Ellenzék, 1941. október (62. évfolyam, 224-250. szám)

1941-10-27 / 246. szám

im mirnn* aäsäM q A tüíKijl fÍOÍTfií éuqsvá cirkot siúoí'J ►t md ÜÜ ió I üu zu s'sb'j fi­ii .i*4 í I Aan T á»rw OSÓÍÍÍt abno;p Kí'lBVg sQ JIWOÎ6 « IOŞ v^oáí l «1*#% IB’Í » 5*¥tt 4 4o; .'AnwS ^íUiá 5>J 4»-a *T A !é?oq Í9039 á ®d :je A. ioi> .3ÍeJ név »íose £1[XÍ flöd leéri i«D lűBfl ás.a ióm n?»a Kf»I •előtt. A halottas kocsiban el helfe stílt Rémé- nyi/e Sándor érchoporsóidi. A4 u»wet«u **" ¥§l»tii4tft*iau tmeif §or$kl>I9H f<l mát *íh lk,onyet|oU. wsgikţr a gyáíSSnínft 9 t'át^rs «erfc!« köaött <!md» t' A gytolwc« után Haladlak a caaludugokkal együtt '}7- ífótáf* Sük is, akik Retuényik Sáudof második csa­ládját alkották, kó/uen kiérte $ mştgyerşâş utolsó útjára a költőt- A temetőig tsftó útvonalon W W?«> háxafap j;yá«4o!iü^ó dugott. Ugróbb ablak gu*riy*k- k§l volt kivilágítva- A* «togi villaoyfíxnpáktft pyáwfát^oÜal vonták be, a városházán pedig kél. hatalmas fekete zász’ó és a fekete drapé- Iiával bevont erkély hirdette a v»ros színei között, hogy Kolozsvár legnagyobb fiát gyá­szolja. 'IncsédyTJoksmán Ödön dr. főispán, alá a temetésen a kormányt is képviselte, vala­mint Keledy Tibor dr. polgármester, ThwÓ- c:y Zoltán püspök. Járási Andor esperes és Opfermann lelkész a városháza előtf kiváltak a ménéiből Megvárták &mfş a gyâşzkoeşj el' vonul előttük, hogy a városháza eloţi is meg­adhassák a tjjşzţţlglet Kole?svár nagy halott­jának, Az útvonalak mentén a kolozsvári kö­zépiskolák növendékei tiszte égték a halott* imlc. Tízezres tömeg követte a temetőbe a koporsót. A temető bejáratánál Keledy Tibor dr. polgármester búcsúzott el Kolozsvár nevé­ben Reményik Sándortól. 99K®ş*$s$vâr város® iii kény­telen főied»* *** A polgármester a temető gyönyörűen kivi: íágitott előterében az alábbi gyászbeszédet tartotta: — Végvári Rományik Sándor■ elérkeztél a kapuhoz, amely az élőket a holtuktól elvá­lasztja és amely A7 eked a haj hatat kp megdi­csőülés útját nyitja meg. — Kolozsvár városa itt búcsúzni kényte­len TőUd. búcsúznak a házak az őszi estébe létük ablakaikkal, a fák hulló lombjaikkal, az utcai lámpások ködfátyolos fény cikkel és a város minden lakója könnybe lábadt szemé­től. Búcsúzik Tőled u mindennapi élet, mely­nek Te ünnepe voltaj a kolozsvári tokos, aki­nek Te lelki vezére voltál, akit a megpróbál­tatások évei alatt költészeteden, át a fenköli gondolkodás és ez izzó hazaszeretet igazgyön­gyeivel megajándékoztál. De a búcsúzós csak szimbólum, a halandók szomorú osztályrésze, amely a hal hatatlansá­got nem érinti. Isten szerkezetével: »au fen­ségessége vigasztal bennünket, mert tudjuk, \hogy Te a szülővárosodat szenvedései idején sem hagyjad el, nem fogod elhagyni soha, ezé « városé maradsz a végtelen időkig. Őrködni fogsz felette és magyarsága felett.- Csak ettől*® Végvári Reményűi. Sándor­tól búcsúzunk, akit érzékeinkkel felfoghat- tunk, az értelem és a lélek költőjétől item fo­gunk elválni soha. Az Isteni Szikre visszatér Teremtőjéhez és vele száll sóhajunk: Hum tegyen Veled és Te velünk, A polgármester gyászbeazéde után a ko­porsót bt evangélikus temető bejáratánál le- emelték a gyá&zkocsiról és a csa ádi sirkerV be kísérték, Elkövetkezett az utolsó állomás- A sírnál Thuróezy Zoltán püspök, járosj An' dor eaperes és Opferraann lelkész imádkoz­tak. Azután leenaedték p, koporsói a sir iné' vére, Mialatt a göröngyök dübörögtek, 3 gyá az.olő közönség lelke legmélyéig megrendülve újra érzékelte a rettenetes valóságot, hogy a költő örökre eltávozott közölünk, f riss sir- hant eme kedett a bázsougáuli temetőben Csend éa béke houol körülötte-. Ehhez a sír- hanthoz gondolatban minden erdélyi magyar nak el keli zarándokolni, mert az, aki a sir mélyén örök álmát alusrza, prófétája vo’t nemzetének és örökké legnagyobb büszkesége lesz az örökéletii magyar birodalomnak Wmm gazdán ftezéfte ücll adni 3 rcagiiar llíiisi öííiíá Mt il€l|CSCIÍ CS @i§zcrlicii indián megmiKlßir — iDondoUa feledi Béla $rö£ a BserettuOnitaliil gazdaság? íshulíi araBgtíaiaszos^azdaavűíd üutnepiit^efi kémes akarah'iból. Jelenleg uz a hfcHy' idén állapot uralkodik Magyarországon, hogy körülbelül hél féle gazdakör van. amelyek különböző egyesületek (dó tar' ' tóznak. i.z dezoláltságot idéz elő a mezőgazda saffi termelésben és nem ad módol arra» hogy irányított gazdálkodást folytassunk Szükségét látja annak, hogy az öas?i?a gazdakörök egy csucsszervezetben egye­süljenek é-ü igy lássák el feladatukat. Ezután részidején beszámolt arról, hogy az EMGE hogyan alakult meg és hogyan végzi munkáját. Legelső feladata a gazdaköröknek és gazdasági egyesületeknek, hogy örűu- datosi(sák a magyar kisgazdát. Erdély­ben nem szólítják a kisgazdát paraszt­nak, mert igen sokan félreértelmezték ezt a szót, sokkal helyesebb tíz a meg' nevezés, hogy kisgazda, középgazda és nagygazda. í A különböző birtokkategóriája gazdák között érdekellentét nein állhat fenn, hogyha a gazdasági vezetés a legmagasabb fokon helyes. Ezután a felavatandó ifjakhoz szólva, felkérte őket, hogy sohase felejtsék el a azt. amit az iskolában tanultak és» hogy. ha most kimennek az életbe, ne zár kőzzanak el újabb körbe, nnnt eriin- kalászos gazdák, hanem legyenek ha rászai a magyar gazdasági életnek egy l’útt is. Ne kritizáljtik csupán azt, tinit 1 a tömegek kritizálnak, hanem példa adással és munkával járjanak elffi é járuljanak hozzá okhoz a munkához hogy 0 magyar mezőgazdaság isinél ah sŐrendti minőséget termel)itp#şn. Ai arnmmmzm lí’ofo ingyen ftapjäK az „£itl£iţţâ üaztiíTM Ezután bejelentette, hogy az arany kalászos ifjú gazdáknak az ..Erdélyi Guzda” ci'nii havi folyóiratot ingyati fogja három éren keresztül meg küldeni, hogy megismerkedjenek Er- dély gazdasági életével és ezen a vona­lon is szorosabb kapcsolat létesülhessen Erdély és az anyaország között. Teleki Béla gróf nagy tetszéssel fogadott beszéde után megtörténi az ifjú gazdák ünnepélyes avatása, majd az egy hegy iáit hatalmas közönség a Himnuszt énekelte el. Megemlítést érdemel, hogy az ünnepé­lyen megjelent bárom Berettyóújfaluban tartózkodó nőmet katona, akiket a k.ű xönsfg meleg ovációban részesített. Az ünnepély után, amelyet a kuitur házban tartottak meg, az ar^nykaláítzvs gazdaiíjak megkoszorúzták a hősük ein lékmüvét, majd diszmenetben vonultak ai a« emlékmii előtt. Az ünnepélyt srátkkörü köz-ebéd kö­vette. EBBen AZ ÉVBEÜ AZ UTOLSÓ i&j M? gyorsíró, s zepiro tanfoíyamakra a öeíratkezákok megkezdőinek Magyarország egyik legmodernebb szakiskoiájába A íami vizsga és biionyitvány. —- Fabra-iskála Kolozsvár, Hiíier-tér 2. és Szentsgyhár-u. 1. ez­Bíró Gyűl óné töltötték be. Az ünnepsé­get Vgrin Sándor monostori plébános szavai vezették be, ki egyben felolvasta Erzséhe.