Ellenzék, 1941. november (62. évfolyam, 251-274. szám)

1941-11-24 / 269. szám

lg £ p $ £ jjjff <ţ®

Ha jó <□ psnge 16

•a kedvo í

KOLOZSVÁR' november 24. (A/. Ellenzék munkatársától.) A ko'ozsvári evangélikus papok a kalmából szombaton este 8 órakor nagysikerű kulturestélyt rendezett a Magyar Evangélikus Szövetség a református teológiai akadémia dísztermében, A kulturális előadást szokatlanul nagy érdeklődés előzte meg, úgyhogy este 8 órakor már zsufo ás g megtelt a teológia hatalmas díszterme. A közönség soraiban ott láttuk a kolozsvári protestáns vb tág színe’javát a három püspökkel, dr. Kapi Bélával, Vásárhelyi Jánossá’ és dr- Józan Miklóssá élén, de a kolozsvári, evangélikus j társadalmon kívül eljött az esté>yre a magyar evangélikus egyházi és v lági élet számos hu- I dapesti kiválósága is, köztük dr. Bencs Zo-* j tán országgyűlési kép vise'ő, az Országos j Luther Szövetség elnöke is. akinek esemény- ; szárúba menő előadása magábanvéve is felfo- j kozta az érdeklődést és magasra emelte a kul terestől? színvonalát.

ffaj»i Béta »íí .o8ft mnsitvitö Ésess de

A kulturális e'oadás műsorát dr. Kapi Bé a egyetemes püspök beszéde nyitotta meg. M rí denekelőtt örömének adott kifejezést a nagyjelentőségű esemény fölött, hogy a hiteranus" ságot társadalmi uion egybefogó Luther Szövetség evangélikus napokat rendezett Kolozsváron és ennek keretében Erdély fővárosában is megalakul a Luther Szövetség, amely az evangélikus öntudat fejlesztése mellett a iele kezeli kapcsolatokat is hivatva vau ápolni. ■ Beszédében külön kiemelte az egyetemes püs- i pök &x evangélikus öntudatot, majd azokró1 a meleg, bensőséges kapcsolatokról beszélt amelyeket a luteránus egyház a többi fele- kezetekkel k’vân mindenkor fenntartani a hit szolgálatában. Végű’ néhány meleg szóval kő' j szöntötte a püspök a megje’ent előkelő ven" ! bégeket a a testvéregyházak vezetőit.

A püspöki megnyitó beszéd után Buriatis János, a kiváló erdélyi költő olvasta fel néhány megragadó szépségű, finom paszte 1 színekkel és mély lírával átszőtt hangulatos költeményét- A szép erdélyi vonatkozású költeményeket meleg tetszéssel fogadta a közönség.

üsftcs Zolién eladása a nemzeti Önismeretről é$ iöjeftd&röl

Ezután az estély fénypontja következett: J Benes Zoltán dr országgyűlési képvise’ő előadása a nemzeti önismeretről és a nemzeti jövendőről. Beszédének mindjárt az első pillanataiban meg ehetett érteni azt a felfokozott érdeklődést, amely az Országos Luther Szövetség elnökének ezt a kolozsvári előadó- \ “át várta. Az első benyomás már magában j véve is frappirozó hatású: afí előadó feláll az i eme vényen, előtte nincs egyetlen sor írás ■ -em. vázlat, vezérgondolatok lejegyzése, csak ; beszél spontán, ahogy felfakadnak a gondo- latok, mindezt olyan töké’etes retorika’ felépítéssel és szónoki lendü ette! végzi, hogy minden egyes gondolata tisztán, világosan zeng é3 sodró erővel ragadja magával a hallgatóságot. Érezni lehet: olyan szónok beszél, aki nemcsak ékesszó ássál rendelkezik, de súlyos, komoly és kiérlelt mondanivalója van.

A nemzeti önismeret és nemzeti jövendő! — a magyarságnak ezt a fontos problémáját fejti ki. erre világit rá s minden szava, minden felvillanó gondolata e fontos prob’éma körül o'yan élesen, olyan tisztán világit, mint a napfény. Mutatja az utat, amelyen haladnunk kel, felvillantja a módszert, ahogyan dolgoznunk ke í 1 és megszabja az irányt, arnerru gondo’ata’nkat összpontosítsuk.

