Ellenzék, 1941. november (62. évfolyam, 251-274. szám)
1941-11-27 / 272. szám
«sawöfc M eeiwut o os», arama. m. szmt m. tu at ui Smmrt&sés é? felatíöSsívE’al^ Idiom'?,, jv-aHrtei is., I. ernste?. Ts’sJaa: 1!—39. KyouJa: isfeiea^alcs 8. szám. îelgfsn sz.: 2S-23 ßLSPÜÖTTfl: B8RIHB MIKLÓS Hladótalaláonas: Idomár* Előfizeti*’ Bagvedévn? 8., iélfevrs 18, P A l l % S «, V ifíti:: hafiall WC*' •aisz étre 32 wuS. rMMWUiUiUi., s^äi^^mi336saE«««u^^VäriAiÄ5itii nőmmim- mondott* Ríbbenfrep némát birodalmi külügyminiszter a belsevlstaellenes paktumban részlwava államok képviselői siszíeJetéra rendezett fosadáson BERLIN, november 27. Ribbentrap birodalmi külügyminibzter azon a fogadáson, amelyet a Kaiserhof-szállóban a keddi ünnepélyei állami aktus a-kalmából Berlinbe ér kezeit európai államférfiak tiszteletére ren* dezett, hosszabb beszédet mondott. A vendégek üdvözlése után a miniszter többek között a következőket mondotta:-—- Szeretném ma felhasználni az alkalmat — mondta Ribbentrop német kii ügym nisz* tér —hogy rövid áttekintést adjak a háború kezdetéről és folyásáról, valamint a birodalmi kormánynak a mostani külpolitikai helyzet- rőí vallott felfogásáról. A bolsevizmus hatalma met dőlt — A német véderő, valamint Olaszország, Magyarország. Románia. Szlovákia szövetséges csapatainak, Észak hőst népének, valamint a Spanyolországból. Franciaországból, Horvát- országból, Dániából, Szlovákiából, Hollandiából és Belgiumból érkezett önkéntes csapatok sikere következtében a kommunizmus és bohe-vizmus állami her iaíma megtöri és mint q Führer mondotta: sohasem fog többé felemelkedni. — Két nagy férfi: Németország Führer je 5 és Olaszország Ducéja voltak azok, akik több í mnt 20 évvel ezelőtt elsőnek ismerték fes ezt a veszedelmet és ez ellen felvették s harcot. — Ma szinte elképzelhetetlen, hogy Anglia ezt a háborút azért zúdította Né met országra, mert az önkéntes szavazás alapján vissza akarta xnnni a Német Birodalom kötelékébe Danzig szabad városéit és gépkocsiutat akart építeni a danzigs fo* lyosón keresztülMakséggal voltak megvetve az angol átlamfátfjak Természetesen ez csal«. Icíils-o ok voit arra, hogy Angi a 1939 szeptember 3-án há borul üzenjen Németországnak Alikor még a vi ágot uraló Anglia,, urai nem voltak baj landók megadni azt a tért, mely Európában egy nagy népet megilletett vagy nedig amely ennek gondtalan életet biztosított volna. Ez zel szemben a Führer Anglia irányúban olyun nagyvonalú és türelmes politikát folytatót*, amelyet példa nélkül állónak lehet nevezni, hogy megkísérelje a megegyezést Angliával a két nép hasznúra és előnyére. Ha szem előtt tartjuk a Führer politikájának Anglia részére nyíló előnyeit, ma minden értelmes embernek a fejét kell fognia, hogy milyen vaksággal vo‘~ tűk megverve az angol államférfiak„ —• Természetesen már akkor, e tárgyalások *oráa láttuk, hogy az Angliában döntő — 1 mindenekelőtt zsidó — erők a kővetkező feV ; fogást képv'selték: Németország vagy beéri ! az Anglia által neki szánt politikai szereppel j Európában és elfogadja az Anglia által a né’ I met nép részére megfelelőnek tartott szinvo- * nalat, vagy pedig jöjjön a háború. — Az akkori idők valamennyi tárgyalása- ná' ez a leplezett vagy nem leplezett háború» fenyegetés volt a brit államférfiak utolsó bölcsessége. E tekintetben nyugodtan léphetek fel koronatanúként, mert újból és újból én vittem Angliába a Führer ajánlatait. Mindannyiszor vissza kellett jönnöm és jelentenem a Fiihrernek hogy az angolok korlátoltságukban mindig elutasítóan viselkedtek és Anglia bizonyára se. első, neki kedvezőnek látszó p llanatban hadat üzen nekünk. — Az ellenségeskedés megkezdtével Anglia ismét megkezdte a régi játékot, hogy Európában sz egyik országot a másik után harcolíESsa maga helyett. — Az első S engyelország volt Ha Anglia nem nyújt kezességet Lfcngyeirrbyágnak. kétségtelenül békés megegyezésre jutott volna Németországgal. Az újabb időben Franeiaorszag«A szövi ete3csalt iaW sakkhúzásnak tartották.. .