Ellenzék, 1941. november (62. évfolyam, 251-274. szám)
1941-11-17 / 263. szám
un '(tmrm. m. tarn, m HMfMik» îi gp ftllOHLlflC SíBrKíszíéíés é; Kiiííáfeiváta!; Kaloziv r» jtoaHöD 14« I. aWr. Tsîîlaii: ii—fron.Ia: .|g?el£ffl-aiea 8, s*á&, teigfsa Sz*: 53-23 flLIPlîomj BRRTH1 MIKLÓS r*iaiifMirtTifiTff«iiiiíinfiMi Ili im im irimirniwaOTMmrmirm Trrim i mi ...mii 18 a ä & l o IS î! I i c d 3 s ! P î 1 l 5 3 t* V Kolozsvár. Elflîizethl árai; kitftft aggyedévra 9, lilfcvrs 19« *8in ton 32 imk November IS (Z) Évforduló, am«ly a ifiágy Alt törté* i neíem könyvének nrattylapjárá Vitt írva. 1919 november lö«áu vonult be * nemzeti hadsereg élén nagyba nyár Horthy Miklós fővezér a ,,honos Buda’ pestre". .Ködös novemberi napon, szitáló eső* ben vonult be a Fehérvári-ufón a had* sereg: a Szegeden összeverődött hü ka* tonik csapata. A? ország teste dara* bókra szakadt, sebből vérzett a ms* gyorsig, Vörös hordák é* idegen kAtO"- rták dűlték az országot. Azt hitték ak* kor sokan, hogy a végzet beteljesedett, hogy... nincs tovább, De a nagy nemzeti katasztrófa közepette is akadt né" hány magyar férfiú — mint ahogy tör* tánelmiirek nehéz óráiban mindég — akiik tudtak és mertek hinni a jövendőben. A keresztény nemzeti Mag-var* ország zászlaját emelték fel Szegeden és ént a zászlót hozta el a fővárosba a maroknyi csapat: a nemzeti hadsereg. Kiindulása volt e? a nap a szebb ma* gyár jövendőnek. A telkekbe visszaköltözött a remény és erőt vett a hit, ami* kor ismét magyar katonák, nemzetük* hoz és az örök magyar eszmékhez hü katonák vonultak végig Budapest utcáin. Széchenyi szavai gyuliak ki akkor az ajkakon: „Minden a miénk, csak akarjuk!" j Nagy idő, történelmi idő telt e? azóta és Széchenyi szavai beteljesedtek. Pedig milyen nehéz volt Őket teljesíteni. Hányszor, de hányszor csüggedtünk el, hányszor tornyosultak vészes felhők felettünk, hányszor éreztük, úgy, hogy a kiszabott feladatok meghaladják erő* inket. Hányszor hittünk már*már má- sóknak, ®kik habzó szájjal hirdették a rnagnk erejét, a maguk igszságát, a mi gyengeségei nket, tehetetlenségünket, arra nem területiségünket. De mint „fel-fel dobott kö“ estünk vissza az édes anyaföldre, hogy Antheusként megerö* södve keljünk uj harcra, életre, uj diadalra. óriási utat tettunk meg. Az uí meredek volt és göröngyös. snélét sii-rü tüskés bozót szegélyezte, amely meg" tépte ruháinkat és megtépte olykor a sziveinket is. Hányszor láttunk csak rögöt magunk előtt és hányszor nem láttunk utat. Kicsiny, kisemmizett, meg» tépett, megesusfofí nép voltunk. Bilincset vertek a lelkünkre is. Az összeverődött katonákból, akik 1919 novembetr ló=>án bevonultak Buda’ pestre, varázsütésre alakult ki rz entente által engedélyezett 3S.OÖO főnyi hadsereg. Alapja lett ez a mai honvédségnek. Csak könnyű fegyverekkel gyakorlatozhattak, tilos volt a repülés, ti- los a tank, tilos a modern hadviselés mindén eszköze. De nem tilthatták meg a tanulást és tanítást, nem tilthatták meg, hogy ne tegyünk jő katonák. És amikor három évvel ezelőtt mi is letör* tűk a tilalmakat, a nemzet egyetlen óriási erőfeszítéssel ioremfette meg a mai honvédséget, amely méUán sorakozik Európa legjobb hadseregei mellé. De mást is teremtettünk. A hnsfzas évek Végén Magyarország már tényezője volt az európai nemzetközi életnek és a? elmúlt tíz év alatt középha- iaiomma^ lettünk, amely Európa nagy nemzeteinek oldalán harcol az uj vi* lágert, anélkül, hogy szabadságából és magyarságából bármit is feladni lett volna kénytelen. NeAkiHünk-róhink ma már senki sem határozhat. És hová let* tek az egykori hatalmasok? Mivé lettek at; „örök ‘ igazságok? Elmúltak mind, mint a tavalyi hő. Nsmítfi létünk nagy korszakát éljük mostan. Bbben a háborúban, ezzel a há- borsival dől el talán egy újabb évezredre Európa sorsa. Vele el a magyarságé is. Sorsiéijes nehéz idők! De szabad-e nem hinnünk a jövendőben?! Amikor minden, ami eddig történt két évtized alatt, csak azért törtét, mert tudtunk és mertünk hinni magunkban és a jő* veudőbpa?l -Teljes készültségben éli esz Atlanti- Őceénen az ame?ikcii hncilfletfei — mojidotta j?ádH6besgédélb©2a Keox fiad!« tangerészetügyi miniszter NEW YORK, november 17. (DNB.) Knox haditengerészetügyi miniszter rádióbeszédében hangoztatta, hogy ad Egyesült-Államok tengerészei az Atlanti- óceánon háborús vártán állanak. Teszik etft azért, mert a világnak meg keü tudnia, hogy aa Egyesült-Államok komolyan veszi intézkedéseit. (MTL) i Két némst irfászszázadl hősies bravúrja i VEZÉRí FŐHADISZÁLLÁS, november 17. Î (DNB.) A német hadseregfőparancsaokság í közi’-: Német csapatok Szebasztcpol elleni %i- I ráadása k »órán elfoglaltak egy ecősea kiápi* j tett erődön. Ugyanitt bombatalálaUok értek ; egy szovjetágyunaazádot és két csapatszállító bajót. I Tichviu környékén két métueí ulüxbzíud i 113 kiaerődirt foglalt el j A német haditengerészet as; Anglia körüli I vizeken eisülyesztett két ellenséges kereake* delmi hajót 7000 toßnatartalomma!, két másikat pedig súlyosan megrongált. A légierő támadásokat ^tézeit angol kikci’óberendezé* sek ellen. Egy német előhajó eleülyesztett egy ellenséges gyorsnaazádot. eey másik, elsiilye* dése valószínű. Nyugat-Németország felett lelőttek egy angol bombázót. j Október 1 é» november 8 között & Szovjet ţ összesen 2.Î74 repülőgépet vesztett. Ugyan* ! ezen idő alatt « nénset légi erő vesztesége 183 repülőgép. Az afrikai hadszíntéren au nénset repülőgé* pék november 15-én egészen Szuezig terjetx* I tették ki támadásaikat s több ipartelep*'» \ nagy eiedménnyel bombáztak. (MTL) I LONDON, november 17. Az angol hir szolgálat jelentése szerint Kujbiăevben az orosz kormány jelenlegi székhelyén közölték, hogy a német csapatok Tich- vinué! áttörték a Leningrád—-Yologda fontos vasútvonalat. (MTI.) HELSINKI, november 27. (DNB.) Á karjalai arcvonaloa a finn csapatok te vékenysége a hideg idő beálltával s a ta vak befagyásával újból erőre kapott. A finnek most kitünően hasznosítják a múlt évi téli háborúban szerzett tapasztalataikat (MTI.) i€@siţr@xll@a b@f©Iy ás@IJa a fapos idő henvédeEsik hadtttilveleféí is A fagyó* idő beállt óval isméi jörhut óvd lei* utak és megjavul* terepviszonyok igen kedvező lehelőségf-iiet nyitottak meg a szövetségesek ukrajnai hadműveletei számára. Ez a körülmény különösen a Donee dombvidék és Schachty körstKe elleni ámadások során éreztette hatását. A szövetséges erők mindenütt terei nyernek. I A honvéd seregiestek hadműveleti körzetében ftdentósebb harci tevékenység nem volt. (MTI.) 1 l I m 9 m fp"t& 3S 9 » «* ÍF » IS»* . 9% @S E5 Jtzaa Mikiss anMnos psspikot gracţara ünnensén keresetten itsiklallák iiivalalába Bz isi mrtlrius tsm^loiüáaa uita Is a hlhégssi^t az 4] fip&ztar a fcoriBáeyzé Mv*sek|8 élőit - „Hiny ^lüdö i nyaadatain haladva teszek faiati&ma! a & Libeg és b3:atség raei.ea“ í Erdély megőrzi a magyar múlt hagyó- mányait és példákat akar szolgáltatni a magyar összetartásban. L jra gyönyörű bi- ; tonyitékát láthat uk az igazi magyar szék ! lemnek józan Miklós unitárius püspök es- j külétele és hivatalos beiktatása alkaimtir j bői. Az, uj unitárius püspök beik.mását 1 nem lehet úgy tekinteni, mintlui csak a magyarországi unitárius egyház belső éle" ! iében lenne jelentős esemény. Magyar j társadalmunk ismét tanú jeléi adta annak, j hogy Erdély a jövőben is a fele kezeli közi j béke letéteményese marad és minden ma- I gyár ember szívvé kiél ekkel együtt akar dolgozni a boldogabb magyar jövendő felépítése érdekében. Négyszázesztendős múltra tekint vissza az unitárius vallás, amely itt bon akozott ki Erdélyben és vallásai a pit ója, Dávid Ferenc világtörténelmi nevezetességű eseménynek középpontjává tette annakidején Erdélyt. Nálunk iktatták először törvénybe a felekezeti egyenjogúságot és ha a történelem viharában ezt az elvei néha meg is tépázta a politika, az erdélyi lel" kék mélyén mindig ott élt a Írókezetek együt működése iránti őszinte óhajtás. A kisebbségi sors nehéz éveiben az erdélyi felekezetek azért tehettek annyit a magyarság érdekében. meri teljesen száműzték a felekezeti villongásokat. Felszabadulásunk óta még nagyobb fel- adatok várnak egyházainkra. Féltő gond* í dal kell őrködni, hogy a kisebbségi sors- j ban létrehozott felekezetközi együttmü* * ködés a jövőben, se szenvedjen, csprbát. j Vigyázniuk kell a lelkek tisztaságára, Ar- } ra kell tanítsák kiveiket, hogy magyar és * magyar között ezután se tegyenek különb- j séget. Mindezek a gyönyörű eszmék a j maguk teljességében érvényesül ek a va" j sárnapi püspöki beiktatón. A hiiségesküt i es a templomi szertartást követő üdvözlések azt igazolták, hogy magyar egyházaink, hivatali intézményeink és társadalmi egyesületeink ugyanabban a testvéri összhangban kívánnak együttműködni, ahogyan a kisebbségi időkben tették. Józan Miklós unitárius püspök a I püspöki lakás nagytermében fogadta a j küldöttségeket. Ugyanabban a teremben, i ahol annakidején Kriza János, a Vadró- i zsák költője adott útmutatásokat egyhó- I zának. ahol Fcrencz József unitárius \ püspök annyi történelmi jelentőségű hi° \ jelen ést teil, ahol később Boros György j dr. a kisebbségi idők legnehezebb évei- í ben maga köré gyűjtötte a kolozsvári ma- j gyár társadalom színe"javát és ahonnan ! legutóbb Varga Béla dr. mondotta el az j egyházkormányzásra vonatkozó elgondo- j lásait. Nagy elődöknek mél ó utóda az uj unitárius püspök. A hivatalos fogad' tatások során, amint egyházának vezető lelkészei körül áll ott áh, oz egyház főgond" noha melletI meghatotfan válaszolt a tisztelet, bizalom és szeretet megnyilvánulásaira, szmxdban nem volt semmi mester- kéltség. Ember szólott az emberhez. Min- I den mondatában mégis o t csengett a fér j pásztor útmutatása. Asé a lelkészé, aki 1 negyven évvel ezelőtt a budapppli unuá" rius egyházközség megszervezésére valid kozott, de Magyarországon mindig erdélyi marad1. Most hazajött szülőföldjére. D* Erdély fővárosában nem szűrük meg nur gyarországi lenni. Munkálkodni fog « tö' kéletes magyar egység érdekében, hogy méltó legyen arra a bizalomra, amely ü fő pásztori méltósaglra hívta. És jóleső érzéssel hallgattuk az un'tú rius egyház uj főgci.dnokának, dr. Gete* Józsefnek megnyitó beszédét U, amely a püspökbeikníó főtanácsot bevezette. Éreztük, hogy letirekész, meg nem alkuvó magyar ember vállalt feladatot az egyházi éleiben. Olyan férfi, oki tisztában vQn felelősségével és nem riad vissza a* I esetleges akadályok ól. Püspök és főgond' nők személye biztosítékot jelentenek at' ra, hogy a magyarországi unitáriusok éter telten uj korszal: kezdődik. Ez a korszak nemcsak az unitáriusok belső életében, hanem az egyetemes magyar közéletben is hasznos és emlékezetes lesz. Ép'főműn- kát hirdet és céljait a legnemesebb esjrt közökkel kívánja megvalósítani. Régi elvünk, hogy a legszebb magyar tulajdonságok közé tartozik az érdemek megbecsülése. Ennek is tanú jelét adta a: unitáriusok püspök-beik ató főtanácsa. A muh értékes munkájának elismerésekép pen tiszteletbeli fögondnokká választor ták ug^’ftnis Mikó Ferenc dr. ny. igasság- ! ügyi államtitkárt, aki a csőn koma gyaroi j szági unitárius egyház főgomlnokhclyvf j test méltóságát töltötte he a legnehezebb > években.. És a kisebbség} maiknak adózol.:
