Ellenzék, 1941. november (62. évfolyam, 251-274. szám)

1941-11-25 / 270. szám

£

it

t $ 4 I no v e ru brr 2 3.

Hogyan ál ma az erdélyi magyar társadalom

Főiskolásaink is az uj magyar élet

(XVI. közlemény.,)

jogászneiti/ei vagyunk. Évszázadok óta büszke megállapítása ez a magyarságnak. Jogfejlődésünk, törte nelnnfc jogfejlődés, alkotmányunk történelmi alkotmány A világháború előtt érettségizett fiatalságunk ‘legnagyobb részét a jogi pálya vonzotta és a jogászi gondolkozás történelmünk minden mozzanatán meglátszik. Vájjon hasznos volt-e. hogy a jogászi pályát ennyire előtérbe helyeztük az idők során? Erről is sokat. le hetne vitatkozni, mint ahogy nagyon sokan megtették azok közül, akik a magyar nemzetgazdaság és általános életberendezés kereteit bírálták. Nagyön sokan azt ál litják, hogy gazdasági téren azért szorultunk háttérbe, mert nem vonzottak a gyakorlati éleit jelenségei, hanem megelégedtünk a közjogi vitákkal és általános jelentőségű elvi megállapításokkal. Ez az álláspont, az' fejtegeti, hogy a magyarság gazdasági téren azért Szorult háttérbe, mert a múlt században, a rohamos fejlő dés évtizedeiben Rons gondoltunk a nemzet egyetemének gazdasági érdekeire. Megelégedtünk azzal, ha sikeresen oldottuk meg valamelyik közjogi problémánkat Harcoltunk az osztrák állásponttal és nem vettük észre, hogy közben a gyáriparban, a kereskedelemben, a hi- telintézeteknél és a gyakorlati élet más területein ide gén elemek kézébe került a vezetés.

Hogyan gondolkozik a mai jogász? Érez:« annyi lelkesedést a jogi pálya iránt, mint. a muilt idők jogi és államtudományi karának hallgatója? Gyakorlati vagy elméleti téren akarja-e érvényesíteni tudását?

Olyan kérdések ezek, amelyekkel behatóan kell foglalkoznunk. Sajnos, nincs elméleti fejtegetésekre helyünk. Azt az általános érvényű igazságot mégis meg kell állapítanunk, hogy a jogászi gondolkozás mindig , megbecsülést szerzett a magyarságnak. Nemzetnevelő szempontból is érződött kétségkívül egészséges hatása.

V 'magyar ember feltétlen törvény tisztelete, nyílt és egyenes jelleme a jogi gondolkozásból fakadt, amelyet tehát akkor sem lehet kárhoztatni, ha gazdasági téren talán hátrányokat is szenvedtünk miatta.

Foglalkoztunk az orvostanhallgatók helyzetével. Meg kell állapítanunk, hogy az orvostudományi karon egyelőre nincs meg a kellő utánpótlás, Már ebben az évben sem jelentkezett az orvosi fakultás első évén? annyi hallgató, ahányat a közoktatásügyi miniszter rendeleté értelmében felvehettek volna. A szabadfoglalkozásúak társadalmi helyzetével foglakozó fejezetben azonban csakugyan helyesen mutatott rá egyik orvos, hogy a mai időket átmenetnek lehet tekinteni és ezért a jelenleg mutatkozó hiányt nein szabad végzetes jelen ségnek felfogni. A jogi karon más a helyzet. Most is itt van a legtöbb hallgató, amihői arra lehetne követkéz retni, hogy a magyar nemzet gondolkozása, él ether err dezése és a jövőt illető elgondolásai a világháború óta sem változtak meg. Ez a vélemény sem fedi teljesen a valóságot. Mert ahogyan az orvosi karón az átmeneti idők okozták a jelenlégi hiányokat, éppen ngy állíthatjuk, hogy a jogi karon viszont a túltermelés okát kell az átmenetben keresni.

A beiratkozott jogi és államtudományi hallgatók számából nem lehet elvi jelentőségű megái lapít ásókat tenni, Nagyon sok olyan joghallgató van ugyanis, akik. tanulmányaikat még a román imperiura alatt megkezd ték, de nyelvi nehézségek, vagy anyagi körülmények miatt nem szerezhettek diplomát. A mai nemzedék ér deklődését a jogtudományokkal szemben csak akkor lehet lemérni, ha ezek az „öreg diákok4' már befejezték tanúim anyai kát és így a statisztika csakugyan a most érettségizett és pályaválasztásra készülő diákokat tünteti fel.

