Ellenzék, 1941. december (62. évfolyam, 275-298. szám)

1941-12-20 / 291. szám

—— fePMi & IS. a a §9 esici m ,ddör 3sir>sí?>(f ^Sűjikv JíVVűÖJÍ iU'ilä te&b ; Uoá öVtaai daWk "t® slö tűnök O )AjJ site sA ittşabi )37 Í83Í ítiqalíí; &ţa£ íalaaszT rmnxöjf ii iíJSÍ 3T A jlolsíá [SÍ9T3Ö 80 JSJ5Í i rgoií boo b. k>\\3 I d A ttjuk ! mq> iͣͣ!V luiXi 6 s K .oaób íl) toí iÖJsílS nöWA Tiod 31Í3Í 3S«rÖ Î#•*í Htjf-y-$ :.úpo f £$ B JL L & fii l n K jţfjţffţ ţfctfFt-jrfii+MţV' ~l<ţy Htţd jffWr WiWti. '•*£&-Ow tf\tisi¥*!rAHAOl*&N& A költségvetés vitáié & felsőhizbsn •» „Bäten as ersxásöan me® tess £/a#a köxelläUís IiSféfl" mondotta a kőxeiiáíási mimízier iKtrja ,Q3<1 ssá ^óátlöi ■ ^Stolrţa jA ‘»aí iékthl BUDAPEST, december 20, (MTI.) A fe^S; ház pénteken uiegkesdtt' » jövő évi állami költségvetés részletes vitáját. Perényi Zsigmond báró áléinak 10 órakor nyitotta meg az ülést. Az első szónok Muzsik Olivér volt. Köze'- látási kérdésekkel foglalkozott A k&z®$9âî£$i mini$i2®r CBÍI!i3 í^tssinia, íöjl JűljUl d lOScolş* H tátsba gbstio inzobnoa, .íasBjv.)) ost yiasn a 3 onnaí Î13SS fii* íiiSc BBr >m tödül A "Auloh S8Ö fsií xsgossra 9 fiölouí Hsd tót üt§3 Ezután Györffyrßengyel Sándor közellátási miniszter szóla't fel. Kijelentette, öriil, hogy mmt közellátási miniszter itt. a felsőházban először beszélhet közellátási kérdésekről. Fel­adatát három ágazatban jelölte meg1. Sziiksé~ gesnek látja pontosan megállapítani: mi a~ ország szükséglete, mert a szükségletekről gondoskodni kell. Másik feladat: a közellátási tervezet. Itt « sorrendet kell megállapítani, mert ha minden rendelkezésre állna, akkor a feladat Jkönnyű, adminiszlárciós feladót lenne De nem áll tn'ndeu rendelkezésünkre és ezért fontossági és szükségességi sorrendre van szükség. 4 harmadik feladat: a fogyass» lóhat meg lehessen védeni attól, hogy lelkiis­meretlen emberek a saját, gyors meggazdago­dásuk érdekében megdrágítsák az arai:at. Te­hát összhangot kel! teremteni az ipari és mezőgazdasági termelés közölt, vagyis a ter­melés és fogyasztás között nyugalmi állapo­tot kell teremteni­Egyik legfontosabb probléma az elszámol látás egyes ágakban. Az ország területén több, mint 000 beszerző osztag működik. A beszerző osztagok parancsnokai tisztában vannak feladatukkal. Ezek a feladatok már könyvekben is megjelentek. Elvileg az a követendő eljárás, hogy a gaz­dákat méltányosan kell elbírálni és úgy kell velük bánni, mint az édesanya gyér mekével Felelőssége tudatában kijelenti, hogy ebben az országban a közellátásban nem lesz baj. Január lőétől az egész országban beveze* tik a kenyér- és liszt jegy rendszeri. Az átlagos testi munkát végző fogyasztó fej­adagját 23 deka kenyérben, az erős testi mun­kát végző dolgozókét 40, illetve 60 dekában állapították meg. A szoptatós és terhes anyák ugyanesak nagyobb fejadagot kapnak. Ezenfelül ott, ahül szükséges és ahol nagyobb közmunkát végeznek, oda nagyobb mennyi íégü lisztet irányítana^, A vendéglátó üzemekben a kiszolgáltatható ételek ngyságát újabb szempontok figyelem- bevételével szabták meg. A junhusfogyasz- Iáét csökkenteni