** — Olaszország azonban a gazdagok és nincs- | leienek háborújában a birodalom oldalára ál* i ■ott. Angliának ez még nem volt elég. A tengely ebben az időben minden elképzelhető diplomáé ai erőfeszátést megtett, hogy megőrizze a Balkán békéjét. Hasztalanul. Anglia megkísérelte, hogy Görögországot és Jugoszláviát bevonhassa érdekeinek szo'gálatába- A tengely azonban Európának erről a részé" rő 1 is pár hét alatt elseperte a briteket, Churchill urnák, valamint az Egyesültig tárnokban lévő németclleneseknek, élükön Roosevelt úrral, egésa remény© moa£ keletre fordult. —• Ezzel elérkeztünk a közös ssahadságharc -zskaszah&a. a Szovjetunió elleni hadjárathoz. AffbsLT, a. je^jzékjbieeLj «aaţJljrfflt $ k.iiíiü.§jjríi hivatal 1941 junius 22-én a szovjetkarmáaay- nak átnyújtott. a birodalmi kormány közölte a világ nyilvánosságával hogy a szói jetkormány mr lyen gyalázatoson rászedte és hogy a Szovjetek az 1939. évi megegyezéseket csak talc tikai ßakkhuzäsnak tekintették.- Cripps moszkvai angol nagykövet már az egész 1941. év folyamán arra törekedett, hogy mégis megnyerje a Szovjeteket az angol céloknak és rámutatott arra, hogy milyen eredményük volt e körieteknek. ' Mit far»"a"©'7!? az angol« orozz $SQV8i$ég T —— Közben a birodalmi kormány pontos g.daíohftí kapott az angol, akóház jl940-hen I i tartott titkos üléseiről. Ezekből kétségtelenül kitűnt, hogy Churchill a kezünkben lévő bizonyítékok szerint akkor megkísérelte, hogy az angol népet ismét megnyerje háborús politikája számára Az a'sóház előtt ugyanis ezeket mondotta: I. A Moszkvával folytatott tárgyalások alapján most már pontos ígéretet kapott, hogy Szovjetoroszország belép a háborúba az angolok oldalán. 2. Korlátlan ígéretet kapott Roosevelt elnöktől az angol hadviselés támogatására. — Az angol—orosz terv célja az volt, hogy a Balkánon lévő német csapatokat a lehetőség szerint három oldalról támadják meg. Ez a ten-' —- mint ismeretes -— hála ba'káni barátaink és a török kormány magatartásának a tengely gyors és döntő győzelmei következtében meghiúsult. — A London és Moszkva között létrejött szövetségi szerződés, araelvet röviddel * né* xaet—orosz ellenségeskedések me-gkeadése után közzétettek, csak hivatalos raegero-itére volt egy c yan állapotnak, amely a valóság ban már titokban régen fennállott, A nyug&ii demokráciák most egyik naprát a másikra méltatlan módon, ünnepelték c bohevizmussal való áU°ndo szövetségetU Ă- érsekek, püspökök és bíborosok, tutik nem régen Oroszország, mint az istentelensén bölcsője ellen szent buzgalommal működ lek, hirtelen kijelentették, hogy a Szovjet unió volt mindig a kereszténység bölcsője, ma pedig védelmezője. A canterburyi érsek hivatalos istentiszteleten imádkozott « vörös hadseregért és barátjáért, Sztálinért A nyugati demokráciák hirtelen egymást múlták felül a ezána más eszmei és rekonszenv í megnyilatkozásokkal a z6Ídó-boisevista gyi' : kos állam mellett, ugyanakkor azonban a ( Sztálin által óhajtott anyagi támogatás mit: denesetre elmaradt. „A keleti hadiárai öt hóna pia a leg- nag jobb katonaI tett** öt hónap elteltével az angolszászoknak ez az utolsó katonai reménye i& megsemmisült Európában. Azf hiszem, nem mondok soka* ha azt állítom, hogy a keleti hadjáratnak ezt ács öi hónapját egykor a világtörténelem a legnagyobb katonai tettnek