Beszélgetést folytattunk egyik erdélyi származású joghallgatóval. Elmondja, hogy’ a főiskolai hellgatók egyre jobban érdeklődnek a Diákszövetség működése iránt. Az elmúlt évben Kétszáz egyetemi hallgató irat kozott bé a Diákszövetségbe. Ebben a« évben még nem készült el a pontos kimutatás, mert uj és uj jelentkezések történnek. Az előjelek után ítélve, azonban sokkal többen lesznek.

Hogyan él a joghallgató? }Jol kosztol, hol lakik?

— Az egyetem és a megélhetéssel járó elfoglalt «ág napi bal-bét órai lekötöttséget ' jelént. Emellett önálló kereseteit elvégezni és tanulni nehéz és fárad üiágos munka. 130 pengőt keres egy hónapban. A Gábor Áron Diákotthonban lakik, menzán kosztol, mind két helyen teljes mentességet élvez. Az otthonban négyen laknak minden szobában, de vannak olyan ottho nők, ahol egyes szobákban csak kelten laknak. A kosztjuk minőségileg kielégítő, dfc többet is meg tudnának enni, mint amennyit kapnak, Azok, akik nem kapnak kedvezményt, 54 pengőt fizetnek teljes ellátásért. A kedvezmény elérése család-szociális viszonyoktól és i tanulmányi előmeneteltől függ. A változás igen sok könnyebbséget hozott, habár teljesen más tanulmányi rendszerhez szoktak. Most valósággal előliről kell kéz dem a tanulást, mert az alapvizsgákat a román időbe« tette fe. Azoknak a diákoknak, akik román középisko' íákba jártak, még nyelvi nehézségekkel is küzdeniük kell. Fő szórakozása a mozi. A diákság általában sokai Sportol, élénk a spoitok széreleíe, a leányok is sportol- paki F ooíballozik és atíeUzál. Az idén kötelezővé te! ék - főiskolások számára hetenként 2—3 órás. át a tor

nat. Ugyancsak, kötelező a le ventekiképzé-.

EthelV l.zk<’tfé" i kilátásai?

A joghallgatók általában közhivatalokban .»kainak eíhelycít'Cdni a nyugdíj mü-u, <“z különösen nz anyaországiakra vonatkozik. A közhivatalok közül bírói pályára kevesen készülnek Ügyvédnek már többen.

V joghallgató, «kivel beszélgetést folytattunk, irodát szeretne nyitni, vonzódik a politika felé. Anyagi lehetősége azonban nincs arra. hogy ügyvédi irodát nyisson. Egyelőre semmi reménye arra, hogy anyagi viszonyaiban változás állhasson bé. Bízik azonban abban, hogy a kötelező hároméves ügyvédi gyakorlat alatt sikerül valamiilyen lehetőséget teremteni. Az ember nehmt'!-) mondja. Különben is még hátra van a kétéves !»a tonaság.

Éke benne hivatástudat vágy t sék diplomát akar: Szeretettel dolgozik*?,? i

— Hivatástudat él bernie, igyekezett mindig önlu dalos lenni és az életet nem ösztönösen éli. Szeretettel és nagy lelkesedéssel dolgozik. Szemináriumi munka van. az egyetem kebelében, de olt nem dolgozik, meri igen sokfelé van igény bévé ve. Ha más elfoglaltsága nem lenne, itt is igyekezne dolgozni. Ambíciói vaunak, többét ak ar elérni, mini azt. hogy az ügyvédség' csak mos 1 őrsége legyen.

Mik a céljai magát és nemzetéi illetően? Közös“ ségi élete?

A közösségi élet iránti vonzódása régi. Amikor vállalta, hogy a Diákszövetségben dolgozzék, ezért tel te. Mindig az Összes diákok érdekeit tartja szem előtt.

Ma a/, ember más életet kénytelen élni - mondotta többek között. Tudom, hogy ,tz ember hálátlan szerepre vállalkozott, sok csalódás is éri, ele nem a p>? lanatnyi sikert nézem, magasabb szempontjaim vannak A munkát azért vállaltam, meri az az érzésem, hogy jól megtudom csinálni, nem pedig szereplést vágyból Nem állanak előttem tisztán u célok, mert nem akarok sablonos ügyvéd lenni. Kosáréi törekvéseim is vannak? de hogy ezeket hogyan érem ej, még nem tudora. Minden egyes tettemmel és munkámmal a nemzet céljait, fejlődéséi és erejét szolgálom saját hatáskörömben, mégpedig ugv, hogy igyekszem környezetemet nevelni

Diákmozgalmak? Politizate?