Megragadó hasonlattal vázolja a lényeget: a kisgyermek, amikor még semmit sem tud a világról és az életrő . fokozatosan, lassan kéz- i di észrevenni, ahogy az idő telik, hogy van keze, lába, majd rájön, hogy fii e is van, orra és szája, egyszóval — eszmélni kezd Ismerni kezdi önmagát lTgyanjgy történik ez az egyéneknél a közösségben. a nemzeti közösség életében is. Fokozatosan el ke-1 jutnunk előbb az egyéni, azután a nemzeti önismerethez, í el kel! eszmélnünk arra. hogy vagyunk és kik vagyunk. De ebhez szükséges mindenek- előtt az. bog? akarjunk eszmélni és akarjunk eljutni önmagunk megismeréséig.

fin eljutunk idáig —- mondotta Benr® Zoltán dr. — ükkor azt is nyomhon megtud' ink és érezzük, hogy mi az magyarnak lenni. De csak n teljes és tökéletes önismereten ke- resztül juthatunk el idáig. Nemzeti jővén- 'tőnket is kizárólag és csők ezen az utón he- tesketjük és találhatjuk meg. A kettő szóró- '<in összefügg Ha nincs meg a nemzeti önismeret. hiéna keressük nemzeti jövendőnket.

I háború dúl végig a világon; az uj Európa, az m vUig most születik meg ét ebben az ir~ tnzator vajúdásban —■ ha kis nép is vagyunk

megtaláljuk a helyünket azzal az egy eh?

fv-.izwuenui rany ow*1#') *«»•***'_*

zongorakisé rété vei, Utána Vcrséuyi Ida, *

A!ctűzeti Színház művésülője, szavalt Romé' rntyik. Sándor és Vajda János költeményeibók A gyönyörű költemények Vgrsényi Ida szava lómüvészctén keresztül' megtalálták az utat * közönség szivéhez. Szavalata a legközvetlenebb és inégio1 mélységesen meggyőző volt. Á finom verseknek minden kis árnyalatát, minden gondolatát; egyszerű, mély átérzésse] tolmácsolta. Nagy sikere 5színbe ée megérdemelt vcd't, A kultures.ré’V nívós műsorát a Törekvés Dalkör énekszámai fejezték be. Kárpáti Emi! karnagy vezetésével Arany-—-Dehy Szabó Mátyáí aiítryja dmü dalát és egy rendin • viil hangulatos finn dalt énekelt a dalkör s a közönség ezt is, mint a műsor többi számait nagy tetszéssé’, fogadta.

A kulturejtély valóban eseményszámba

ment Kolozsváron. Ezt érezte mĂnidenlkd, a'ki — jelen volt és végighallgatta uz előadást.

Nasválaszfotíáft a kolozsvári lulhsr Szövéséig tisztikaréi

A kolozsvári evangélikus napok a liegben- sSségefet’bb üniniepség jegyében folytak le. A { 'Szombati Jculturestéiyti megelőzően a Kossuth ! Lajos-utcai espereeségen előadások voltaik I délután 5 órakor. Ezeknek során Kemény i Lajos esperes, kormányfőrauáeoe az evungé- ; Eikus férfiak számára Danhauser László val I lás tanár az egyetemi hallgatóiknak, Friedrich I Lajos és Joób Olivér Lelkészek pedig a közép' 1 iskolai növendékek számára tar'ottak előadá- I sokat. A vasárnapi ünnepség műsorát Szabó i Vilmos lelkész vasárnapi iskolája nyitotta i meg, majd úrvacsorával egybekötött isten- ! tisztidet volt, amelyen dr. Kapj Bélw egyetixr \ me« püspök és J ár ősi Andor eperes szolgáié, i Dr. Kapi Béla püspök egyházi beszédéiben a í halállal való ikikerüihetetleai találkozásról be í széít. Ezt a könyörtelen kérdést — mondotta ? a püspök ■— az életet adó Jézus óxlja meg, i 5 az ő megoldása mindnyájunkat megengesz- j tel. Az istentisztelet alkalmával dr, Güu- j disclmé Fogarassy Klára egy Bach-azerae- J menyiS adott elő.

; Az urvac'orakiosztás után az egyházköz" ! ség tagjai az Országos Luther Szövetség hej lyi tagozatának megalakítására ültek össze, ■j Járosj Andor imája után köszönetéi; mondott ! a meílvziről eőjötr előkelő vendégekuak, Kapi Béla egyetem-s püspöknek és dr. Benő* Zoltán országgyűlésül képviselőinek, a szövetség országos elnökének s a kíséretükben megjelent többi vezető férfiaknak. A megalakult szövetség elhivatását az országos emök, Benes Zoltán mindent m-agába foglaló jelmondata pecsételte meg:

—- Magyarnak lenni ezen a földön, függetlenül az idők minden változásától és kiéltni ra agya rs ágúinkat úgy, hogy azzal valamennyi

j népnek hasznára Lehessünk. Ez a eéb te- kmter nélkül kicsinységünkre, példáiul sbt

! szolgáltathat.

j Ezután a Luther Szövetség kolozsvári tago* j zatának tiszt: égetre egyhangúlag az, alábbi*'

