Ellenzék, 1941. november (62. évfolyam, 251-274. szám)
1941-11-06 / 254. szám
El.LEbiZßR 19 4 1 november 6. Pjrajdi inczo Lajos: mién \ neJ Magyar ©ke szántja a délvidéki földet l J\ IDEk. n{.rcuibt'r (>. Áttekintő és rraa.- lclcs térképek. vázlatok és kimutatások !><> irtják a báni palot# cgv ik najţv tanácstermi' nők faluit. \ ttuiulmúiiv i csoport tagjai bőr Imzz.tu. puha 'siil\eszékokeu helyezkedtek cl. Kívülük jelen vau Nagy Iván» a szer!, megszállás magvar harcosa, b/ahadoa Mihály > a kormánybiztosság több tagja, akik ugyancsak kemény munkát végeztek a bácskai te fep i t é s végrehajtásában. V rendkívüli figyelmet eláruló csendben vitéz Kovách Elemér dr. táhlali'ró, min.s?- teri kiküldött a térképek mellé lép és beszélni kezd a szerb föhlbirtokretorm jogszabályairól a kisajátítás és juttatás általános elveiről s annak törvényszerű következményeiről az őslakos magyar népre. Szavaiból nyomasztó sulival bontakozik ki a szerb ura lom küzdelme a földéit, a számarány megváltoztatásáért. a nemzeti kisebbségnek ne- •vezeti magyarok és németek kisemmizéséért. Halkan szól. az indulatokat elfojtja, bogy ne az. érzelem, hanem a tények valódi jelentősége szorítsa össze a hallgatóság torkát A jugoszláv földreform — A jugoszláv állam 1919-től 19,'kVig jelentős földbirtöklendezést hajtott vegre a visszafoglalt Délvidéken — kezdi az előadó. — Célja az volt, hogy a szláv nemzetiségű főldnélkiiliek földhöz jussanak, a magyarság pedig gazdaságilag tönkremenjeu. A nagybirtoknak 521 holdat meghaladó részét rendsze- riot igénybevették s csak akkor hagytak meg ennél nagyobb területet, ha a birtok terme" lézd berendezése indokolttá tette. E? a mentesítés a szakszerűség kérdésétől függött volna, de a szerbek politikai célokra használták fel, mert csak a szláv nagybirtokokat részesítették benne \ jugoszláv állam önözésén 210 bir'okostól sajátított ki 276.ÖOÜ hold területet. A kinajá tilást szenvedettek közül 80 magánbirtokos, 7 pénzintézet, I9 egyházi küzület. 7*> Községi közűiét és 1" állami birtok. A magúnbii tokosokból 48 volt magyar (54 százalék) s a tőlük kisajátított 52.020 hold az egész kisajátításnak 75 százalékát teszi. A J ' százalékot elérő német birtokosok mindössze 1 1 százalékban. a 15 százalékos szerbek 10 százalék ban s a 17 százalékos zsidó birtokosok 6 százalékban szenvedtek kisajátítást. Nagyon természetes, hogy a jugoszláv föld- lürtokrendezés csak szláv nemzeínégiiekct részesített juttatásban. Kaptak az úgynevezett dobrovoljáeok. ak(k 1912—1918 november 5-ig önként vállaltak katonai szolgálatot a szerb vagy montenegrói hadseregben, kap tak az optánsok, akik 1925-ig kérték felvételüket Csonka Magyarországból a jugoszláv államba, kaptak a kolcnisták (telepesek), akik Jugoszlávia más területeiről, elsősorban O-Szerbából, Boszniából, Hercegovinából, vagy Montenegróból települtek Bácskába, végül pedig helybeli földigénylők, akik a mezőgazdasági munkások és kisipaiosok rétegéből kerültek ki A kiosztásra került mintegy 192.000 hold hói 53.000 holdat úgy osztottak ki, hogy a birtokokhoz rendszerint házcsoportokat is építettek. A Dráva hárouiszÖget is beleértve, 62 ilyen házcsoportot létesítettek, amelyet ma telepes község néven említünk. \ Habsburg-hirtokok kivételével a kisajátítás kártalanítás ellenében történt ugyan, de a jugoszláv közigazgatás Bácska visszafoglalásának időpontjáig a kisajátítást szenvedett birtokosoknak körülbelül csak ,50 százalékával szemben állapította meg a kártalauitási összeget. A magyai* revízió Homédeink 1941 április 11—18 között foglalták vissza a Délvidéket s a kormány már május 9-én elvben elhatározta, hogy a jugoszláv feldbirtokrendezés kisajátítási részét hatályban hagyja, a juttatási részét pedig hatályon kívül helyezi s a uenizet egyetemének szolgálatára uj juttatási eljárást rendel el. Elsősorban a Délvidékért hősi halált haltak hozzátartozói, a délvidéki harcokban kitüntetettek, a Vitézi Rend