A diákmozgalmakban éltükén részt vesz, vezető szerepe is van. A napi politika nem érdekli. Egyetlen párt sincs,—- mondja •— amely hiányos és kiáltó frazeológiájával maga mellé állíthatna. De egy világnézetet politikai tikon kialakítani kötelességemnek tartom tekintve, hogy egy világnézete mindenkinek kell legyen és ha nem jár nyitott szemmel a világban, ezt nem ér heti el.

Kulturális élete, önművelés, szakképzés?

Kulturális élete nem «zorótkozik a szakirányra, minden kulturmégnvilatkozás nagyon érdekli. Különösén a társadalomtudomány, de nem elvont formában, hanem a modern falukutatás. Az irodalommal állandó kapcsolatot tart fenn, legszívesebben Kovács Imre, fájja Géza, Németh László, Illyés Gyula könyveit cl vas-sa. Leginkább a magyar irodalom foglalkoztatja. Franciául beszél, keveset németül. Szakirodáimat franciául ig olvas.

Milyen a viszony az anyaországból jött diáitok s az itteniek között? Mi a különbség közöttük? Melyik szorgalmasabb? Melyik felelősségűid óbb, komolyabb?

— A találkozás feszes volt, úgy’ néztünk egymásra, mint exotikns fajtára, ők bennünket vad, hegyi embe' reknek néztek. Nem tudták, hol keressék azt a sokat emlegetett erdélyi szellemek, Ertetllóniil bámultuk egymást. Á Ínba — beismerem — mind a kettőben volt. Mi tartózkodóak voltunk, ők ezt modortalanságnuk vették. Az erdélyi diák általában zárkózottak!», de a bajtárd asság mindkét típusban egyformán fejlett. Las sünként kölcsönösen értékelni kezdtük egymást. Tér rnészefesen a kiélezett stílust anyagi okok is meghatározzák. Az „en garde44, amiben a haszonkétéves ki stbbségi sorsban éltünk, a rossz anyagi viszonyok bizo nyos feszességet teremtettek. Az anyaországi egyeteme- ken általában jobb anyagi vizonyok között élő családok gyermekei tanultak, nagyobb a társadalmi életben való jártasságuk, könnyedebben mozognak. Derűsebb az életszemléletük. Az anyaországiakba belenevelték, hogv pontosak legyenek egyetemi tanulmányaikban. Béosz tásos tanulási rendszerük van. Az erdélyi diák egyszer sokat tanul, máskor keveset, az idejét nem osztja be olyan módszeresen. Általába« hamarabb észreveszi a lényeget és ellenkezni mer a hivatásos felfogással. Az erdélyi diák általában komolyabb és felelősségteljesebb mint az anyaországi, de azért ami hiányzik az egy ikből, meg van a másikban, úgy, hogy a két típus tökéletesen kiegészíti egymást. Az anyaországinak általában na gyobb az alkalmazkodási. képessége, kitűnő modoruk van, az erdélyiekben viszont a gondolat és érzés mélysége fejlődött ki.

■ ♦

Cikksorozatunk egyik főcélja az volt., hogy kikü tököljük társadalmi és nemzeti életű okból azokat a súrlódásokat, amelyek, felszabadulásunk után az ,,c*i délyiek“ és „anyaországbeliek14 között keletkeznek. Szükségesnek éa-hasznosnak tartottuk, hogv minden vé5

