Ellenzék, 1941. november (62. évfolyam, 251-274. szám)

1941-11-03 / 251. szám

ELLENZ&tií t d 4 I nőre rtt bat 3­mmmutsm Erdélyiek ez Országos Protestáns Napokon Vásárhelyi János r? farmáíus püspök és Lfs ló Dezső üslvárosi lelkész ismé telték az erdélyi pJorma.usck időszerű kérdéseit BUD APE Si rov ember 3. Az Országos Protestáns I\up... sorozatos ünnepségei megmutatták, hogy a magyar protestáns egyházak vezetői és hívei milyen világo san látják a feladatokat, amelyeket Ma* gyarország szerves megújításában be kell tölteniük. A többnapos ünnepségek pénteken este érkeztek el fénypontjukhoz, a Vigadóban megrendezett nagyszabású reformációi emlékünnephez, amelyet az Országos Bethlen Gábor-Szövetség évek óla hagyo­mányos fénnyel és sikerrel rendezett meg. A reformáció smlskünneps A reformációi emlékünnepet Bognócz" by Géza. a Bukovinából hazatelepített református székelyek lelkipásztorának imája nyitotta meg, majd Tas tiádyrN(így András dr. titkos tanácsos, képviselőházi elnök, a Bethlen Gábor-Szövetség elnöke mondott megnyitó beszédet. Hatodik esztendeje már — mondot­ta — hogy megnyitó szavaimat azzal az örvendetes bejelentéssel kezdhetem, hogy a magyar protestanhzmua az elmúlt év" ben számban és lélekben is megerősödött. — Emlékezetes elsősorban mai ünne­pünk. mert hálátlanság volna elfelejteni a múltat. De nem volna igazi és teljes ünneplésünk, ha ezek az összejövetelek csak kegyeletei emlékünnepélyek volná­nak és nem jelentenék azt is, hogy belső i lelki ügyünk a reformáció. Végül meleg szavakkal üdvözölte a ; megjelent előkelőségeket és különös me- ' legséggel szólott a betegsége miatt lú- j vollevő Ravasz László püspökről, akit ! püspöksége huszadik évfordulója alkalmi bői az egész protestáns társadalom sze- retetéről, tiszteletéről és ragaszkodásáról biztosított. Tasnády Nagy András dr. után Tliu- róczy Zoltán evangélikus püspök mondott ünnepi beszédet. — Minél válságosabb időket él egy nemzet — mondatja — annál inkább szükség van arra, hogy minden elejét a válság megoldására fordítsa. A mai nehéz időkben újra és újra halljuk a nemzeti egység követelését. Ilyen időkben a ma gyár berkekben felmerült a nemzeti egy­ség követelése. Az egységnek nem felté­tele az egyformaság. A nemzetek törté­nelme igazolja azt az állítást, hogy a nemzeti egységnek nem feltétele a vallási egység és hogy a. vallási különb' ség önmagában réve nem hátrányos a nemzeti egyse* kialakulására nézve. „A jóindulatban és szereietben keljünk versenyre V* Ezután rámutatott arra, hogy ez a kérdés nem egyszerű, mert minden egy ház lényégéből i’olyóan hadakozó egyház. — Ha el is ismerjük az egyháznak a harcra való kötelezettsége igazságait folytatta — mégis meg kell mondanunk, hogy mindez nem kellene hogy okvet­lenül felekezeti visszavonulást, a nemzeti ogvséar erejére pedig veszedelmet idézzen feí. Amikor a nemzet külső ellenséggel harcGl. ne keressük az ellenséget a más fa!ekezetiiekben. hanem lássuk meg. mennyi ellenségünk van sajat egy hó* zunk faluin belül is. f A felekezeti visszavonulás nem ott kéz dődik, ahol a misszió kezdődik, hanem ott. ahol a hatalmi politika. A misszió mindig szolgálat és sohasem uralkodás, \ misszió célja nem az egyház, hanem az isten országa. A magyar protestantizrnu- mindig kész rálépni erre az útra. A re­formáció nem egyházpolitikai, hanem teológiai tény volt és a magyar protes­tantizmus ennek minden következményét vállalja é- vállalnia is kell. Ebben az esztendőben vari másfél* százados évfordulója az 1791. évi XV fi. törvénycikk megalkotásának. A törvény cikk tárgy áfásánál a protestánsok részé­ről felszólalt Teleki József gróf főispán és l.