Î kar választották meg:

Dr, Szántokirályi Sámuel egyetemi tanár, 1 ! e'r.ök, dr. Balogh András orvot, titkár, dr, j , Mérc-y Ferenc tanár, p^yző, Kaduch Jenő ;

I biztosítási fobifrţtvise&S, pén-ztarnok, Simor j Ferenc egyetemi magántanár, e&enőr. Vá- j lasztmányi tagok: ár. Ittcés Jenő egyetemi i adjunktus, Rohonvj Vilmos mérnök, BartaHs ! János iró, Varga K. Lks^ó vármegyei főtiszt" ; viselő Berényti Dezső főorvos, Raffay István j újságíró, Thaá’l József bankíisztvWiő, Orbán i Lajos takarékpénztári ti^tvbclő, Opferman ; Ernő és Páter Gusztáv segédíelkéwcek. A | mPga'aku^ástól távirati üdvözlő értesítést j küldötteik Turóczy Zoltáa megyéspü"püknek. Az alakuló gyűlés után dr. Torkos Béla I országGyüilési képviselő az „ev-sJtgéliílkus hif*- j ről tartoPt előadást.

— Isten hatalma me^szc t!i‘!*zárnya,'ja 8z 1 j emberi tudást, ’— mondotta —- de kegyel- j ! mére olőször nekünk kell méltóknak len.' j j niink. Ezután a Luther Szövetség f©1 adatát i vázolta, amely a vallásos és hazafias érzés ; ! ápo á'ában incrüit ki. Végül dr. Bencs Zol- j j tán képviselő a Duna-mMlekrő a Szamos- | j w»fntére átplántS'* wzöve'ség ; e.idkivi’di ;e- ! lentőségét és a reá váró feladatokat hangoz- • tatte. Az a1ak.i,1 köigyidé'-i JároSi Andor esperes záró.'^eai rekCrgtették be

Varámap délután 5 őr alkun' dr. G rímeli Károly az evangélikus nők részére tartott * j templomban befejező előadást.

füőrdsFs esredss, a fegendds fiírü nímet rspílíö Earoszlő mslleff 6Ssf báláit balt

BERLIN, november 24. (DNB.) Möl- dei’3 Werner ezredes szombaton futárre* piilőgépen tett szolgálati uí alkalmából Boroszló melleit lezuhant' és meghalt, A gépet nem o maga vezette.

A hősi halált halt Mölders ezredes Ilii légi harch«Tn vett részt győztesem Ennek az izzóan harci szellemű 28 éves repülőtisztnek a légi sikerei példa nélkül állanak. A Führer, mini a véderő legfőbb parancsnoka, 1941 julius 15 én Műidéinek 101 légi győzelme titán, mint a né’ met véderő tagjai közül, elsőnek adományozta a legmagasabb vitézség! kiiünte test: A Vaskereszt íovagkereszijéhez a tölgyfalombot a kardokkal és brülián sokkal. Mölders kiváló érdemei elismeréséül a Führer elrendelte. ho<rv az a va* dászkötelék, amelyet eddig Mölders veze- teif ilyen kimagasló győzelmekre, a jövő- ben az ő nevét viselje. A Führer egyúttal elrendclie, hogy Mölderset. mint az állam halottját temessék el. (MTI.)

Oi?szágzásslőt avatott

Hanffyhunyad

BÂNFFYHUNYAD, november 24. Ünnepe volt tegnap Bánffyhunyad megyei városának. A város zászlódíszbe öltözőit, hogy fnéltó kereíe legyén a Pest-Pilis* Solt-Kiskunvármegye központi járásának gyűjtéséből emelt emlékmű, valamint a központi járás és a MANSz tanügyi cser portja állal adományozott országzásMIő- felavatási ünnepélyének. Az adományozó járás íiuSztagii küldöttséggel képviseltet* te magát az avató ünnepen, amelyen Ko- lozsvármegye képviseletében Szász Ferenc dr. vármegyéi főjegyző és Chornay Jenő dr. vármegyei raásodfőjegyzo jelent meg.

Délelőíl fél 10 órakor harangzúgással kezdődött az ünnep, majd a különböző felekezetek templomában istentisztelet I volt, amelynek keretében megáldották I az országzászlókat. Fél U-kor került sor

S

az emlékmű előtt a sznbadégalaUi ünnepélyre, amelyen a megyei vá\ro& apraja- j nagyja mégjelent. Pompás kalotaszegi viseletbe öltözött leányok, fiuk sorakoztak fel az emlékmű előtt, amelyet felírás Hir~ deli, hogy:

..A visszatérés emlékezetére Pesţ-Pitis* Solt-R is kun vármegye központi járásába kebelezett dakota, Csepel, Unnaharaszti

Mátyásföld, Pestszeníímre. Pestújhely, Rákoshegy, Rákosszentmihály, Soroksár községek közönségének adományából 1940 épült.“ Másik táblába pedig a mu gyár Hiszekegy imádsfígoa szavait vés ték:

Hiszek Magyarország feltámadásában..