léményt megszólaltassunk. Az Őszinteség a legjobb esz köz a megértésre. Ezt a módszert követjük a továbbiak han is. Ezért nemcsak erdélyi egy etemi hallgatókat kei deztünk meg, hanem beszélgetést folytattunk anyao- şzâgbeli főiskolásokkal i*. Meggyőződésünk, hogy az Iso egyetemi év nagyon egészséges hatással volt a/eg' séges magyar szellem, kialakulására. Az erdélyi vélem» nyék után ideiktatjuk az anyaországbeli egyetemi hal! gató válaszát a hozzáinlézett kérdésekre. A főiskolái., akit megkérdeztünk, íuatematika'fizika szakos tanár felölt. Válaszában elsősorban arra hivatkozott, hogy helyzete kivételes, mert a szüleit ide helyezték az anya országból. így a szüleinél lakik, de a menzán kosztol, mert kedvezményt kap. Nagyon elfoglalt, gyakorló tanár és az egyetemen is dolgozik. Van egy gyakorlat« gimnázium, ahol a tanárjelöltek tanulva tanítanak- A kötelező gyakorlati idő azoknál, akik katonának alkat inasak, egy félév, akik nem alkalmasak, egy év. IJolgo zik hivatásszervezetben is. A menzára vonatkozólag azt mondja, hogy a koszt jobb, mint a tavalyi, az általános gazdasági viszonyokhoz arányitva, egészen megfelelő. Édesapja igazgató-tanító, anyja óvónő. Kelten együtt körülbelül 300 pengőt keresnek. Neki külön keresete vau, ba\i 86 pengőt keres, azonkívül magánórákén havi 20 pengőt kap. Négy órát ad hetenként. Sportol; tornász ik, teniszezik. Leventeoktatás és heti egy dél után torna kötelező. Eddig a szegedi egyetemen tanult nagy társadalmi életet élt, amikor idejött Kolozs\ árra,, teljesen idegennek érezte magát. Decemberben még úgy mentem Szegedre, — meséli — mint aki végre hazamegy. Ma már nincs meg ez az érzésem. Menyasszonyom vám szintén anyaországi, az édesapja katonatiszt, akit idehelyeztek. Itt ismerkedtünk meg.

Elhelyezkedési kilátásai? '

Föltétlenül katedrát szeretne kapni. Tanár hiány vau, igy reméli, hogy' könnyen talál elhelyezkedést. Miután mar állami kinevezése van az egyetemre, könnyebb lesz a katedra megszerzése. Megpróbálok protekció nélkül elhelyezkedni — mondja.

— Hivatástudat feltétlenül él benne. Választott pályájáról .szeretettel és lelkesedéssel beszél. Szeret ne vélni, cserkészvezető volt, igy meleg kapcsolata van az ifjúsággal. Az egyetemi évek alatt nem túlságosan kd kesedett a tanári hivatásért, az volt az érzése, hogy elhibázta a választást. De közben megszerette a hívaíá sát, inért a gyermekeket nagyon szereti. Az a véle menye, hogy a tanár végezhet leginkább nemzet nevel.'.; munkát. Minden gyermek más és más, a tanári műkő dés legkisebb része az órák adása, lényegesebb, hogy a gondjaira bízott gyermekek lelki életét figyelje, Minden tanárt megpróbálnak a diákok kifigurázni, de ezt nem kell komolyan venni. Aki legelső ilyen alkalommal felülkerekedik, ügyesen kivédi a kifigurázás élét, az könnyen utat talál a gyermekek szivéhez. Mint gyakorló tanár, szemináriumi vezető. A szeminárium) munka a gyakorlati tudást fejleszti az elméleti tudás mellett. Az órák leadása szükséges rossz.

 gimnáziumot nem úgy képzelem, hogy csak ál lalánoe műveltséget, hanem jellemet is adjon a gyermek' nek — hangoztatta.  tanár ne íöiöttese, hanem ba rátja legyen a diáknak. Ne azért légyen tekintélyem, rnert félnek; hanem mert szeretnek A gyermeknél igen fonté« a példaadás. Ha látja, hogy a tanárja jeltem feltétlen tekint élve van.

Mik a céljai magát és nemzetét illetően? Közösségi élete?

— Feltétlen közösségi ember vagyok, Elsőéves ko

rom óta, dolgozom munkásszervezetekben, ko agrega dókban, cseikészszervezetekbert. Feltétlen célom dől gozüi a nemzetért nemcsak pályám során. Szeretnék képviselő lenni, gazdasági és nevelői téreu forradalmai Persze ez igy meg most igen naivul hangzik, de talán valamikor majd megvalósíthatom. Szociális problémái- érdekelnek, munkásotthonokban, gyárakban jártam, Iái tam min kellene segíteni. Azért néni lehet szociális problémákat megoldani, mert akik fent vannak, nem értik, hogy vannak emberek, akiknek száraz kenyerük sincs. VÉGH JÓZSEl

Kedélyes hangulat a fedezékben