-.O évvel ezelőtt ez( mondotta: Kö­zös keresztyén vallásunk szerint a nyuga­lom és a- ezzel járó haszon azt ajánlja, hogy ezen!ni ne egymás üldözésében, ne 0 visszavonulásban, ne az ingerkedésben. hanem mini egy haza polgáraihoz illik, a jóindulatban és a szeretetheti k-Mjünk 1 ersenyre. A régi szavak ma is idősze riiek és részünkről őszinték. V püspök szavait a termei zsúfolásig megtöltő közönség lelkes éljenzéssel és tapssal fogadta. Az ünnepség lUYikö István református esperes zárószavaival fejeződött be. Erdélyiek az Országos Protestáns Miapokén Az erdélyi protestáns egyházi vezetők és hívek közül ebben az évben is .szá­mosán vetlek részt az Országos Protes­táns Napokon. Az Országos Református Lelkészegye* süiet konferenciáján az erdélyiek közül Tavaszy Sándor dr. és László Dezső elő­adása volt ter\be véve. Tavaszy Sándor dr. közbejön akadályok miatt nem tart halta meg előadását. László Dezső ,,Szé­chényi Isiiéin és a magyar református egyház" címen tartott előadási. A szerdai országos lelkész-közgyűlésen Vásárhelyi János püspök számolt be az erdélyi lelkészek megszállás alatti szen­vedéseiről és munkáiról. —- Üldöztettünk, de el nem hagyattunk —- mondotta — volt erőnk a Krisztus­ban, aki megerősített. Lelkész! karunknak csaknem a fele szenvedett Erdélyben megverettetest, pénzbírságot és minden sanyarg&ttatást: 171 lelkészünket hurcol­ták-vert ék meg, nem egynek tört el a karja a verés alatt, egy évnél hosszabb ideig 27 lelkész volt magyarságáért be­zárva, szeri-száma azoknak a bírságolá­soknak, amelyeket lelkészek, tanárok, ta­nítók hordoztak el. Ez a kimutatás be­szél arról, hogy mit jelentett Erdélyben viselni magyar kálvinista papnak a: meg­próbáltatást, abban a szent meggyőződés­ben. hogy Istenünk ki tud minket szaba­di ián i a tüzes kemencéiből! De ha nem tenné is. kimondatlan is elhatároztuk: bálványnak nem hódolunk és, hitünkhöz, magyarságunkhoz mindrégig hírek mám (inuk! A feLszabadull hazában pedig feleke­zeti és mindenfajta gyűlölet nélkül an­nak a krisztusi léleknek erejével kell szolgálnunk, aki mesterünk: Ildjótok uzoha . akik titeket átkoznuk . . Ennek az eszmének jegyében kivámink résztven ni a nemzeléri vuió további szolgálatba«. Az Országos Református Jóléti é* Gazdasági Társulat közgyűlésén László Dezső ismertette az erdélyi református egyháznak a megszállás ideje alatt kifej tett szociális munkásságát. E két utóbbi gyűlésen a királyhágómelléki kerület ne vében Csornák Béla és Peleskei Sándor beszéli. Az irodalmi estélyeken az erdélyiek közül Kemény János báré) novellával. Nagy István szavalattal és Jódul Gábor zongorakiséreltel működöt! közre. Az if­júsági ös^zejöveteteken Biró Sándor tar" A reformáció emlék­ünnepe Kolozsváron KOLOZS\ ÁR, november 3. (Az Ellen zek tudósítójától.) A reformáció emlék ünnepét Kolozsvár protestáns társadalma hagyományos belső melegséggel ünnepelt.