tagjai é* a külföldről hazatelepített magyarok, jelen esetben a bukovinai székelyek részesülnek juttatásban. Az ezen felül maradó területek az őslakossák föídigényének kisegítésére fordítandó. A kormány a telepes községekhez tartozó 53.000 holdnyi ingatlan juttatásával ?z úgynevezett telepitési kormányb'ztost jogosította fel. A többi, mintegy 179.000 hold juttatását a földművelésügyi miniszter intézi » belőle elsősorban azt a 23.000 nincstelen magyar őslakost kell kielégítenie, akiket a jugoszláv földbirtokreudezésből kizártak. A telepitési kormánybiztosság így május lO étöl kezdve mar junius 18-áig várakozáson felüli eredményeket ért el. Letelepített 2921 bukovinai székely családot, 15.200 fővel, 323 vitézi családot 1535 fővel, 18 hősi halott családját 68 fővel, lehűt összesen 3262 családot 14.803 fővel. Ez a jelentő- ember- tömeg 5 hét leforgásba alatt el is jutott a telepítés helyére. A telepítés időpontjában csupán az őszi munkák voltak elvégezve ezen a területen. A megmüveletlenül hagyott területek mezőgazdasági értékesítése egyelőre csak a közös művelésbe vétellel volt lehetséges. Ez a körülmény tette elkerülhetetlenül szükségessé az együttes gazdálkodás arra a gaadasági évre A b»lo¥inai székelyek letelepítése Mivel a magyar telepítés már úgyszólván készen kapta a megoldás' lehetőségeket, igyekezett tökéletesen értékesíteni. A bukovinai bzéklyek esetében felbontotta a faluközösségeket és szétosztotta őket az egykori dobro- voljác szórványtelepekre. Az együvé tartozás külső megjelölése végett az uj szórvínytelep nevéhez hozzáfűzte a bukovinai falu nevét is, melyből a szórvány uj birtokosai kerültek, így Hadikfalva népe kereken 10 szorványte- lepet népesített be: Hadikszállás, Hadikliget, Hadiktelke, Hadikhalom, HadikfÖldje, Hadik- népe, HadikfaLu, Hadikkisfalu. Hadikujfalu és Hadikörs. Az Andrástalviak Andrasföldje, Andrásnépe, Andrásmező. Andrástelke, And- rásfalva, Bácsandrásháza és Bácsandrásszálíás között oszlottak meg Megemlítendő Isten- földje, Istenáluás, Fogadpsten, Istenes, Adjis- RSBK j ten, Istenhozotr. Istenveíünk és lsieusegits, < valamint Bácsjozseffalva, mint jelentősebb j székely telepek. ■ A székelyeknek Bukovinában 10.033 hold birtoka volt, melynek z-ome 1—5 holdas kis- birtokokra volt aprózva. Bácskában előreláthatóan 18 000 holdat juttatnak nekik. A telepitési kormánybiztosság rövid fél év leforgása alatt 30.000 hold telepítését rendezte el. Nem érdektelen emellett hogy az 1936. évi telepitési törvény alapján 1941-ig évente átlag csupán 29 000 hold földet használtak fel telepítésre. A gyorsított eljárás és a sajátságos helyzetből adódó nehézségek ellenére is a műszaki és juttatási eljárás költségei ezúttal holdanként nem haladják meg az 5 pengőt. EBBEÜ az EVBEN az UTOLSÓ tanfolyamokra a beiratkozások megkezdődte G ßg Magyarország egyik legmodernebb szakiskolájába A iami vizsga és bizonyítvány. — Fabro-s&koSa Kolozsvár, Hítiar-tér 3. és Szenieyyháx-u. 1. ez* Hatodfélmilliós k öltség- előirányzat A kormáuyLi/.tosoág hatáskörébe utalt tele pités végrehajtása előtt igen nagy gonddal meg kellett szervezni a külföldi magyarok hazaszállítását és egészségügyi ellátását. A kormánybiztosság birtokba vette a benépesítendő területeket, ideiglenesen kije'ölte a i elhelyezésre szükséges házakat, kijavíttatta a megrongált épületeket, kitakarittalta tn> fer- tötlenitteUe a kutakat, felárkoltaUa az álcákat é* ezenkívül rengeteg közművelődési, ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági vonatkozású intézkedést tett, nem utolsó sorban a nélkülözhetetlen munkaeszközök beszerzéséivel s az uj tulajdonosok állatállományának beszerzésével. Ámde a telepítési müvdcl csak akkor lesz nemzetgazdasági «csempoiilból eredménye*, ha a földbö/.juttatottak megkapják a termeléshez l egszükségesebb mezőgazdasági f el sze re' 'ést. Szükséges, hogy kölcsönhöz juáeanak s használatba ára<k)tt ingóságok megszerzése végett, i