í főhercegnő táviratát, amelyben közli, hogy az ünnepséget! nem tudóit i személyesen megjelenni és képviseletére I gróf Bethlen Györgynél kérte- fe-1. A kő ; zös ének után Faragó Ferenc dr. teolo j giaí tanár mondott beszédet Jézus királyi J szivének szeret étéről. Ezután a zászló ! anyák szalagot tűztek fel a felszentelt ! zászlóra különböző jeligékkel, majd Páter I Jakab Benjamin vezetésével vonósnégyes I gyönyörködtette szép játékával a közön i séget, melynek végeztével ugyancsak Pa I tér Jakab Benjamin művészi készséggel I adott elő egy szólószámot. Beke Hármaim I Klárika szavalata után ..Hódolat Krisztus Király Előtt4* cimü egy felvonásom gyér iueksz in játékot adták elő a Marianum és Auguszteum növendékei. Újabb közös ének után megtörtént a zászlósasegek szimbólikus elhelyezése, majd a közön I ség átvonult a monostori katolikus Ott honba, ahol megtekintették annak a kör nyékbeli 60 szegényaorsu kisgyermeknek a közös ebédét, akiknek élelmezéséről a monostori Jézus Szive Szövetség gondos kodik. Ujj! Zilshy Lajost Csendes élet [ Ez az uj Zilahyköoyv az 1941. évi könyv napi kiadványok egyik Kgnsgyobb s-ikerc vol-6. Tiszta és nyugodj daUam, pompás em berábrázolás és hangulatos kömyeíetríj- te»zi ezt a megkapó, költői tortJeneiíet emK kezcţKVK. az oUusók -előjt. Az uj kfadáshu egy sor Zí áhy-noveMa kapcsolódik, mind egyik az fibeszélés műfajának ragyogó gyöngy­szeme. Ára egész vászonkötésbon 6-60 pUttgó Kapható ^ ELLENZÉK KÖNYVESBOLT­JÁBAN , Kolozsvár. Mótyá« káráiymér Ó. Vidékre utón vér 0e’ is azonnal küldjük. Kérj.- az őszi újdonságok ingyenes jegyzőkét. P budapesti Váci-utcaI Pdlagyai j KOLOZSVÁR, október 27. (Az Ellen­zék tudósítójától.) A belvárosi róm. kát. egyházközség által Krisztus Király tiszte­letére rendezett 4 napos vallásos ünnep kég tegnap, vasárnap, ért véget. A háromnapos ünnepség zárónapján délben leplezték le a temetőben Hirsch ler József pápai prelátusn&k az emlék müvét. A temető középső parcellájának jobb­oldalán, a lutheránus temető bejáratával ölemben van Hirsehler plébános sírhelye és síremléke. A síremlékei Botár István szobrászművész készítette, akinek már néhány szép alkotása díszíti a temetőt Terméskőbe faragott Jézus szobor előtt térdel egy iskolás leányka, kezeit össze­kulcsolva, az fslen fiához fohászkodik Arcáról a vallásos áhítat tükröződik. Az ember szinte halija az ima suttogó sze­lét. A leányka fölé hajlott Jézus arcáról a szeretet melege sugárzik le. Valóság gal él a szobor s a feje fölött szinte ottlát' juk a glóriát. Az emlékmű leleplezésére összesereg- lett közönség sokáig és elragadtatással szemlélte a művészi alkotást. Az ünnep­ségen a Marianum Icánynevelőintézet énekkara énekelt, majd Boga Alajos dr. pápai prelátus mondott emlékbeszédet. Utána BarabáSsy Marni marianumi növen­dék Járossy Béla égy versét szavalta el. a leánykóms pedig a Eimmrszt énekelte el, amit a közönség is kisért, 1 Iá us Szive íárssság zés?.lószen!8iése A Krisztus Király t észlelőt éré rendezett négynapos vallásos ünnepségek során tar tóttá meg zászlószenlelé;?» ünnepélyét a kolozsvármonostori Jézus Szőve Szövet­ség is. Az ünnepséget megelőzőleg az. Augusztcutnban szentmise volt. amelyen Sándor Imre püspöki helynok felszentel­te a szövetség zászlóját. A Gazdasági Akadémia dísztermében folyt le a további ünnepség, amelyen a zászlóanyai tisztséget Erzsébet főhercegnő, gróf Bethlen Györgyné, vitéz Horváth Ferencné, dr. Keled y Tibor né, vitéz dr. I Magvar keresziésw I kereskedőnél vásémll! E Magyar keresném S Iparosnál dolgozfassl | Krissias Király tlsmiefm ranáazítt iiniiapsii testei» Vasárnap détisen lepleitek le H rseftfer lézssf volt kolozsvári plébános slremlélcét BERMTT YQVJFAJJji október 27. VV aárpap délelőtt 11 órakor a berettyóúj­falui magy!ar kir. téli gazdasági iiskrVia növendékeinek aranykalászos gazda'avalo ünnepélye volt. Az ünnepélyen Bánffy Dániel báró földművelésügyi miniszter és TeltíJci Bél grof, az EMGE és Erdélyi Párt elnöke jelent meg, mint miniszteri biz­tos. Megjelentek továbbá Fráter László nyugalmazott alispán, Oszivald János vár­megyei főjegyző, vitéz Lakatos Ferenc őrnagy, helyőrségi parancsnok, Markovit* Kálmán, az EMGE »negyei elnöke, Kozsúc István, a berettyóújfalui gazdasági kor el­nöke és Czecse László, u gazdasági iskola igazgatója a tanári és előadói kar élén. Az ünnepélyes ülésen £ Magyar Hiszek­egy eléneklése után vitéz Szabó Győző., az ifjúsági kör elnöke tartotta meg az évgúró gyűlést, melynek során több gaz,- daifju tartott előadást és mondott szava­latokat, Az ünnepi ülés megnyitóját Czecge László igazgató tartotta, aki üd- YÖzölte a megjelent Teleki Béla grófot, majd a programpontok lebonyolítása után Teleki Béla gróf emelkedett szólásra. 1 «roi teleki sef-a beszéde Teleki Béla gróf beszédében rámuta­tott arra, hogy nemcsak a magunk belső szükségletei, hanem az európai helyzet is megkíván* ja, hogy Magyarország minőségi terme' lésre térjen át. Ezt a szükségletet csak úgy tudjuk megoldani, hogy ha az irá nyitott gazdálkodás tervei szerint tn‘ tézzük mezőgazdaságunk ügyeit. Leg‘ első feladatunk mezőgú-zdaságunk fej- lesztém, amelyet érdekképiÁseleti utón érhetünk el. A gazdasági egyesületek < önkéntes társulás alapján kell létre­jöjjenek, mert csak ez biztosúherija azt, hogy bürokráciámén l esen végezheti munkáját. A birtokpolitikát L; uj (dap ra kell fektetni. A magyar földet olyan gazdák kezébe kell adni, akik azt he­lyesen és okszerűen tudják megművelni. Az agrár reformmal kapcsolatban min dig azt kell szemelői! tartani, hogy életképes birtokok alakuljanak ki. Ezt a helyi viszonyoknak megfelelően koH mindert egyes esetben megítélni. A lé­nyeg az, hogy a kisbirtok feltétlenül el tudja tartani a rajta élő családot. Az alföldén és egyebütt is egyik főfon- íosságu feladat a tagosítás végrehajtása, de nem elég az, /hogyha ezétezórt bürto kokat tagosítás alján egyesitünk, hanem ! szükség van arra, hogy n jövőre nézve ía I megakadályozzuk az újabb széttagolódást, í amely örökösödés, vagy eladás utján kik vetkezik be. Éppen »ízért j szükség van arra. hogy paraszthitbizo' monyok bizonyos formáját valósítsuk I még. Î A áa^isKSriHí fóMüíal I A gazdakörökkel kapcsolatban Teleki : Béla rámutatott arra. hogy ! a gazdakörök meglöki fásának a faluból magából kell kiindulnia a gazdák ön-

Next

/
Oldalképek
Tartalom