Ellenzék, 1941. november (62. évfolyam, 251-274. szám)
1941-11-27 / 272. szám
1#97 3N9««l9m szzvwxwm ,3 hioa hßy U® alatt ^Bíáoss inö y§;> L .9^ oil J9«3böj| tfsí löd n9dtnsi 'ö* .%éz »*« 9íh Hal 8SÎ ?9tn ik\ asfifí 1ŞMÎÎTÎO bödöcn “Ö2 iád íödmoí >áö'í 9\liS Ő'JSÍ I teít U®51 J b[sui ans 1& =2 asn IíisÜ ÎÎ5SSS ! OS Bíií E ttüi :« ílsi JsţÎîir b füst Î9 toJ lu-rşei ítnüs ú tsá lébése 1 ÎÎ9S :d5oí-9 dubai nétsí Fwíls ahrem röá e i rsh5 Än uíű .Ăoi tyrrecr vÄtnn !9 v* TÄ928 BŞ90T î ŞEÎ £fc íoi tnx fíiiívf 3ÍOSE next 0389 »tofo qös [Ilsd ’ET§ jön nol rrto nix5» îl D niib nbş s*h ■gbt . „0 nép egfsz3rS fiaiban fiamfsifaiiflna él az igazságé rzés és a tiszta erkölcs megbecslése!** * jffiaaáöííö l?3&ds Ißiios dr« :áj>!aelaoá a unitar i^azsdflszol gdiiltti. s fieiy.eaUifls..ßak ejföéves fordo óján KOLOZSVÁR, november 27. A kolozs í\í> SB 1 od vári Ítélőtábla nagy tanácsterme, amelynek ajtai csak ünnepélyes alkalmakkor síokiak megnyílni, kedden délben fél egy órakor ünnepi eseménynek volt szín bolyé. A magyar igazságszolgáltatás uiü" ködösének egyéves évfordulója alkalmából teljes ülésre üllek össze a tanácsteremben a kolozsvári Ítélőtábla, főügyészség, törvényszék, ügyészség és járásbiró* ság itéiőbirái, hogy az igazságszolgáltatás felszabadulásának egyéves évforduló iát megünnepeljék. 07. Vőkds Lsfos fdfria- giaőii Esszéd® Hazatérésünk után a keleti és erdélyi országrészen a bíróságok és ügyészségek működésűket egv évvel ezelőtt, november 26-án kezdették meg. Ebből az alkalomból Vékás Lujos dr, kir. Ítélőtáblái elnök teljes ülésre hívta m-eg a Kolozsváron levő összes ügyés^ehaí és bírákat, aki» két o teljes ülés megnyitása után meleg szavakkal üdvözölt, majd utalt arr, hogy most egy éve lépték át annak a palotának a küszöbét, ahonnan 22 éven át száműzve voltak. Ezután a tárákhoz és ügyészekhez intézett klasszikus megállapításokat tartalmazó szép beszédet, amelyben többek kö- zött a következőket mondotta: „Most egy éve boldogan és örömtől telt szívvel, de a reánk váró feladatok súlyától és erős felelősségérzettől terhelten, eilfogult lélekkel foglaltuk el helyünket ebben a teremben, hogy fogadalmat tegyünk hőségünkről és vállalt t&ztsé* günfe becsületes és komoly betöltéséről. Ezt követően utalt múltévá megnyitó beszédére.. Kegveíetes szavakkal emlékezett meg az időközben elhalt Kállay György dr. kolozsvári kir. járálsbirósági elnökről. Ismertette a bírói munka meg’ indulásának módozatait és a tábla területén lévő személyzet létszámát, majd áttért az évi munkaeredmény rövid ismertetésére. Ennek során többek között a következőket emelte ki: „Ma már ab3 ban a helyzetben vagyok, hogy n végzett munkáról keltő áttekintő képet nyújthat tok, mert kezeim közö 't van három tor® vényszéki elnöknek 10 járásbíróságra vonatkozó felügyeleti vizsgálati jegyzőkönyv ve és a tábla területén lévő 3 törvény széknek általam személyeven végzett fel» ügyeleti vizsgálati megállapítása. Ezekből megállapítható, hogy ezalatt a viszonylag igen rövid idő alatt az Ítélőtábla egész teriiie'én visszúál“ lőtt a bizalom n magyar bíróságok munkája iránt. Különösen vidéki bíróságoknál és éppen azokon a területeken, ahol a nemzetiségi arányszám a legnagyobb, tömegesen ke’ resik fel a felek panasznapokon a biró- eágoka-t kérésük, keresetük e3 panaszuk előterjesztéseivel és miután mindenütt a nép nyelvét beszélő, komoly birák lelkiismeretes munkáját látják és jó tanácsát hallják, teljes bizalommal teszik le a magyar bíró kezében ügyük elintézését. Ennek folyománya az, hogy az egész vonalon feítétllen tekintélynek és tiszteletnek örvend a bírósági A nép egyszerit fiák ban hamisítatlanul él az igazságérzés és a tiszta erkölcs megbecsülése és ha azt látják, hogy megközelíthetetlen bíróval. állanak szemben és ezen az utón igazsár gírnak érvényt tudnak szerezni, úgy az tisztelettel és bizalommal tölti éj a bíró- sággaí szemben és a bíróságot megbecsül léssel veszi körül.