Ellenzék, 1941. november (62. évfolyam, 251-274. szám)
1941-11-04 / 252. szám
/ ttu î 'fff**?>"*/ ntlENZ&K mstäa ma iljbő! isisiiilsálisjK fog »tea kolozsvári Szíciparfolő Egycsiileá ör. Jeten CSy«la elnök nyilatkozatai KOLOZSVÁR, november 4 jAz Ellenzék munkatársától.) A csendes békeévek nyugal jua teret engedett azoknak a vitáknál' amelyek a színház szolgálatát és hivatását egyrészt a tiszta művészetben, másrészt az űzeti vállalkozásban vélték feltalálni. A szakemberek és a közönség véleménye igen különböző volt. A gazdagruultu erdélyi színjátszás terén is váltakoztak tehát a korok, asze* virít, hogy melyik álláspont került előtérbe. Az ura kodó né-zet mindenkoron rásütötte bélyegét a korra: volt üzlet, de veit művészet is. Színháztörténetünknek hősi korszaka — a román megszállás két évtizede —— meg kellett hogy oldja ezt a súlyos kettősséget, aaélkir, hogy az üzlet a művészet, á művészet pedig az üzlet rovására túltengjen. Ennek a problémának megoldása körül szerzett múlhatatlan érdemeket a Kolozsvári Szinpái- toió Egyesület kétévtizedes kisebbségi cetünkben. A vihar kitombolta magát és az ég ismét kiderült Erdély fővárosának színművészeié felett. A magyar kormány áldozatkészsége folytán néhány nap múlva megnyílnak kapui a Nemzeti Színháznak, hogy elnémított ma gyár nye vünk újra az elpusztíthatatlan akarat diadalát hirdesse A SzTnpártolc Egyesület bár legnagyobb feladatát a múltban megoldotta, nem végezte azt b«1 Ma is hivatás vár reá és hivatását, az uj körülmények között, éppen olyan áldozatkészen fogja teljesíteni. A inu'íja kötelezi s Erdély földje, uépe iránti szeretet. dek ődés felkeltése, amit propagandával, a színház és zenekedvelő társadalom együttmü kodését célzó felolvasások és összejövetelek tartásával, valamint a színház és zeneku tura hivatását szolgáló drámai és zenei ceztöndi jak kitűzésével óhajtunk szolgálni. Az ösztöndíjak kitűzésével lehetővé akarjuk tenni, hogy mindazok, akik hivatást éreznek a zene és színjátszás iránt, megfelelő módon képezhessék magukat. — Ezúton is fekérem teliát Kolozsvár mü- vészetkedvelo társadalmának tagjait, hogy lépjenek be a Kolozsvári Szinpártoló Egyesületbe. Az ?. csekély ösízeg, amelyet tagdíjként fizetnek, a nemzet javát szolgaija. Emel ett egyesületünk tagjai igen' nagy hely- árkedvezményeket élveznek — minüzieri jóváhagyás alapján -— a Nemzeti Sz’nház igazgatóságától. — Kezdeményezéseinkben és munkánkban méltóak akarunk lenni őseinkhez, akik 150 évvel ezelőtt már Színjátszó 'Társaságot alapítottak. Szolgálni akarjuk a magyar ügyet, A Kolozsvári Szinpártoló Egyesület november ltráu tartja meg közgyűlését, melyen s az uj körülményekhez a kalmazkodva jelöl'k >1 ki a megoldandó uj feladatokat. Jelen Gyufa n dr., a Kolozsvári Szinpártoló Egyesület elnöke a következőket mondotta a jövő tervekéi kel kapcsolatban: — A Ko ozsvári Szinpártoló Fgyesület i folytatni fogja működését. A vá-tozott kö* i rülmények folytán az egyesület ujjászervező" b dik. A magyar törvényeknek megfelelően mólt dosiíani keli alapszabályait 3 ezt követi majd a 4 közgyűlésen az uj elnök, a tisztikar és a váaeztiaányn tagok megválasztása. Mi hozta létre a Kolozsvári Szinpár- t toló Egyesületet? —• Az a kötelesség, mellyel Erdély ma- § • gvarságának tartozunk. Az impériumváltozás t folytán a román hata om átvette a Hunyadi t téri Nemzeti Színházat s igy a magyar szó v elnémult benne. A város is megérezte azt az űrt, ami — főleg a középosztály megfogyat' rt 'kozásával — keletkezett. Az itt maradt ma- g gyarság azonban nem élhetett színház nélkül, 1 Tárgyalások indít tak meg és tetemes hér el- í lenében beköltözhettünk a Nyári Színkörbe. ' iTalán ne is említsünk neveket, de akik akkor az élen álltak, megtették kötelességüket. — Ekkor alakult meg a Szinpárteó Egye- sülét is. Kettős cé! lebegett előtte: felrázni a magyarságot a sors megpróbáltatásainak nyomasztó hatása alól Buzdítani, ösztönözni a színházba járásra, ahol magyar beszédet bal* és hogy támogassa a szűkös anyagiakkal rendelkező színházat Ezt az anyagi támogatást a Kolozsvári Szinpártoló Egyesület tagsági dijaiból és nemeslelkü adományokból teremtette elő. Most talán könnyű e-mondani mindezeket, de akkor bizony... csupán a jogi személyiség megszerzése is fáradságos munka volt. Végül sikerült teljes jogszerii* iséggel színházunk mellé á lőni s a gáncsos" kodások ellenére, munkánkat- jól végezhettük. —• Tekintettel kellett lennünk arra is, hogy nem csupán a ko-ozsvári magyar színjátszás ról volt szó, hanem egész Erdély szinművésze tóról Arad. Temesvár, Marosvásárhely, Nagyvárad, a Székelyföld, valamint Bukarest- he szakadt magyarok színjátszását is a Szín- pártoló Egyesület gondozta. Későbbi nemzedékek feladata ;esz munkánkat elbírálni és talán értékelni is. Egy bizonyos: mindazok, akik előljártak, mint Bocsáftczy László ár., Bánj fr Miklós gróf. Tusa Gábor dr,. Grois László dr. és Hankó Jánor dr, megírnék kötelességüket. (A névsorból nem maradhat ki Jeleu Gyű* •a dr. neve, aki az utolsó évek óímcsan nehéz viszonyai közt lelkiismereti kérdést csinált a vezetese alatt álló egyesület működéséből.) — És a jövőben? — Célkitűzéseink megmaradtak, csak az adott helyzethez idomulnak. De erdély sajnálatos leszakadása és a kulluszminis/,lentim idevágó tervei talán megkönnyítet tők feladatunkat. de nem szüntették meg. Evéghől a 'állás és közoktatásügyi miniszter ur kívánságára szeptemlier hónapban tartott közgyűlésünkön chatároztuk, hogy a Kolozsvári Szinpártoló Egyesületet tovább is fenntartpik a kolozsvári Nemzeti Színház zene» és kulturális működésének társadalmi utón való támogatására ú a® állas nos magyar szín házi- és zenei kultúra is táp olására és feji««? lésére. E cé 1 megvalósít érdekeijén nz cgvesüic! felinint a ferencrendi barátok-, ané-kül, i;ogv érdemeket és elismerést várnánk berkitől — fejezte be nyilatkozatát Jelen Gyula dr . » Szinpártoló Egyesület eluöke. Jeleu Gyula dr. elnök szavaihoz fe esleges megjegyzéseket fűzni. Biztosak vagyunk abban, hogy a vezetése alatt álló egyesület, mint a múltban, úgy a jövőben is, sikerrel szolga ja az erdélyi magyar színjátszás igaz ügyét. ($ze.) MiBrdéiwi Párt kotorni helyezeti Teleki Pál síriéra BUDAPEST, november 4. Az Erdélyi Pórt kegy ele Les megemlékezésének kije- jezéseként Milcó Imre dr. országgyűlési képviselő halottak napján babéi koszorút helyezett el Teleki Pál gróf miniszterid nőknek KerepesPuti temetőben levő sír ján. A babérkoszorú felirata a