- nug. A délelőtt folyamán az egyliázköz ségek templomaiban ünnepi á^teiiti.s/.fe- let volt, melyeken a hívek nagyszámban vettek részt. A református teológián Nagy Gézit teol tanár, a belvárosi templomban Ángy András teol. tanár. az. a Ló város i egyházközsgélieri Kádár Géza generáli'- direktor, a monostori templomban Deák I' erenc lelkész és Hidelvén fii ró Mózes lelkész méltatta a reformáció napjának jelentőségei. A délután folyamán vala mennyi református templomban emlékün­nepet tartottak. A belvárosi templomban a gyülekezeti enek után Tóth Imre vallástanár olvasott bibliát és imádkozott, majd a református leánygimnázium énekkara Kot/ály: Genfi zsoltárát adta elő. Elekes Zoltán szava­lata után Dáné Tibor a ..Renaissance vi­lága es a reformáció" címen tartott elő­adást. V égh Attila szavalata és Gnál Er- zsebel énekszámát Sándor Era: „Magyar reformáció” című előadása követte. Befe­jezésül a ref. kollégium énekkara Meis~ mer: „Madnus e.sl Dominus" ci mii szer zi menyét adta elő. V református teológián a gyülekezeti enek után Imre ÍAtjos teológiai tanár „A reformáció ünnepe" címen tartott elő­adást. amelyben a reformációnak mai je­lentőségét boncolgatta. Előadásának kü­lönösen az a része 'olt figyelemreméltó, melyben az égvén és a közösség szerepét vázolta a reformáció tételeinek alapján. Előadás után Nagy Sári Reményűk Sándor két verséi: iNe félj és Vissza adta elő. A ref. teológia énekkara Benedek Kálmán vezénylésével Vikár: Örvendezzetek (37. zsoltár) című müvét megérdemeli siker­rel adta elő. Az alsóváros! templomban Mezev Mi Irály dr. lelkész, tanfelügyelő mondott fo- I buszt, majd Betiltó András orgona» zó lóval j (Trailer Géza szavalattal, Bereczky Ferenc énekkel. Bort ha László szavalattal. Cso- I mór Llus cs Nagy Ilonka, valamiül Gál i Erzsébet és Sigmond Edit énekkettőssel sze repdtek. Bakó József: .. \ reformáció a nemzetiségekre". Baja Mihály pedia: ..Luther és a biblia" címen tartottak elő achtet. A szép emlékünnepély gyülekezeti énekkel ér* végei. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a feg= ! választékosabb kivitelig, legolcsóbban az ELLENZI; K könyv osztályában, Ko­lozsvár, Mátyás király-tér (). l$92. juUss kvibu látogatott el elsőitben Kneifp Magya^omágía. Napilapjaink bőven fogiiikesíai i&nak Idején látogatásival s> eV KOMOLY. JÓSÁGTÓL SUGÁRZÓ tekintetét ismerte már akkor az egész világ. Ilyen volt tehát az ü világhírű férfi, a ki 1892. julius 26-án elsőizben keresett íel bennünket, hogy az élőszó meggyőző erejével nyerjen meg sokakat az akkor még ismeretlen, új elgondolásnak: a természetes és észszerű életmód eszméjének. Ez volt tehát az a kiváló ember, aki úttörő munkát vég­zett és valósággal küldetést teljesített, ő a mi Kneippünk. Nálunk is sok köveidre talált, sok rajongói tudott szerezni. Talon ez a magyarázata annak, hogy ma — közel félévszázad után — annyi sokezer konyhák.an mindenütt megtalálhatjuk az ő képét Mert megtaláljuk minden gondos háziasszonynál, aki a kiváló és pompás Kneipp msiátakávé-t használja. Hiszen minden csomagon rajta van — iránta vaJó tiszteletből — a nagy emberbarát arcképe és aláírása, mint tartalma kiválóságának biztosítéka. Erre gondoljunk, mikor isszuk a ass$g mal&takávél, melyet maga Kneipp adott nekünk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom