Ellenzék, 1941. december (62. évfolyam, 275-298. szám)

1941-12-02 / 276. szám

BZTETEWXWü

^ Fémfi

xK

^crr. «nfcţ t*s\ 1&£

K ^

** htiryby ^ •** o%b^

j%9TS

fc\5Uum

^ -itiSís«:

? * v>\í

" a nmF

I » ’9‘IS'A t*j tinim.

;Ä9n\Ht>.: «injloisoţ ErtvS Jteţ \ 5înţoi > 3?SäW í ö tU»q fawwlut »aotiloo! tűig»!

V»J Stöbt

5 bio&ä ö W*A

no».oda

it D S?ö

b»num raz3\Vat ' »Ö ,Ö»tí aio őíű

\ .rtDé, sö-A ţ»

tinóé

OcţYt«\

ffţnim+ itoéd^ JíSbtísi Vrrtasá ■§*ih\jö itf %h&

L svam

» Íöé Sluţii

iösiöíl fto&& blrrtos ' *

i\)«91

o,s*e

>tft txl rţrsâ i 'Ásn

i .Ub

?ÍfU

itPü

■TSEN

A:<\

amb

*tösa «is«' irtoó ásivs bU’u» bíh'i' top,1 bibh

)n\i T9^?.í i\91 IVO«

î .‘I

>eS I

rM; osn. tőT e3 -.4

»\: tin iirr

*áz erdélyi nyereménykolcsön, mintha f'íantQ sxórélámpü leittte, Sugarai busásan hullnak /se étáéin ügyekre. Hatalmas £e* hét fényük «bércei hit hazánk" tetemes Stdékéinéts ntffidén xegmsgát megvilágít* fék* A nyewtményköicsötínek nemcsak hí* %'ögttíó világa ven? hanem felderítő Vágy it* gása is. A cikkek rengeteg fény kévéje ke* resí és élesen beragyogja Erdély közeli mult jj és bevilágít a kéken köd lő jő* vetldöbc, melyet a kölcsön pompássá, akar ' tenni. Nemcsak megtudjuk, mi boldogság \f°S es pénz szárnyain nie telepedni„ hü? 'nem a tegnap ama nagy és élénk munkáiét, amely az erdélyi beruházást, vagyis reforrnkorszuhot az általános költségvetés kére es közt végezték. Meg kell állapi in- fiunk újból, hogy amikor igen sóhrá ke- szülnek a jövőben, a nyereményt/öl csórt jóvoltából, ültkor már egy jókora rnegy tett ittról, nagyon sok megcseiekttdéH dologtól jelenthetnék, A terveket már tett előzte tneg. Erdély népszerűsége átcsapott a lelkesedés meg ú csereiét rf fényes túlzásain, ha almán erővel tnégkódAott re alifásokat is.