Amen.“ %

Az emlékműnél Keresztes Károly r. k plébánosnak, a bánffyhunyadi ország' zászló-bizottság alelnökének a vendégeket és a többezer főnyi közönséget üdvöse lő szavaival kezdődött az ünnepély.

Utána csiksomlyói Csiky fJáDosné, a MANSz képviselője mondott ünnepi be szedet, majd az Ereklyés Országzászló Nagybizottság részéről Horváth Zoltán dr, beszélt,

Az Erekiyes Országzászló Nagy bizottság nevében felavatta az országzászlókat < ?.vó LM*- Lí'.-A.V.-yA

e ,-*»'• ti' *• •* 2 - * • A-utó. -i'*.-., ti »/ I

Pestvármegye központi járásának közönsége nevében Ivonc-z János dr. csepeli vezető jegyző mondott beszédet. majd átadta a pestvármegyei központi járás ál tál adományozott zászlót Bánffyhunyad megyei városnak, melynek nevében Szt kely József dr. polgármester lépett az emlékmű emelvényére, átvéve mind a MANSz, mind a Pest Pilis-Solt-Kiekun vármegye központi járás által adomány« zott országzászlót. A polgármester felöl vasta a pestvármegyei központ járás 1941 január 4-én tartott értekezletének jegyzőkönyvi kivonatát, mely magában fog lalja az adományozásról szóló javaslatot és az erre vonatkozó határozatot. A jeg> zőkönyvi kivonat egyik példányát elhelyezte az emlékműben, a másikat magánál tarlóita levéltárban való mégőrzé- végett, majd ünnepélyes fogadalmat tett hogy a zászlókat és az emlékművet megőrzi és megvédi mindenki ellen.

Felszólította ezután Karoly István vá rosi mérnököt, hogy vonja fel az ország zászlót,

A gyönyörű, hirnzett ortzágzászáó a Himnusz felséges hangjai közben száll! a magasba. Egyik oldalát Magyarország védasszonyának képe díszíti a felirattalMagyar akarattal a magyar jövőért. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége tanügyi csoportjának ajándéka.“ Másik oldalán 33 ország címere s a felírás: ,Jgv volt, igy lesz!“

Az árbocon lengő országzászló alatt Czenk Erzsébet, Bán Mihály, Babos 1st van, Gábos Gyula éa a polgári iskola da) knra előadta Losonezy Gábor városi it nácsnok „Regős énekét“, majd s zászlót jelképül félárbőcra vonták.

Az ünnepélyt diszfelvonuiá3. majd koz ebéd fejezte be. melyen több pohárkö szöniő hangzott el.

A német sajtó Bárdsssy beszédéről

BE RUN. november 24. Bárdoasy László miniszterelnöknek és külügyminiszternek a képvisclőházban mondott külpolitikai beszéde a német sajtóban nagy figyelni keltett. A lapok kiemelik n nmmzterei nők beszédének azt a részét, hogv Ma gvuror.szág kapcsolatai a tengelyhatalmakhoz évszázadokra nyúlnak vissza és /.a mos természeti adottsagbsu (•vökete/aicl

MzevanftéSIkuntaookkereiéhestmápalakult Kolozsváris Luiiher

Ha kis nép is púnk — tRQSt&l&lfu'fc helgii ö ke* :m~.

ifiOndOtiS OFSZÖ0OS Ciíwk

feltételied, ha Ijíziqs, teljes nemzeti önismeret te! rendelkező üli, Megtaláljuk a jövőnket úgy, hogy abban a jövendőben a feladat úrikat /$ felismerjük, ami nem más. minit örök időkig fennmaradni a fö dön nemzeti magyar egységben és valamennyi nép hasznára és egyetértésben. Ha mindenkiből, mindtsn egyes magyarnak a leikéből feltör a gondolat, hűgy elsősorban és mindenekelőtt tiszta nemzeti önismerete legyen, akkor nem kell féltenünk a nemzeti jövendő

A mély gondolatokkal átszőtt, szónoki lendülettel előadott gyönyörű előadást1 a közönség percekig viharosan tapsolta. Ebbő1 a lelkes ünnepségből kiesendült az, hogy egy emberként tette magáévá az egész hallgatóság a kiváló előadó magyarságtól izzó gyönyörű vezérgondolatait.

A nagyhatású előadás után Bartók—Kern népdal feldolgozásaiból, vailamiwt Reményük Sándor—Budaváry dalt éneke!» átérzéssel,