kell, mert rendkívül fontos, hogy elegendő mennyiségű gyapjúnk legyen. Á vadhús fogyasztását fokozni lehet. Újaid) rendszabályok alá kerül o tengeriből készült liszt forgalombahozása. A hüvelyesek forgalmát is szabályozzák. ! akarmányokban hiány van, ezért az árpának rpari íe használását korlátozták. A sör- és malátagyárak kevesebb árpát kapnak, mint a muHbsaa kaptak. A legnehezebb probléma a zsír ellátás kér­désé. Budapest e látása nagyjából hiztositha j tó, de környékéit és a vidéki városokban az ellátás nem kedvező, A helyzet orvoslására különböző intéi-kedéseket hozott. Elrendelte, hogy éertésvágasoknái 3—6 kiló zsírt, megvé tőire fel kell sjánlank OsszeirattaUa a sertésállományt. A sza'onná- va-1 való gazdálkodás különösen fontos, mi­ntán ez a mező gazdasági és egyéb munkások nil is legfőbb táplálék. Korlátozta a hentesárukat is. Ezentúl Uivus hentesáruk nem készülnek, csupán a betegek kapják ,neg ezt. omk az orvos előír. Megtette a szükséges előkészületeket aira, hogy az egész országban bevezesse a zsír jegyet. Ezeket a jegyeket csak akkor osztják ki, amikor azo­kat biztosan be is lehet váltani. Az ipari ellátásról szólva a miniszter, han­goztatta, hogy beérkeztek az igénylések a közigazgatási hatóságoktól és az iginy'ések textilfélékben 6« lábbelikben kielégitőek. Ezután a min’-«íeT vilsüolt a rehtxcl&lók rész­letkérdéseire. A közellátási miniszter nagy tetszéssel fo­gadott beszéde ntán báró Prónay György tzólclt fel. Kaas iWert báró a kormány szociális pro­gramjának végrehajtását helyes Üteműnek mondta és állást foglalt) olyan irányzatok el­len, amelyek a szociális problémát aként bí­rálják, hogy egyben bíróvá teszik azt. Ezek­kel az irányzatokkal szemben állást kell fog­lalni. mert n felsőhöz nem folytat politikát, hanem csinálja a politikát. Harrer Ferenc. Pálffy Géza gróf és Jókay° Ihász Miklós fe'szólahísai után Széchenyi Bér talan gróf elnök bejelentette, hogy a belügy miniszter kivan szólani. A helüg&sniniszter beszéd® hercsztes-Fischer Ferenc belügyminiszter örömének adott kifejezést afelett hogy egy­értelműség van abban a tekintetben, hogy- ß kormány és a nemzet minden erőfeszítésé» nek a teljes anyagi és telki felkészülésre kell irányulnia. A rend. jegyiem és nyuga­lom, biztosítása «cm egyedül a rendőrség feladata, hanem feltétlenül megköveteli, hogy küszöböljünk ki egyrészt a társadul mi életből, másrészt a kormány politika* iából is minden olyan kezdeményezést, amely a társadalmi ellentétek fokozására, a nyugalom és rend megzavarására vezet­het Olyan okszerű szociális politikái kell foly­tatni, amely mellett, ha valaki saját hibá­ján hívül nem tud kiemelkedni a nyoma* ruságból, aklunr az állam megsegíti. Ezután rámutatott arra, hogy az ország rerdje és nyugalma biztosításé­nak követelményéből jutrttt arra a meg­győződésre, hogy c közigazgatás sok lekin» telben reformra szorul. Az állami közigazgatás tervezett reformjának alapgondolatai a következők: A túlságos ^élvezésének fontosságát. Sz óv átette a mér­nöki kamara ügyeit, kérve, a kötelező ka marai tagság kimondását. A