Legutóbb « lapok cikkei példáid beim- teán ismerté téli az erdélyi városok „talp* ráállítását“ Rokonszenves képek (atlm egyvelegben tódultuk szemünk elé a fényszóró cnllámló kévéiben„ Lúiiuk újra, hogy a négy törvényhatósági jogú város, elsősorban Kolozsvár, a 17 megyei várost, de a legkisebb községei a közigazgatási munkára hogyan szervezték meg, szói te teljesen újra, egy keztonai átmenet nyomó■* búit, akkora sikerrel, hogy a legrövidebb idő aki!i lázas élet kezdődött a hivatásokban. Fölösleges részle <ezni„ hogy ez az uj közigazgatás hogyan oldotta meg ezer” ágii kötelességeit, amelyeket most a ká- bönts helyzet és a közellátás nehézségei forr pontra emel. A munlsázavarokra és a mellőzhetetlen szükségle ek miatt nagy- arányin közmunkákat kellett végeztetni. Ebben a szociális és gazdasági fontosságú tevékenységben Kolozsvár a második helyre került. A inig Nagyvárad 647.126, addig Kolozsvár 363.962 P. értékű műnkét végzeft el. Különben a városok e dm men 1,726.480 pengőt költöttek el s ebből a legtöbbet árvizveszedelemre és ut* építésre (egymilliónál nagyobb összegei) költőt eh, míg tulajdonkép ma még fényűzésnek látszó tárosingatlanok rendbehozatalára 274.604 pengőt, mig a közmüvek rendbehozatalára, és egyéb közmunkákra 342.00(hei folyásitól tűk. Azonban számba Ml venni az adatok mérlegelésénél, hogy nfígy közmunkák még befejező lenek és e tekintetben Kolozsvár as Men áU. Itt 708.989 P. értékben dolgosnak, mig Nagyváradon már csak 130.503 P.- ben és előtérbe nyomul Marosvásárhely 327.000 P.) és Nagybánya (116.5 ezár P.). Mintegy másfélmillió pengő forog e ámen; főleg vár ősingáti anok (568 ezer P,), útépítésre és árvízvédelemre (660 ezer) költenek. Sok ez. Azonban egyéb, '‘szín e mondhatnák, hogy óriási méretű beruházások történnek ezentúl. Kolozsvár vágóhíd átalakítására 500.000, Nagyvárad villamosmii kihővi ésére egymillió, Maros* vásárhely vizmü építésére 750 ezer pen- ; göt költ el. Érdekes, hogy' városunk példáját követve, még három bővít vágó hidal (Márarnarossziget, Nagykároly, Csik- \szereda) $ ezért « halaszthatónak (átsző reform nyilván égető szükség. Bizonyára nem fényűzés, hogy Csíkszereda 600.000 P. és Mőramarossziget 800.000 P. höltség- gcl uj szállót épít. Ezek a cselekmények 2,800.000, illetve í.400.000 pengőt emésztenek föl. A legrokomzenvesebb reform . ar.enbfm a kislakások építésének ügye. Társadalombiztosító kölcsönből például Kolozsvár és Nagyvárad 500•—500 ezer P.-t épít el^dsházakra s nagy összegeket fordít erre még olyan kis hely, mint .Már rarnnrossziset (600 ezer), Csíkszereda vagy Dés (250 ezer), összesen a városok 3 millió pengőt, !

Természetesen ezt csak jelentékeny kölcsönből fedezhe ih n városok, A kölcsönök dúsan i$ áramlanak felénk. A bankók árama édesen zizeg. Eddig fél• millió állam- és 7.200 ezer társadulombiz- ins'tási kölcsön, továbbá h^zel 3 millió államsegély folyt ide. hogy a pénzintézeti hitelek csorgásáról ne is beszéljünk» Hff ohvfís Összeg, amely a rogyadozó vámsainkba már is buzgó életerőt öntő t. Mi fesz, ha maid a nyereményholcsŐn WC) milliója ide fog „zúdulná.™

A Magyar Táviraji iroda jelenti: A képvist’lőháa: hétfőn délelőtt folytaita a felhatalmazásról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Tasnády-Nagy András elnök 10 órakor hyitötta meg az ülést. A kormányt Bánffy Dániel báró földművelés“ ügyi miniszter képviselte.

Először Payer Károly szociáldemokra- Sapártj vezérszónok beszélt. ,

Eródy Arulrás, a kárpátaljai képviselők csoportjának vezérszónoka felszólalása” ban sorra vetie több szónoknak a beszédét és megállapította, hogy a szónokok a magvar jövő és magyar nemzet fogai” mát különböző módon határozlak meg. Arra a következtetésre jut. hogy ezek a fogalmak nincsenek kellőképpen tisztázva. Meg keli tegyük a magyarok és nem” zetiségek között a különbséget, mert emiatt a múltban a magyarságnak nagyon sok kára volt.

