Ellenzék, 1941. december (62. évfolyam, 275-298. szám)

1941-12-02 / 276. szám

áfa a z

Kolozsvár

í kölojcsvuri N«juzeli Játéksrin L79~- ben született meg, tehát jövőre ünnepei jük a gzázöhvenedik fordulót. A közbe" eső másfél századról rengeteg színes tör réttet, hervadhatatlan, emlék halmozódott fel a kolozsváriak emlékezetében és sok ezernyi újságcikkben. Jólismert világ ez s emiatt felmentve érzem magam a kötelesség alól, hogy az Egyetemi Könyvtárban rendezett erdélyi színház- és zenetörténeti kiállítási íáriótói-tárlóig végigjárjam, elég, ha a zenei múltat megszólaltatom. így- is mennyi it beszédes emlék! A regi kották, képek, sárgult ríziulapok és öreg hangszerek között sétáivá, mindenik eszembe juttat valamit, hó) egy derűs történetet, hol egy fontos művelődéstörténeti adatot. Mindenik hangszer, kotta és kép kérkedik a maga történetével, mind tele van mondanivalóval, azt sem tudora, melyiket kellene inkább szóhoz engedni..

Az első magyar spera

Mint Lakatos István, a kiállítás zenei részének fáradhatatlan rendezője is írja, Kolozsvárt metszették fába a legelső magyar hangjegyeket, Tinódi Chronicájlt .1554-ben, itt nyílt meg a Musicadis Egyesület alapításaként az első magyar zene- konzervatórium 1819-ben, csupán tizenhét esztendővel előzve, meg a Péstbmiai Hangászegyesület zenedéjét, as első magyar operai együttes is itt alakult meg és játszott a Rhédey palota termeiben, itt. építették fel az erdélyi mágnások és jár. módú kolozsvári polgárok adományaiból az első magyar kőszinházat s tetejében a legelső magyar opera is Kolozsvárt szír Jeteit meg, itt is mulatták be legelőször 1822-ben Ruzitska József „IV. Béla futó sa44 ciinii dalművét. A kji'áVitáson két, példányban is Iá!hatjuk a kéziratát: egyik az Erdélyi Muzeum Egyesületé, a másik á pesti Oper a ház példánya. Ruzitska müve sokáig tartotta magát, körülbelül 30 - 40 évén kérésztől mindegyre szerepel a műsoron, 1857-ben még adták Kolozsvárt, később mégis leszorul a színpadról. Ha jól emlékszem, ezelőtt két évvel a dalmii szövegét és hangszerelését felír is- ütve a pesti opera megkísérelte felunta ni, de mi tagadás, kevés sikerrel. Hiába, az első magyar opera, mélynek értékei fakulás nélkül állják az időt: Erkel Bánk bánja.

*CQzp8 ve tik Beethovent

Gyönyörű, acélmetszetes címlapjaikká! ott díszelegnek a kiállításon Beethoven, Haydn, Mozart első kiadású müvei, ezeket mind a műit század elején Kolozsvárt élő erdélyi főurak: Kemény Sámuel, Bethlen Farkas, Banffy János, a Thoroczkay- ak hozták magukkal külföldről. A kot iákon kivit! kitűnő prágai és bécsi zené" tanítókat is hozlak Erdélybe, gyermekeik mellé és alighanem a házimuzsikálásbaa is jő hasznukat látták. Nagyon divatozott a házimuzsika. 1020 táján lóként Wesse- | lányi Farkasnál gyülekeztek a zenebará- luk, a báró rajongó hive volt Beethovennek. Â bonni mester még élt, de aligha ! jutott tudomására, hog-y erdélyi főurak ; Kolozsváron majdnem ölre mentek miat- j ta. Az eg-yik összejövetelen két. pártra ; szakadtak a muzsikálók, égyik részük Beethovenre, a másik Prinz Louis Fer- dinandra esküdött. A vita hevében valtr ki felkapta Beethoven müveit és bebaji- totta a kandallóba, a lecsapó lángok ban elhamvadlak a drága külföldi hangjegyek. Persze. Prinz Louis Ferdinand müvei sem kerülték el sorsukat, csakhogy ók megérdemel! ék...

