Ellenzék, 1941. december (62. évfolyam, 275-298. szám)

1941-12-05 / 279. szám

• Mmn. mi «timt s ut». mm*, m ma. ÜJ itt fiUlK I£*if9stz'wcsitCtti és KlafáttSfatsii: Kgiossv'r«. f "*•!*> iltaHrtei 13.,!. s^íls?. îţi®'««: lí—3 3. Kv«Ti1a: •ajîsţgifgfeîeBj-aîea 8. síéu. Igigíaa sz.s 28—Ií aiípiions: BIRTHS MIKLÓS BarisaMiMi jBt. :**-zni4*mst ßiMa«?sr érdeklődés folytat fa \ a Ház a mesasánlési Javaslat vitáiét »te&aîâs Károly az alkotmányról,Vita Sándor a mamarséy iov&tfljj iáimondani siasirftafásij t^zsádet *-U\3a . BUDAPEST, december 5. (Az FJleír Ă«d faék budapesti tudósilójától.) Végéhez ár- ^ fozxr&zett a képviselőhöz felhatalmazási t?i- 3 49 Vd.ája és ezzel a jövőévi költségvetés leke" Á e ti'úült a ház napii endjéröl. Á csütörtöki vi~ ' cihában kiemelkedett Balás Károly egyete- ■bí'ní ijyii tanár és Vita Sándor erdélypárti -álképviselő felszólalása. Balos Károly cör- mfanb'énelmi magaslatról vette szemügyre lázZMtrszág fontos problémáit, a világnézeti foglalásokról elhangzott felszólald“ -i wX-ísxokra válaszolva pedig rámutató t arra. in 'rgd&ogy nagy barátaink szemében is sokkal '^Xzúlisztelef remélt óbb, ka becsületes őszinte- i V'gj'íwnéggel é-S férfiusággál kiállunk hagyatná» Ve.'iiYfmyaink és természetünk mellet,. De ha megtagadjuk történelmi múltúnkat, úgy A ; u 50Ű2 uj Európa a mi részünkre temető le- sK AzUhef. Az uj Európában a sxintisz a magyar ■msöWi intézményeket kell átvinni magyarként ms n ws nem idegen másolatként, jelentei te ki “ ^Ofnnyomú ékosan. Szövetségeseink és hord- ■' v>1atü\tcnnk közjogi önállóságunkat mindig meg 'Vyyc^fogmk becsülni, leite hozzá általános ke“ 4 lyeslés és taps közben. Általános helyes- léssé! fogadták azt a megáll api ásót is. hogy történelmi tilkotmányu népeknél az alkotmány rugalmassága alkalmas arra, hogy a változó korokban megfelelően váll ózó intézményeket teremtsünk, azon­ban sose az abszolutizmus vagy diktátum valamilyen megnyilatkozását várja g nur gyer, i Vita Sándor étnél kadét társadalom­szemléleti fejtegetései őszinte rokonszen- vet és mély benyomást kellettek a ház­ban. I Az egyik ismert politikus úflüpiiottn meg a ház folyosóján: 1 — Nagy meglepetést keltettek a fiatal erdélyi képviselők ebben a parlamenti vi­tákban. Mindenki tudta, hogy az erdélyi f lét ahág legjavát választotta ki Teleki Pál és küldötte be a magyar képviselő- házba, de ennyi bölcsesség, higgadtság és okosság, amelyet valamennyi beszédük tükrözött, mégis kellemes meglepetést es őszinte csodálkozást keltett. Ezek a be­szédek távol álltak attól, hogy politikai ellenieteket szítsanak, viszont olyan han­gulatot teremtettek, ami kitünően alkal­mas arra, hogy a közös magyar feladó tok megoldása érdekében megteremtse az igazi nemzeti összefogást. ! A felhatalmazási javaslat egyébként holnap délután hat órakor végetér. Bár~ dossy László miniszterelnök pénteken, délután négy órakor válaszol a felszóla­lásokra. Beszédét általános érdeklődés előzi meg, A csütörtöki ülés alatt a folyósón ér­dekes külpolitikai hírek terjedtek el- Úgy tudják a képvisalök, hogy Reményi- Schnelier l/rjos pénteken délután három- órakor érkezik vissza Budapestre német- országi útjáról és vele együtt előkelő ne­met vendég érkezik Magyarországra^ lói tájékozott képviselők úgy tudják továbr bá, hogy szombaton délelőtt egy igen ma- gasállásu német államférfi érkezik ven­dégként Budapestre, aki nyomban foly­tatja útját Mezőhegyesre és olt vadásza“ ion vesz részt. Az előkelő német vendég a vadászat után két napig Budapesten tesz és szerdán délután az országgyűlés két háza a paj lament épületében fogadási rendez a tiszteletére,. A képvisefőháziewnapl Illés® i A fi t’ítfáv inon!- a nőd *©M  u EflíííiT ßod :2Î9'fŞf $hno:A B doi n:3 SjilSY C923Y OSOi' sasio vqhjl IÖŰ19 id lídse tloní tnoY nlst :1Ó)\ I- ón ne'  képviselőház csütörtökön tovább’ folytatta a felhatalmazásról szóló lór­it nyjavaslat tárgyalását. Tásnády-Nagy índrás elnök az ülést egynegyed 11 óra= kor nyitotta meg. Máté Imre (MÉP) hangoztatta, hogy a kisgazdatársadniomnak kétségkívül vannak jogos panaszai, de kétség felem, hogy a kormány a legjobb szándékkal igyekszik a lehetőségek között az összes kérdéseket megoldani. A továbbiakban sok gyakorlati kérdést velett. fel. Ezután Kunder Aulai (imrédysta) kö­vetkezett szólásra. Mivel a teremben ke­vesen tartózkodtak, az elnöktől a tanács­kozó képesség megállapítását kérte. A csengők megszólaltatása után is csak 26 képviselő je-'eat meg a teremben, erre az; einök az ülést egy órára felfüggesztette. 12 óra után néhány perccel újból meg° nyitotta az ülést. Megállapította, hogy a Kaz ranácskozöképes, mert 99 képviselő van jelea. Ekkor Kunder Antal folytatta beszé­dét. Még fejtegetései elején valamennyi kormánypárti, továbbá polgári ellenzék­párti sorokból .több képviselő kivonult az ülésteremből. Kunder Antal a mezőgazdasági terme­lésről és az iparfejlesztésről beszélt. Rá” mutatott arra. hogyha irányítani kivárn­iuk mezőgazdasági termelésünket, akkor ki kell emelnünk a többi árak közül azoknak a cikkeknek az árál, amelyek­nek a termelését külön elősegítem akar­juk. A gépes:tés különösen a kisbirto- koknál probléma. Fölvetette a gondola­tot, iiogv kollektiv alapon kelllleue meg­adni a lehetőséget, hogy a kisbirtokosok. géppel tudják művelni a főidet. Az ármegállapításokkal kapcsolatban hibáztatta a kormány egyes intézkedé­seit. Ezután ipari problémákat tett szóvá. Kifejtette még, hogy az ipar fejlesztésé­re azért is szükség van, mert a visszacsa­tolt területek jelentősebb ipari termelés nélkül kerültek vissza fiz anyaországhoz, tehát ezeknek igényeit is ki keli elégí­teni. Végül határozati javallatot terjesztett elő, arnelvbets kéri, a Ház utasítja a kor­mányt. hogy a 42 tagú bizottság előtt; ismertesse az ország gazdasági helyzetére vonatkozó össze« adatoknak feltárására, a gazdasági élet irányítására vonatkozó át fosó tervét és ezt a tervet bocsássa vita elé. A felhatalmazási törvényjavaslatot nem fogadja él. Magyarerszás az ál Európában Ezután Vita Sándor erdélyi képviselő szólalt fel. Elöljáróban kijelentette, hogy méltányolva a kormánynak külpolitikai vonatkozásban elért sikereit ©3 azt a ha­talma?. komoly munkái, amelyet a súlyos kérdések megoldásában kifejt, kifejezés­re juttatja bizalmit és a felhatalmazási ^'örvényjavaslatot megszavazza. *—* Megm éltózta írtak azonban engedni, — folytatta beszédét — faogy nem annyi­ra a jelenlegi kormánnyal, mint általá­ban a magyar politikai élet felöl bizo­nyos bjrála'.ot mondjak, különösképpen a magyarságnak az uj Európába való he- illeszkedésével kapcsolatban és .felemlít­sek néhány kívánságot, amelyeket pár­tunk és a kisebbségi sors gyakorlati tar pasz-tafaíaínak sjlapjáu. rafemzetpoüiiked téren fdállitctí. í^af&rm korszak és liberalizmus ten lie — Történelmi kutatásaink alanjan már világosan Iá;jak azt, hogy a rendi magyar politika és a társadalom képle­tei nem feleltek meg tcljea mértékben a magyar élet követelményeinek, mert iak szea a nemzeti királyok során kezdve, Erdély rövid történeti önállóságát leszá­mítva. az államiságnak Lényeges keli«*" kei, elsősorban a külögy és a hadügy irányítása ki voltak véve a nemzet ke séhől Csak * XVUL <®e a XJJö. század nagy európai forradalmai rázzák fel id- wiét a magyarságot és akkor indult meg a nemzet kebelében egy ujjászületési fo- iyamafí. A reformkor&zak nem egyéb, mint az utóbbi fél évszázadban kialakult magyar elitnek szabadságharca a nemzet életéért. A szabadságharc pedig nem egyéb, mint a magvar eüt 50 évvel ez­előtt megkezdett szellemi szabatUághar■ rónak logikus következménye, a nemzet égéssé*-© 'ryjó kiterjedése. A reform kor­szak elitje alatt agonbau aldozaia les», n kornak és a 67-es kiegyezést követő idők liberalizmusa sem eszmeileg, sem társa­dalmi átalakulásban nem lett folytatása ennek a korszaknak. —- Székiü Gyula a „Három nemre- dékM~ben rémulat arra. hogy a későbbi és a mai magyar társadalom tragédiája ebben a korszakban kezdődik. A régi magyar nemesség, amelyet az életmód egyszerűsége és becsületessége iellené­zett, anyac;?ag tönkrement és behúzó' dóit az állami hivatalokba, a magyar polgárság, amely a magyar gazdasági élet Cs-közc't kezébe vehette volna, élig volt, tehát arra elsősorban az idegenek vetet­ték rá magukat és rövid idő alatt mind a nemzet vngyonámik. nünd a npmret jövedelmének jelentős résre a zsidóság kezébe jutott. A német eredetű városi polgárság elő?? a kopttaüzmus Idfpüß- (lésévé* ugvanesak megnyílik a gazdasági felemelkedés ÎMie?