Eródy András ezután általános szociális kérdésekkel foglalkozott- Végűi Kárpátidiának az ujj európai rendbe való beillesztéséről beszélt. A javaslatot elfő“ gadja.

jSzifassy Bála hangoztatta, hogy uj Eu* répa ven kialakulóban és ebben nz tij Európában nekünk is el keli helyezkednünk.

fíokky Károly megállapította, hogy a ruszin nép gazdasági helyzete sokkal ked- j vezőbb, mint valaha, sót, ha Összehasonli________a

klóért, Má/r* l&il'ken írürgetS JaJLeh Elei

Székelyíö d ütáuJfrkltíc^it ér* utém a oaíngők v.iufatelépibéiűtt. a 70 években ped.g tuar

I követeli I«, begy a uékely&koí ne en^tdjéfc Ik , hanem a fölöslegüket telepítsék Középen délybe. Az akkori liberóié korszaJC e.zénhür. érzékeílett volt s\ magyar ótcteek <t nagy kér désé iránt * így történhetett meg, hogy »*. elmúlt évsei.?.ad derekán, tnid.én egyre íj*?“ iőlib arányokat mutatott a magyarság kiráh dotUaa, ami jórészt gazdasági okokból tör1 “ént, ugynakker megiudu í. a bevándorlás hciából s az otínau beszivárgott zV dó át valósággal ellepte cs kiazoritotta a magyar iá got,

Az első ötvendeie*' és nagyarányú hastate lepiiéai mozgalom a bécsi döntéskor induó meg. A magyar kormány álláspontja ugyanit' az Volt, hogy ». Kárpátokon belül mindenki maradjon a helyén, a román ókirályoágbőí. azonban, aki csak tehet . jöjjön azonnal ha za. Az önkéntes hazatelepné* voltékppea már a bécsi döntés előtt is megindult, Sokai ugyanis nemcsak sejtették, de tudlak, hogy történelmi változás következik be g már e'ó re csoportostól hagyták ott a román őkirátv ságot, hogy idejében hazaérkezzenek. A \á ropj lakosság hazatelepiíóse persze sokkal könnyebb volt. mint a falusiaké. Sok hóhér seggel kellett megküzdeni likvidálni kellfei*. a vagyonukat % amikor már itthon Voltak csoportokba kellett őket osztani, egyrészt * helységek, másrészt foglalkozásuk szerint Mintegy 30—35 ezer magyar ember jött i* át a bécsi döntés ótaA telepítesd kormánvbizíos&ág jelentésé! és kimutatását ismertette ezután leható au ílf. Mikó képviselő. Vázolttá a visszafoglalt Délvidéken végrehajtott jugoszláv földbirtok rendezés felszámolásának kérdéseit c- az ui rarmdezés jelenlegi áfását, kü.önör. tekintet ’ tol a külföldi magyarok haza íe&epltéí éré. E*

( mondta, hogy a hazatelepített bukovinai ma ; gyúrok hol -nyertek elhelyezést afe hazatéri ! Délvidéken, ahol Összesen 18.000 katasztráli- , hoidnyi földhöz juttatta őket a magyar kor ( Hiány, mig Bakó víin-ában 10.000 kalaszirái. j boíddai rendelkeztek, A hazatelepités körű: i kiadósak összege 5,789.439 pengő volt, dc- j ezeknek a kiadásoknak a fedezékére megvöf : a bevétel ia, amely a kormány áta) rendelkf \ ré«re bocsátott egy miliő pengővel elérte ez 5,819.000 pengőt. Ilyenformám tehát a haza telepítés körüli költségvetés teljesen egye . súlyban volt. A telepítési .kormány-biztosság; pontos adatainak ismertfeiiéSe után beszámolt dr. Mikó Imre azokról a őzemé yes imprezz ezi óiról i», amely tétet a hasa telepítés után a Délvidéken szerzett. Jóleső örömmel látta, hogy milyen le'ke? és Szorgalmas munka in dúlt na eg az uj település helyén s mindaz, amit ott látott., biztosíték arra, hogy a Bukó vízióból a házéiért Bácskába tele pitiéit székelyeknek a megélhetését, sorsát és jövőjét Bem kell félre ni.

ta’tsük rrssff magysr Éls'tsl a Kárpátok msdsrcóját

A több, mint egy óráig tartó, tartaima?

