Ellenzék, 1941. december (62. évfolyam, 275-298. szám)

1941-12-24 / 294. szám

Kritika és erkölcs

.-.Amíg 4 bírálás nem has and' it Heim- hóid hőnyijeinkről, ódéig ízlésünk egészen kicsinv 'ifit n&nt lékéi"' — irta Széchenyi István f.S31-ben a Világban és ízlésünk kiceáuosiih • -'ágának érdekében „szórói-. kemény, égetési? gúnyoló“ bírálatot követelt mind a maga ro’nd mások irányában. Önkéntelenül is Széchenyi magas erkölcsiségébea keli megkap^?- kodnunk. amikor azt látjuk, hogy a legáltalánosabb értelmű kritikától is az alapvető erkölcsi elvek taUtn sosem estek oly messzire, mint manapság. \i erkölcsi feddése pedig nemcsak a kritika. azaz a kritikusok szolgál tak rá, hanem- azok is, akik akár általános, akár nemzeíerkölcái szempontból sokszor igén pulyosan kifogásolható „müveket" kinyomtat aak. forgalomba hoznak é-s oly eszközökkel, vagy módszerekkel terjesztenek, amelyek ma- gukhaa is ügyészért kiabálnak.

bi/onv nem nagy szó, ha kimondjuk, hogy a m eredély szélén jár a kritika, éri, a hajdán «•vy szigort és-nemes diszciplína s hanyatlása nemeiy pillanatban valósággal feltaríioztat- kaVatlatinak látszik. Az üzlet és a tudatlanság mohó állatkáinak csápjai egyre jobban behálózzák a szellemi és erkölcsi ellenőrzésnek eszközeit s v égre is hitelét megdön t k éppen 3 közönség előtt, melyet útbaigazítsaiók. l'á* jékoztatmok kellene.

Az iroda'cmtör(énét és az irodaloaieiméle- lek roppant tudományos? várait lelkiismeretes év korszerű fejtegetéseikkel, tudós alaposság şal és művészi Ízléssel megtöltő s a. jövendő állandóbb je’légü értékítéleteihez alapul szel *áló kritika ma eltűnt. Vagy nem juthat szóhoz. S ha néha-néha felbukkan valahol, már szinte senki sem figyel fel rája. Valamikor a művész és a kritikus' egymást egvenrangukn kiegészítő tényezői voltak a műalkotás eli?- tu&rtetésériek s a közönség 'műélvezetre neve " !éáének közös munkájában. De hová is tűni n kritikus.-' — kérdezhetjük Dekányi Andrással és hol van a krit ka amely valamikor egézs nemzedékek szemléletére nyomta rá bélyegéi. Látásának irányát meghatározta s bizonyos á'lsng'U'zásek utján még a közé'eti vagy nem zeti kérdésekben való állásfoglalását is áthatották, fokéul erkölcsi meghatároz ókként, Bova tűnt. hol bujkál ez a kritikus és ez a kritika? Mert bizonyos az. hogy mégnyiláí koíás-üít éhben » felfogásban nein ícen latjuk napjainkban.

!.’.ir?den bizonnyal igaz az is, hogy a kritikusi erkölcsileg felfalta az üxiet é* iftgyözta j/. Üzlete» reklám szédítő aranyu és gyorsa cúgu technikája. Szontágh (/((''-tár ib. *. beu még; azt követelte a kritikától, hogy „Kyow- l/m kövesse e munkák kijövetefét, különben o közönség vaktában veszi könyveinket. * Aki szinte elképpedüak ennyi jóságos és buzgó Jámbor szándék haltatár*. vigyázott a

múlt íüáiad n.agv p.enncdékÓDW még a ke vésbé ismert és' kisebb kritikus egyéniség » nagy közönség „nyombani" és helyes tájéke.' tatására s a mindig szükséges, ehuellőzhev-í- len feivilágösitására. F3kép«<íUető-e ennetexneikedetlebb szclk-ntii légkör? Ugyan hol születnek ma ehbe-z haecn-é törekvések s 1 ként -iiegíiyiia ‘k ozások ?

Igaz- uiás oldala i« van az éremnek. Úgy* magában, vagy néhány társával együtt sem képzelhető el ma az a krUikus, aki finoraim és bölcsen eleaiző a természetszerűleg az id ben lî.-esn érlelődő kritikai munkájával v pea legyen nyomban követeti a munkák kijű vételét? Aligha. S akkor is az etikus maga tartásra törekvő kritikus hogyan vehetné i n versenyt a reklám: egyre tolakodóbban es i léstelenebbül harsogó kiabálásává-, mely utó sínt félen Bycíüon követi a jámbor olvasót, azaz legtöbbször áldozatát. Ezzel a szédítő epp» látások segítségévei kifejtett reklámmal sem, időben, sem hangnemben felvenni u versenyt ueta lé hei S ki ház?« a kurtábbat ebben » fémésytelen hajszába«. ha nem a közönség, az olvasó, akisek nmeseue „irodalmi hallást* s az üzlete* bábeli zavarban egymagára »a,» rád. A uapjaiiíkban' piacra dobolt könyvek óriási emeletes halmazaiban alig akad alkotás s az legnagyobb részében az átlag olvasó sekélye? Ízlését kihasználandó nem más. m’nf puszta termelés. Az olvasó lehat ősz tönér hízza magát és ami még rosszabb a rel Iámra.

Ezen' a padion mindennél időszerűbben - parauesp-óbban érintkezik egymással a kritika és az erkölcs egymástól különben sem mi* gyón Idegen fogalomköre. Leasing mondta, 'hogy földi ember az igaszagho* úgy 'sem jut el, be kell érn-‘e az igazság keresésének szándékává/ Éppen a szándékról van szó. Arról ; hogy a kritikusban a legtisztább és légidét állóbh vigyázó szándéknak kellene megtes- teraliác. Lehetnek az esztétikának. sőt az etikának is időhöe vagy egy égtájhoz kötött és változásnak Váveteti tételei A szándék ásóit*

őan, amely egy drttny ,|áv.o>. Kemény itat, méád vagy Gyulai Pál, egy Lessing, Saint**- .Beţiiia, vagy Brünettere iíésiri tollát vezette, mea» kétséges. hogy ».ve**r.é kórófeat átvészelt e kötanyen érre.keik ►•tőle?; áltapitott. to®S? oly alapéi veket, ároM-ve!; rvíi-ytden?-'!:- if •zolgálhaliiak.

Persze a kritika kénye., műfaj. Császár Elemér szerint, va'osziiuih.-ş mar első jelem' kezesei óta utou-uifi-leit őr árulják ..különösen újabban, amióta a hírlapok h foglalkoznak kritikával." így jó ideje már a kritika u legrosszabb hírű műfaj Dilettánsok eldorá dója, amelyre a hiúságukban megsértet* írók és művészek fogták rá a citiikuf. Börne »za vájva), hogy a ..kritikus épjtofy-kevésbé mór iUtjn elő H művészeteket és az irodaimat, mint n hóhér az erényeket." A művész. ,-agy iró gyakori idegeokc-dósc a kritikától eL&ggu természete!» és a kettőjük keüfi helyzet ez... meg is mogyarázza. SzémponiUnkbók. minket inkább a Berzsenyi hirdette megközelítőleg kiegyenlítő álláspont érdekei: Á recens},o

szükséges gonasz: szükséges, mert 'vágynék. •'■

Utereturóban tévelygések, melyekei felfedezni ş eligazítani szükség, gonosz, mert' még a legtisztább kezekben, sem veszti <-í mérgét, még «tt is ijeszt, ott is gért,' a tisztátalan kezekben pedig csupa méreg $ alacsony gonosísság’ nak es?,köze. mely egyaránt eúiérati mind a literaiurát, mind az embert." Berasényi is íél a gonosztól s ezzel a negativanjem keresztül taága is az erkölcsiséget hangoztatja. Termé- í.actesen visszaélői KvVradenndi lehet. Mi tudjuk legjobban, hogy a földrajz vagy a vrelvtodcinány „cxukf igazságaival is sot:- aztíV cs sokan mennyire visszaéltek- hogy áh igazságaikat fennen hirdethessék- Ez az oldal c#ok egyik veszedelme a feritifcáriak. Elmék a kényes műfajnak.

Mégis éppen e ,-kiitikátlan" időkben uetn győzzük eleget liaágeulyozm a kritika nagr ér. igen -'erkölcsi feladatát. S gondolnak nem v sak a szorosáé vett irodsbni yagy müré«aetí kiriikúra, de szívesen hozzuk kápesoíatlia or erkölcsös kritikai niscat-v-tást a közéleti á'l-á - foglalásokkal is. lAepízet-i vonatk pzárisan el • i^ftíiőzheíetlt:)» kivunsloai. -A kntilcus, ■ fuí- Hstje&iti kötelességét, ejym. mim egy éber, figyelme* őrszem és nemcsak azz kiáltja: Ballá, iii az? — hanem $o*,it is. Éppen nem tengeri kalóz, hegy hi fossza a hajótöröttekét, lument tévkalctíz és segítségére siet ősieknek, &kü:<íi elkíir-ott a idlter, isiikor beiitoritjíxLaii a hikSiöbc, vagy elhagyták őzt" — irta szelíd ezel'eiueîicggel Saiute-LVuve. Miscs-e el,- 1h*u is világossá benne a kritika é-s erkötc« kívánt kapcsolata

Nyugdíjpénztárak, bizíOL itási egyesi! etek mérlegének elkészítését váj Iái jel *!: jsm&ar . aa .■•.ciíáő'*«

Megkeresése-?? íAvábrik B'íogk 3án- dór Budapesi, >z<v.v Is-.ván k-'Uot' 9.

Énnek a kapcéolatnak minél nzéleóefcb o<- derbeu való megvalósulása lenne kivánnti •* aőt iidvöa. Nemcsak a tulajdonképpeni irodalmi,' vagy művészeti kritíkábs/;. Ihst.en könyvek jelennek meg raatiapnág, amelyek a le)kiÍ6iueretlen$égig menő tudatlanságukban itagyképü, ostoba, sőt hazug adatokkal meg- bainisitják a uemzet ízt! le mi és anyagi patri Mioniumát c fegyvert adnak ellenségeink ke* -/éhe. Mert a mohó óidét nyugtalanul é- szűrj* teleiMtl termelni akar, hogy önző önérdek® hasznára kiaknázza a nagyhangú é, felelőtlen reklámtól megtévesztett olvasóközönséget. A Széchenyi megkiván-ta szigorúságot itt mar Jegszivesebiien Kazinczy Épigraramoi morc* Iával lielyettesitemők: „csípd, döfd, rúgd, va lahol kapod a gaz latrot.“ Ilyen terme>lo-ki adói vonatkozásbau az lőbbiu luvüt nem rrv tana meghallgatni Szabó líeziő tanácsát: A magyar könyv sorsát irányítsa mindén vonatkozásban egy a magyar' kultúra min Az tő riumában működő legfőLn irodakui tanárt Elihez még csak a lc-l.k»ismereten. erkök-sisó geu és tudáson alapuló kritikus kritikája kfd lene. Nemzetünk- ,Jsinosodáf>a:" forog kotr fain. Szabó István.

M. kk*. Fenüac Józs*í' Tudományegyietera _ gazáseági Hi vata a Kotaztívár. .->586—941 gk VERSENYTÁRGYALÁSI HIRDETMÉNY,

\ ra. kir. Fcs-anc József Tudományegyetem güzdai-ág' hivatala 1942 január kő 1942 december hó 31-ig Cearjedő időben sank. iNgciî aeetalos faanyagok száí’iiasára 3586-*- 941. gh. szám .aiktt nyilvános v’eiScEiytfirgy». i&t bürdet. Az ixúsbeti ajánlatok a gazdasági hivatalhoz címezve 1942 január hó 15-én íí óráig szam'éíy^cn, vagy poala utján adhatók Lés. A beérkeztült ajánlatok 1942 január M ISléá déli il órákor fogiiak felboniatsi. A t’<sÁételeket tartdbiaao nyomtatván) éh ţjiaiari ürbpok » gazdtUKági hívstalbsA íKoíosívár, .Mikó-o. 6. -z,) a ktrataite ő: alatt Orii'.-a^anul kaphatók. A jeűen versöiíytá?. gyWKássai kapcsolatos miusktir^îmâ feÍTiiágo- eitáí’sal készséggel szolgái a gazdasági hivatá (Koîozîvât*, ’Mikó-'U. 3. íz.) minden, hétköznap d c 9-tól 1 óráig. Kolozsvár, 1941 deeembef Íío i9-oíi. Aí. kir. Ferenc József Tudomány, cgyerem Gazdaságú HirataJa, Kolozsvár

! KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET KÍVÁN

T, VEVŐINEK, ÖSSZES ISMERŐSEINEK ÉS JŐ BARÁTAINAK

Scfiwjffr Ildfidór

férfidivat-üzlete

Kolozsvár, Mátyás király-tér 18,

I , ;

Sóllth fóliái*

íényképéfczeti nsiiterme Kolozsvár, .Mátyás király-tér 27

F#^ér József \

sziiesBiester

Kolozsvár, Mátyás király-aU* 2.

Édler Jóssef

vVÚsmosaági válialaű rádióiaboratoriara Kolozsvár, Deák Ferenc*utca 49,

Telét on: 36—78. f

I Selfjfe lines és István

__ ‘ cukrászok Kolozsvár, Szeafégyh-áz'ntca í; -zárni S ü temén-y kü iö ule gességei

„SILK«

SCHILDKR AUT JENŐ divat, kötött és rövidáruhái: Kolozsvár, Mátyás király-tér 9

meter és Ilii

divatáru üalete

Ko’oz^.vár. Deák Ferenc-utca 4Bíró Géza

cukrászata

Kolozsvár, Mátyás király léc 23

;

: Vura Lajos

női fodrász Kolozsvár. Mu&solinMit CT.

higicnikuá úri fodrász-at is. ;

¥éf|h Mihály

férfi szabó

Kolozsvár, Unió-utca ló,

gyergyóst&eníiaaiklósi

88Mítí8S Ssitírás

fűszer, csemege és gyarmatáru Kolozsvár, Széchenyi-tér 19. Telefon: ló-—-3-4

Péter János 1

üvegesén, képkerete»««, vállalat K&Íoasvár, Széebenyí-tér 6,

,ERZSÉBET“ ILUISZsRIAR

cégt.: LAKATOS M1KLÓSNÉ Kolozsvár, Mátyás király-tér 30.

Maiklsay Esi*#

vaskereskedés

Kolozsvár, Wesselényi Mikh»s-uica 35, Telefon: 27—43.

ífj. Kapás Satu a

ctpőkereskedésc

Kolozsvár, Wesselényi Mikié-:-‘utca 34.

fazekas

cukrászata

Kolozsvár, Heliií-utvJ I j

fsress árpád

böröudös

Kolozsvár, Usűó'uíea 6,

lánhegyesy Siadov

/ cukrászata.

Kolozsvár, Egyetem-utca 3t.

Telefon: 10—89,

Uránia-cukrászda

KOLOZSVÁR,

Horthy MiklósTit 4, —■ Telefon: ).4,4ö.

T akács-cukrászda

:

KOLOZSVÁR, MALOM-UTCA 10.

Tapes IRjtrlöKiá

falatozója

Kolozsvár, Unió-utca 4, szám.

L*ag Irén

női kalap&za.lon Kolozsvár, Szentegyház-cica J.

Pgirgi és Falták

uői és férfi konfekció áruház. Kolozsvár, Mátyás király-tér 22,

Ung József

fűszer, csemege Kolozsvár. Egyetem-utca 3. Telefon: 33—• 86.

VOLT „VARGA“

f Jl II

Étterem és sörcsarnok

Tulajdonos: ífj. SZÉKELY JÁNOS Kolozsvár, Mátyás királv-tér 24, Telefon: 32—4ő.

Tökéletes intitmüiés, imttó*

&ftdl®létáSi divatos frizurák

Bmimr Fet&nt

ílöígyfodrásznáí, Jókai-u. 5, szám. Ki/jiufláilés Rorpáiötfált úgy nőknek, mint férfiaknak m « $ 9 * ü ii t m 1 f ií h.

Pázsíitf imm

képkereteső és üvegező Koloasvár, Kossuth Lajoe;utcs 10

Balogh György

kelmefestő és vegytisztító Kolozsvári Bethlen- kert-u. 3. Fiókok: Maiom-u, 28., He’tai'u. 18. 1 Telefon: 19—GO,

bedoki

Fodor* Istvánoé

uői divatszalon

Mussolini-ut 11. — Telefon: 32—83.