** I 0 fcsszéllfs: ű ES SS« zsíiségek npl?őt Kiemelte az Ítélőtáblái elnök, hogy a felek és a tanuk példás pontossággal je* lennék meg a tárgyalásokon és ma már ezek elmaradása miatt az ügyek elhaladsz” fására csak ritkán kerül sor. Kiemelte, hogy az előző román rezsim eljárásával szemben ma már mindenütt a nép nyelvet erto es beszelő bírák érintkeznek a felekkel és a tanukkal és így biztosíts a I tan az igazságszolgáltatásban annyira főne tos közvetlenség. Felernlitetlo, hogy a bíróságok működése és a birák munkája ellen egesz évben egyetlen komoly és figyelemreméltó észrevétel vagy panasz nem merült fel és egyetlen cselben sem kellett bíró ellen megtorló felügyeleti intézkedést ten ni. fegyelmi ügy pedig ezideig még egy sem fordult elő. Kiemelte a birák lelkiismeretes, gondos munkáját és ezért a munkáért dicsérő elismerésének adott kifejezést, mondván: „Örömmel teszem e\zt és teszem abban a biztos reményben, hogy ez* ze! nem ártok, »őt használok annak a célnak, hogy a munka még jobb, még tökéé j let esc bb formában én érdemben még kiforrottak lesz a jövőben. Beszéde végén a táblaelnök a következőket mondta: „Ezekután nyugod'an megállapíthatom ée e dicszes bírói testületben kimondhatom, hogy érzésem és meggyőződésem szerint ozon a. területen és abban a körben, ahova a bíróságok működése kiterjedt, olyan munkát és olyan szelleme! sikerült bem vinni, amely a magyar állam legmagasabb érdekeit képviseli és amely min" den időkben biz 04 alapját képezi nz államigazgatásnak, meri az a törvény* előtti egyenlőségen, az állam polgári es emberi jogok egyforma értékelésében és tiszteletében 3 végül annak egyfor0 ma kiszolgál! at ásóban leli indító okát és alapját.“ Végül a bírói és fogalmazói kar tagjaihoz buzdító felhívást intézett, hogy folytassa 1-: a munkát továbbra is azzal a lelkesedéssel és ügyszeretettel, ahogy eddig végezték. üyiff© főzef eüős«Sása a hábofus ftlémefországrő! í KOLOZSVÁR, november 27. Nyíró József, 3 kitűnő erdélyi Lró tartott szerdán előadás? az Erdélyrészi Magántisztviselők és Kereskedelmi Alkalmazottak Egyesületének kulíurelőadás-sorozatábüo. Nyirő Józsefet a német birodalom a kö- zelmuítban vendégül látta a weimari Írói napokon. Alkalma volt arra, hogy bepillantást nyerjen a háborús Németország életébe. Előadását „Futó pillantás a háborús Németországra“ címen tartotta ineg. Az egyesület Főtér 12. szám alatti előadótermét zsúfolásig megtöltötte a közönség. Az egyesület nevében Dunky Jenő elnök üdvözölte az előadót, akit megjelenésekor zugó tapsvihar fogadott. Nyirő József a tőle megszokott köz- vetlena nitinirozott előadásban, sziporkázó ötlettel tár*a fel a német birodalom láthatatlan, belső erejének rugóit, melyek ezt a n^pet kénessé teszik az elért csodálatom pvözelmekre. Az emberi méltóság és a munka egyenrangú megbecsülése, a keresztény, nemzeti és népi irányra felépülő uj Európa gondolata, aminek jegyében talán évszázadokra lefektették e világrész szellemi sorsát az európai írók wiémari találkozóján, mintegy biztosítva az egyes nemzeti kultúrák fennállását,\ az az öntudat, amellyel érez az állammal szám !>en, a történelem megbecsülése és értékelése, amivel élő valósággá váltják a múlt hagyományait, a mindent lélektan^ és tudományos alapokra fektető felfogás/ l mely még a jegy rendszerben is a nmn* 1 kabirás és szervezet fenntartásának szükségleteire tekint, de azt a miniszternél is ugyanazzal c mértékkel méri, oly légkört teremt, mi alól még az idegen sem mentesülhet. Mindez olyan érték, amiben sokat heU tanulnunk Németországtól. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról sem, hogy a magy-arságnak is vannak képessé" geí éfl értékéi, melyék ezideig megtartották é? rajtunk múlik, hogy a jövőben i® megőrizzenek bennünket. A nagy tetszéssel fogadott előadást Dunky Jenő elnök köszönte meg Njirő Józsefnek. „A magyar hazától távol élű ma* ggarokrâ nagy kötslezatíség hárul" Báfdossy László mfrjfszísrsfrBök meglátogatta a Mámetapszágban dolgozó magyar munkáEOkal BERLIN, november 27. ’(MTI.) Bár- dossy László miniszterelnök kedden délután látogatást tett a berlini Magyar Intézetben és a Kollegium Hungaricumban. Az intézet dísztermében egybegyült a berlini magyar kolónia igen sok tagja és felsorakozott a magyár leventecsapat is. A belépő miniszterelnököt hosszas éljenzéssel fogadták. A magyar kolónia névé ben Lőrincz Géza építész, a berlini Magyar Otthon vezélője üdvözölte a miniszterelnököt. Bárdossy László miniszterelnök válasz- beszédében örömét fejezte ki. hogv berlini hivatalos útját felhasználhatta a birodalmi fővárosban élő magyarok meglátogatására, • Nincs kétség abban, hogy a magyar hazától távol és a baráti német bíró* dűlőmben vendégként élő magyarok hívek maradnak ahhoz es hazához, amely büszkén vallja őket magáénak. Rámuía'oti arra, hogy a magyar hazától távol élő magyarokra nagy kötelezettség hárul, í Tanúságot kell adjanak a magyar helyt állásról. Kifejtette, hogy idegenben is meg kell mutálni a magyar egységet. A mostani időben, amikor Magyarország és egész Európa létéért és jövőjéért vívja harcát, a mi sokat szenvedett népünknek mindenkinél jobbais össze kell fognia Ezután ’ a miniszterelnök melegen szólott a A Kolozsvári ^iltsrménial Társaság első bér’elí zenekari hangversenye december 3»á#s este 8 órakor a Mítyás Kiráiy teremben, Vezínye!: W MSZY WIKTOR Közreműködik; Zsamljarír SMm imüvéiznö. Bérelek: a Nemzeti Színházban. jegyelővétel az ISLLEflíZÉ X könyvesboltjában, Mátyás király-tér 9, szám., Rendezi a Ko’ozsvári Filharmóniai Társaság „ERKEL FERENC“ han zversenyr ndező iroda. elnökkarnagy., Berlinben és környélcéJi dolgozó ma gyár munkátokról. A Berlinben élő magyaroknak kell ezeknek a munkát- testvéreinknek segítségére lenni ok abban, hogy baráti támogatásuk haj pótolják számukra az otthont és ápoljál^ bennük a nemzed érzést — mondotta. Nagy tetszéssel fogadott beszéde rat én. ff miniszterelnök sokáig elbeszélgetett ^ megjelentekkel, BERLIN, november 27, Bárdossy László miniszterelnök és külügyminiszter kíséretével látogatást tett az egyik berlinkömyéki hatalmas ipartelepen dől gozó magyar munkásoknál. A főépület ünnepélyesen feldíszített és fellobogózott dísztermében már egybegyült a telep mintegy SOO magyar munkása és a tereur- helépő miniszterelnököt harsány éljen - zéssel fogadták. A gyár vezetősége részéről Müller