J eftőadás befejező récében végső (követkézre t tóökéni* elmondotta Mikó Imre dr., hogy a magyarság, mióta a Kárpátoik medenceiében éi, mindig arra törekedett, hogy' ezt az ólét teret magyarokkal töltse meg. Ez teljes mér j lékben sohasem sikerült, mert Európának ; ezen a pontján, a nyugati kultúra védelmé- bein meg kellett küzdeni minden betörő : idegen hatalommal s miközben a magyar ka í tonanemzer elvérzett, helyét bevándorló.

I igénytelenebb éti szaporább jobbágynépe j foglalták el, T»’án a sok háború és a mosio ha btiviszanyok tették, hogy a magyarság • egy ré’z-e kirajzott a Kárpátok medencéié j bál és lassan fel'teivódott a szomszéd á! a i mokba, aminek másrésiit az elmúlt liberális kormányrendszer nemtörődömsége volt a? oka. Az uj Európa mindén bizonnyal ügy fogja irányítani a népek földrajzi ellve yezke dósét, hogy minél kevesebb Súrlódási felükt keletkezzék közöttük, A magyarságnak : Kárpátokon fül sohasem voltak !«erüíleti ige nyesi, a Kárpátsnedencét viszont mindig és teljéin a magáénak követelte 8 magyar « iára. Est az ezeréves államterületei azonban csak ugv ftehet v„ megtartani,

ha minden magyart vissza tudunk ceílepiteiu ;» Kárpátok medencéjébe. S ebben a fontos j feladatban — fejezte be előadását dr. Miké Imre — sa állammal együtt oszlozkodtoia (kell a magyar társadalomnak îs.

Az értékes, rendkívül tanulságom előadás* és ttnrak irányt mutató gondolatait a narv‘ j számú közönség meleg tetszéssel fogsdra- i A/, előadás befejeztével dr. Kk-e Elek teo- i lógni tanár ki'rszonrtet mondott dr. Mikó Imre or?«4$reyii!?ai képviselőnek és a mogíe lent közönségnek és fvzcl a Dávid Ferctu Egylet őszi előadás'orozata vétet ért.

|j Park«tfezésl

j I munkálatokat jutányosán vállai

4 Cs.

I Zápolya-utca 5. st. és S''.enie>?y’I ház-utca I. (Sáb5k-£U.af iszia)

ást teszünk ás a űiy a országgal, tátuaitjuk,

togy a munkások Kárpátalján sokkal öbbet keresnek. ,£láugoziatta, bögy Mä”

;yarország mindig nagy áldozatokai holott a nemzetiségek élelszinvonaláúak uueléséért. A továbbiakban tiltakozott íz ellen a felfogás ellen, hogy Ungvár, llunkács és Nagyszöilős Kárpátalja terii' etéhez tartozik, mert ezek a városok 6sü nagyar telepítések és az anyaország lesétől sohasehj szabad elválasztani.

Meskó Zoltán emlékeztetett azokra a lélkiíiizésekre, amelyek aíapjáa 1932*ben megindította a nemzeti szocialista moí- ralmat. Felszólalása közben vitábaszádt íz ímrédysta képviselőkkel. Az elnök kétszer rázta meg a vihare&engöt. Amikor a zaj elült, a felszólaló képviselő megelégedését fejezte ki, hogy Imredy tisztázta származását és helyesnek tartaná, ha az összes idevonatkozó adatok ny'ilvánosság” ra kerülnének. Ezután a zsidókérdéssel, a családvédelemmel és a válások megszigorításának szükségességéről beszélt.

Felszólalás után az elnök 10 percre félbeszakította a vitát.

Szünet után az idő előrehaladottságára való tekintettel, az elnök javaslatára a Ház úgy határozott, hogy legközelebbi ülését kedden délélőtt 10 órakor tartja és azon folytatja a felhatalmazási tői“’ vényjavftslat tárgyalását.

A Fáz hétfői ülése délután háromnegyed bat órakor ért véget.

