Ellenzék, 1941. november (62. évfolyam, 251-274. szám)
1941-11-10 / 257. szám
I .1 ■.' líTi r I t urjru «• a lV-<k Fore wo Ml«»« V diszbcöllö/ött rriulőrkö/rgek példás I •■ veline.:« ;isrţ' i-î tartották tonn ii reir Jt ! t - • .\hal\uxiak a maximumra nove kroki Î utcai jármű forgalmát. Felhét »■lőtt mar megvadult az aradat a színház leié. Fjivik gépkocsi a másik után fordult .! . idi::/ előosanoku ele. S c/. a forgalom .1 hét óra előtti percekben érte el telő fokát. Az autósor olyan hosszú, hogy már a városháza előtt csak lépésben lehet to* vabb hajtani. A lőtéri ódon Szent Mihály templom tornya és a megvilágított Mű i\.i- királyszobor fényárban úszik. í>e a .a zlódisz, a kivilágított templomtorony es a megv ilágított Mátyás szobor mellett na gv óbb volt az a fény, az a láng, amely a szivekbeu gyűlt ki és lobogott ezen az estén . . . Közben a pazar, tündéri fényáradatban ív-zó Nemzeti Színház előcsarnoka és ué* /őtere benépesedett. Pillanatról pillanatra jón. árad. hullámzik a diszmagyarba és e-télvi ruhába öltözött előkelő uiegliivott EíiENier > «r 1 r n^vwirnrr in. kö/.uutrg. mvtwlynek icoraibuu jwiwett lat ni a nép egyszerű gyermekeit, az ünneplő viseletbe öltözött falusiakat, gazdálkodó kát es földészeket is. A fotóriporterek alig győzik filmezni a '■ egyes mo/./.anuto* Ivat es felvételeket kés/áleni u nyiizsgö, zsibongó, bíbor e«s arany fényáradatban úszó nézőteret. Néhány perccel hét óra után már zsúfolásig megtelik u nézőtér, telve vannak az. összes páholyok, amo Iveknek peremét hatalmas krizantém és őszirózsacsokrok díszítik. \ látvány olyan sziiipompás. hogy a szem már szinte belefárad. \ díszes tiszti egyenruhák gyű nvörii öss/hunghan vegyülnek a .sujtúsos, s/éj> diszmagyar és estélyi ruhák között. A hölgyek -zcbhnél szebb toalettjei fi noniságukkal, a halvány, gyönyörű színek különféle változataiban káprázatosán ér vényesiilnek. Mintha valami tiindérien kivilágított virágoskertben állna az ember, olyan látvány ez.. Es a szemekből, a tekintetekből ezt lehet kiolvasni: Istenem, csakhogy ezt is megértük!... Megérkezik a kormányzó kűpyiselőlc Hét óra busz perckor pontoőan meg' érkezik kíséretével a Kormányzó Urat képviselő Human Bálint kultuszminiszter, akit a kultuszkormány részéről az előcsarnokban Fáy István államtitkár, Koloss vármegye részéről Inczédy-Joks' „Isten áldd meg a Egy perc múlva felgördült a függöny, majd felhangzott a Himnusz, amelyet a zsúfolt nézőtér közönsége felállva hallgatott végig. A színpadon ott állt az egész táradat, az előtérben diszmagyarba öltözve báró Kemény János főigazgató. Tá‘ ray Ferenc igazgató és Vitéz Tibor, az Opera főrendezője. A Himnusz után, Táray Ferenc beszéde E&uuta Táray Ferenc, a kolozsvári Nc-ur -.«»ti Szánbaz igazgatója lépett a függöny e é. Mélyen Tiszteit Hölgyeiül és Uraim! Több, mint két évtized a tán most hangzik először magyar szó ebben a színházban. A iegcigő magyar mondat legyen köszönet és hódolat országeyarapitó vitéz Nagybányai Hor&y Miklós Kormányzó Urunknak. Ez a köszöntés méltó azokhoz az érzésekhez, ah hoz a megrázóan magasztos hangulathoz, anelv mindnyájunkat eieiüt ezen- az estén. Soha vissza nem térő egyetlen, csodálatos este ez. Az ujjongó szivek lefojtott dobogasa, a kitörni készülő könnyek forrósé"*, a hetei, fésülés lázában égő lelkek feszültsége izzik ma itt a színház levegőjében. Félelmeteken nagyszerű korunk félelmetes és nagyszerű érzéseket felváltva nyújt nekünk. Most, hogy itt ái*-ok bosszú hónapok előkészítő munkája után, szemtől szemben önökkel, felkészü ten a nagy feladatra, hogy a legendásan dicsőséges kolozsvári színpadon elinduljunk a közön, vég elismerése és szeretet* felé, be kell vada- ítom, hogy e« a mámoros csto áthatja egész valómat és elfogulttá tesz. Uj szerepben áll ilţ u régi színész. Nehéz, felelősségteljes, de gyönyörű szerep, ame‘yef Hóman Bálint vallás és közoktatásügyi miniszter nr osztott rám é* amelyen boldogan és bátran elvállaltam. A régi hitrege szériát: .Jja nagy örömöt nyújt az embernek az élet, félni kell, mert as i**gy Sors ma jdan su’yos bánat dijat szed érte tőlünku. Nekünk ettől n^m kell félnünk Hölgyeim és Uraim! A kolozsvári Sainészet és a kolozsvári közönség lerótta már busásan a szenvedés adóját előre ezért az estéért. Huszonkét év előtt földönfutóként, megtépázva. reménytelenül bukdácsolt ki erről a Színpadról a magyar muzsá a csatakos őszi éjszakába. Sebtében lehajigáifc jelmezeinkben itt hagytuk szivünk melegét. Arcunkról i fe-sc féket forró könnyünk Tno?ta le, ahogy remegő «»etesse! mentünk a kényszerítő erőszak elől A kolozsvári közönség szivében azonban akkor már 130 Esztendő színházi műveltsége és lelkes színész szeretete égett. Keresztül vitte ami lehetetlennek látszott. Szembe szállt az idgea hatalommal, fe.karolta a magyar rnuzvát. Hajlékot talált neki és dacolva ezer ti alommal, addig küzdőik amíg keresztül vitte. hegy kincses Kolozsvár városában a meg* Zdlla:. két évtizede alatt sohasem némult el a m.igvar szó á színpadon. Ennél nagyszerűbb, nemesebb hizonvítékot nem adhat város ma gyar-áeáról és kulturáltságáról. \ szömvü idősz.k e’mnl'í. Kolozsvár újra rnagyár. Erdélv északi fele visszatért és örömkönnyek között, boldogan Omlóit az anyaország keblére. AT.?:r:yarc.rczág a meghatott anya. áradó örömében valami Szép?» akart adni sokat szén- védett gyermekének, ílmregtágadó áldozat tal. pompázó, fényes ajándékot: Nemzeti Szín regi man Ödön főispán, a város részéről Keledy Tibor dr. polgármester s a ko* lozsvári Nemzeti Színház részéről báró Kemény János főigazgató ünnepélyesen fogadták. Az üdvözlő szavakat a kormányzó képviselője melegen megköszönte, majd bevonult a díszpáholyba. * amelyet a társulat együttese énekelt el, Táray Ferenc igazgató lépett a fiiggöuy elé és a történelmi pillanattól áthatva, megindult bangón mondotta el megnyitó beszédét, amelyet a közönség többizben is zugó tapsviharral szakitott félbe e annak befejeztével is percekig viharosan tapsolt a zsúfolt nézőtér. házat ajándékozott a magyar színészet lelkes pártfogójának, Koiozvsárnak. Nemzeti aKpcu újjáépített színházunk ! tiszta ragyogásban várja a munka megindula- ' sát. Lelkes szinusz csapat gyűlt benne össze, nemts vetélkedésre készen a közönség kegyéért. Ez a világon minden színész legfőbb ' célja. A mi sziné^zeáukre azonban ennél ma ! gasztogabb feladatot is rótt a sors. A magyar : színész ajkáról mindig boniueufő, nemes céh j Ial szállt a szó. Valamikor nyelvünk paüéro- i zása volt ez a magasztos cél. A kálvária» fiu- ! szónkét év ah,tt feucmaradánáért csengett a magyar beszéd. Ma, uem/eti talpraá lisunk hirdetése, kultúránk fclsőbbségének bizonya- : téka, virágzó jövőnkbe vetett Szent hitüuk ! imádsága. Az újjászületett kolozsvári vzinjátszásnak két tényezője: színház és színész tehát készen : áll a reá váró nagy munkára. Mindenki tud- I ja, hogy a harmadik tényező, ennek a város nak közönsége erős, megingathatatlan támasza vo’rt mindig a magyar színészetnek. Ma azonban nehéz időket élünk. Sorsunk úgy diktálta, hogy a második világháborúból is ki keli venni részünket. Hála hadseregünk hősiességének, honvodeink önfeláldozó bátorságának: országunkban nyugodtan folyhat a reudes polgári élet. Hogy aggódó remrgéssel kísérjük fiaink csodálatos küzdelmét, hogy az éle’.üDk- höz szükséges anyagi javak ve'amennyire mfcg- apadtak, ezek a körülmények nem Szeghetik kedvét a kolozsvári közönségnek ma Sem, Szent meggyőződésem, hogy magyarságunkért, nemzeti kultúránkért örömmel küzd «e- tünk és pártoi bennünket, akik a magyar nyehr hódító erejét árasztjuk szét Erdély földjén, ha kell nőik ül özének között is. Az Ön«negiagadáé, a hivatásért vclenőtt tulajdonsága a magyar színésznek. A csodálatos példáknak olyan Sora van mögöttünk, amelyre csak áhitaütal tekinthetünk vissza. Az ilyen visszatekintés mindig termékenyítő és erőtar. tó. kétszeresen az a mai ünnepnapon, am’kor boldog örömünket szeretnénk belebarsognj a vPágba. Színészetünk hőskorának utlörői hagyták ránk a hit*t, hegy a magyar komédiás ce’ja több az egyszerű munkálatnál. A döcögő ekbó szekérbe« nem csupán színpadi üker- rőh de nemzeti dicsőségről is álmodoztak. A másfé'század előtti elnyomatás alatt szenvedő országban, a kocsisziliek deszkáinak deszkáin szavaié komédiás ajkán mindig magyar ózó, harcos kiéi'ás voh magyarságunk megvédésé re. Gondoljunk Kots» Patkóék és Kelemen Lászlóék küzdcímei re! Kolozsváron és Feste« nemes vetél kedéssel müveitek a honi nyelv terjesztését. Via már tudjuk, hogy « tiszta, szén. mazyáros színpadi beszéd itt szii 'efce*t me</ « kofezevári színjátszók ojkan. ahol színész és közönség pgyműsroho’aSö olvan mély voi? mindig, mint sehol máshol,. Déiyné, az acój lelkű vándor t/iuíuiHÍ törte a tudat Uinuúg ugarát év chinlctt*- a magyar müvclt- ség niiigvút ott itt., ahol midig ehak luásiiyef vii mir/..- ói a hallgattak, llulsizái nélkül Uiii1-« toltu \ímhzh u> ideg-«'!» »vif,hiC/-ak ga/slag aj.*n tutuit és hátrahagyott irá iuhni iv forró u ltubágot tesz. magyarság’« mi ilclk I.grv>.sy (,u bor niüveliscgr «“századon :iţ »agyOg Korát m“vszc meghaladó kituno ‘/lii|iudi «-i/.i-k; \1 í felismerte u incho'/dri lt»i*d« Han n el,. cs szhipadra silt lCg‘/shb nemzeti drámúkut. l.ahorfalvi Róza ncnus pátlio«s/^« lelkesítette esejckvésre n 48-as márciusi ifjakat. Jú-zai Muri a tobzódó ni inzetköziség eorúbaii i» Jo ú!tva lilidetii}. hogy országunkban inucyumuk lenni n Icg^z'bb és legszentebb köteledé*. Örök szinészídeál murád Eebfdy Kovács riju la, a legendás hirü kolozívuri bzinész, «Ui a •segesvári sikon Petőfi öuilckct idézve u^ll meg a gvi kos ungus/tusi riapfenjben. \ nemzet «-sakigányának, Blahánéiiak, l'gnagyoldi büszkesége az volt, hogy a németajkú pí’-ti polgárok az ö nótázá a nyomán kaptak ma gyár szóra! De nemcsak ők, a nagyik a ki- j magi'slók. u legkisebb «"as-zercplő js linzzű- júiu]t a maga hitével és buzga'múval ahhoz, hogy a magyar szinév/.et ina világszerte elismert és megbecsült! Kolozsvár volt ennek a Színészetnek i hö!- eSője. NcmzedéV.eken át nCve'tc ez n város a jobbnál jobb mii vés zekét, akiki't Budapest mohón szí« ott ti innen. Kolozsvári talajból ül;ették át Pestre a kilencvenes években a/, akkor épület Vígszínház együttesét és hala dott Ízlésű, uc mégis szinmugyar játéks'tlu sukkul, mindent cUöprő sikert uraltak és (irgy \cu évre megalapozók a színház jövőjét. Oki öa-C- ha a magyar -ziné /.etet, amelynek ilyeji ősei voltak, nem tudták t'ktéuiilaui legádázabb ellenségei sem ‘ti A Farkas u*eai színházat, a dicső égr- régi Színjátszás hajlékát lebontották. Mindnyájait clsirattuk a drága öreg házat. A «est meghalt. de u lélek halhatatlan. A hősi kezdés néma tanúi kövek é- gerendák szerte bui'ot- tak. de a hit. u leiek, aiucdy hajdan egiyé pa rancsoha őket: u magyar színjátszás »/crete if óhajtó ukarás. ma is él. őseink adták nekünk c*i nii tovább adjuk az utánunk jövők- ncks Még álh a régi Pac»múltú színház urc s<’n. elmúlásra ítélve, de a magy»r sors már gosdoskodott ról®. hogy a kincses városnak meglegyen a másik legendás nmz»ahajléka, amelyre áhítattal tekintse« a váró» mai és eljövendő nemzedéke. Ez az épület az Hölgyeim és líraim, amelyben ezt a csodálatos eslét ünnepeljük. Amazt fchnasasztositotta u művészi mult, ezt meg szentelte a történelem. Az elveszettnek Litt és njra megtalált kin! '--dini. fclgtt érzett kettős öröm a ujiéuk <' ‘liölj hcanünk**! u fog«didomt*v4* vágya Ege*/. i/ivünkk'!, minden erőnkkel megőrizni viuszukcrirt tuluj«»'>nui'kut éa k' zu/ik ko /iii soha földié ki nem *rigcdm Számia^u i péhlúját mutatja ré/i ki iu»m («»rti-.iiflnjii' k u I magyar akuiat krm«*ri)S,-gének, (.«odúkra k‘ I pCs ez az akarni. \ótg\ nem • -odáluto • u> flö!g»eliii és 1 t ni ni, hogy egy színházba.i th’» : udú.t tartanak . . éppen Hamletét jnlVszák. . I U/ egyik felvonó, ii'an valami, k'ih-metleii I ineidcic irló/tato k' llt'rit flen incidens /j i varja meg az előadás menetét A eim»zerepet jú*'/.o H/iné /. szeme könnye» lesz. A nagy m" imlog világhiiii bekezdése: lenni vagy nem kn I ni . . mint a magyarság kétségbeejtő dde mája jajdul lel ujkán. Felfordul a ierul min- d* nkihal kitör ;« lefoj’ott kC’<‘rii»« g. Az el,;.. ■ dóst megzavart hungulatb: n. iriegi » ndult lé ■ Kkkcl «-s:k nugy nehézségek közt leli1 tett folytatni. 22 évig iájt ez a megzavart elő- *'djs -izinesznek é, közi>n»égnek egyaiulil. li1" mindnyájan kitartó makacssággal hittünk ab ban. hogy játszunk mi még Hani.etet ezen a .‘-ztrpad: n »y ugodtr.n felszabadult iélekkel )• E> iáit, u kitartó türelem, n hit jutalma: t i Ihuniét megzavart második ré /énck ma esti j ünnepi c'óailá -a. Ezzé i»c»/» «lem végére i* jutottnm, bár oz érzi*!mckk.tl Ich lélek ••z*- 1 rét kiáradni Nekem is erőt kel. vennCm ma gamon. hogy befejező szavamat rövidre fog I jarn. i Itt állok a függöny t ott. Íme az elválasztó vonal Színész és közönség között. Ott benn a játék, itt kia az éKt. Játék és élet csodálatos egybeolvadása: a «zinház! Jökélttes szi“ ház az, ha o szinész elfelejti, hogy játszik és a közönség megfeledkezik az életről. Minden tür'-kvésünL, hogy megközelítsük a tökéletes* 1 séget és olyan »zinliázi estéket teremtsünk itt, ho^y előadás után színész és közönség egyaránt felfrissültén hagyja ti a szinházat. A szinétz az alkotás örömét, a közönség ■ Denies szórakozás lelki derűjét vigye magával ki a komor, küzdőimé» világba A kezdés küszöbén mindnyájan derűsen, bizakodva nézünk a jövőbe és meghajiunk a dicső, buzdító mtilt előtt. Színészetünk hőskorának kincscivtrl telített ez a múlt. A mai es én inegcsi logtalunk egyet a régi kincsek közül. Előadjuk a régi előszóval együtt — Szentjobi Szabó László: Mátyás királyról szóló játékát. iiinc|y a Farkas-utcai színház Uső társmuráuak első c’őádásában került színpadra — Opera előadásainak sorozatát p"dig Er kel Hun vádi László cimii dalművével keziiiik j meg. Végül kegyelettel idézem régi, kifakult j szinlapok zárómondatát: ..Magamat és társa* ' latomat a nagyérdemű közönség kegyeibe i ajánlónké« kérem b*cses támogatásukat“ A díszelőadás Táray Ferenc igazgató leírhatatlan lelkesedéssel fogadott ünnepi beszéde után Shakespeare ..Hamletijét játszotta el a drámai együttes a ..Lenni, vagy’ nem len* ni“... nagy monológtól végig. A dán ki* rályfrt Kamarás Gyula játszotta, a királyt Turgonyi Pál, a királynét Poór Lili, Po- loniust Csóka József. Ophéliát Havad: Vagy Ilona, Laertesl Kenessey Ferenc. A íősaereplők kitűnő játékához stílusosan illeszkedtek be a lobbi szereplők is, Gu* técsy Albert, Cseneeri Aladár, Dancsó György. KíAár Mária, ifj. Szécsi Ferenc, Körmendy Lajos, Perényi János, Tompa Sándor, Szakács Miklós, Flóra Jenő. Senkáhzhy Endre és Bodó György. A Hamlet után Szentjóbi Szabó László „Mátyás király“ cimii szinjálékát mutatták be Táray Ferenc rendezésében, pergő, szép előadásban. A főszerepeket ifj. Szécsi F&' renc, lantos Béla, Deésy Jenő, Kenessev j Ferenc, Kaszab Anna, Tóth Elek, Borov‘ } szky Oszkár, thmgat Marta, Senkálszky j Endre, Szentes Ferenc és Réthely Ödön játszották mély átérzéssel. Előzőleg P. Horvá h Dániel prológusát hatásosan mondta el Borovszky Oszkár. A drámai együttes bemutatkozása után I az Opera társulata adott elő részleteket I Erkel Ferenc „Hunyaid László'* cimű j operájából, Vitéz Tibor rendezésében és j Vaszy Viktor karmester vezényletével. Az 52 tagú pompás zenekar nyitányát, ame Ivet Vaszy Viktor tanitott be és vezényelt művészi tökéletességgel, tomboló lelkesedéssel fogadta a közönség, valamint az együttes kitűnő teljesítményét is s a szereplőket is. Lányai JudVot, Páka Jolánt, Sándor lstviin dr.'t. Király Sándort, Hidy Franciskát és Szanati Józsefet szeretete minden jelével haimozta el. Nagy sikere volt a balettnek is. amely palotást és csárdást adott elő. űn^s&el a magyar társadalom A díszelőadás azünetében végigjártuk a pompázó nézőiereL ahol az előkelő ven* dégeken kívül ott láttuk Kolozsvár társadalmának sziue javát. A jobboldali félemeleti proszcénium-páholyban ült a Kormányzó Ur képviseletében megjelent Hóman Bálint dr. kultuszminiszter. Veje iíerabeu, a baloldali proszcenium páholy bari volt József királyi herceg, altábor nagy és József Ferenc királyi herceg. A kormányzó képviselőjének páholya mel letti szomszéd páholyban láttuk báró Bánjjy Dániel földművelésügyi minisztert, aki a miniszterelnök és a kormány kép* ’ iseletében jelent meg. Ugyanebben a pá bolyban volt Fáy István államtitkár, Ugm ton J.s>ván ny. meghatalmazott miniszter. Ghyczy Dén<&s államtitkár és Kedves András miniszteri titkár. A királyi hercegek melletti páholyban gról Bán ff y Miklós és gróf Teleki Béla foglaltak helvet. Bánífv Mik!As srróf a felsőházit. Teleki Béla gróf a képviselőházat képviselte a diszelő- ;Máson. A következő páholyban foglaltak helvet Biró István felsőházi lag, továbbá László Dezső képviselő a feleségével éo \ita Sándor képviselő. Ott láttuk a féf emeleti pábolysorban Inczédy-Joksman Ödönt, Kolozsvármegye főispánját, Keledy Tibor dr. polgármestert, Mesterházy Ferenc veszprémi főispánt és Perezel Tamás miniszteri titkárt. A szomszédos félémé* leti páholyban Vékás Lajos dr. táblai el nököt látjuk családjával. Megjelent az előadáson Stirling László altábornagy, hadtestparancsnok, néhány tábornok és vezérkari tiszt társaságában. Megjelentek gróf Tejeli Andor. özv. báró Bánffy De- rsőné. gróf Teleki Sándor, báró Bánffy ImSzIó. Ugyancsak a félemeleti páholysor ban láttuk Vásárhelyi Janos református püspököt, Tavaszy Sándor dr. püspökhelyettest és Kádár Géza generális direktori. Soós Károly ny. honvédelmi miniszter, vezérezredest, KratochwiU Károly altá horuagyot, vitéz Biró Gyula dr.-l. Józan MiJilós unitárius püspököt. Geley József -eyetemi tanári, unitárius főgondnokot. Jeszenszky Andort. az államrendőrség v déki főkapitányát. Folyó a eh József mi*
