Ellenzék, 1941. november (62. évfolyam, 251-274. szám)
1941-11-27 / 272. szám
•1941 n&v'ü mbe* BLtBNZ'éK s BUDAPEST, november 27, (MTI.) A képvi&előháa saerdai ülésén folytatta az, állami költségvetés tárgyalását a közélel- mezésügyi kö-ltségvotóssdk amelyet igen nagy érdeklődés kísér SzinyeyMérse Jenő aleinök lö órakor nyitotta meg a® ülést. Bejelentette az ál- laadó oasaeférhetetlemégi bizottság jelentését:; smeîy szerint MüÜer Antal ügyében ss első tárgyalást december 9-v® tü»- Séfe ki» Ezután Hussovssfcy Lajos előadó is" saeriette ® költségvetést. Az 1942. évi közélelmexésügyi költség előirányzata lü millió 403.000 peng'-* kiadást tüntet fel, tehát az 1941-ea elő' irányzattal sasembpn 10.842.000 pengő az emelkedés, amelynek az a magyarázata, hogy két éve duS a háború, amely a hadiipart fokozott termelésre készteti. Kz előadó rövid ismertötéí© után a fefezőia-* »ások következek» Nemeik Ando? (únrédysta) a® ánneg™ állapítással. kapcsolatos viaszásságokai tette szóvá-. Ember Géza (Erdélyi Párt) többek között szóvá tette, hogy az ország különböző vidékein az élelmezésben nagy eltérések Vannak. Hibáztatta a sertésrendeletnek azt az intézkedését, amely s,/er rmt minden leolt sértés «tán 3 kilogram »sirt kell beszolgáltatni Kérte, hogy ez a beszolgáltatás csak 100 kilón felüli series levágása után legyen kötelező. Hangoztatta, hogy a vidéki lakosságnak írassál* zsírral és lábbelivel való ellátását fokozottabb mértékben kell biztosítani, majd kérte, hogy a közéleiknezés irányításit vegyék ki a főispánok kezéből. A költségvetést a közellátási miniszter iránt való bizalomból elfogadja.  felszólalás után aa elnök a tegnapi ülés határozata értelmében felszólított 3. F.ajniss Ferencet, ísogy a november 12-iki ülésen tanúsított magatartása miatt ünnepélyesen kövesse meg a Házat. Ezután Tauf far Gábor (nvílas‘5 szólalt fel Pintér Béla (imrédysta) a Bertésrende- let egye? intézkedéseit kifogásolta. Porubszky Géza a búza" és Liszt kvóták emelését kérte a kisemberek érdekében. Rámutatott a íábbeiibiány megszüntetésének fontosságára, majd kérte, hogy a szarvasmarhát ne szálíitsák szőröstől’ borostól külföldre, hanem legalább a bor ót honra áradásáról gondoskodjanak. Á költségvetést elfogadta. Matoícsy Mátyás hangoztatta, hogy az ipari árszínvonal kérdésében is rendet kell teremteni. Báró Vsy Miklós kiemelte, hogy az országban csak helyes árpolitikává* lehet többet termelni. Rámutatott arra. bogy ! a közfelfogás sajnálatos módon olyan irányba fejlődik, hogy a rendeletekben mindenki csak a kibúvót keresi. Koródy Tibor a íexíílnagykereskedői I Id jelölésekkel foglalkozott. I Roibe! Mihály hangoztatta, bogy a 1®" I rongyolódott mezőgazdasági munkásság“ j tói nem lehet teljes értékű xnunkaíeijp- j síi meny t várni. A megoldást a munka I és tőke összhangbahozatalában látja. A ! kormánynak az a feladata, hogy n mun- I kásság számára biztosit ja a legszüksége" I seb!) ruházati és élelmicikkeket. Szeder Ferenc a közellátás újjászervezését sürgette. lllovşzky János kifogásolta, hogy zsidó is kapott textilnagykereskedoi engedélyt. Rapcsányi László szerint a zsidó kereskedelem felszámolásához hiányzik a kellő alaposság. Szabó Gyula hangoztatta, hogy nagy bajok vannak a közellátás kérdései kÜ* rül, de kétségtelen, hogy íí közellátási lehef tarlóson fan lan;., A hits'-tdctn napahat szigorúbban keile» ns betartani és kelenként egy burgo» nyanapo? ajánl, amikor csak burgonya• I rat készített ételeket kűgyen szabod ki» I szolgálni? !  többgyermekes családok részére el- j sőbbteégc-t kell biztosítani a vásárlásoknál, A költségvetést elfogadja. Baky i László szerint a közellátás terén az a I lényeg, hogy az elosztás igazságos legyen l ét1, mindenkim egyformán vonatkozzék. te ki fog terjedni a közeliátás vouálán a legfontosabb egykezekre îs. Elsőrendű í éladat a távolélő országrészek célszerű bekapcsolása a közellátásija. Az a kárpátaljai kormányzói biztosság utján, illetve a székely vármegyéknél már meg RS történt, Ä, sxékely váimag^k %&li ellátása Itt említem meg, hogy a székely vármegyék téh ellátásához szükséges kenyér-gabona leszállítása már befejezéséhez közeledik. !  íengeriszáílitást pedig hamarosan meg fogjuk indítani;. A gabonatermés elegem dö ahhoz, hogy kellő beosztással az or* szag minden lakosa az egész gazdasági év folyamán kielégítően el legyen látva. Ismeretes, hogy az idei gabonatermést mar a csépiéinél számba vettük. Minthogy a feía jánlási rendszer nőm váltotta be teljes egészében a hozzáfűzött reményeket, intérJcedtem arról, hogy # passzív ke* I tiiletek kivételével .« gabonanemih />■ ben. fellelhető feleslegekét számiéi:', gyek és a jogos szükségletek visszahagyásáv:K azokat igénvbeveh essék, A készletek igónybe ▼ átOld Ezzel egyidejűleg a gazdaságok Ősszé-, állatállományát, a gazdaságnélkült ser téstartók sertésállományát és* az ö&tzeirt egyének é# gazdák ».sir- és szalonnakész- letét is számba kelj venni. I gyancsak elrendeltem a malmok, kenyérgyárak pékek, mezőgazdasági üzemek és köz* raktárid: készleteinek számbavételét. Ezt a munkál a polgári hatóságok segít - ségével a honvéd beszerző osztagok hajt* ják végng. Az átvett kéazkdeket hivat»- !os áron a helyszínen kifizetik. Gondo&kodtaaa arról, hogy a vetőmag szükséglet, a vásnorlési kenyér-gabona, valamint a részes és szerződéses muriké »ok illetménye vissza hagy ássák. A takar- mánymenuyí séget nemcaak a meglévő állatállomány, hanem a várható saaporodá-; mértékéig hagyják vissza. Arra töreked tem, hogy a gazdságok ebzárnoltatása szakszerűen ős igazságosan történjék, a gázdatáisadalom egyéni érdekeinek az összesség célját szolgáló legmesszebbmenő egybehangzóba revén.. Ez az igénybevétel az ellátatlanok, ha-1 talmas rétegének biztosítja az uj gazdasági év kezdetéig minden szükségletét EMéíy l@ng«fiellátás« Be Fezetem a kenyérváitójegy&t, hogy megszűnjék a budapesti és vidéki vendéglők kétszeres kenyérellá ása. F.z vég“ eredményben havonta 12—18 vagon liszí megtakarítását eredményeziMegváitoztep tora a kiötlési arányt, hogy több kenyér- liszt lini: és több és jobb korpánk legyen? A kenyériisstnek és korpa árának egy fillérrel sem szabad emelkednie. A sze= nies takarmánynál fennálló hiányok következtében a meglévő és kézbejutó árp*~ és zabkészletek csak úgy tudják a jelen“ légi igényeket kielégíteni, ha azokat okszerűen és rendeltet ésszerűen használjuk fel. Az árpái a süldő nevelésére és ser- téshir.lalásrá, a zabot pedig elsősorban a lovak tokarmányozáeára. Az a célom, hogy minél több kukorica jussoa .$ ser“ téshisdalásra, de nem feledkezem meg Kárpátalja és Rr<* dély étkezésbengeri ellátásáról sem. Elsősorban azok részére kívánok kukorr eát biztosítani, akik sertéseiket az általam megindítóit tervszerű sertéshizJaláei akció révén, vagy bérhizlalás! szerződések utján közellátási célokra hizlaljak. A korpaellátást u buza kiöríési aráuy má" dositásával kívánom javítani és a rendel kezesemre 'álló korpamennyiséget ekó- sorbau a tejtermelés fokozására, majd pedig a sertésneveiéi és hizlalás céljaira fordítom. Az elszámolási koteíezetiséget kiter; jeszlem az erő takarmányok vonalára I?. itt igyekezem a behozatali lehetőségek messzemenő hibafczuáláőar^jű a halfzet^i megjavítani. A burgonyaeilátás körűi előállott nehézségek. áthidalására elrendeífeja az igénybevételt. Ilyen módon nemcsak « folyamatos ellátást, hanem a téli szűk- sédeteket Is biztosi tani vélem, A jelenlegi ssirhelyseţef-, mint brökse-’ get pettem át és minden gondom omt irányul, hogy ebből a nem kedvező hely** zetből minői simábban kikerülfűnk, EF rendeltem a magáncélú sertésv&gásoknál darabonként három kilogram, illetőleg hat kilogram szír kosellátmS célra való beszolgáltatását, A !eönellátás! minisztei* felszólalásai Ezután GyÖrffy»BengveÍ Sándor közel- látási miniszter emelkedett szólásra, hogy elmondja az ország közellátási helyzetéről expozéját és válaszoljon a vita során feltett kérdésekre. A közellátási miniszternek egyúttal ez volt a parlamenti bemutatkozó beszéde is.-— Amikor a Kormányzó Ür bizalma erre a helyre szólított — kezdte beszédét a miniszter ■— teljes mértékben átér ez- tem felelősségem súlyúi és váUatíam munkám nehézségeit. Abból a tényből, hogy a Legfelsőbb Akarat erre a felelősségteljes helyre katonát szemelt ki, azt a következtetést vonhatjuk le, hogy Q most&ni háborús idők közeliátáiártafg legfontosabb tényezője a katonás fegyelem és onmegtagădăs. Ezt a fegyelmet és onmegiagadást kívánom érve* nyesi*eni a termelők, kereskedők és fogyasztóh táborában, nemkülönben a közei!é;á$ irányításában». Ez a fegyelem és önmegtagadás mmdeír kitol áldozatot kivan. Vállalt feladatom három részre tagozható: 1. meg kell ákap&'wri a szükségler tokéi és szamba kell venni az országos készleteket; 2. a javaik szétosztása, .amely a közellátási javak nyilvántartásában a jelentkező szükségletek fontossági sorrendjével: megállapításában, valamint es elosztás végrehajtáséban és ellenőrzésében nyilvánul meg; 3. az a kötelezettség hegy megvédjem az ország ■egyetemét azoktól a belső ellenségek -öl, akik a nc° hoz viszonyokat saját Javukra akar fáit ki- használni. Ennél a feladatnál a legfontosabb as árak stabilitásának biztosítása. Lsgfontosabb ttookvdsem » Feltétlenül elkerülendőnek tarlom, hogy az árak egymáshoz való viszonyában, valamint az áraknak 2 munkabérek" hez, illetőleg a termelési, lehetőségekhez való viszonyában olyan eltolódás mulat- kozzék, amely a termelési ágak inunk« jáf, vagy az egyes társadalmi rétegek megélhetését veszélyeztetné. Legfontosabb törekvésem a mezőgazdaság és iparágak egymáshoz való viszonyában lehetőleg hosszú időre nyugatim helyzetet teremteni. Az országos közetlaási hivatal tisztviselői vállalni fogfák a közellátási feladatok megoldása során reájuk váró enr berţd&tâ munkát. Megerősítettem, a hi-Zsivváltó |@3^©ls vatol vidéki szervezetét, amikor a hoz- ellátási kormánybiztosságok működésé“ rvk savcr’alan biztosítására közellátási felügyelőségeket szerveztem. Ezek a felügyelőségek a vármegyei törvényhatóságok székhelyén, -valamint a thj. városok* ban irányító ói ellenőrző tevékenységet fejtenek ki. A Fut ura kormánybiztosának hat ásko- ^wawawinin—1 mm im nm ■mm iiiHBBffiKSMBHBMEMKaB&’g?* Elszámoltatom a hadiüzemeket. Az el” ívámoltatás során <»gy bizonyos készlet log rendelkezésemre állam, amelyet szükség esetén kölcsönként igénybe vehetek. • A vem hadiüzemek és egyéb ko- zületok bérhizlalásait is elszámoltatás alá veszem. Itt is adódik egy nagyobb zsir* mennyiség, amely, mint kölcsönvehető tartalék, rendelkezésemre áll. Elszámoltatom a honvédségi hizlaló üzemeket is, amelyek szintén kölcsön.vehető tartalékként rendelkezésemre állanak. Megállír pitottam .azt a zsiradékmennyiséget* amely az egyes háztartásokban személyenként tartható és ezzel azt kívánom elérni, hogy a közellátás érdekeit zavaró zsiradékha’ttnozas megszűnjék. í két zsircllótás kiküszöbölésére Bu* dopesten és a vidéken bevezettem a ! zsír valló’jegy eket. Ezzel csak Budapes- [ fen havonta 10 vagonra tehető a tarta» lé hol ható zs irmán nyiség. Ha a megfelelő zsirmenuyiség rendelkezésemre áll arra, hogy a kiadott jegye” két valóban be is tudjam váltani, akkor az egész ország területére bevezetem <s zsirjegyeket. Ezzel összefüggésben rögzíteni fogom az adagokat az egész országban egyformán, előreláthatóan körülbelül héti ló deka mennyiségben. Kivételt fognak képezni a nehéz testimuukások magasabb zsír' és szalonna-adagjai. A tojjásellárás tulajdonkeppen takarswsMísai^iiwr-.’-''- ■UMKaKaMHMBMMZF’” M „lev®it I e**- , Karo!ina-tér l. szám a hírneves csopaki bor és a le-ţfhomabb Ükór és pálinka- különlegességek állandóan kapható t. — Kitűnő ízletes éthek. Pollin árak. Külön termek, —«• 3 foiásos bőséges ebéd P„ 1.6b — Abona és menü rendszer. many kénlése. Megjavítjuk az Őrlési #z* - zaiékot, hogy több korpa jusson a tej" termelés elősegítésére. Az olajos magvak nagyobbmérvfi termesztésével remélem, hogy jelentősebb oiajpogáesamemmség kerül a tejtermelők szolgálatára. Fáim tartom â vásárlás! köäy? iaiéáményét Az ipari cikkekkel való ellátás rerérs feladatom a termeléssel, fogyasztással, áruelosztással és ármegállapítással kapcsolatos. Termelési vonatkozásban av \ iparügyi miniszter orral egyetértve arra törekszem, hogy az ipari nyersanyagból kizárólag olyan cikkek készüljenek, amelyekre az ország lakosságának elsősorban van szüksége. A legfontosabb feladat a nagv tömegek elsőrendű szükségleteinek kielégítése. Fenntartom a vásárlási könyv intézményét, amelynek segítségével as iparcikkek elosztásút ellenőrizni tudom, A lábbelt*ellátás A legégetőbb esidőszennt a lábbelié!” látás kérdése. A lábbelielláíás terén azonnali segítség formájában a honvédségtől kapott jnvitott bakancsokat a polgári ellátás céljaira használom fel. F.ddig ötezer párt ősz ettünk szét, to* vábbi lő varr pár kijavítása folyamat* l hon van és körülbelül 10 pengős áron jut az arra rászorult mezőgazdaság '•> ipari munkássághoz. A jövőben n honvédség kiselejtezett lábbelije kizárólag az országos közelié: ó hivatal utján a polgári szükségletek fo dézésére lesz kiosztva. A D ákkaptár utján használt e ţ téei akciót indítottam Buóape-teu „Teljes meFleKoen atérzem ■ felelősségem súlyát Iw ©yő^fíy^BBocjyal S ^udoF leíi* 3ll isi minis stey n&gy&x a/báiou teesssédbea. ismeri aa íegídkérdéseket Emb@i* Géxm beszéde
