozsvár közktdve.t táncp rja.

Ragyogó K"rlök! Elsőrendű jazz i

sS KAdi6b9széddt monäBänff yDäniel fdldmüvsléságyi mlniazier

BUDAPEST, december 5. Bűnfíy Dá ' I. ImlIám.hoss'Zdn nagyhorderejű kérdés« d 'sh nie« báró földmüvelésügy! minisrter de- ! ben rádióbeszédet intéz az ország kö« ícimoo' cembér 7-<én délután 3 árakor Budapest 1 zönségéhez.. (MTI.)

magyar állam elfo

s a If árpát ófr

irias KStnlsehar Zsiftms

Sóján véglett ünnepélyes állam* aktuson elfoglalta az őt megillető helyei és tudatában van annak,, hogy tényező az uj Európában. A magyar állam a reá- kéfiyszerített trianoni határokat négy ízben kibővítette és elfoglalta őrhelyét aa Kárpátok ger'nceim, ahonnan nem fogja soha bevonni a piros-fehér-zöld lehegót. Erről gondoskodik nagyszerűen | felszerelt hadserege amelv a nemzet í legnagyobb gazdasági támogatása meU | iett állandóan fejlődik és erősödik. De , gondoskodik erről feltétlenül az együtt- 1 haladása a~olka! a hatalmakkal, am«« lyek mellett vállvetve kiírj az európa1 ujjárendezésért. (Búd, Tud.) ( i

Prdi#riiÉíSiii ifCTi-SüiCslcií hálás!

kelleti ßooseiell afâniata

fSZTAMBÜL, ébc&nbee 5. (NST.) A török közvéleményt meglepet ésszerű esi- érté st a hir9 hogy. mrnt RoésÉveh elnök kircten" tette, ö2 Egye«üít-Â>:auao.k kész fegyvert siá'iHíaui Törökorsuágn&k s bérlet és köS* viötttörvéifty slapján.

Politikai körök ufalßaic .arra, hogy Tőrök’ GpSaag seajiege« állam és fegyver&zállitá^i «aerződéKeket' kötött különböző államokkal Török gazdásági -körökben úgy vélik, hogy a török kornsáay Boosevett javaslatit cneg,víasgálja, de tnegvás»gálja a javallat tipie- gee elfogadásából Származó kü’-pollíikai kö vetkezményöket is. A török najtó az utóbbi időben feltiinoeţj tartózkodóan sí az angol százz segítségnyújtási ígéretekről. A lapok utaltak arra, hogy péídáui az EgyesulfAíle aack segi:ttége » Szovjet részére egyelőre je ientektelen. A Rcose\'.e<lfféle ajánlatokhoz nem fűznek megjegyzéseket, .kitűnik azonban abból a hangból, ahogy a kérdés»©! fogó'; kor nak, hogy Roosevelt ajánlatát Törökcrűssg békéjére aggasztónak tekintik.

R-smânşI-Schnelier Lajos pénzflgsmlnlsz,

fér résiímsza mozarf^finnepsőgehen

BÉCS, december 5. Remén yi-Schneljer Lajos pénzügyül Dísztér csütörtökön reggel Berlinből jövet kíséretével Béesbe érkezeit, hogy a birodalmi kormány meghívására részívegypn a Mozart-ünnepségek egv résziu. A pénzügyminiszter dé ben meglátogatta Batdur von Sclurach bírod álla i helytartót, majd van der Van« Arnold magyar főkonzul., adott villás-- regg t tiszteletére. Ezntán Reniényl-Sehneíler Lajos pénzügyminiszter résztvett az Operába»- rendezett k«l uipoHtikai ünnepségen, amelyen Cröbbels bírodaSmí miniszter mondott beszédet. Eete megtekinti » „Varázsfuvola“ e ő" adását.

A péimígym’ímztcf’ előrelálhatósn s pée« teki nap folyamán tér visssa Budapestre

fí ?>én üipB'"Rfrzter a^líflf*

fcozata a s* J'éüöfe

BÉCS, december S. (MTL) Reményi Schneller Lajos pénzügyjninísxter elutazása előtt nyilatkozott a Deutsche Aíígeme’ise Zeitttag munkatársának.