A bevándorolt zenetáratok lassan beleilleszkedjek a kolozsvári polgárság életé be. Polgári családokból házasodtak és ott találtak jóbarátokra, A zene iránti érdeklődés a polgárokban is nyiladozott,

3 hivatásos zenészek velük is szívesen oszejöttek egy kw házknuzsikára g a leg- -síző kolozsvári operaelőadások már megértő. népéé közönségre találtak. Az 1790- ö© évek énekes já?ékaít, a Foraseníerai iwmetet, az Arany üdü? ée A kontraktust, avagy az elváltozott vő leg-nyékét Cinaa- rosa. Bellini. Mozart, Rossini operái váltják fel s érlelődnek a kcslossvári opera- óíszs.9 .‘.©ggakdagajbib érvei, QSGG&Áytsk égészén. korán hozzák Erdélybe Verdi um veit

ViTEíI ás Kolozsvár

Magyar földön a színpadi zene két nagymesterének volt uralkodó divata: Verdinek és Wagnernek. A W agner-rajongás azonban egy karmester nevéhez fűződik. Richter János, a pesái Opera karnagya a múlt század második felében már-már túlzásba vitt Wiagnei-kultuszt kezdeményezett. Pesten nern leheteti, az ö idejében hangverseny-műsort látni, amelyen a hayreuthi mester egykét mii ve ne szerepelt vojna, Emiatti Richter már a zenepolitika nemzeti szempontjait is elhanyagolta, bár igaz. hogy sikerüli. L Wagner müveit végleg meggyökereztetni. A Verd i-kul túsz Erdélyből indult ke de

I távolról tora karnagyok, vagy kritikusok 1 elhatározása nyomán 1355-ben a Truba* I dur temesvári bemutatójáról u mübirálő ■ ily waelkít kénytelen írni; „Az apácakoros 1 borz&lmasan hamis vc*k. Zenekar kielegi- j tő. A résfnvókar hiányos.-- Ellenben 1875-ben ezt olvassuk: „A TVaviata, Verdi gyönyörű operája, hoíA/íibb szünet után a színházi közönség kifejezett kívánságára hímét szinrekerült4-. A Rigók t- îot, Emarsit, Álarcosbált, Iraviatái, 1 ni- badurl és Aidát a közönség követelte. Szerelmedévé vált Verdi könnyed, de í .mégis mély érzéseket, sugalló *i>' büvöloen dallamos kifejez és m ó ti j á n a k

Kolozsvárt 1848 áprilisában mutatták be Verditől az Ernáiéi « etíöí kezdve az olaszországi bemutatókat sokszor Parist is megelőzve — követik.az erdélyiek. Ez volţ a virágkora a kolozsvári opera együttesnek. Káldv Gyula knrnagyi kiválóságához fűződik sok fényes operaest emléke, Foílíous, Havy Mihály, Szerda helyi Neíü és nem ritkán az európai hírű Éíollósy Kornélia énekelte a szebbnél- 'zebb Verdi-szerepeket.

Brassai bácsi, st muzs kus

\ kiállítás tárlói között rátéved a szemünk egy régi fényképre: Brassai Sá- muci házi vonósnégyesét ábrázolja a nyolcvanas évekből. ..Brossai bácsi” külön fejezetét alkotja Kolozsvár mui-tszá- zad! zenetörténetének. Péterfy Jenő mellett a maga korában őt tartjuk leg jobb zenekritikusunknak. Alapos zenei műveltségére vall, hogy korának leghíresebb összhangzattan! müveitől kezdve minden zenetörténeti és kritikai munka megtalálható könyvtárában. Döntő hatással azonban Hanslick, a legnagyobb bécsi zenekritikus volt Brassalra. Hans lick minden munkája: Aus dem Conzert* saal, Die moderne Oper, Ans meinem Lehen, mind ott díszük könyvei közt, de igen valószínű, hogy Hanslick kritikáit nemcsak kötetben, hanem megjelenésükkel egyidejűleg a Neue Freie Presse hasábjain olvasta, hisz a Becsben hangversenyező művészeket néhány nap muha Pesten Brassai hallgatta és bírálta meg 1860 után Bras saí igen tervszerű, tudatos nevelőmunkát indi'ott a kolozsvári zeneéletben Előbb egy, később több vonósnégyest szervezett, célját nem áruka el senkinek, csak bíztatta a kisebb társa

Ságokat a házimuzsikálásra. Akik évtize- . Heken keresztül közönsége voltak a zene- i nek. most maguk is játszanak. A kamarazenének megnyeri műkedvelőket Brassai kezdte a nyilvánosság előtt is szerepeltetni és 1887-ben megalakította a Kolozsvári Zenetársaságot. íme az előképe a félszázad múltán most megalakult koíms- j vári Filharmóniai Társaságnak.

I

Í ilyen beszédes a kiállítás minden darabja: a régi hárfák, a Farkas-utcai. szín- I ház legelső fuvóshang&zerei, a bécsi gyári j mányu spinét, szerkezete aJaít kis varró szekrénykével, meg a szárazajtaí székely asztalosmester készítette virginal. Ép ily nevezetesek a Farkas Ódon-relikviák, a babérkoszorúk, kották, képek és a vonós négyes, amelyet Kolozsvár polgárai saját költségükön nyomattak ki.