hogy megkapják a gazdasági eU't megindításához nélkülözhetetlen :egkise!:i> forgótőkét. Ezek szem e ótt tartásával a udeprtisi kormánybiztosság részletes költségeílóirány- zatot tett. A tett ek között élelmezés, bér, vetőmag, mezőgazda :ági felszerelés, áiatne' szerzés, építkezés, forgótökekölcsön, adó és előre nem látóul kiadások elmén. Öt és félmilliónál nagyobb összeg tfeerepe-1. A ltiadá" sok fedezésére pedig az ingatlanok egy részének haszonbére, a közös gazdálkodással megművelt terület eladásra kerü ő buza, tengeri és vegyes terménymennyiségek s végül a kormány rendelkezésre bocsátott egym/üliós tőkéje Szerepel, összesen öt és félmillió pengővel. A föld a?,é. aki megmunkálja Eddig tartott Kovách Eiiemér táblabiró előadá'-a. A telepítés nagy munkája részben meg van oldva. A külfö diek hazatelepített elsősorban arra van hivatva, hogy megrősítse az őslakos magyarságot Bácskában. A jugoszláv föMbirtokröndeizés nyílt kitűzése *« volt, hogy a régi trianoni határ mentén, a Tisza és a Duna meTett, továbbá a szabad újvidéki vonalon áttörje a magyar tömeget és azt a szláv telepesek zömével feszítse szét. Hogy célját írem érte e^, az jórészt nemcsak & rövid két évtizede; uralomnak tulajdonu- b<ató, hanem 3 két fajta iényegeden különböző erkölcsi súlyának is, amint majd látni fogjuk, a juttatott szerb telepes nem dolgozta meg a földjét, hanem inkább földnélküli magyaroknak adta részesművelésije. A természet törvénye szerint pedig a föld azé legyen, aki megmunkálja. A magyar telepítés tehát egy természeti törvényt követ. GyakoPati megoldásábau arra törekr-zik, hogy műié- olcrób" ; ban, gyorsabban. egyoze-rübben és tzaksze- : riibben hajtsuk végre a honszerző vél jogán 6 vitathatatlanul magyar föld benépesítését 1] magyar munkáskezekkel Slg g vázat f A Darrool hashajtót utánozzák. Ügyeljen, mert minden tablettán a „DAR MÓLT. szónak ésT alakú bevágás- :.ak kell lenni. Kimondottan eredeti csomagban kérje. §Citüs2!eíés ..Az újságíró a nemzet napszámosa' — mondotta egyik nagy gondolkodónk. Találó megállapítás. Az ui ságiró ritkán áll a rivalJa fényében ,,az utolsó sorból irányit“ és földi el ismerés legfeljebb holta után éri amikor kivételes esetben a Jókai-le pellel koporsóján, kisérik örök nyug vóhelyére. Ped g a sajtó a modern államfilozófusok szerint a hadsereg mellett a kormány második fegyvere és az újságíró munkája örökös áldozat a közért. Különös öröm és az egész újságírói rend számára megtiszteltetés az a magas kitüntetés, amelyben most egyik társunk részesült. A kormányzó a miniszterelnök előterjesztésére a iMagyar Érdemrend Tiszti Keresztjét adományozta Pogány Bélának, a Pester Lloyd helyettes főszerkesztő jenek, 40 éves újságíró1 jubileuma alkalmából, az újságírói pályán elért kiváló érdemed elismeréseképpen. Pogány Béla személyében a magyar ujságirótársadalom egyik legkitűnőbbjét érte a magas kormányzói kitüntetés. Hosszú éveken át a nagy- multu Budapesti Hírlap szerkesztője, majd főszerkesztője volt és a nagy magyar „ujságirófejedelmek“ legközvetlenebb munkatársai közé tartozott. Rendkívül nagy tudása, kitűnő publicisztikai készsége és lebilincselően kedves modora nemcsak a közéletben biztositotrak számára előkelő helyet, hanem valamennyi kartársa és mun = kaíársa részéről mindig a legnagyobb megbecsülésben, igaz barátságban és szüreteiben részesült. Különös szeretettel küldjük Erdély felől szerencsekiváiiatainkat Pogány Bélának, aki a2 elmúlt nehéz évt'ze dek során mindenkor iga? barátja és bátor harcosa volt a mi ügyünknek is. AZ Első IRaifűr általános Biztosító Társítsál érd él y részi aligazgató sága ezúton is tudatja érdekelt t. jeleivel, hogy az Első Erdélyi Általános Biztositó Részvénytársaságtól átvett sorsolással kapcsolatos élei- biztositásoknak 1941 nov. 3-án közjegyző jelenlétében megtartott nyilvános sorshúzásán a következő betűcsoportos kötvények sorsoltattak ki: £„ Z. K. F. Sv gy m. p, x. n. B. E. R» Y* D.
