Ellenzék, 1941. december (62. évfolyam, 275-298. szám)

1941-12-24 / 294. szám

I :

'> V.

a vtlaşrnsk ?zíiK«t.g;c i j ‘»vonnék, aki bernivan ré’ád. <i bizlk. iie

kagytl, bog) eí\ tecaenek hitükkel elvűit. íz i:-Í4s* «jM-nnves liürzavarában. Csináld»

hogy legyen egyetlenegy nap eaen a föl« í’k.a, ég-i-tíéneg> este legailábú. amikor *.űíid»c gyermek örvend és mosolyog, amikor minden gyermek elfelejti u fel” jöttek csúnya játékait, bogy hátk-g vau s Hog% kévé.-' a kenyér: adj a kévéi ke- nyer mellé egy szál rózsát nékik.

Né héz gondok fellegiéi alatt, élünk, <Jc kérünk, jn-sou eszedbe, hogy jó Maris* ka öJeőosatáiyo« kisleánynak nincsen tinóié ér. Szabó Gizellának meleg ruhája *'*s \ ajda Évikének harisnyája sínes éj hogy sokan, sokait, nagyon sókan vannak még Jó Mariskák. Szabó Gizellák és Vajda Én.-kék. És kérünk nagyon szépen, hogy 2 cipő mellé táncos habár is adj, :t ruha mellé aprészemii cukrot fényes

< papirosban és Menyhárt Rózsik ón au \ kiilöö alvés babát, mert olyan neki még í nem volt soha sem. Ne haragudj hogy I nehéz napok előestéjén ilyenekül kérünk.

de jaj né)künk, ha a gyermekek CfMej ! tei.ék mosóÍyogni és elfelejtenek játszan* i ŐS el tel éjiének örvendezni. (

Csináld, ha akarod, hogy kevesebb I - gy n szánkban a kenyér. Csináld, ha akaród. hogy kevesebb légyen a z&ir. a cukor, kevesebb legyen a szórakozás és légyen, ha kell. eggyel még súlyosabb a gorid., ami vállunkat nyomja. De csináld, hogy minden gyermeknek karácsonya legyen..

I így valahogy kellene irn-i1 Testvérem, I így bizony. És aztán megcímezni a Iove»

.Őfelsége u Siserefelhez!

Emberi Lélek utolsó posta: Lelkiismer H.

! ' Y'ASS ALBERT.

uskáék karácsonya

(Elbeszélés)

Miiyen jól van a? kitalálva, hogy uhudén -..ép «sietnek kirakata ifi van! Odaicszik a sok gyönyörű portéka sztne-javat ss üvegtáblák mellé s aztán nézegetheti és gyönyörködhetik, benne napestig mindenki, kedvére. Mindenki! Nemcsak azoic* akiknek tömött ss pénztárca jak, hanem azok k. akik szegények és -egyetlen fd ér sincsen -s zsebükben. Igazán jól vhu ez kitalálva.

Éat gondolta Ibis meg Emiké, amint végigjárták az utcákat s megbámulták a sok. í'HÓptéges karácsony* kirakatot. Csillogva ta* •rult e éjük a temérdek holmi. Az egyik sarkon tarka, finom selyemrub.ák tömege íüns •nemükbe, pár lépéssel arrébb ragyogó ékszerek tündököltek. A túlsó sorról eukráricklra* Lat integetett feléjük- tele sok-sok csodá’aio? kinccsel. A kislányok nem bírtak hete ni a sok látnivalóvá?.

Szemük íágranyiloit. lélegzetük elállót}, ennyi szépség ’áttán. Pedig snég csak ezután következett a java: a nagy játékosé oh kirakata. Közepén tündöklő karácsonyfa állott, iigai roskadoztak a cs'Iíogó apróságoktól, tetején pedig gyönyörű arsnycsillag ragyogott. Szebbe? képzelni sens lehetett! Körülötte | sok-sok játékszer volt felhalmozva. Hintáidtól | gözmozdonyig és hajasbabáig műiden, de min- ‘ den volt ott. j>mit csak kívánni leheteti:. Vi gyermekek síig győzték végignézni.

Bámulták a kirakatot kos»zu ideig. Nem j tudtak egyhamar nBC-gváni tőle, pedig zimanr j kés, ü’deg idő volt, a cipőjük, ruhácskájuk j pedig fuszlajdpzott és nem sok meleget tartott, r Nem éreztek a szét tavasát, — nem vették { észre, hogy a hó szállingózni kezdett, annyira \ elmerültek a sok csodájalos dolog nézésébe. 4

Mi a legszebb a temérdek holmi között? —— f Caen tanakodtak. Nemsokára eldöntötték, i LsíHégóázemü, rózsaszín ruhás buba állóit a. | kirakat haloldaán. Husk a rámutatott kékre j fagyott ujjúval: |

— Ez a buba a legszebb!

Erzsiké ráhagyta 8 áhítattal nézeti a buba- t rş. S ezen ez éjjele« a kis pinceiakásbsn &’ rózsaszín ruhás csodáról álmodozott z két 1 gyermek. r

Masnap jacg'nt 2 játékoakirakaţ felé véltél, I az Htjukat. Most már mini jó ismerőst kö- ţ szöntölték a eíillogcszemü bubái, Odaszorí' ţ tották crcukat « kirakat üregéhez, hogy égé- » ■"ven laposra nyomták az orrocskájukat s úgy | gyönyörködtek benne.

Ezentúl aztán mindennap felekersték. ,.A * mi bubánkénak nevezték, kedvesen integet ték neki az üvegen keresztül s megkérdették t tőle:

— Hogy vagy? Hogy aludtál az éjszaka.? i

Arra nem is gondoltak, hogy valaha igir l

Van az övék lehessen —, hogy hazavigyék, j; mint más gyerek a játékszerét. Ilyen nagy, j e’érhetetlea dologra soha seen gondoltak! \ ÍLszen szegények voltak 3 a karácsony örir ? moiből eddig is, minden évben csak annyi ju* ? *'o?t nekik, hogy az üvegen át nézegetnék a, l ;átóks.zerekef De ez is elég volt shbi>2„ hogy ' megelégedetté tegye őket,

Égy n apon az- egyik kure-uk ed őseged éten- ! vette- amint oti a kizakaíoak dűlve álldogál- f íak s rájuk szólt:

~ Bcp gzko'játok aa üveget! Menjetek innen !

.L-lnseaíek., 'de aiáBnap megint csak udaososw

I Páll Elemér

'''ínftixvoss^eíeíéíií ssiyag és ízzé lámpa fera&ai

1 Eofozsvdr,

: Karo2ítia-tér szánk

j • Te ie ionszám 2S—17,

lak, -— £ azontúl nagyon vigyáztak, hogy at érjenek e kirakatablakhoü.

Egyszer azt mondta liuska:'

■— Adjunk valami nevet a bubánknak! VA* latei nagyon, nagyon szép nevet;

—- Jó lesz! Kereszteljük meg! — tapsolt örömében Erzsiké.

Sokáig gondo’lcóztak, bogy mi 1 agyén 3 neve, mla végre a „Gyöngyiké“*! választották. Égy ragyogott szeme, mint a gyöngyszem, on- han kapta a nevét. Aznap nagyon jó kedvük volt. lluskáéknak. énekeltek, táncoltak hiszen s Gyöngyike keresztelője volt.

 látogatásokat folytatták 3 eszükbe sem jutwţţ, hogy ez már másként is lehessen. Karácsony e'őtt való napor, aztán- egyszer csak törté»t valami, amire nem szániitotTak.

Gyönyörű, fényes autó állt meg az üzlet előtt. Frémbundáe urinö szállott ki belőle s

bement az üzletbe. 11 uskáék ott álltak s uew í tűnt fői nikik a dolog, mert műidig nagy ; volt-ott a fonia)om, -— de bezzeg nemsokára | azt'án figyelni kezdtek! Az unuő kijött a ev géd Jijséietében, né.zegelni koantf a kirakatot j p egyszer csak Gyöngyikére mutatott. A v*- I géd k nyitolta az. üvegtáblái', aztán — rette- | nctos. .1. kivette - bubát - visszaindultak *r. \ üzletbe.

Egy perc álhit tÖrtí-Ut az egész. A gyermekek hirtelen megértettek mindent! Megvették Gyöngyikét — nyila'lotí a szivükbe, — megvették s ezentúl már soha, de soha sem fog* jak látni! Elsötétült előttük 9% egész világi Hangosan zokogni beadtok.