fogja nevezni A zsidó-bolsevista acélhengernek szét kellett volna taposnia Európát, amihez az európai politikai és gazdasági helyzet kedvezőnek lát szott. Az utókor örökké köszönni fogja a Führernek, Hogy sikerült neki a német és szövetséges csapatokkal a# 1941. évben folyt hatalmas megsemmisítő csatákkal ezt a s*cr- ayett azéttaposni. E szovjetorosz vereség és európai Oroszor- szág túlnyomó részének 1941-ben történt megszállása következményeit a kövelbe-ző* ! képpen fog'albaíom össze: j 1. Katonailag megszűnt Anglia utolsó szárazföldi szövetségese jelentős tényező lenni. j Németország és Olaszország szövetségeseivé.• 1 együtt ilyenképpen Európában nem támad- ható meg- 2 gazdaságilag a tengely most már bitrátáival és így egész Európával független a tengerentúltól. Európát nem lehet zár «la venni.. Az európai Oroszország gabonája és nyersanyagai teljesen kielégítik Európa szükségleteit. Hadiiparát Nemei ország és szövetser \ gesei hadigazdálkodásának szolgálatába aih totia. Ennek az óriási ténynek o megszervező- ■ se már folyamatban van. Ezzel megteremtet- j ték a tengelynek és szövetségeseinek az Ang- I Ha feletti végső győzelem két utolsó és döntő i előfeltételét. A kiképzett katonákban és ho i uienyagban való hiány a Szovjetet képtelenné I f (eszi arra, hogy a jövőben olyan katonai erő feszítéseket tegyen, amelyek fordulatot ;V- lenthetnének. Az altalános hadviselés szem pontját tekintve tehát a tengely és szövet s,r 1 gesei Angliával és támogatóival szemben strs- I tégiailag teljesen* uralkodó helyzetben várnáit,. Oőnfő ielenSőségúa bolsevlsmus bukása \ Â további hadviselés során a következők* kel állunk szemben: Az angol szigetek északamerikat támogatóikkal az óceánon túl, ez egyik oldalon, a mask oldalon n hatalma« európai tömb Németország és Olaszország abban a helyzetben van, hogi,- hadserege, haditengerészete és légi fegyverneme döntő erejét a jő ellenfél, Anglia ellen összpontosíthatja. Ebben a harcban úgy stratégiai tekintetben, mint ember- és hadianyag tekintetében minden esély az európai koalíc'ó oldalán áll. A- világ általános po’itikat helyzete tekíntviében döntő jellegű a bolsevizmus veresége. A ha* romhat almi egvezménvben szövetkezet t nagy hatalmak: Németország, Olaszország és japán, valamint s hozzájuk csatlakozott á’is mok, Olaszország, mint nagyhata'om kiesése következtében olyan erőssé váltak, hogy nem látok semmiféle más hátaira' kombinációt, amely tetósan szembeszállhatna vele. Kelct- ázsiában áll a Japán nagyhatalom, amely ott ura a további fejlődésnek és az őt megiUeto uralkodó he'yzetet a világ egy hatalma se**! teheti vitássá. „Aîsgla már elvesztett-e a látékoV* j Ezekkel a hatalmakkal szemben áll Anglia, í élén Churchillei. Senkisem láthat ennek a j férfiúnak a szivébe, ak 1 j kétségtelenül főbűnödnek kell tekintenünk j abban, hogy Anglia hadat üzent Némeíor- j szágnaic. Sajnálatos volna, ha Churchill már , ' ma. nem értette volna meg legbensejében. hogy ezt a háborút Európa megnyer, « - Anglia már elvesztette a játékot. Saját népe előtt természetesen ezt mm ; I merheti be. ennek következtében remenw. j az utolsó lehetséges szövetségesbe kspu> Lel I nak, az amerikai EjK.vesüit-All*mokb*. Az Egyesüli-Államok hadbalépése sem változtat semmit a tengelyhatalmak győzelmén As engol „kazesség“ nak is le kellett csapnia Anglia parancsára, holott Németország ezzel az országgal is a hasznos megegyezés útjára lépe!». Ezután Norvégia, majd Holland a és Belgium került sorra. A német véderőnek azonban néhány hónapon be ül sikerült ezeket az országokat leverni és megszállni, Anglia pedig megkapta dicsőséges Bünkirchenjét. A tengely győzelme