A magyar élst nagy kérdéséről:

A hazatelepitésröi tartott előadást

m Dávid Farane E^ylaílsafi FUlkd Imre ds*. képvise l

ben pontos adatok a’apján vázolta azt az erkölcsi sz nvonalat, melynek keretében az idegenbe és főleg » román ókirályságba szakadt magyarság tengette életét, Megdöbbentően éles színekkel ecsetelte a bukaresti közá la* pótokat, úgyhogy egyegy felvillanó képnek a nyomán a hallgatóság beható tájékozódást, nyeri arról a környezetről, amelyben a ina gyr családok, a magyar kenyérkeresők és az idegenben megszületett magyar gyermekek küzdöttek a mindennapi kenyérért.

A bukovinai szekelység helyzetének ismer* Hetesére tért át ezután Mikó Imre dr. képviselő, Elmondotta, hogy Mária Teréz'a legendáshírű tábornoka. Hadik András 10 évi vándorlás után te epitet te le a székelyeket bukovinai birtokára és 1786 után alapították meg akkor még csak 5276 lélekszámúja! az öt községei: Hadikfalvát, Iotensegits községet, Andrásfalvát. jóiseffuívát és Fogadjistent. Ezekroi a Bukovinába telepített magyarokról egyre többet hallottunk akkor, amikor Tr s- «on után Erdélyt Romániához csatolták. Drá mai visszapillantást A-etej£ ezután az előadó » józseffalri borzalmas* emlékezetű tűzvész re. amely annyi eok ott élő maşysr családot tett földönfutóvá. Ennek a tragédiának a nyomán azt a nagyarányú ffelségéivező társadalmi mozgalmat is felemlítette Mikó Imre dr., amely ősi Erdélyben Smebbeésr» sorsba kényszerült magyarság köréből, szivéből és leikéből indult ki, hogy uj hajlékot teremtsen a puszi ttlás nyomán koldusbotra.' ju tott bukovinai széke'yek számára.

/ fiara «tkurmk J3nnS a magyarok

előadás középpontjában a bazatelepilés gondolata és problémája állott. Ez a gondolat — mondotta a Mikó Imre dr. -— régóta

fF©iyáaála a Ház a megapmlá*!/ lavaslai' viiáiáá

KOLOZSVÁR, december 2. (Az Ellenzék munkatársától.) A kolozsvári Dávid Ferenc Egylet őszi e őadássorozata tegnap végétért, Befejező záróelőadást Mikó Imre dr. országgyűlési képviselő tartott, ak* hétfőn este nagyszámú közönség előtt rendkívül nagyszabású, érdekes előadást tartott a Kárpátokon túli magyarság bazatelepitésérő'. Ez alkalomból a közönség zsúfolás g megtöltötte az unitárius kollégium dísztermét s a hallgatóság soraiban a Dávid Ferenc Egy el tagjain kívül számosam voltak jelen városunk számottevő magyar társadalmának köreiből is.

Kks Elek dr. teológiai tanár rövid bevezető szavai utáili folyt le M kő Imre dr. érdekes és igen tanulságos e őadasa, amelyet a közönség a legnagyobb érdeklődéssel és figyelemmel hallgatott végig. Mikó Imre dr. képviselő előadásának bevezetésében visszapil“ Hantáit vetett az elmúlt évszázadokra, azokra az időkre, amikor megkezdődött a magyarság kivándorlása. Rámutatott arra, hogy a Kár pátokon túli magyarság három főcsoportba osztható: . 1. a legősibb, a moldvai csángó magyarság, majd a fokozatos k!vándor'á$ eredményeként a havasalföldi magyarság, mig végül a madéfaívi veszedelem után egyszerre, tömegesen vándorolt ki a bukovinai magyarság. Behatóan ismertette az előadó, hogy a magyarság legősibb törzse a Kárpátokon tol a mo dva; csángók. Ezután az cudélyi fejedelmek idején történt további kivándorlásokról szólt és pontosan vázolta a kivándorlások történelmi hátterét é«> indite okait. Â szamara nyokat is statisztikai adatokkal sorakoztatta fel es felem!:tette, hogy magyar statisztikusok szerint a csángók és székelyek száma Moldovában legalább százezer.

Igen érdekes fejezete volt Mikó Imre dr előadásának az- amelyben az elbujdosott magyarok helyzetét ismertette. Ebbciii a feíezet-