Az, urinő éppen be akart ismét lépni a í boltba s csodálkozva fordu t hátra. A keres- | kedősegéd hossz usati nézett a gyermekekre a | pár rideg szóval el akarta ulasitani őket, — | de elnémult az urinő résztvevő tekintetét s látva. . \

— Miért «irtok, kicsikéim? —• kérdezte az \ ■r-zeiiden s mcgsiiiiogatta Erzs'ke. arcát.

— »V, mi. bubánk... a hii bubánk! — íit- \

tak a gyermekek. >

Egyebet nem tudtak mondani, ebből pedig f bajos volt niegií lapítani a bánatuk okát. A • kereskedő segéd sem tudott toáa felvi ágositast | adni, mintbog-y már napok óta itt látta őket !; ácsorogai a kirakat előtt.

De tudjátok ugye, hogy kazácsonykor az \ angyalok járnak miiidenlelé? Úgy látszik, esc j 2 prémbundás urinő is angysí volt. Megér- jj tette, fé-ig az értelmével, félig pedig a szí* | vével, hogy- miről vau szó, — és így történt, i hogy pár perccel később Iluskáék. nagydoboz’ { zal kezükben haladtak hazafelé, ~ nagy do* 1

bősz«!, melvhc Gyöngyike*buba volt csórna- j

1

go va«.

Délután pedia a szép, fényes autó megállt l

előtt a ház előtt, ahol iluska meg Erzsiké : lakott. .4. jó urinő kislányával együtt £e'keres- ţ te őket oíthomvkban. Az autóról pár csomag j i* lekerült, —- éle!m'isr:<er és ruhanemű volt i benne A/. Ti uskáék édesanyja neh* győzött 1 bá’álkodui érte. I

A kisleányok örömét nem is próbálom le* | írni. Folyvást Gyöngyikével játsztak ezen s ; szép estén — életük legboldogabb karáefiony* ; estéjénSZÁSZ EDITH

VERSE!

HÓEMBER

Ki áll ott a kert közepén S eltűr szelet, hideget?

A külseje azt mutatja: Valami nagy ur lehet!

Meg se mozdul! Hogy Thet az? Ejnye már, mi a manó?

Most látóin csak: feje, lába, Egész teste csupa hó;

Legalább is gróf. vagy bitó Vagy íuíaiszler, úgy nézem! Kemény kalap van a fején- Sétabot a kezében.

Hát így ál’unk? Hóember vagy; Most látok át a szitán!

Pgikó csinált tegnap este V agy a kicsi Laci tán!

A szájában egy kis pipj Ez saár- aztán vTami! líyesnjíről nem is leset Akármikor bsllaxii!

Nem vagy bizony te miniss£?.r, Báró 6C vagy, de nem ám!

Ne hencegj bált olyan nagyon. Hallod-e te, hé, komái»!

Arra lépek egvet-kettöt: „Kegyelmes ur, jó napot! Köszötijön hát, kérem szépe® Vegye le a kalapot!“

Kisüt a. nap és a kertet Lj életre csókolja,

De belőled nem marad más, Csák egy nagy, nagy pocsolya’

FŐZŐCSKE

Ndgy Q gnndom, sok « dolgom-, Htáyjétek meg, gyermekek,

Két bubám van: Juci- Lenke,

S azok mindig éhesek.

És ml van még főzni való? El se hiszitek talán Csokoládé- De valódi/ Tegnap hozta jó apám

Sírnak rínak és úgy kérdik- Mi (esz márna az ebéd? Előveszem hát c tűzhelyt h a sok apró, kis edényt.

Ezüstbe volt csomagolva ügy hozta a zsebében,

Aid mindig, mindig jó tolt, íz kap ilyet csak, kérem.

Áz egyikben papír-laska1 Ok- Juci azt szereti Meg is sózom jól homokkai, ügy készítem el neki.

ilyen finom, jó lakomát. Sem látott még a világ! Oh. hiszen o csokoládé Mostanában ritkaság!

A másikban pecsenye sül. íAz nera baj, hogy csak marok, i Lenkedbuba, ne búsulj már.. Gyomrod n<?m soká korog!

«. Hanem egyet megsúgnotok ügy titokban, gyerekek.

Ezt nem adom a bubáknak, Est. én magam eszem meg!

Kaváos onyva cukik,

s&atuz&ü uegyUsetüdsas fettóte

Cxinknél.