kővetkező: ,,Teleki Pál emlékét őrzi az Erdélyi Párt“. ! Ma, kedden visszavonhatatlanul utoljára: &z tsssz$ny, «is orvosts a harmadik Szerdai lc©zd©ff©i ZÂRAH UHÍiPEft A véffel®« uf világsikerű monumentális énekes filmujdonsága : Halálra Ítélték a raMőgflIiasí, aki I@g|aBb öarásfát olts msg Izgainns Mrpaíás aí'dn ttéíks^etr a áriái sfatari jlis bíróság a keg^etlőiz nblőgiilkosság irfgébess NAGYVÁRAD, november 4. (Saját tud.) A nagyváradi kir. lörvéuyszék, mint rögtönítélő bíróság, hétfőn sta.táriá- lis tárgyalásra ült össze. A bíróság Gánje Flórián nagyszalontai 30 éves földműves ügyében ítélkezett, aki Székely László 26 éves nagyszalontai íöldmüvestársát először r evolvet lövésekkel megsebesítette, majd késszurásokkal megölte. Minthogy a fennálló rendelkezések értelmében a lő" Sflliosság a maggar-ronzáii határon adatai közé tartozik a sziuliá zunk iránti ér Székely László és Gánje Flórián, már gyermekkoruk óta együtt éltek Árpád községben. Amikor Erdély visszakerült a csonkaországhoz, mind a ketten hazajöttek Nagyszalontára. Székely Lászlónak vagyonából néhány holmija az Árpád község melle! íi Boucos'tanyán maradt és ezért összebeszélt legjobb barátjával, Gánje Flóriánnal, aki ismerte a román határvidéket, hogy segitseri neki ottmaradt holmiját Magyarországra áttenni. Gánje vállalkozott is erre és egyizbea már egy pár holmit áthoztak a határon. Utána Székely László társainak 5 pengőt adott a segítségért. Gánje, mikor Székely Lászlótól a pénzt megkapta, észrevette, hogy annak tárcájában nagy összegű papírpénz van és megérlelődött benne az a gondolat, hogy megöli társát és elrabolja a pénzt. Rábeszélte Székely Lászlót, hogy aznap délután jöjjön hozzá a határ meí letti Bajó-liaíiyára, ahol ő répát kapál és onnan mennek ál Romániába. Székely László pontosnu meg is jelent, de Gánje azt mondta, hogy meg ke!! várni az estét, mert nappal nem mehetnek át a haláron. Mialall a besot éledést várták, Gánje re- volverl szerzett. Eile azután, mikor elin dúllak, rövid ut után Gánje ráfogja a pisztolyt Székelyre. Az először meglepődfegyve>rrel elkövetett gyilkosság, vagy gyilkossági kísérletek statáríális eljárás alá tartoznak, a nagyváradi kir. törvény szék megkezdte az intézkedéseket, hogy a rögtönitélő bíróság összeüljön és Nagyváradra rendelte Bogár János állami vég lehajtót. A tárgyalás délelőtt 10 órakor Variady Imre tanácselnök vezetésével kezdődött meg. A vádat Paksi Tmre dr. kir. ügyész képviselte. ve nézett rá, majd azzal a felkiáltással. „Talán csak nem akarsz megölni?“, futásnak eredt. Gánje utána lőtt és fejéri találta társát, akit a golyó megsebesített és eszmélet' lenül esett össze. Ezután odaszaladt az eszméletlenül fekvő Székely Lászlóhoz és amikor látta, hogy még életben van, a nála levő réparágó késsel kétszer : hátba3zurta. Á gyilkos ezután elvette áldozatának pénzét és elhatározta, hogy átviszi a holttestet a román határon, hogy a dolog úgy tűnjék fel, mintha a gyilkosságot a román határőrök követték volna el. A sötétségben azonban eltévesztette az utat és a holttestet még magyar területen ásta el egy barázdába. Ií3?sp!e2i& a gyilkost Székely László felesége tudta, hogy lérje hova és kivel ment el és amikor két napig hiába várta, megtelte a feljelentési a szalontai csendőrőrsnek. A csendőrség megindította a vizsgálaíot- So.bestyén László tiszt.helyclte« hamarosan elfogta Gánjet és vallatni kezdte- A földműves előbb tagadott, de később beismeri le a gyilkosságot, sőt a helyszínre in el vezette a csendőröket. Halálos ítélet A rögtönitélő bíróság 3 óráig tartó izgalmas tárgyalás után Ítélkezett Gánj»- Flóriáu felett. A vádbesaéd után a védő azzal érvelt, hogy a gyilkosságot netm lőfegyverrel, hanem késsel követte el a vádlott és ezen a címen kérte, hogy a rögtönitélő bíróság az ügyet rendes bíróság hatásköré be utalja át. A vád képviselője válaszában rávilágított arra, hogy a törvény szerint nemasak a gyilkosság, hanem a kísérlet tó rögtönité- lő bíráskodás hatáskörébe tartozik és kérte a vádlott halálraitélését. A rögtőn- itéilő tanács hosszas tanácskozás után rabló gyilkosság bűntettében bűnözitek mondta ki Gánje Flóriánt és ezért a fennálló rendelkezések értelmében hih téláltali halálra ítélte. Az Ítélet kimondása után a tanács kö” gyeimi tanáccsá alakult át és mintegy másfélórás tárgyalás után úgy döntöttek, hogy Gánje Flóriánt kegyelemre terjesztik fel. } Betűien László gróf országgyűlési kép* viselő szamosit]vári beszámolója Tudósai ónk j,elentí: Az Erdélyi Piri szamoiBujvári tagozatának ^ intézőbizottsága ülésén Bethlen László gróf ország- í gyűlési képviselő tartotta naeg beszámolóját az erdélyi képviselők országházi munkájáról. A már ismert általános műn' kareud felvázolása mellett külön kitárt Szolnokdoboka vármegye magyarságának különleges feladatára, a szórványkérdé* megoldására. Nagy megnyugvással vette tudomásul a népes hallgatóság Bethlen László kijelentését, hogy az Erdélyi Patt képviselőit nem egy különvált politikai közűlet elíenzékieskedő honatyáinak te kinti a kormány, hanem az erdélyi magyarság helyzetét és igényeit ismerő szak értőknek, kiket döntés előtt minden erdélyi vonatkozású kérdésben meghallgat- A nagy tetszéssel fogadott kép'iiseiői be számolót Király Endre elnök kösizönle* meg, biztosítva a pártot a szamosujvári magyarság ragaszkodó ezerefetéről. A közérdekű panaszokat Bethlen László gróf felkérésére Szőts Béla ügyvezető elnök tárta elé, kihangsúlyozva, hogy nem panaszok ezek, hanem helyiérdekű óhajok csupán, mert a mai komolya időkben egyetlen magyar sem panaszkodhatok, hanem dolgozik a végső győzeleméri. Pongrátz Ernő dr. közjegyző a Roma niának maradt részekre átvitt telekkönv- vek és telekkönyvi iratok visszaszerzésére kérte a képviselőt a jogszolgáltatás folytonosságának biztosítása érdekében Bethlen László gróf valamennyi kivan ságra megnyugtató választ adott s kérte a hallgatóságot, hogy bármely, akár ma gánlermészetü. jogos ügyben is, forduljon teljes bizalommal elintézésért az Er délyi Párt parlamenti csoportjához. A MAROS VÁSÁRHELYI LEÁNYGlM NAZI LMOT A REFORMÁTUS EGV HÁZNAK ÍTÉLTÉK. Marosvásárhelyi tu dósilónk jelenti: Ismeretes a kisgyülés ha tározata a vásárhelyi református leánv gimnázium ügyében. Annakidején 6 sza vazatfal -1 ellenében úgy döntöttek, hog\ az iskolát református jelleggel tartják fenn. A törvényhatósági iiios 36 szava zatlul 12 ellenében elfogadta a kisgyülés döntéséi. A kattdikus egyház most ezt a döntést racgfelebbezle.