dr, igazgató üdvözölte a miniszterelnököt-, aki ezután beszédet intézett magyar mun kistestvéreihez. Hangoztatta, hogy örömmel utazott Berlinbe, hogy résztvegyen az ünnepélyes állami aktuson, amely egy csatasorba tömöríti a világ államait a bolsevizmus eí" leni küzdelemre. Örömmel használja fel berlini idézését arra is, hogy látogatást tegyen itt az idegenben dolgozó magyar munkástestvéreinél. Örömmel ment munkástestvérei közé, mert tudja, hogy ott hónuktól távol is jó magyarok maradna!, önként jöttek ide a német birodalomba. hogy sokan közülük uj foglalkozást tanuljanak és uj munkakört teremth^e nek maguknak!. Amit a nagy német birodalomban tanulnak és látnak, azt később felhasználják hazájukban és példaképpen állhat előttük, mint a német nép szorgalma és tudása, ők itt idegenben szolgálják a magvar hazat te dolgoznak a közö európai célért. 1 Felszólította Q munkásokat, hogy' ősz szeta^tással és maeyar egységben összeforrva dolgozzanak. Szívesen ment közéjük, hogy elbeszélgessen velük, meghallgassa panaszaikat és ha tud, segítsen azokon. A miniszterelnök beszéde után a munkások közé vegyült és mindegyikkel kir lön-kiüön h assess an elbeszélgetett! (MTI.———— ................—4 berlini sajtóvisszhangja RÓMA, november 27■ (Ştefani.) A Ştefani iroda diplomáciai szerkesztője írja: Az angol hírverés kioos erőfeszítéssel min- dent elkövet, hogy csökkentse a komintern' ellenes egyeíménv államai berlini összejőve telének jelentőségét, de tehetetlen azzal a ténnyel szemben, hogy immár 13 nemzet csatlakozott a komin verne He nes egyezmény he» Az angolszász hírverésre kétségtelenül hénitólag hat, hogy a történelmi jelentőségű állami aktus, amely a birodalmi fővárosban íefolvt. Európa legműveltebb nemzeteinek megnyilatkozását jelentette. A kommunista-, ellenes egyezményhez csatlakozó államok kép viselőinek ünnepélyei nyilatkozata megmi tatfa az aneolul beszélő népeknek, milyen rettenetesen tévedtek kormányaik, amikor az egész emberiség kárára nyíltan szövetségbe léptek aa orosz bo sevízraussal, bár ez az utóbbi 25 esztendő alatt a legbarbárabL kor mányrendszert képviselte BERN. november 27. (Búd. Tud.) A kedden Berlinben lefolyt állami aktus politikai jelntősége abban a tényben nyilvánul meg, hogy amíg az antikommtern szerződés eddig csak az aláíró hatsTmak értesüléseinek k’cse rélésérc vonatkozott, most igazi szövetségi jelleget öltött. A német főváros semleges ki " reit ezek a gondolatok foglalkoztatják — írja a Nene Züricher Zeitung berlini ieve’czője, — Nem szabad elfogadnunk szí a szokványa? megállapitást, hogy a korszerű diplomácia ráhatásaként az ilven értekezleteken megjelen1' államképviselőket az aláírás körülménye^ is befolyásolják. A mosdani értekezleten a csatlakozást bejelentő államok valamenn": magasrangu képviselője részíveíí és sz aláírás után részükről elhangzott megnyilatkozások' őszinteségéhez nem férhet kétség. HIRTELEN HALÁL AZ ÁLLOMÁS* TEHERÂRUR AKTÁRBAN. Szerdán a délí órákban hirtelen haláleset történt az állomás áru rak tárában. Dávid ovics József 21 éves vasúti napszámos. Csuha-utca 2. ezám alatti lakos csomagokat hordott k> a rak'árból, közben, amint egyik csórna got felemelté, hirtelen rosszul lett és ősz szet'.sett. Mire a mentők a helyszínre ki értek, halott volt. Az orvosi vizsgálat nak nem sikerült pontosan megállapítani a halál okát s őzért a holttestet beszáll! tolták a bonctani intézetbe és elrendelték a baneoláat.