őségé, azpnhun ezek­nek is jelentős rés*e nem marad meg a SlaáétalaMifltts: PlltíS fn U iel02S¥ár. ElSIiieiHl áfát: Ksv9Ms f31K 8o ftlévrc ia> egész fríra 3? wiV gazdasági életbén, hanem a hivatali élei­re veti magát, ahoi felfogásban gyorsan, asszimilálódik, a nemes'végnek a régi életsvemlélellől mindjbbau eltávolodó szemléletéhez. Az uj magyar vezelőréteg hagyomány talanul é? megalapozalinnuí bontakozik ka s nép vállai íeiett, csupán önmagából kapja ulánpótlásáí. lassau ként egy külön kaszttá zárkózik és né pével való kapcsolatát egyre jobban el­veszíti.. Hagyományainkat nem a magyar patriarchalvilágból vel'íe, hanem a lîach-korszak rendszeréből tanult. A job­bágyságból felszabadult magyar paraszt ság gazdasági és társadalmi felemdéfléro síig tortám valami. Az egyik oldalon ki­fejlődött a nagytőke és ennek hatalma egyre jókban éreztette befolyását a nur gyár életben, a másik oldalon hatalmai magyar tömegek szegényedtek el, mert nem tudják a szabad versenyben a boF dogulást megtalálni, A liberális rendszer tehát a magyarság felemelése szempont jából nagyon is kétes eredménnyel dicse kedhetik, de a gazdasági eredménnyel, nem jobban erkölcsi éa szellemi ered­ménnyel aera. Ennek a társadalmi rend­nek a típusa a materialista, önmagának élő polgár s ez, mint éietideál, mely, ha nem is nevezhető erkölcstelennek, de mindenesetre amoráíis, amely legke­vésbé sem eegitett hozzá egy uj hivatás­tudatot hordozó magyar szellemi elitaefc kiaiakuiásához. sőt ennek a rendszernek a legnagyobb bűne talán éppen az, hogy olyan középosztályt alakitól* ki, amely uek tagjai szinte beleszületnek a bű* rokrácia útvesztőjébe, akták és kérvé­nyek merev, kérlelhetetlen rendszerébe, a hivatali függőség hajHottgermeü eii* mérésébe ée amennyiben ezzel a read szerrel egyet nem értenek, mint ahogy nagyon sokan nem értenek egyet, akkor kénytelenek magukra álarcot tenni, ne­hogy elzáródjon előttük az ut a tovább­haladásra. Az egyéni felelősségtudat, hi­vatásérzet, fantázia, szociális belátás egyre kevésbé érvényesül, hamis életei” vek alakulnak ki. És itt nem a bürokrá­cia alkotó elemeiről beszélek, hanem ma gáról a bürokratizmusról és itt legyet? szabad idéznem egy latin közmondást; „Senatores honi viri, Senatus mala bes­tia“, a mi hivatalainkban kezdeményező képességű, egyénileg felelősséget vállaló, szabadlelkü közőfcségá embereket ska mnk látni. Nem rajtunk múlik, hogy ezt ma nem láthatjuk és ezért kérjük «jé igeu tisztelt kormányzatot, kövessen ^ mindent, hogy valóban azzá la lehessünk. A liberális rendszer nem tudta meg­oldani a társadalmi és gazdasági bajokat és elégedetlenségeket és c-gyre jobban kényszerifette az államot arra, hogy az egyén, illetőleg a gazdasági élet meneti­be avatkozzék bele. Ma a mi állam vezet esünk is Aih tizmus felé halad, talán bizonyos érte­lemben azt is mondhatom, hogy a totali­tás felé halad, azonban mivel £ liberá­lis rendszernek ebbe az uj rendszerbe való ávmenetet alapjaiban és személye?, ben a liberális rendszerre kell felépíteni, tehát végerodménvben abba az ellent­mondásnak ló’.szó helyzetbe jutunk, hocj nálunk a liberális államot egyre inkább totális eszközökkel kormányozzák. S itt sietek kijelenteni, hogv nem a kormány zat felé akarok szemrehányást tenni é.» készséggel elismerem aat. Hogy a kor­mányzat mindent elkövet, hogy egy rend s/erváltozás előfeltételeit megteremtse ég amennyire az idő és viszonyaink engedik, végre is hajtsa. KI kell ismerni azt is. hogy a mai. sőt a tesnapi kormSny pro- gramm is egy évtizeddel azelőtt is més, forradalmi programiak hatott volna

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom