Ellenzék, 1941. november (62. évfolyam, 251-274. szám)

1941-11-15 / 262. szám

e

ULl.KNZeK

[u; ffllUt JT Y-"í ■'

J V i I UQV e Ili t>C r l j

Erdélyi mezőgazdasági munkások Németországban

lil.Hl l V, nm-miiéi I >. (\z Klhnzck fcvcle/ujetid.) I p.N ‘U nap *i/I liallull.Mti II 1'crUnbcn. Iunt\ ' iiiiiiuVv j

i.m ordrlvi im‘z*>g:«z<ki-*>*tttt inuukiwuh i*. iV/om.sl utána iárluui a tlwiout‘*ih > hu!.* ült. hop\ Ueríintől :t»ij^ <>0 kiloiru'h'rrr vau tu int** je\ útvoo t'-iik Imii 01116/1 Iuit*(*\ ei székely munkás. l'onmvs*u<tesoi> érdekelt, hogv v ajjon .-zéke'y t«s>t\ereink fiók hogy megy sora idekiiu, hogy uiaguknt » iáért egy s/ep tutp-ólv-e- vasárnap felkerestem őkel.

Nagyon mesöriiltiink «-gynutauak - .d». telt el pár pere, máris he.l«*uuTÜltünk a beiaélgelésbe. Kbben a e.oporlbau 23 nő

és 27 férfi Min. Megkérile/.tem »»ke!, ho ţy;u» határozták el. hagy kijöjjenek/ A tálas/ ezvszerü volt. Kulobullak a lain lián. hogy iNemídors/ágbau me/őguzdas.ia* nuukásokat kérőnek, aki hajlandó ki ueuni. jelentkezzék a kosséiíha/ati ' l,'v jelentkeztek Három nap alatt kellett er készülniük a/, ulra s így nem is 'olt sok »lepik a gondolkodásra, l.egtóbboy»»e természetesen a ki*r»ycli vágy hajtotta őket. IVuzJ akartak keresni, hogy mcgs&u haduliauak egy kicsit a nyomasztó tér hektói, k»vergődjenek a/ adósságokból, uiort sok n család, sok kel!. N au közöl luk több házaspár i-. »le van. akt leies:- tét otthon hagyta a gyermekek mellet!; van. ahol e»ak az asszony jött ki - a ferii maradt otthon a tőidet művelni.

Amint megérkeztek ide, erre a Rerun Közelében írk'o birtokra, mindjárt el-' é vszaka bombataiuudás volt. Másnap mindnyáján ktji lenti.-!tvk, hogy hazantaz- jiak. No de mod már nevelve mesélik ezd, mert hiszen volt azóta löbb leai tá itiadás is s megszokták már. Heg ít'/lun .Jut kibírja a néniét, kibírjuk mii ni: is!" mondja busákén egy t tatai legény.

'„Szeretünk mi dolgozni.

A birtok, melyen dolgoznak, hatalmas, jóifdjszerelt. jokarban tartott gaz<la»ág A munka termesze lesen elég aok, utói! iiisz nagyon kevés az ember, no de retünk mi didguzni. szívesen is dolgozunk — jelentették ki a székelyek hisz oi:~ hon is dolgoztunk eleget, hát itt is dolgozunk", de azért bevallják, ha otthon is 'dolgoznűnal: ennyit, otthon is jól keres’ nének. V bérrel nincsenek megelégedve, mert hisz a pénz az mindig kevés. Minden hónapban küldhetnek haza egv hi* tonyos összeget (öü RM. —- 'J7 P.), de bizony nem mindig sikerül annyit keresni, bogy ezt haza u küldhossék. Sokan ko zuluk nem voltak mindig ntezögazdasiün munkások, vagy régen dolgoztak utolja* ra a mezön s nincsenek már hozzászokva ehhez a műnkébe./. így természetes, hogv nehezebben megy a dolog s a kéréséiül; <em olyan, mint 'például a velük együtt dolgozó lengyel munkáslányoké. akik «vek hosszú hónapjain át i:t jól beírta* nultak a munkába. No de nem baj 'igasztalják saját magukat — majd lm újra jövünk, akkor majd már mi is bele* jövünk a munkába s ember legyen a talpán, aki akkor túltesz vájtunk 1

Van közöltük néhány s/.á-z. is. aki): természetesen tudnak németül, de azér! Mio egy kijelölt tolmács is. akivel állati dú;<.:> elégedetlenek, mert term tóiét csen ellenőrzik s ha véletlenül nnn egészen •rahatosan fordítja le minden vágyukul, óhajukat, ki'án-sárukat. akkor már j né meiul tudok rátűznadnak s így lm valami nem sikerül, annak torrnészetesen mindig a tolmács az oka. Szerencsére azonban kevés haj van, A birtok vezetőivel meg vaunak elógedvV- a munkások, sőt nagyon is szeretik «őket, ,.!\ >dvr.s. rendes népek ezek a németek!" je lenti ki egyik közülük. Rövid a véleménye, de érlelnie».

Vaunak a birtokon idegen munkások; mint már emlitf-llern, lengyelek s francia hadifoglyok is, akik egy másik székely atyafi szerint „igen finom népek!" Hogv ezt miből tudta megállapítani, amikor még c-ak közelükbe sem juthat, azl nem Indem, de bizonyára van.

! ni \ < *t> őriéin kunvhúrtt!. 1 nines itelesen ,i v u ii na I r,ítéltem a kosztra * ki\auoi.m \ .írtam, milyen le**/ az áll.dános \ eh-tm-liy. V . «ul tonne.-z.el«a-u engem e\elt a/, irigy Mg. oieri kiderült, hogy kél magyar, erdélyi menyecske főzi ti jé/izii ebédeket, t netoroko.i - természetesen meg is vaunak elégedne. Kg) szer «-ah latom, hogy az egyik a.«./ony bodzubogyot tisztit; kérdi* ■.cm, mii ló.’.iu-k belüli* » ekkor kiderült, hogy maradi cukruk s azzal l>efőtt«‘ket készítem k *■ majd liaao\ i-zik. Meg is k» naltuk mi nil j art. S auunt ettem g jui/u vajuakt uyérre kent tnul/abefőtlel, szomorúan gondoltam a táskámban levő élet miuaorjegyekre. V kel szakácsnő a leg jobban kereső munka* bőrével egyenlő ü -zöget k.ip, t diát <ik keretinek úti mii f a legjobban de inog in erde-mlik.

kérdeztem székelyeinket, hogy tanul take valamit ez alatt uz idő alatt olyat, aminek otthon basznál vein tik. Ki re eg\ hanguan unt a megnyugtató választ kap tara, hogy bizony sohtnindenl tanultéit, tnposztul Uzk s majd. ha liazfvnennek, ote hon maid megmutatják ők a szomszédiknak. <» falunak, hogy i.nt is tud mű:, mit tanultak s hogy érdemes \o lt k i men ni

Németországba. ..Íz <' ertlekes például, hogy mennyi műtrágyát hasznúinál: errefele" — jegyzi meg az egyik értelme- szemű gi'lié, de a többiek egyszerre pana: zk edni kezdenek, bog' ..holmid, als kit abil ta“, mert az bizony kietie az ö*sz'‘S ruhájukul. Inkább ne httsználnák.

Felment mik az cuii leire, az uszonyok -zobáiba s eg'áz.er (-».a-k meglát lam egy varrógépet. KérdÓHejnre elme uilotlik. Iiugv ug'. tinijak. -zabad h.izavinniök egy rgy használt varrógépet, i-.gy butiéul m- 7«*?ü asszonyka ;uegjeg>/i. ba n**ni euge

dik ba/a a s armgépet, ö bizony n -io bagvja itt. hanem .-zéjji-lszedi - :»»! inonilj 1 majd a vámnál, hogy a darabok egy nu* zőgazda*ági gép darabjai. ,.Emhei legyen, aki rájön, hog\ az rarrőgéfC ha én cgv szer szejjelszcthin'" - mondja harciadat s látszik rajt«, hogy a/ egó-az világgal »»etubeu megvédené drága kincs»'*!, a Aé nietországból bazaviemlő, használt 'arró- gépet. Hiztusitoltam, hogy nyugodtan hu zaviheli- li» egyăzer megengedték, hoev vigyen. \o d<* válaszom nem elégítette ki s nem aaért asszony, hogy meg ne jegye/ze: ..ha nem engednél• is, haxuviu- ntm!" A gépeket |crutát*«tc*en már ro gin megvették, hogy itt 1» viirrlmss.irmk rajtuk. Rorliltheit vottek Őket » így tér

mészeteHi*M Horhnhin is Jártak uiajdnein mind, de beszélni nmn igen hnlnal; „ < </ insréilr mert „olyan nng\'', iv.uk iiihmi lyojfvn bólngaliutk egy •••>» megj»*g)zé

semre.

Vleguyugodva vettem bilisül •zóludy te*Ivéreinktől. l áttam a Itaneulatukliól, bi*.-/rdiikböl. hogy nagyjából minden rend ben van. Sok a munka, »le K/eretnek ibd go<:ni; megfartutták jókedvüket, vidámságukat. éles eszüket. Nem sajnálják, hogy kl'lötM':, sót sokan közül uh legközelebb is l:i álonmd; jönni, do mindnyájan örülnek, hogy nyolc hónapi távoliét után kuráesiiiiyra újra az övéik kri/áitt lehetnek majd. Örülnek, hogy keresőtökkel segít hettek a cHuládjukon a úgy látom, ba hu- /aineimek. tapav/talatokkul gazdagodva kétszer©» kedvvel fogják meg majd az eke «»árvát.

„Legjobb munkásaim a magyarok“

Kimentem még a birtok igazgatójához mert bi-z a megelég» dfs csuk egyoldalú volt. »!c nem ért ill sem csalódó*. \z i-zazgutó, amikor megtudta, nd járat ban vagvok. örömmel mesélte, el. hogy már >éhb*zi>r doigozo I magyar munkáikkal - csuk a legjobbat mond hm ja rétink, legjobb munkásai voltak. L-tótjára -l évvel ezelőtt volt ejfy magyar esoportja ;uu< 1\ ar.Uá- ünnepén egy gyönyörű ara Iá i kivr/.ornval íjandékorta meg u hogy é. rrvennvire megbecsülte okéi. ahlml i-> lálhatr.. hogv a koszom mén most is (itt függ a lakáséban; ugyanabban az évben tartott ő a német rádióban is egv elő adú-t a magyar munkásokról. Mostani er délyi munkásait sajnálja, mert kevesebbet keretinek, aminek szerinte az az. oka, hogy nem mind volt iu«*zGgaz»la»agi munkás s nincsen olyan nagy gyakorlatuk, »le reméli, hogy azért Isten segítse" vérei szerencsésen bejejcz'k ezt a gazikor '’érzi őre* /.* a munkások * .> a vezetőség megeiégi lésére.

kimondha'.utlanul jé* érzés volt ezt hallani - a/, utón hazáig elgondolkoztam s/i n. hogy milyen nagy szolgálatot te-u- rck azok a munkások hazájuknak, akik ielkiismerete.-.on, megbízhatón, jól végzik munkájukat iuekint, mert hisz sok-sok (*mbcr rajtuk keresztül ismeri meg nemzetünket és rajtuk keresztül Ítélne^ ine$ bennünket. (M, J.)

Bii’ödi n pmcs-K:

Bd ödi Gylrgy g: üjtáse

Központi fűtés ?2yar konyha

ma*

Körülnézteni a liánban i*. alu>l laknak a munkások, heteinektr-s, laktariyaszerü. központi jikése.% épület, tiszta kis szőkéikKerül* vitt, ho! nem vöt. hetedhét orszâjţoii is tul vöt, vöt hűi prn kirújurfi Az. a liároin kirájurfi megindul .vzorönc- próbá'ni. AinUit mönd8gélr»*k. találkoztak éggv fijuvaK ve/. - tött éagy kutyát. A kiisiebbik kirájurfi a»/t kériliwi □ fijuíók no Le fiju uz a kutya elad«» «vköil/

— Kiadó, f őség ős kirájurfi.-— Há mit kérsz, érte'/

— Három pengőt.

Kggybe a kifizeti a bárom peugut, őzt kérdi a fijutó!, os./t hogy híják c£z.t a kutyát''1 Asttmougya ;; fiju, hogy a»g.i a kutyái ngy hijuk, hogy l ód neheze.

'főnnek, tálé*kosnak égtry más fijuvrfí, az i? vezet é?gy kutyát. Ászt kérdi attól a fr jutol is, eladójé ez « kutya Eladó, főségös ályúui.

— Hn mit kérsz, érüe/-- Három pengőt,

Éggyhe kifizette ászt îs. V-/t kérdi a fs;,i- tú'. észt a kutyát hogy híják'1' Aezmongya , fiju, c Ji> halló. .

No. vezeti as-zt i-. mönnek már éggvüít Amint ni őrinek, túli a1 kodnak éggy fi java*, az is vezet cgşy kutyát. Kérdi a fijutó), eladó az. * kutya? -™ Eladó. főaégÜa útyám. — Hát m:t kérsz, érte? — Három ptftngüt. Kifizette as/t is, mikor kifizette, a<-zt kérdi a fijutó’-, hogy híják ászt a kutyát? —- ügy híják es/.l a kutyát, hogy Jő futó.

No jó, vezeti ászt is, már a kuSusbbikiiek van három kutyája. Amint mönnek tovább, találkoznak egg-y küsasszonnal. A kiisvsszon- r,ik a kez.ihe vór három bog virág. Mind a hárman üveg vöt lék a három bog virágot. Ni immár mömKigé'nck ava! ük. Anióni u»önnek, • ggyheit az ut elágazott háromfelé Vz u1 nik a végib' vét ézgy uagv odvas bükkfa. A .-/anon to a három kiráiurfi éggyimKnak, na !i;'iátoké, nekünk »-I ke-' me/iuUnk, éggyüv mönyön e/ön az. utón, a máik m ön vön a/ni

az utón. a liarmadik niötXyüu a kai-uudik utón. K/t a három bog virágot tőgyük ide a iának az udvába, o^ztárv ikármejik ha )J■» vkszatér. liogy nézze racj e*rt a hőjét, nmeknek a virágja e! lösz fonnyadva, a nem ü, ni ej; iössz. halva.

Egymástól c búcsúztak, ImcJnţek magoknak. A nagyobbik kirájurfi hóért éggv városba. Ott u városba réjakapotrt estgy kirújkü— a-sronra. Kapta magút s a kirájküsá>»szolit c .ötté feleségűi. Na jói ven, aközbe járó* gatui kezdőit vadászni. ,f0 vau, éccör úgy dmőut váilá.,/ai az erdőbe, hogy e-iötétö* dort. Lóit éggy nyu’at, oszt a uyu'st meg- nyuzt:«, i: inát magának nyársat, éggy naí>- burkus fa alá csinág 'tüasr. Amint a husi 'lii■ lőgcUt* a tűz melictt, bút a&zt rnongyák it a Járói:

*- Jajcjjjaj, hogy fázom!

A.vzongya a kirájurfi:- Ua Jázoi gyere L s füttü/zé .

Ai-'/r feleli, t cm önnek, de- a kutyáid lói ír'

lök.

Ászt inoíjxyj. gyere le, me a kutyák tle-u báninak, csak gyera le.

Ászt felelte h a fúró!, lemönyök, csak ó;;gy Seal Szőrt előbb levőtök, ilobd a ku- tyâfcrş.

Levet ötté a szőrt, a kirájurfi a kutyára tótié s a kutya kővé vátozotl. No jól van. Iiá eszállott a fúrói s a kirújuríit »s kővé vátoktatta.

A középső kirájurfi vías/.mront, »tézte a vN rágot, bál a virág el van hervadva. Akkor ászt mongya magúba, hogy ő addig »uönyüu, amíg megtslúja a báttvát, boey hol van- Niegmdulí azon r* utón, elért abba p város- b í. Kupén rájatalút arra a kirájkiísa^üonra. A ki.rájkü.-asssion asat kérdi tolle te bo -ótól td- dig, mijén rég hogv várlak. A kirájktisasszon uorn hitte még neki, hogy nem az a, amik élőbben a/ övé vót. A kirájkusasszon mind

ura gondot liojv az a, aki élőbben vót m

éné.

Jól vau <ir maratt knújnub. Klmoot a/ui vadász'»», éppen úgy ju»t, »/ U k, pot» é^gy uyulut. megjött«*, uz >1 *>/ .Uh a tmikut lé uluit tii/.rt <iiált. a a) uU*. .negnyoítu » yt* tbyottu. Aimak »• unt ínongyn le o fáról; jujjujuj ln>;y lázion.

At/t iiiougya áru, hogy fi fia Ív h (iüiw jé. he fázol.

■ - Lomünaék, d» i kutyáidtól lelök.

— (iyen: le ou t nem bántanak, a/ok a

kutyák.

J «.-monyok, csak ég,} «zál anört lado hók, vr»,d a kutyák»»*,

Loduholt szál szóit, réjRvetöíi»# a ku

tyékra. h kutyák kővé vátoviak. Akkor le mCnt a fáro' a kirújuríit »■■ kővé vátoztatta.

Arrafelé menyei« „ logküs«r.hbik a fa felé, néti u virágot, hát a két bog virág el ruu hervadva No már tuggya, hogy u/ok ni nőse* nck életbe. Így gondója magába, add g iuÖ- uyiiu, Amif főtálája azokot. A* is béért abb» u vúro=ba, réjatálát ara a kirájküstsizoonu Ászt mongya u kirájküsauzon*

Nu e:ü*vi liinek szerelme, bú vótú! idáj»^ mi jón irg, hogy várluk.

A kiiájkii-.»:—zou nem akarta eUiioni, hogy nem az, a^zt hitte, hogy a maiik. Aa is e * rőtté a kirájküsasMOut.

Az. is járni kezdőit vadászni u/ is éppen xa úíá a ia .üá lüzet csinát. Az i« éggy nyulaţ megnvu'z<ilt, »iilí,.:etti Aim-il »» utat mon "vak Ír a fáról: jaj ja jaj bo-y fároiu. A«t mongya, gyere lt* fia fázol füttoittióL

I. e iijöiuW k. ii- ^ kutyáidtól félök.

Gyere. n*e nem háTitnak. csak gytr? ie.

Levelük eg' -:'á «^iirt, vesd a kutyákra.

Levctütt égg> -/ál -/.őrt, a kirájurfi fő* '»•lt. s cliiitt.-.. \kker l.*u önt a boszorkán ;« fáról.

Mikor h.-wüut a boszorkán, meglátta, ho-^f a kutyák élnek, aa/t mongya a kirájurfinalv: -■ Hát ,;»i \nu v.-lcd, avzt inongj’1, bá nem vetötted a kutyákra a zőrt?-- hí nem, ászt mongya, két bátyámat el* pusztítattad, mórt támaszd fő.

Nsz.t monnyá a vén bcszotkán neki: áj meş, a-zongya, mingyá t otimas/ioifl. cfak p óijek a nirbr. Ae/l nn.urya a kirájurfj a kutyáknak, iiu kuty..k, cíiklám-átok! Akker a kutyák rej.i, kezt-k m«»rni. a vén boezorkáu kerdótt bőgni.

J. ti, a»/t mongya, fotámasgtom Láíyádot, tol a kutyákat, csak hadd meg az C etömpt.

\kkor nekilátott a vén bo.-zorkán, a kövtrk- rc léjuh'hölt fütámutt a bét kirájurfi, fút:r JUttttak u kutyák.

Ászt mongya u két l.irujurfi, liej mennyit

alulttm. A*./t iuongva a kiissebbik, hogy sl* hltulok vóiia, ba én neiu i ót te tu vo»«a. Asz.t mongya a két k rájurfi a kutyáknak: na kutyák, tép jótök mind áiéjjel a bsogerkánt. A kutyák megfogtuk u bos/erkónt s mind sréj- jeltépték. Akkor a három kirájuríik békerü' lek a városba, a uagyobhik rnaratí n felesége mel ett gaztlánbk, ültek uagv lakóijaimat, a másketiot fópakolták, szók elhuesnrtnk toil* s mentek tovább- A naíiyr.bbtk fehnöut visf: a ax apjához, a kesébbik redig váudnrót éggé erdőbe, hogy eKütéíodütt az erdőbe

Elért éggy kü* házikóba. Ászt aion^yák abba a küs házikóba neki: na neköd az tetődnek vége. A kutyákat elreitötték bé égóy iCdpincébe, a k-rájurfit vitíé*k, hogy úkásv* í-7.ák fó. Ászt mongya a kirájurfi. hogy várják el addiz- hogy möanyiiu fö‘ éggy fának a hegyibe, hegy kráccsá el magát. Fccor e-1 kiátotta magát, hogy „Jó hulló!"

Aszí mongya a kutva r. máskettőnek: na bajitoké. gazdánknak baja van- mg valahi p1‘ kiátoila magát.

Et c- r clkiátírttá magát, hogy ,.1'Qd neheze! Asz! mongya. hogy nahát. Igaz, hogy baja van, me «-Ikiátotta mi'á!t megint.

Fccor eikíáccsa magát, bogy , Jó intői* Ászt mongya az. hogy na bajátok, rehanv- nyunk neki en ajtónak s Jüvs<tink ki, me ga?- dánknak baja vsán.

Nekirobnntak az ajtónak s ierentották az ajtót. Amikor u kirájurfi u iósó' leczállotí, bút olt K vótak. Aezt aiougya & Jó kalló: mit poronesosz édöa gazdám/'

—- Egyebei nun, 85«) mongya üjgömöt löl akarnak akaţatani

A három kutva nekirobant b -zéjjeltcpték azokot, nkik föl akarták akasztani. Akkor a gazdajokot megszabaditollákAkkor a gazdújok elmoat éggy faluba, ki’ vájurfi léttyire réjakapuít égy disznyópász" torléjáara. Ehnöntek, csinátak éggv nagy la- kadalmut s még clock, ha meg nem hótaL (Mondotta Bugyi Janos Oá éves, Bősöd, 1941-j

Karolina-tér I. szám a hírneves csopaki bor és a iegtinotnabb likőr és páliakakül&nlegeíségek á'lan- dóan kapliatók, — Kitűnő ízletes ételek. Polgári árak. Külön termek

3 fogásQS bőséges ebéd P. 1.60. Abona és menü rendszer.