— Utazásom célja volt —- mondotta a miniszter —, hogy viszonozzam a birodalmi pénzügyminiszter budapesti látogatását és e mellett megtárgyaljuk és kimélyítsük gazdasági kapcsolata'nkat. Népünk gsedasagi forgalmának kifejlesztése mind a két fél érdekeit szolgá ja és bizonyára európai elgondolás- hogy népeink gazdaságilag is egvmásr* találjanak. Az ~ní Magyarország is fokozódó teljesítőképességével erős mezőgazdaságával, iparával és fő eg munkaerejével k'egészitó társa lesz Németországnak.

A miniszter a továbbiakban közölte*, hogy mog-tö'éóntt"k az előkészületek a mezőgazda »ág nm<rvvona’u fejlesztésére. A ikormánvzat egymiHlárd pmtgőt bocsát a mezőenzda ág korssernsítévére, de főleg tíiportképeswcgéuek

fojkozásárs.

— Tőbltet ét jobbár teruatlni» es s jei*aö éa hi-szera, hogy fárad-agunknak meg iesz s gyumö'c^e. Egész Magy3irország do-goz.k c am'ínt katonáink küzdeaek együtt a föésn©- bajtár^akkal, úgy küzd a magyar munka-, akár a feántőföldoft, akár a gyárakban és r hányáikban, vagy a hivatalban Európa gezda sági biztonságáért. De rw?m o yan küzdelem ez. ^mely&r öncélúnak, a szpméiyes anyag» jóléteri való tíü ekedésr.ek lehet ue%-eani M magyarok megismertük a komniműzmus ve’ »zélyét. jobban, mint más aép. Nemcsak « magyarí-ágéri vívjuk ezt a háborút, de a mü veitégér^ az egészségért, a hu? tu ráéri -—

Európa létéért folytatjuk azt. A tnagvar nép biisKke és boldog, hogy régi. kipróbált szövetséíp'wvef vállvetve harcoihafi es alkot: baf as, uj Európáért.

íiínt'in s feikUeili

nnnV^ir n^mli e!§se ?n;sít

KOLOZSVÁR, december S SchuUer J és ser városi büntetőbiró 600 pengőre atválroetaí' ható 45 napi ©'zárásra iiéite Steuermann Zol' tánnát, a kolozsvári -,Linds“ cukorkagyár tu lajdonosát, mert nem fizette meg alkalmazottiénak a legkisebb nsunkbért. Steuerraaor nét Rarabás Ferdinand, a cég árukihordój* jelentette fel. Feljelentésében e’őadta, bogy a cvár árukihordónak vette fe’, majd s< gédmnnkÚ8Í teendőkkel is megbízta, de u gédmunkásókat megillető bért nem íolyosi tóttá neki és nem fiz.líe meg as? iparügyi miniszter á’tal megállap tott drágaság* pót leköt sem.

A rendőrbirő tnegállapította. hogy a vat, lőtt nem tett eleget a legkisebb miinkab« rckió! szóló n\‘>n»s»feri rendelet e’őirásaman és kötelezte a vádlottat hogv a károoulfnuk \2A P 71 fillér bcrkii'ö.oJböiCtet ime&ec |u

—• ■*-r~ Társadalmunk és ajJ&EfU ele

y i.ficnii: újjászervezése során tjnalhstuati ^*^^«>í5enektől — sőt szükséges is tanulnunk 5 'ţ 9’:. _ fje az módszereiket nem másolhat" -?■ dk le. mert ők sajátosságaikba»., lényé- as-idukben mások, mint mi és így mázok a ;ssíhöódózereik is. Nekünk magunknak kell aekünk megfelelő életformái sajátma“

gunkbói kiánlódm, Szabad, individual*«- ; ta, harcos nép voltunk, tele mely joger sekkel és fogékonysággal a kultúra iranu Ezeket a nemzeti sajátságainkat kell poU ■íikénkkai is szem előtt tartanunk es az aj Európa számára, mint építő tényezői, felajánlanunk,