Bámulatot Left a régi Kolozsvár zenei műveltségének kiterjedtsége és mélységé. Talán most Iiajualodik újból az opera és a filharmonikusok induló munkájában nz a nagy jövő és magas szánvonal, melyre a zenélő Kolozsvár múlt századbeli aránykora kötelez

K ehi Béla.

«■HBEBHOai

Afagy.szabás ti készültek

Kolozsvár őrösre ndezésére

KOLOZSVÁR, december (Az Ellenzék tudósítójától.) A közoktatásügyí minisztérium keretén belül iniiködő Országos Iroda’mi é* Művészeti Tanács képviseletében vitéz Ha ász Aladár miniszteri osztálytanácsos cs Say Géza dr. miu-szíeri csitá'.ytanácsos a város részéről pedig Keledv Tibor polgármester és Ka tóna Lajos, a város kulturális osztályának ve- zetője, tanácskozást folytattak Kolozsvár város rendezéséről. A raegbeszé esen re sziveit Vásárhelyi Z. Emil, az ismert művész és író, aki a távollevő Kos Károly, helyett, mint a város ismerője, vezette a megjelenteket szemleutjukon.

A magyar kormány a városok szépítése ér* tlekében nagy anyagi áldozatoktól sem riad vissza. A cél, hogy vissz aadassék régi patinájuk, évsázzados emlékek hirdessék a dicső múltat. Elég. ha csak Székesfehérvár példájára hivatkozunk, \meiy az ország mintává rosává lett a rendezés után. Kolozsvár tele van művészeti emlékekkel, sajnos, legtöbbje igen elhanyagolt állapotban van. Az utóbbi évtizedek során történt építkezései alig törődtek a város síi 'szerűségével és számos helyen megbontották az egységet. Még sajnálatosabbak azok ii2 esetek, amikor rcsturá* lásra került a sor és a műgond helyett felületességgel talá hoztunk. Ékes példa erre Mátyás király óvári szülőháza. A román uralom pedig teljesen mellőzte ezt a szempoa' tot. Az erdélyi iránti szeretet megnyilvánulási most az a hatalmas városrendészeti és szépészeti terv-, amelyet a fent említeti tanáét hozáson kidolgoztak.

Kolozsvárt rentíezlk m&§ a MöyéHhefak&i

Vásárhelyi Z. Emilhez fordultunk, mint művészhez, hogy ismertesse az elgondoláso kát. A beszélgetés során feltárulták a város szépészeti problémák hatalmas arányai.

— Mindenek élőit azt az áldozatkészségekéi megemlítenem —- mondotta Vásárhéyi Z Emil —. amellyel az eszmét felkarolták. Ko lozsvár városa iránti gondosság és szeretet egyrészt ebben, másrészt pedig a Művészbe* tek itteni megrendezésében nyilatkozik meg. Husvét és pünkösd közt nagyarányú ünnep- sé-gekkel kapcsolatban itt tartják meg a két évenként megrendezett nemzeti képzőművészeti tárlatot, városrendészeti kiállítást 92tuba«» és irodalmi előadások sorozatát, koncer teke-f, egyéb látványossággal egybekötve.

A P&fér problémái»

Mi városszépészetileg u. legfontosabb Kérdés?

— A főtérnek helyreigazítása az egységes stilus jegyében, azután számtalan történeti épületnek helyrehozása. Álljunk meg a főtérnek bármelyik pontján. Az épületek a múltról regéinek. Eb s. regt azonban telítve tan a modern kor kiáltó és egyben zavaró

A«i«!?exxél

cs Fimélfósáfgtf Kormányzódé féli sefélyoítciéjársi

Befizetés a 99J

Mndm M /

■r.'-vyu>

elemeire!. Ne nézzünk máét. utak az ízlés leien cégtáblák rengetegéi, melyek riauztó ele .meivé váltak ?. főtérnek é« a váróinak. Mind. össze a kato iku8 plébánia épülete az, amely gátat vetett zz áradatnak ée 0. cégtáblákat az emeleti homlokzaton ««in eresztette felül Mennyi gyönyörű riukó'div. esett áldozatul a. cégtábláknak,. . Számtalan épület kaputt í« .'aYitások által túl modern homlokzatot. La ide kapcfxilódik a város régen vajúdó ké» dése: a városházának épitése. Tervbe vették a Művészeti Hetek alka mából rendezett k> .*üifáson; egy eszmei tervpályázatot Írnak k a Főtér dé!i oldalának megoldására, olyan fe.tételekkel, hogy a városháza is megoldást nyerjen, de a két sarok ház homlokzat i beb illeszkedjék az egységes stílusba.

Ui kSntöxt kap a Mitjfás király efiákhá?

— A Mátyás Ház kérdése, valam’íit a Mátyás Muzeum elhelyezése is megoldást nyer Hó man Rá int kultuszminiszter itt tartózke dáaa alkalmával már megígérte legmesszebb menő támogatását. A restaurálás pedig helyrehozza a múlt hibáit. Elsődleges mego dásr?. vár a Mátyás Király Diákháznak a Farkas utcai giüushaiigulatba való beilleszkedése M ndenek e-őtt az épület nemes vakolattal való ellátása és a torony eltávolítása. Sajnos, »uegoldhatatlau a régi épület visszaél itása bár egyik legértékesebb k^^turkűucse volt városnak.

Megemlítjük iít. hogy az Országos irodaim; és Művészeti 1 anécs Vásárheyi Z. Emilt bízta meg egy hatalmas kőmozaik tervezet elkészítésével, melyet a Mátyás Király Diák- ház egyetemmel szembeni falára helyeznének eh \ kőmozaik 3 régi Nemzeti Színháza * fogja ábrázom.

Szobrot kgpnmk ® tmrek

Tereink dísztelenek...

—- Ez talán legkönnyebben megoldható kérdés. A terekre kiváló erdélyi művészek alkotásai kerülnek. Szobortervek elkészité sere máris megbízást kspett két művészünk Kos András, Kos Káro’y f!a és Kosaimba Fe rcnc. A Farkas-utcai ref. templom előtxi térségen Bethlen Gábor, a kát. gimnázium és az egyetem előtt Báthori István szobra áll majd, két ragyogó egyénisége Erdél\. mult jáuak. A kultuszminisztérium ezúton támogatja a képzőművészeket. Segé yt nem utal ki, azonban megbízatásokat ad és művészi értékű alkotásokat megvesz Kolozsvár szám talan helyére kerül szobor. Az uj sporttelep kínálkozó alkalom ezek elhelyezésére.

— Milyen elgondolások vannak a Kálvária Ferences rendház értékeinek megmentésére?

— A kolozsnioncstori szentélyt valószínű egy épülendő templomba fogják beépíteni.. természetesen szakértők irányításával. A* óvári rendházat restaurálják, a történeti era lékeket kiszabadítják a falakból.

— Az utcák egyenesítésének kérdése jífelmerült a megbeszélések folyamán, itt legsürgősebb teendő a lutheránus templom gar kán levő forgalom lebonyo itásának megoldá sa. Az elgondolások minden irányba kiterjednek. Megvalósításuk az évek folyamán bonyolódik le. Hisz oly méretű munkákról vau sző, melyek kivitele nyugodalmas időket ki van. Bízhatunk azonban benne, mert az il’e 1 ékesek Say Géza dr. é* Keledv Tibor dt

polgármester — mindent elkövetnek váró sunk szépsége eme’ésének érdekében. Ebbe,: azonban a polgárságnak hozzájárulása is kel; Tegyen meg minden lehetőt és ne gördítsen alkalom adtán akadályukat, ha a nagy terv magánérdekeit minimális arányban sértené ( szeJy

SZABÁLYOZTÁK A GÖMBFA ÉS \ GÖMBFÁBőL KÉSZÜLT FŰRÉSZÁRUK ÁRÁT. Faipari körökben nagy mogelé" gedésrsei fogadták az árkormányhizterendeletét, amely n genabfa árát az ország egész területén egyöntetűen szalu- lyoata. A rendelet alapján a szakimban helyreállt az árbiztonság. Ehhez nagy bar hoz; járul, hogy a hét folyamán m^gjek iiik p gömbfából készüli fűrészáruk ura nak szabályozását tarfaimazó rendelet LÁRUBESZERZÉSI SZÖVETE FEZETEKET létesítenek a kolozsvári

EVSZE!lKERESKEDŐK. í muh hi ten <> Baross Szövetség kebelébe tartozó kolozsvári fűszer kereskedők szakosztály■ ahik ív tak. A szakosztálynak Kiss Károly l ti az elnöke, idein oke Fehér János, titkára pedig Geréb Károly, i szakosztálynak jelenleg 210 fogja van. Megalakulása után a Baross Szövetség jiiszerkereskedő szakosztálya elhatározta, hogi árubeszerzési szövetkezetei létesít.

DECEMBER Hón TARTJA RÖKGTT LÉSÉT Á KOLOZSVÁRI ÜGYVÉDI KA MARA. A koflozwiri Ügyvédi Kamara .• «member 14-én délelőtt 10 órakor tartja ;cmi< köagyü’ó’é' Deák Fcrenc*utca 6—8. «js,

id afft léri> hivatalos he‘vüé^ét»«r.- Hatan ... képtelenség u közgyuíé< 2‘:-cu ug * .abban az időb«^ ugyast-aBoa 9 uAsvv i- me^xíurtr*;

biata a zsrseio Kolozsvár

mustjában