*

modern buíoroköf

WHiéU&utr i& khdUk. âUanââţ**. laídáw*.

LíiUuiís Ferenc j

asztalos. Un ló-utca 24, sz. I

KENYES CICA

\ zj/i nekem tzby ^iymea szőrű Hófehér kis cht:'A ént Neve: „Kényes“. Nő, de a^G.»t Kényes az Aja/ón.

Adtam neki gyakran — kéjtA-eLi! Csokoládét, cseresznyét,

At már csak jő? S nem es’4r >xr*H*! Hova tette ar estét?

C$&k *k iei kelt a Uram őocsgi A nyers egér-pecsenye.

Meg nem enné ml Jaj, nem cetem*

Hl l<s lehet jó benne!

/ss hu tárnád, ítog\un fépkéíJ Hogyha esett :iz cső! lg(tr. ugyan: nincs a lábén Se harisnya, se cipó.

Léten csak pzt stózi, faJ van A jó, met cg, kempnce;

Uffy fA*ik, hogy tán bete h Unitra, hogyha lehetne,

fií-<ony, nagyon kényes Hi&r Az én teher kis cicám.

Hanem a^órt, hidd ei nékem.

A világért n£'m adnám!

TALÁLÓS VERSEK

1.

Furcsa dolog, emiről ért Szólok neked mámé:

Vágy betűből áll ar csupán Szabónak szers'^átna,

Még egy belül tőgy eléje.

(Nyolcadik a sóiban,)

Nagy, fekete, t büszke madár (.ess belőle nyomban.

Világhírű, szép címerben Pajtás, észreveszek.

Kitalálod mi az, tudom,

fia töröd an eszed!

(‘9n°w' ií.

Hinder, délben kezedben am i sző eiső jele,

Süteményt meg jó pecsenyéi Gyakran eszel vele.

Ige ormi következik- Tiszta leszel tőle.

Aki űzi. szüksége van Egy nagy , eh more.

Olvasd egybe az egészei: rizsái kocsikásunk.

De csak hogyha Pestre megyünk.

Mert ez nincsen nálunk!

(sow»}; i.pj

ni.

Szeri küzd « költő; művész ezért farad. Müvéért nem kivon senki se szebb árttt.

S van, ki életében soha el nem éri,

Pedig két fillérért minden bobos méri.

Hétiem iexíkön

BURMA (brit) területe 60-i etrtr négy setkilométer, 15 miMió Jako«.

SZÍ AM területe 513,443 négyzetki lo* méter, 13 é& félmillió lakó# fóváros Bangkok.

BRIT-MALÁJ FÖLD korouagyaj mát,

îenilete 140.B00 négygctkilométtr uégs és félmillió lakos.

A FULÖP-SZICETEK USA birtok. Területük 296.296 négyyctkiloaiéter, 43 millió lakos, fővárosa Manilla.

BORNEO terüklß 710 «r.i ué^y*e*L> lométer, le^saşyobb ré&fc IloRaadi^ gyarmata.

ÉSZAK-BORA 170 76.000 aégysiötkiío''

méter, 280 c-z-cr lakos.

SARASAK területe 129.0f.Hl négy*eíj kilométer, 475 ezer lakos, brit gyarmat* SZINGAPÚR szigete a Brit-Malájfcdd déli csücske alatt ieksaak- lakosaittak srí- ma 572 eaer.

TIMOR. A hollandimlíai sz%eiok «gyi-« ke az Irtdiai-óceánban. Nyugati rés*C holland gyarmat, kolcái rés^c pedig pót- tuga! birtok. Területe 32.320 ué-gyzeti * • lom éter. A portugál rész fő- és kikötő" városa Dili. 3Í0U lakossal.

MAKAO. Portugal gyarmat és kikötő város Dé!aKináhac, Hongkong köreiében. 14 ezer négyzotkUoznéicmyi letiileb-if 130.000 lakos ^!.

KEDAH tartomány * \íal«kk:rfcjsxigt* déli ré zén lévő maiij -állam egvik résre f ORAíÖZA, íijabU nevén 1 jtvpá«i birtok a koîetkmai tengerben, ,k- ezer négyzet kilométernyi terén 500.ÍHJÜ lakos. él. Keleti felében hegvláneok, r»\u gáti részében ír<Spusi síkság húzódik fö- viros-s Taiboku 250.000 !akv(s*aL