Ellenzék, 1941. november (62. évfolyam, 251-274. szám)

1941-11-19 / 265. szám

E1.LT fi MIC

1941 other iu

_____2 .................................. ....................

■Ml !ri«MeM*emeiiw?*emewrae*e

i'írtm'k, li'lu tiiM':; -/crin! állami irdelu-ltnégü .iis.i »i: altul \ 11v> .11V»-1i'lct, ifrvhi'U’Hcm. Az állatvédelmi toi>»11Y terve* ct elkészült c* re í»el»*w h«*»tv föviilo'-fti n t. 11.c* fii ketiilhet

le^eíő +* iafaiíartiá*

I it * <*’(>k latit mám nagy nulyt helye .. V. mrrl meggy ó/ódésoia u v hogy okszerű i'f.t h'A.r/ilálkndib-'.ul a »»•!«• 111« 11 ullatáPoniány L»-ts«crrt>éurk legeltetése válnék lehetővé.

> .cgelő jav hasi »«lukra cr ezévi 540-000 penai-,4 szemben uz 1 ij költ séf vetet léZOO.OOO pingfit irányoz elő. A/ I°4"2 évi költségve -(ui 'áncoláíok, alagcsöverések és más alajjavitó munkák támogatására 3,000.000 ,eux,őt irányoztam elő. A/ ország talajtérke örvösének lolyatuutát nu cgyorsitottain úgy. hogy par éven licliil ez a foutos munka isle f e je» ódik.

Az állami Hiezoflarilaiéíii birioUk

• •• ,\z. állatni mezőgazdasági birtokok ion- ros »zerepet tölteuek be az onzág uiezőga/ daság> színvonalának emelése terén. Kiilöuö' sen az állattenyésztés tekintetében van fon*

:!>« hivatásuk az állami Lirtok >knak, mert 11/ oj irányokban haladó állattenyésztés gyakran nagy kockáaattal, anyagi áldozatokkal jár és ezeket a magángazdaságok nem mindig képesek vállalni. Arra törek.-zom, hogy a/ állatni birtokok gazdasági és szociális szem' pontból egyaránt 3 legnagyobb mértékben mintaszerűek legyenek és közérdekű felad« rukict a lehető legtökéletesebben ellássák.

22 millió lobbiét vizi* beruházásokra

A vízügyei; terén a remlelleuea időjárás r-.ppaut uj.ty feladatok elé állított bennünket. Idén tavasszal a vízzel borított területek meghaladták uz egymillió kataszteri holdai. ebbő; megieszbett munkával több mint 950 eaer holdat sikerült ismét a termelés szolga- istába állítanunk.

— Köszönetét mondok erről a helyről a hatóságoknak és az érdekelt gazdáknak, akik Halóban példá-tado munkateljesítménnyel vet ték ki részüket a vizmeutesilés munkájából. Uyenméretü elemi csapás az emberi erőket meghaladja, arra azonban fel kell készülnünk, hogy hasonló jelenségek megitmétlődése nagyobb katasztrófát ne idézzen elő.

— Viziberuházási munkálatok!a az ezévi költségvetési hitel 4.456.000 pengő volt, ez *ei szemben az 1942. évi költségvetés előirányzata ugyanccek beruházásokra 28.360.000 pengő, tehát a többlet 22 millió pengő- Nagyobb összegek állanak rendelkezésünkre a szivattyútelepek bővítésére, újabb szivattyú* telepek létesítésére, hordozható szivattyúk beszerzésére é-s általában a megindított vízrendezési munkák folytatására valamint uj munkálatok megkezdésére is.

— A lecsapolási munkák fontosabbjai kőidül gondoskodni kívánok a Festmegyei Duna- völgyi Lecsapoló és Öntöző Társulat csator* bájának megfelelő kiépítéséről és a szeged- vidéki vizmentesitések további folytatásáról é- Ezek a munkák lényegesen javítják majd a Dana—Tisza közének viszonyait

—- Az erdélyi részel: vízügyeinek rendezése hatalmas munkát igényel, mert itt több mint két évtized mulasztásait kell pótolnunk. Yi- zitársulataink jelenlegi szervezetükkel és amyagi erejükkel a belvizlevezetések fejlesztésére nem képesek, ezért foglalkoznunk kell azzal a gondolattal, hogy összes vízrendezéseinkéi az állam vegye át kezelésbe. Egy dyen tárgyú törvényjavaslaton már dolgozom ís m azt, amikor elkészült, a t. Ház elé ho- «ea.-— Viziutaink fejlesztése és az öntözéses gazdálkodás nagyarányú bevezetésének munkálatai tervszerűen haladnak. A Kőrös felduzzasztása már a jövő év tavaszán megtörténik. A tiszántúli nagy öntöző és hajózó csatorna építése megkezdődött. A vizierck "kihasználására nagyszabású terveket készítek.

— Olyan vízügyi politikát kívánok folytatni, amely a teljes vízgazdálkodás megvalósításával csökkenti a vizkár-ik lehetőségét, biztossá teszi a mezőgazdasági termelést és a talajjavításokkal együtt 3 termések fokozását íc^iiítja elő.

Az értékesítés előmoütliíésa

Az értékesítés támogatására az előttünk késő költségvetésben 15,650.000 pengő van «előirányozva, ebből azonban 12 millió pengő az egységes búzaár rendszerének bevezetése .miatt előálló ftr-ardt(különbözetek k-iegyenSr lésére szolgái.

Nagy súlyt helyezek az értékeürés ezo%á' •'Savában álló heiCpdezés-ek fejlesztésére. így tovább kiépitjük a gabonatárház-hálózatot.

Folytatjuk a kukoricagóré-akciót, almatá rolókat. .yiimölcscsomago ókat, gyiimölcs- a za'ókat. zöld égszáritókac. hütőházakat, zsizsikteienvtő telepeket, stb. lé lesi fsunk.

Minden vonalon tovább folytatjuk a kfer?^' U ed elem kereszténycsitését.

Ax o-fsxá<i fa fíBzíoiisíva vas*

N/ or zág erdőterülete már meghaladja a () rni.tió kataszteri hódat, az erdőgazdálkodás t hát ismét visszanyerte régi fojaţtossagât.

WtMM—»■ IIIMMIIIII BiliIIWHI ■! ———

Arta lotek»/*cui, hogy ar tgynn’iliió hold ki terjedem állaim , r.bdurtokok Kc/eb-»c uuu uutvlivl váljék é* amint * líhctővőg ©rrv advu te»/, mcgva'óvitom i-'fkni'k ar u/rtivek rvrk uíjgitífokii iparosit*'«:

* Az erdei ipnrugak fvjlf.s*t»:'c « 10Jgáubir tokokon is nagy jelentőségű.

Az erdoya/di.kodivt minden vonaloűi ok • / ;*riihbő rcsS/ilk. gondo.ikoduuk u kopár t.' riikrtek fádtániról és folytatjuk a/ Alföld fásltisál.

\t ertlőteriilrtnk gyarapodása é» az oks/z1 ú 'rdöga/.dü'kodun s/.ük»egri«r U)»xi a >-/uk képzett erdészek nzáminak ianporitásaL. En nrk rldmozditósára önzlöndiijakat létic-itlrt t« m. Megnyitottam a harmadik Mlerdéazkép- aő iskolát éa t ţy negyediket ih fi láUtlok.

A? ország épületi« , uiiifa- é^ lii/ifatatik- végletét biztosítani tudjuk, ebben u lekijitet ben áronba» ji-lmlrg még vannak bizonyos üzálUtási nehézsé-gek, így a wékelyföldl f* »•sak úlilozutokkni én kisebb mértékben juthat el az 01-/.ág más részeibe. Eztftn a helyzetitn a l)éda és S*< i elf.alva között épülő va»utvoniaT megnyitása fog gyökerwreit v^ltoztimi

A szakoktatás (ejleszfése

\ zakokiatáe frjles/tési*, kiilönöN^í uz á- BÓfoku oktatásé, kinaagaidó jelentőségű. Kü Uinöseu a téli gazda ági iskolák és taufoJya mok, valamint a háztartási tauíolyamok azok amelyeknek szamát s/apuriuuumk kelj.

A tömegoktatás érdvké-bcn rendszeresirer tem egy uj iskolatipust. “ téli ga/alusúgi van «1 oriakoIák inté 1 mén> é t.

A felsőfokú gazdasági tudás fcflesztéaét kívánom biztowta*ii azzal, hogy a gazdasági akadémiákat felső iskolákká szervezem út és egyidejűleg « hároméves akudemiai tanulnia* U)i időt kiterjesztem négy évre. A három éves tanubnúayi időt azok számára., akik cva<k gyaknrkiíi gazdálkodással kivárniuk fog* lakkozni, átnieiivrileg fenntartani ..üuidéko- zom.

Az "iskolákon és tanfolyamokon kivüi iuás I Pízközzi'l i> elő ke, mozdítanunk azt, hogv i .! szakismeretek cljuthatfealttk minden gazda hoz. Éppen ezért rendszeres termelési props »atula megszervezését tűztem ki céhéi.

A nagyarányú tskulnfejk*»ztés miatt */.- poritammk kell a nzakoktatási személyzet létszámát aoicjy az 1912. évben 840 fő lesz

a jelenlegi 502 fővél szCmbon.

M'Pţ;felelő számú tanerő biztositu a értle kében a gazdasági tanári és tanárnői pályára készülők részére 188 öszröndtjnt irányoztam

• ö.

Végű' n/t kivárnom megjegyezni, hogy 1 szakoktatás fejlesztésére irányuló törekvésemet legjobban a következő adatok szcmlélic

tik:

A gazdasági s/akoktatxs cim kia«lási»it az idei költségvetés 5.220.800 pt'iigőbem, az 1942. évi költségvetés pedig 17,434.800 pvn- gőlscn irányozta elő. Az em'itett öfc-.z<íg!'kl>öl 1941'betl beruházások! a előirányoztunk 470 ez.or pengőt, az 1912. évi költségvetés szerint pedig 8 595.000 pengőt.

A kisérVtügyi és tudományos iutézmények az okszerű mezőgazda kodás fejlesztése terén niCyfbecsfilhetetten szolgúlator tiyznek. Ezek* nek az inlé/ményeknek fejlesztésére, geohí- gía> kutatásokra különböző lció*rletckre a/ ezévi leöltsépveté-«- 598.200 p«-.ngőt bizrosjpott, curg az 1942. évi költségvetés előirányzata már 4.747.fK)0 pe-ngöt. Ezzoi ehetővé válik a ii svamnak 379 ről 518 főre való -.zaporitása.

Ex év végéig másfélszáxexer hoMJal csökkentik a zsidó bírtakoi

A föidbirtokpoűrika terén tör vény «ink

ri,ndHkezé.si«-ÍDek tnOgfofclőtii ‘olytatjuk U." vékeny.égfinket, hogy azonban ez erednie nye-’-ebb lehelen, abhoz dóször kza{>orita nunk kei a földbirtokpoUüksj seetnélyiifti létszámát.

A rendswres fiddbirtokpodtikai tevékeny j ség mellett óriási fontosságú és terjedukuü í rendkivnli feladatokat is öj kt*i| látnunk. A I felvidéki birtok> iszonyok végleges rtnde«és<- frövidé kibirtokvü&onyuk veigleges ren«iexé»t', továbbá Kárpátalja, az erdélyi részek és legutóbb örvendetesen ví>szatért Délvidék bértokűgvc-j felelősségteljes, nagy munkát j»»- ■entenek a birtokpolitika! szolgálat részére, amiért fel kellett emelni a földbirtokpo'irikx: Személyzet lét'zámát a minisztériumban.

— A züidóbirtokok keresztény kézre jutta* ti-ára nagy Súlyt kívánok heljczíTl A beje'

i Icntctt zridób^rtokok ös*ze„ területe nmirţcg) j 620.000 kata zneri ho-d, ebből 423 kataszter'

I holdra átengedésre körelező határozatot hoz I tünk. mégpedig tuínyomó r«lszb"o a nagyobb I zsidóbirtokokra. Elsősorban a nagyobb bir~ I tokokat vesszük igénybe é~ az eljárást erzd

I

ts gyorsítjuk.

A bejelentett zsidóbirrokoknak több, mint kétharmad r»-szérc hozennk már határozatokat, t*-hát ebből a tömegből most már antnyu. határozat vá®ik fokozatosan jogerőssé, hogy a birtokbaadásokat nagyobb keretek között, fennakadás nélkül bonyolíthatjuk h\

Az év régéig a zsidóság birtokállománya mintegy 150—160.000 kataszteri holddal fog cpökkenni és ezzel *az elmúlt egy é-s háromnegyed év összes eredménye s/ámoffevőtn emelkedik

Eleiképes kisbiriokekai

A íaidb:riokpoIttikaa tevékenység fontos célja uz életképes, önálló kisbirtokos egzisz tenciúk szaporítása és a családi otthonoknak megí^küő, ksert&k ‘»«lesitésérc is a lkaimat házbcáyek juttatása.

— Ismételten hangsúlyozói kívánom tévé" kimységiink szociá is ctílkitüzóöét. A mező- gazdaság. tárindaombiztoairásnái összegyűjt tőkéket elsősorban a kis családi otthonok építésének tflőmozdiitására kívánom igénybe- veníti. Éppen ezért megfelelő törvényjavaslaton dolgozom, amely lehetővé teszi majd azt, ÍMigv * társadalombiztosításnál összegyűlt

j pénzek visszakerülhessenek * falvakba.

. A kiveöb birtokos osztály löldjomck szét I tzgoitsága miatt okszerűen gazdálkodni gyakran nem képes. Feltétlenül Szükség van u tagosítás ütemének meggyorsitására. Ebben a tekintetben fontos intézkedése a mezőgaz* daságfejlesztési törvényjavaslatnak az. hogy lehettbé teszi a tagosítás elrendelését is. j A tagoserá-s azonban egymagában nem o<h ja meg a kérdése, ha nincs parceM-aminimum. Emellett n«-m elegendő az, hogy önálló lebeg- zisztenciákat teremtünk, ha nem gondo»ko* dunk a birtokminimum szabályozású rój is

77 jó^konyctlu magyar királyi ál/a.ni sorsjáték.

íünyerera^i/: 40.003 ar. P

24.U00 nyeremény "Î48.000 pengő értékbeli.

Nyeremények:

20.00 J arany P.

10.000 arany \J 2-szer 5.000 arany P, 't-szer 2.500 arany P 6-szor 2.000 arany P.

29-szer 1.000 arany P. és még számos nagyobb és kisebb nyeremény, melyeket mind készpénzben fizetnek ki.

Húzás december 4.-én. Sorsje, yárak :

Egész : 3.— ar. P. Fél: 1.50 ar. P. Kapható minden osztálysorsjegy fő- árusitónál, valamint az összes dohánytőzsdékben.

bizonyos frladntokai az «•rdekkrpvis/,ietekr»*

1 ruházunk át.

Ej.t-en e^ért gondoskodnunk k.c-11 arró., hogy u mezőgazdasági érdüíképt ideietek nt kü^ön irányokban működjeitek, haineni vá 1 vált metiett do gozzinak. Ez a ji-iemlegi tör vénnyel r»em valóbitható mejg, ezért az érdek kép% ihletek rvfoiuijára vonatkozóan tü: vjpyjavafntot készítettem. Ennek a java- atnak jelentőségét fokozza az a körülmény i\ hogy a me/.ógazdaságfc; esztési törvényja vaSírrtai kapcsolatban az érdekképviseletefi kiterjedt megbízást kapnak különböző fe adatok eilátátára.

A gazdasági felügyelőségek müködéáéc ed dig hátrányosan . befolyásolta az, hogy személyzeti létszámuk a szükség!elekhez mértei; ■AacSony volt. Az uj költségvetés lehetővé teszi, hogy a gazdasági felügyelők lét zárnál 315tőI 665 főre etne jem, az emelkedés re hát több. mint százszázalékos.

Az elöltünk fekvő kötíégveté> a/ első. aiuviy egy égősen magában foglalta a vissza c3atoh erdélyi részek költségvetését is. KÜ lönös gondot fordítok arra, hogy ennek a költségvetésnek keretében az erdélyi részek mt-/Őga7d»sáaának szükségleteit kielégítsük és nagyobb erővel folytassuk azt az épitő' nrnnkát, amelynek célja az ottani termeté* szinvonalának emelése és összhangbahozása a volt trianoni ország mezőgazdaságának fejlődésével. Hasonló gondot fordítok általábaü az ö>6zes vissza csatolt terű etek mezőgazda Ságéra, igy a Délvidékére, amelynek szükség- 'etcit ebbe a kö tségretésbe beillesztem még nem tudtuk.

— Minr mé'tóztatnak látni, az dőttöni:

'■ iévő költségvetés a régi feladatok ellátására j nagy-óbb kereteket biztosit, de emebett a/ újabb feladatok egész sorár ökéj fe:. Az előbbiekben volt szerencsém rámutatni föld müvelésügyi politikámnak néhány fontosabb szempontjára. Teljes mértékben átérzem feladatom suUát és fontosságát, tudom, hegy nemcsak a jelen nehézségeivel kell megküz deliem, hanem meg ke5l tennem mindent a I magyar mezőgazdaság jobb jövendőjének j meg alapozás ára.

i — Meg vagyok győződve arról, hogy ezt .»

1 törekvésemet igen tiszteit Képviselőtársaim ónéit"áüyölni fogják és a költségvetés elfoga dúsával lehetővé teszik, hogy feladatomnak szeréuy erőmből, munkatársaimnak és a magyar gazdatársadaíomnak támogatásával ele get tehessek .

Sxddáiis

kérdések

<4 Ház íi ése

— A m02ogaídasági «ociálpolítbáca terén uj alapokra he'yezrem a gazdasági munkaközvetítés rendszerét.

A társadalombiztosítás feladatait fejleszteni kívánom, igy a balesetbiztosítási kötelezettséget kiterjeszteni szándékozom az arató munkásokra cs az erdőmunkásokra is.

A szolgáltatások félémé léséről is gondos" kodttunk keE.

j Jelenleg már mintegy 700.000 gazdasági j magánváMa/Eó tartozik a k'őteffe'ző öregsé 1 gi híztositás körébe.

I Szociális szempontból fontosak a tárcának I azok a költségvetési kiadáüii amelyek

uműkaalkamíri jelentfe-nek. Az 1942. évi költségvetésben az ilyen mnnkaalkalmakat jelentő kiadások összege az üzemek költség- vetésévé? együtt meghaladja a 77,850 000 pengőt.

— A iuunkabérraegáHapitá-i törvény vég" rehajtása során gondoskodtunk a muínkabérek megfde'o szabályozásáról.

A magasabb munkabérek és a szociális jut tatárok art a célt is szolgálják, hogy a munkásság megerősödjék és köréből a törekvők felemelkedhessenek a birtokos kisgazdák köze. Ezz^l a céllal merőben eüöiitétes az. ha aI minők a vállalási kedv, vagy a munkatel-* j<!sitmény csökkeo.

Á magyar gazdasági munkásság áítaiában 5 megteszi kötelességét, azok el^cn azonban, akik más magatartást tanúsítanának, erélyesen fogunk fe'iépui.

4% ígasgdás dfeeeis^aíítáiáis

— A földművelésügyi igazgatás átszervezése é-s decmtraiizáSása igen fontos feladat. A földművelő "'ügyi minisztérium erdélyi kirendeltségének felállítása is ennek a célnak meg felelően történt.

A decentralizáláshoz tartozik az is, hogy

EmsON-mozfé Telefon 31Figyelem S Csak 3 napig! Premier!

A. prérie Icapiíánya

(Csábit az arany)

c, vadnyugati élet vérbeli kalandor filmje. Főszerepben: Randolph Scot, Maney Ke'.Iy és Cesar Römers

*60.

î

A képviselőház piénuiua kedden dél elölt folytatta a költségvetés tárgyalását. A földművelési tárca költségvetésére ke lült sor. Mielőtt a napirendi tárgyalásra áttértek volna, báró Ránffy Dániel földművelésügyi miniszter emelkedett szólásra

Mesief Hilciős <éF* óiai alspfaíandít- A szerdai iti érpeilációs napon mondotta —- Mester Miklós képviselő ur interpellációt intézett az ipariigyi minist tér úrhoz az erdélyi n.unkásság helyzetéiről. Az interpelláció következtében bu holtan személyemé! is felelőssé telte ■. Ban gr nmr észvény társasággal kapcsolatban. Elejét kívánom venni annak, hogy alaptalan célzásokkal megtámadjanak, épp most, a költségvetés komoly tárgyalása alatt és ezért, bár az ipariigyi niiniszte> a választ annakidején meg fogja adni az interpellációra. kötelességemnek' tartom kijelenteni a következőt:

— A. képviselő ur beállításai ú Bangrái illetően tévesek. Ez a vállalat család’ részvénytársaság, vagyis a részvényekből családi vagyonúm arányában, csak 14 sza zeJék a tulajdonom. A vállalat minden részvénye keresztény kezekben van é< a