felszólalások után Varga József dr. ipar­ügyi miniszter válaszolt. A miniszter beszéde után a íelsőház egy­hangúan elfogadta az iparügyi minisztérium költségvetését részleteiben i*. A kereskedelem- és közlekedésügyi tárca ko'tségvetését a felsőház hozzászólás nélkül fogadta el, majd rátért a földművelésügyi tárca költségvetésének tárgyalására. Vitéz Baskay Gyula és Biró Zoltán feiszó- ía'ásai után Rava»z László a telepítés nagy- fontosságú kérdéséről beszélt. A lakosság érről~évre pusztul és már egy generáción belül is nagy bajok következ­hetnek be. A lakosság egyrésze elfásuh és birtokát sokszor átengedi annak kikötésé­vel, ha öt élethosszig gondozzák és ellát* jók. Sok helyen egész utcák házsorainak be vannak deszlíázva az ablakai. Esen. a heh' zeten segíteni lehet, mint őzt gyafMYlc1 példák is mutatják. A gyermekáldásban dús Szabolcsból 250 ma­gyart telepítetlek Baranyába. A telepeseknél 58 iskolásgy érmék ük van, Miért ne lehetne minden évben ilyen sűrűn lakott területek­ről két falunvi magyarságot áttelepíteni? h.z megoldható kérdés és igy 30 év (daxt netn lenne baranyai probléma A bukovinai s/é 1 kelység jól sikerült telepítése és az eddig: tapasztalatok alapján meg lehetne kezdeni ;; munkát, ezt a pozitiv nemzetvédelmet. Az eddigi telepítésekre célozva, kérte a földmű veíésügyi minisztert, hogy haladna továbbra is ez£a az utón. Elismeréssel szólott az ed tligi eredményekről. A költségvetést elfo­gadta. centralizáció megszüntetése, egészséges decen­tralizáció, a túlságos bürokrtílizmus lehelő ki küszöbölése, az igazgatásnak közelebbhozása az élethez és gyorsabbá tétele még azon az áron is, hogyha az erediménvek esetleg ál me» netileg kevésbé lennének jók. A területi és közigazgatási autonómiákat feltétlenül fenn kell tartani, mert ezek a magyar életnek olyan lényeges jel emző vonásai, hogy kikü­szöbölni nem lehet őket. A belügyminiszter áitaláaoa iöü&zésaei fo­gadott beszéde után a felsőhöz a belügyi tárcaköltségvetéséi részleteiben is el fogain. Ezután az elnök a tárgyalást félbeszakította, folytatását délután 5 órára tűzték ki, amikor áttérnek a pénzügyi tárca költségvetésének tárgyalására. A felsőház délutáni ülését pouíos&a 5 óra kor ny'totta meg Perényi Zsigmond báró. a! elnök. Á részletes vita a pénzügyminiszté riuin költségvetésének tárgyalásával folyta­tódott, Koós Zoltán beszédében « liadikölciön- problémával foglalkozott, Bitó Zoltán a ka- matkcidésről beszélt. Berczelv György ielszó alása után a felső- ház részleteiben is elfogadta n pénzügymi*1 nisztérium költségvetését, majd áttért az iparügyi min'sztérium költségvetésének tár­gyalására. Nagy Antal több javaslatot tett a kézmü iparosság fejlesztésére. Bániig Dániel báró miniszter válasza Biró Zo tán megemlítette a bányászat áila- ii támogatásának és energiaellátás állami se­Ezután Bánffy Dániel báró földmüvelc-o- ügyi miniszter válaszolt a* elhangzott felszó­lalásokra. Hangsúlyozta, hogy a mai háborús időkben is a termelés joly- Uonosságát minden körülmények között fenn kell tartani, sőt a termelést fokoz* nunk kell. Szilárd gazdasági alapon tudjuk t#ak telje siteui nemzeti feladatainkat. A vízügyek rendezésének kérdéséről szóivá rámutatott arra, hogy teljesen készen van az átfogó terv ennek a problémának a megol­dására. A mai időkben a legfontosabb cél az. hogy' töbl/terrnelés legyen, de ugyanakkor vigyáz» ni kell arra. hogy minőségileg is jobb°t ter­meljünk. A takarmán\hiány pótlásáról <t kormány ß rendelkezésére álló eszközökkel gondoskodni fog. Az olajos magvait uj átvételi árát a na­pokban állapítják meg, A mezőgazdasági középiskoláknak ór*ási fontosságuk van. Az ilyen középiskolát vég­zettek lehetnek jegyzők, elmehetnek a vasút­hoz, OTI-hoz és felkerülhetnek a gazdasági akadémiákra és a műegyetem mezőgazdasági fakulására. Ezt az iskolatípust a jövőben még fejleszteni fogja, A tej uj árának a megállapítása most van folyamatban.. A miniszter kimerítően válaszúit e feUzó lalúk részletkérdéseire. Utána a felsőhöz a földművelésügyi tárca költségvetését részle tőiben is elfogadta. Az ülés fél 9 óra előtt ért véget Karácsonyi ajándéknak magyar ékszerek őívSsmankttk Fuhrmann Kdroîf üslethiány miatt P*rkas-u# &• Nemzeti önáliósitási Alapból. «re* i Egyetem Mozgó Ma kezdi vetíteni a legkiválóbb magyar filmszínészek legragyogóbb filraujdouságát: ci BOSSZ * Főszerepekben: PÁGEK, K0M.ÍR, RÁDAY, ERDÉLYI, BÍL1CSI, VASZARY PIRI­i Az Egyetem-mozgó felhívja a közönség figyelmét, hogy h pénztár előtti torlódás és vá- ■ rakozás elkeni ése céljából váltsa meg jegyét személyesen, vagy Helefon-előj&gyíéasel fl 27—46, a délelőtti órákban. Jegyelővétel délelőtt 11—1 óráig I Vasárnap délelőtt 11—J*íg matiné olcsó helyárakkal: ED ES A BOSSZÚ. jrawm s n9ma^enisaR^8^£%un&'nKí^flDanaBBBianniinBRi Kolozsvár tbj. sz. kir. város \ iz és Csatot na Müvei. 7561—1941. sz BÉRBEADÁSÉ HIRDETMÉNY. Kolozsvár thj. sz. kir. váro- Viz- és Csatorna Müvei a tulajdonút képező Csermaiotn-utca 28—30. sz. alatt levő vízi malmát nyilvános árlejtés utján 1^42 évi ja nuár hó 1-ével kezdődő 1 (egy) év re bérbe- odja. A zárt írásbeli ajánlatok beadásának határideje 1941. december 27-éti délelőtt i<* óra, amikor az ajánlatok felbontása’ is történik. Az ajánlathoz csatolni kell 3 meg ajánlott évi bér 5 (ül) százalékának mint bá natpénznek a V íz" és Csatorna Miivek pénz­tárába készpénzben, vaţy óvadékként eile gadható értékpapírban tőrtféut letételét ig^ zoló elismervényt. Az ajánlathoz készpénzt csatolni nem szabad- Kolozsvár thj- sz. kir. váró? Viz és Csatorna Müvei íennlftrtja a jo got, hogy az ajánlattevők között «i megajâaioU’ bér összegére való tekintet nélkül szabadon vá!a&ztha9son. Az ajánlat elfogadása esetén v bánatpénzt a megajánlott erí bér ? ia (két ti- renketted) részére kell 8 (nyolc) nap alatt kiegészíteni, amely összeg biztosítékul ics: szolgálni és az uto'só két hónapi bérbe fos beleszáraittatm. Az ajánlatokat a Via és Csa­torna Müvek iktató hivat-síában keli zári, * pecsételt borítékban benyújtani. As ajáa átok felbontásánál ajánlattevők, vagy igazolt meg bizottaik jeien lehetnek. Koiosrvár, december 17 Keledr s. k. polgármester­1

Next

/
Oldalképek
Tartalom