Ellenzék, 1941. november (62. évfolyam, 251-274. szám)

1941-11-04 / 252. szám

II

l

H

ä

V

ii

—I

ii

I

í

9

[I

f

0

I

Ifi

1 }

'i

1 y 4 l a u Y f íuí ír 4.

ELLENZÉK

N&yyan él ma az erdélyi magyar társadalom T

Szabadfoglalkozásúak magyar életben

XI. KÖZLEMÉNY

Biztosítva von’e a jelenlegi orvosnenvzedék ulZuv pótlása?

Olyan kérdés ez, amelyre a magyar jövendő szem pontjából különös figyelmet kell fordítani. Kétféle álláspont vitatkozik egymással. Az egyik szerint a fiatal magyar orvosnemzedék biztosítja az utánpótlást és az ország közegészségügyi helyzetét. A másik álláspont viszont aggodalom-mai néz a jövőbe. Különösen az1 kifogásolja, hogy a körorvosi állások iránt nem mutatkozik kellő érdeklődés. Ismét más vélemények szerint a vidéki kórházi orvosi állások sincsenek teljes számban betöltve. Szükséges tehát, hogy ebben a nagyfául ossága kérdésben ismét szembeállítsuk az ellentétes véleményeket.

Az egyik orvos a következőkben válaszolt a kér désre:

— Nincs meg az az érdeklődés az orvosi pálya iránt, amelyet jogosan elvárhatnánk. Ennek elsősorban az az oka, hogy az összes főiskolai hallgatók közül az orvostanhallgatóknak tart leghosszabb ideig a tanul mányitleje. A diploma, amelyet ennyi tanulás után végre megszereznek, még mindig nem jelenti a biztos megélhetést. A fiatal orvosnak, ha önálló rendelőt akar nyitni, saját tőkére van szüksége, vagy kölcsönt kell felvennie ahhoz, hogy rendelőjét berendezhesse. Évek eltelhetnek, amig a rendelő csakugyan olyan jövedelmet hoz. amely arányban áll az orvos tudásával és tár sadalmi helyzetével. A mai fiatalságnak — ezt némiképpen meg is lehet érteni — elsősorban arra vau szüksége, hogy kenyér legyen a kezében. Igyekszik tehát olyan pályát választani, amely a kenyérkeresetre a leghamarabb ad lehetőséget. Az orvostanhallgatók száma nem emelkedik egyenes arányban az ország te ihleti megnagyobbodásával. Minden vidékről panaszok érkeznek, hogy orvoshiány van. Tévednek azok. akik a budapesti, szegedi, pécsi és legújabban a kolozsvári adatok alapján akarják megállapítani az egész országra az orvosok számát. Az a helyzet, hogy a nagyvárosokban túlsók az orvos. így például Kolozsváron, amelv egyetemi város, a 1 elszabadulás óta nagy számmal gva- rapodott a magyar orvosok létszáma. Egyetemi állásokban ugyanis szívesen helyezkednek el a fiatal orvosok, mert itt lehetőség van az előhaladásra. A magánrendelő mellett különböző állami intézményekkel kapcsolatos elhelyezkedést is könnyen találnak az orvosok. Ilyenek például a fentebb már említett OTI, MABÍ, fifh. orvosi állások. \ idéken viszont a magánrendelő nem biztat különösebb kereseti lehetőségekkel és így űz orvosok csak végső esetben pályáznak kisebb váró sok kórházi orvosi állására. Ha végignézzük a kisebb vidéki városok közkórházadnak orvosi létszámát, arra a sajnálatos megállapításra jutunk, hogy nagyon sok állás betöltetlen. A kormányzat szeretné elérni, ha a népegészségügy javítása érdekében szaporítani lehetne a körorvosi állásokat. Nézetem szerint ez egyelőre hiába történik. Mert bár a tapasztalt orvosok hangoztatják, hogy milyen fontosságot jelent a falvak népének közegészségügyi ellátása, a fiatal orvosok vonakodnak attól, hogy vidéken kezdjék el pályafutásukat.

— Szeretném ezen a helyen az illetékesek figyel mét felhívni arra, hogy a körorvosi állások betöltésével kapcsolatban szerencsésen meg lehetne oldani a zsidó orvosok ügyét. Kétségtelen, hogy a legutóbbi év tizedekben a zsidók elözöníütték az orvosi pályát. Különösen a román imperium alatti időkre vonatkozik ez, amikor a zsidók kedvezőbb anyagi helyzete inkább módot adott arra a zsidó főiskolásoknak, hogy az orvosi karra iratkozzanak be és a diploma megszerzése után könnyebben berendezhették rendelőjüket. Most tehát az a helyzet, hogy a városokban lulnagy a zsidó orvosok száma. Megtörténlek az orvoskamarad felvételek. A minisztérium módot adott rá, hogy a százalékarányon felül is vehessenek fel zsidó tagokat az orvos- kamarába. Kolozsvárról nagyon sok zsidó orvos meg* felebbezte az orvoskarnara döntését és felehbezésüket azzal indokolták, hogy az 1939 IV. törvénycikknek, az úgynevezett második zsidótörvénynek, kivételezési szakaszai értelmében joguk van az orvoskamarai tagságra. Hasonló a helyzet a többi városokban is. Ezeket a zsidó» orvosokat arra kellene kötelezni, hogy vidéken vállal jariak körorvosi állást. így az orvosh'iányt is meg le hetne oldani és mindazok bejuthatnának az orvoska* marába. akik nemzeti szempontból megbízhatóak, vagy a zsidótörvény vonatkozó rendelkezései szerbit c«aK- ugyan jogosultak arra, hogy az orvoskamara tagjai legyenek. Előre tudom, hogy mi az ellenvetés ez ellen az indítvány ellen. Azt hozhatják fel ookan, hogy- alta’ lános nemzeti szempontból nem lenne szerencsés, ha egész környékek lakosságának orvosi kezelése éppen zsidó kezekre lenne bízva. Erre azonban az a válaszom, hogy az illetékes hatóságok állandóan figyelemmel kísérhetik az orvos működését és azonnal eljárhatnak ellene, ha nemzeti szempontból kifogás merülhet fel magatartásuk ellen.

A jövőre vonatkozólag törvényeink kizárják annak lehetőségét, hogy az orvosi pályát elárasszák a zsidók. A mostani egyetemi évben Kolozsváron példán!

egyetlen zsidó hallgatót sem vetlek lei az első évfo Iyatnra, mert: a zsidó százalékot az összes hallgatók száma után állapítják meg es ez a számarány már be telt. Indítva nyom nem akar filoszemita megnyilatkozás lenni részemről. Elvileg a „numerus mi Hús“ álláspontján vagyok. Ezt azonban nézetem szerint a gyakorlat ban csak később lehet megvalósítani. \ kérdés szeren esés megoldása tehát az lenne, hogy a zsidó orvosok legnagyobb részét körorvosi állásokban helyezzük el. Ezzel a zsidó orvoskérdés egyelőre általános népegészségügyi szempontból is kedvező megoldást nyerne.

Az ellenkező vélemény a következőkben foglalja össze a jelenlegi orvosnemzedék utánpótlásának kérdését:

— Nem aggódom Ä jövendő mialt. Általános tapasztalat, hogy évről évre egyre képzettebb orvosok kerülnek ki egyetemeinkről. Az orvosok elhelyezése véleményem szerint lassanként hivatalos keretek között fog megtörténni. A jövendő a totális államrendszert fogja megvalósítani Ez azt fogja jelenteni a gyakorlatban, hogy az állam egyre behatóbban irányítja 3 magánélet megnyilvánulásait. Ha az állami beavatkozás teljes lesz. természetszerűleg érvényesülni fog a szabadfoglalkozású pályákon is. Nem történhetik meg tehát, hogy egy'égy városban túlságosan nagy Jegyen az orvosok arányszáma, vidékre pedig ne jusson orvos. Az államhatalomnak jogában lesz beleavatkozni az orvosok elhelyezkedésébe. Minél inkább háttérbe szorul a szabad gazdálkodás rendszere, annál inkább lehelő rége nyílik az államhatalomnak arra, hogy hatalmi szóival oldja meg a szociális hátterű kérdéseket. Az orvosok ügye is ilyen kérdés, mélyet a totális államrendszer teljes megvalósulásakor könnyűszerrel lehet majd elintézni. Ekkor megoldódik majd a kérdésnek az a része is, amelyet az aggodalmaskodók nem vesznek figyelembe. Miért nem mennek ma szívesen az orvosok körorvosi vagy vidéki kórházi orvosi állásokba? A fix fizetés nagyon kevés. A körorvosuak vannak ugyan lehetőségei, a kórházi orvos vagy vidéki 01T és MABf- orvos azonban annyira el van foglalva hivatalával, hogy magánrendelést alig folytathat. 1 jra visszatérek tételemhez: a jövő elhozza a totális államrendszer szellemét. Abban az esetben, ha az állam minden téren bele szólhat az. élet megnyilvánulásaiba, sokszoroson emelkedni fognak az állami jövedelmek Lassankint az állam fogja irányítani az egész gyáripart, kereskedelmet, sth. Megszűnnek az egyéni mammutbjövedelmek. Egyre csökkenni fog a gyors meggazdagodás lehetősége. V nemzeti jövedelem, az összesség jövedelme ezzel szemben fokozódni fog. Az államnak igy tehát módjában lesz, hogy olyan díjazást adjon a hivatalos szolgálatban álló orvosoknak, amelyből társ ad almi állásukhoz illő módon megélhetnek és ezenkmil tudományos kutatásokra is marad idejük.

— Nem szabad egykét egyetemi év statisztikai adataiból arra következtetni, mintha nem volna érdeklődés a mai fiatalságban az orvosi pálya iránt. Különösen a felszabadult országrészekben kell átmenetinek tekinteni a mai időket. Ebben a pillanatban magyar társadalmunk anyagi helyzete a lehető legsilányabb. Kormányzatunk azonbac minden eszközzel arra lőrék szik, hogy a magyarság anyagi viszonyait minél előbb megjavíthassa. Uj anyagi lehetőségek nyíltak a magyarság előtt. Most történik teljes ütemben „a gazdasági élet átállítása.“ Néhány év múlva életerős és anyagilag is biztos forrásokkal rendelkező magyar társadalom dolgozik majd a jövendő magyar élet megalapozásán. Ennek a magyar társadalomnak móídjában lesz áldozni arra, hogy gyermekeit az orvosi pályára nevelhesse. Megszűnik tehát az » kényszerhelyzet, hogy anyagi lehetőségek hiányában olyan fiatalemberek válasszanak más pályát maguknak, akik egyébként az orvosi hivatásra éreznek hajlandóságot. Ezeknek a szempontoknak előrebocsátásával azt keli válaszolnom a kérdésre, hogy a jelenlegi orvosnemzedék utánpótlása biztosítva van, az átmeneti időről pedig a kormány és az orvoskama rák együttműködése szerencsésen tűd majd gondoskodni.

Jövedelme? Kapcsolata «z anyaországiakkal?

Az együk vélemény:

— Az erdélyi orvosok jövedelme, mint a fentiekben is mondottam, lényegesen emelkedett a í’elszaba dulás óta. Igaz, hogy több a munkánk is. A fiatal erdélyi orvosok most már hivatalos állásokban kell meg állják a helyüket és magánrendelőjük forgalma is megnövekedett. Összegszerűen nem lehel pontosan kífe jezna, hogy mennyit keres ma a fiatal magyar orvos. Az orvosi pálya annyira az egyénhez van kötve, hogy minden számadat csak ítdalgatáe lenne. Nem tartom tehát szerencsésnek az ódlai értőéit á&t. Érvényes tételként annyit azonban mondhatok, hogy' Kolozsváron ma nincs olyan fiatal magyar orvos, akinek ue lenne fel készültségéhez és társadalmi helyzetéhez méltó jöv* delinc.

—- Ami az anyaországiakkal való kapcsolatot illeti: — nagyon sokat lehetne ezen vitatkozni. Fiatal orvosam

s

saink egy része a román imperium alatt i« lóiekedetf arra, hogy legalább rövid ideig magyarországi klinika kon vagy kórházakban iulytasson gyakorlatot. Ezek az i orvosok nem is tapasztaltak bizalmatlanságot vagy idegenkedést az anyaországi kartársak részéről. Az utóbbi években azonban egyre kevesebb alkalom ayi loll magyarországi tanulmányúira, külföldre pedig a már fentebb vázolt anyagi helyzet miatt majdni-m -<*rit.. _

sem mehetett az uj orvostie-mzedék tagjai közül. Az or vosoknírl más a helyzet, mini például a köztisztviselői karban. Legfeljebb arról lehetett szó, hogy az anyaor szögi, orvosok nein híztak az erdélyiek tudományos fel készültségében. A fiaiul erdélyi orvosok azonban mosr is bebizonyították, hogy a román imperium alatt is ' komolyan készüllek az életre. Ezenkívül azt is el kell ismerni, hogy a kolozsvári egyetemen a román éra alatt az orvosi fakultáson voltak a legjobb tanárok. A-ma r gyar orvostanhallgatóiknak tökéletesen ismerni kellett ü a tananyagot, ha diplomát akartak szerezni. Az első rí hizalmatiankodások után az együttműködés igazolta. r hogy az erdélyi fiatal orvosokban nyugodtan rneg lehet bizui. Beszélhetnék itt még egy kérdésről: vájjon azol bari az állásokban, ahol nagy tömegekkel keM érint f kezűi, ki állja meg jobban a helyét, az anyaországbeli (J orvoc, vagy az erdélyi bennszülött. Nem tudományos szempontból akarom megítélni ezen a helyen a kér- i dóst, hanem a közönséggel való bánásmódot szeretném t bírálat tárgyává lenni. Általában az a tapasztalat, — s ha teljesen tárgyilagosan akarunk ítélkezni — hogy itt az erdélyiek vannak előnyben. Vegyük például a fiat3Í OTT vagy MABí orvosok esetét. Az erdélyi származású orvos már a kisebbségi életből ismeri a betegek legna- .. gyobb részét. Hogy miért, azt már Kifejtettem az előző kérdésekbe adott válaszokban. Mi nemcsak orvosi, ha- u nem nemzeti hivatást is teljesítettünk és ingyen kezet* ói tünk rengeteg szegény beteget, akik a román betegse gélyzőinlézet részéről nem számíthattak kellő gondozásra. Ma ezeknek a betegeknek javarészé az OTThoz u került. Megtörténhetik, hogy a beteget az OTI-nál ugyanaz az orvos kezeli, aki a kisebbségi időkben, mint magánorvos, ingyen állott rendelkezésére. A beteg bizalommal van az ismerős orvos iránt, az orvos pedig a szokottnál is nagyobb türelemmel hallgatja végig a betegei, mert életkörülményei nem idegenek előtte. A hivatalos állás egyébként is uj helyzetet teremtett az erdélyi orvos életében, igyekszik annak százszázalékosan megfelelni. Néha öszeütközésbe kerül a hivatalé? ügykezeléssel is, ha a beteg érdeke úgy kívánja. Anya országbeli kartársaink is teljes jóindulailtaJ és hivata sokhoz illő lelkesedéssel végzik foglalkozásukat. Kissé azonban mintha türelmetlenebbek lennének éppen a helyi viszonyok nem ismerést: miatt. A betegek egy A sokszor hangoztatott panasza, hogy az orvos — mán den bizonnyal tudtán kívül — rangkülönbséget éreztek Az anyaországbeli orvosok inkább hozva vannak szokva a tömegkezeléshez., mint az erdélyiek, amit abban lehetne kifejezni, hogy valamivel „fásultabbak/* Szerencsésnek’ tartanám, ha anyaországbeli kartájaink jobban érdek lődnének a betegek személyes életviszonyai után. Kor nyeze[látogatással, nagyon sok barátot, és tisztelőt szereznének maguknak, ami az intézménynek is csak űr vára szolgálna.

Á másik válasz:

A mai, még átmenetinek számító időben afchéj eldönteni, hogy annak az orvosnak van e nagyobb jő vedefme, aki tisztán magán rendelőjére táowsaiodik. vagy annak, aki hivaták állást is vállal. Bézonvos azon ban. hogy a fiatal magyar orvoesok jövedelme mo&t már kielégítőnek mondható ó:s lehetőséget ad csafádaiap' táera. valamint társadalmi életre. Egyes orvosprof szurok véleménye szerint nem helyes, ka a fiatal orvé* sok a lehetőségeket kihasználva, több hivatalos ái4á*i is elvállalnak. Szerintük ez a tudományos továbbképzés hátrányára szolgál. Az anyagi helyzet azonban egyelőre szükségessé teszi, hogy a fiatal orvosok, ha lehetséges, egyszerre több intézménynél is elhelyezkedjenek. Ezen a téren is 3 totális állantrend megvalósulásában látom a megoldást, amely kellő jövedelme* biz tosh egyetlen hivatalos állás után L,

— Az anyaországi kartársakkal a lehető legjobb a viszony. Elismerjük az egyetem professzorainak ki váló tudását, örülünk, ha a zsidó orvosoktól feléjük áramlik a közönség és igyekszünk ntbffigiazitesiaik alapján tudományos téren is folytatni a továbbképzési Anyaországbeli és erdélyi orvosok között teljes az együttműködés.

Mindkét vélemény megegyezik abban, hogy a Huta! orvosnemzedék szorosan vett hivatásán kívül a ki sebbsésri időkben is különös gondos fordított az. általános műveltségre. A felszabadulás óta is előljártak a/ orvosok a jó példával és minden kulturális törekvést lelkesen támogattak. Történeti tudatuk méltó az er délyí múlthoz, amely annyi hires orvost adóit a ma gyár nemzetnek. A fiatal erdélyi ovosok nagy része családos. A felszabadulás óta is nagyon sok orvos te remtett otthont magának, mert maga a foglalkozás i- nagyou sok tekintetben megkívánja a családi körűvé zel melegségét. Az orvos« foglalkozásnál „anyaországi mellemről“ nem lehet komolyan beszélni. Az orvosi hivatás közelebb hozza a sziveket és ugv az ertbivi mint az anyaországi orvosoknak egy és ugyanaz a colia. a magyar nemzet általános egészségügyi viszonvaimó fokozatos és sikeres feljavítása.

YÉGH JÓZSEF