Ellenzék, 1941. október (62. évfolyam, 224-250. szám)

1941-10-14 / 235. szám

2 bllrnzük 1141 öltőbe* 14. * I Kolozsvár kérése az igazságttgyminiszterliez Lapuul, más Inly i ’i ii 'Hetesen foulat­l.o.unk u H ’inii birounu.in iguzsaguny t.tlanititknvóiiial: iioiuz' <ím látogatásaiul. Ebből a: alkalomból kvn-zs várra érkezik Radocsay László ói. ignzuigügyminisztei r>, az ország igazságügyi kormányzatának L gtt kintély esebb v mii nek kíséretében i isztdetlei t > szeretettel köszöni jók az előkelő vendégel,el. akiknek kolozsvur látogatása annak a r agasszál vonala ;o gászi szellemin k ilisnu rését jelenti, 'umelyről Erdély fővárosi mindig neveze­tes volt. Felhasználjuk az alkuimat arra. hogy i finek a látogatásnak kapcsán a kolozs­vári magyar társadalom, a jogászukig es <i közélet vezetőségének egyik jogos kc‘ rését szár át együk a nyilvánosság dot;. Ürömmel értesülünk ugyanis már a tQ‘ tússzal arról, hogy az igazságügyi kor­mányzat a Budapestem működő — és je­lenleg egyetlen — f/ir<n és ügyvédi ; izs- gáztató bizottság mellett Erdélyben mén egY vizsgabizottságot is akar létesíteni. i kormányz at nah ez az elhatározóul is­mét azt bizonyítja, hogy a felszabad ti-f Erdély érdekeit és kivan ••agait az áll tm- hatalom vezetői mimHg szem előtt tart­ják. A fiatal erdélyi jogásznemzedék kü­lönleges megnyugvá^sn] fogadta ect a hirt. mert rengeteg időt e.ţ költséget ta­karíthat meg azáltal. Ha erre a d >n'.> fontosságu vizsgára nem kell Budapestre utaznia. Önként felvetődni n.ist már a hénles, hogy Erdélynek melyik túrosában le íz a bírói és ügyvédi vizsgabizottság székl-.e’ lye? Tény az, hogy a múltban ez a bizott­ság Marosvásárhelyen székelt. Talán ez le­hetett a közjogi kiindulási pontja annak u marosvásiírhelyi álláspontnak, amely a jogfolytonosság elve alapján a székely fő­városnak igénvli a vizsgabizottság szék­helyét. i Mindégi erdélyi magyar ember a leg­nagyobb szeretettel figyeli Murosrásá— hely fejlődését. Tudjuk, hogy « székely főváros milyen nagy fontosságú szerepkor! 'olt be az erdélyi élet vérkeringésében t.ppen azért, csak helyeselhetjük, hogy Marosvásárhelyen székel (i Hangyaszövet­kezet központja. Minden erőnkből támo­gatjuk azokut a célkitűzésekéi is. amelyek még jobban ki akarják építeni Marosvér sárhely gazdasági és kulturális jelentőse­gét. Közgazdasági szent jionthnl amúgy is jeiiendüh a székely főváros helyzete, amióta a bécsi döntés utón közlekedési szempontból egyik legfontosabb gócpon­tunk lett. Az ügyvédi és bírói vizsgáztáló bízott* >ág székhelyének ki választása szempont­jából azonban mégis szembe kell helyez­kednünk a kétségkívül becsületes és jó- szándékú maros-vásárhelyi véleménnyel. Elsősorban a jogászi érvelést ohmjuk megcáfolni. Annakidején, amikor Maros­iás ár hely lett az ügyvédi és bírói vizs­gáztató bizottság székhelye, az ország te­rületén mindössze kél Ítélőtábla mükö- dőlt. Természetszerű, hogy így Marosvá­I sárhely kapta meg ennek a bizottságunk szél:hcl\ct is. mint hogy az egyik Ítélő­tábla a székely fóvuro'.bi'ii tolt. A jogai-’ élet súlypontja azonban mar u békeerek­ben Kolozsvár lat. XaUnzittü, hogy az igazságügyi kormányzat már ebben az időben foglalkozolI volna az ügyvédi es bírói vizsgabizottság áthelyezésének kér- désével, ha nem jón közbe a világháború és az azt l övető össz Hindus. Helytelen ; tehát itt a jogfolytonosságra hivatkozni. Jogászi életünkben egyébként is az a mo­dern felfogás, hogy a jogi helyzetnél: a tényleges helyzethez kell alkalmazkodni. Ez a jogi felfogás tesz’ indokolttá a zsi­dótörvényt is, amely ,i jogegyenlőség el­vével szemben a tényleges egyenlőséget akarja meg vol ősi toii i. Ki vitathatná, hogy Erdély jogászidé- lének központpi Kvlozsruron van? Nem- j csak azzal érvelünk, hogy Erdély fővárosa I egyetemi taros, ahol a jogtudományi ka- I t ed rákot országosnevü jogtudósaink- '.öl- ; tik be. Hivatkozunk arra, hogy KoLizs- i ár az t rdél\i közjegyzői kamarák szél.- I helye, amely az ország legnagyobb vidék’ | közjegyzői kamarája. Lg) védi kamui ónk­nak is olyan tekintélyes taglétszáma vau, amelynek tagjai feltétlenül számba jönne!: a Inzollséig tagjainak kinevezésénél. Olyan általános szempontok ezek, amelyekei egy pillanatig sem szabiid figyelmen kí­vül hag)mi, amikoi Erdély jövendő jo- ' gászivümzedékének sorsáról ion szó. Nádunk jobban senki sem tiszteli a ha­gyományokat. Me ghat ottan gondolunk történelmi múltúnk emlékeire. 1 annak azonban olyan magasabb nemzeti érdi­kel:, amelyek előtt a romantikus felfo­gásnak is meg kill kajálni. Ez az érdek pedig azt kívánja, hogy Marosvásárhely j elsősorban gazdasági központ legyen, a tudományos élet teljes iKinyitását jeniig Kolozsvár intézze. Ezeket « szem politi­kát tette magáévá a kolozsvári Fen-nt József Tudományegyetem tanácsa, amikor felterjesztéssel fordult Hómon Bálint raliás- és közoktatásügyi miniszterhez, akitől támogatási kért a vizsgabizottság Kolozsváron történő létesítése érdekében Amint értesülünk, rzt a felterjusztést a kultuszminiszter teljes mértekben ma­gáévá is tette és hatásosan támogatta az igazságügy-miniszternél, liad&csay László dr. kolozsvári látogatását n legalkalma­sabb időpontnak tartjuk arra. hogy úgy előtte, mint az igazságügyi kormányzat többi vezetője előtt ismertessük Kolozs­vár magyarságának állásfoglalását. Meg vagy-unli győződve arról, hogy az igazság- ügyminiszter nem fogja félreérteni ezt a jogos kérést. Nincs itt olyan nemes ver­sengésről szó, mint ahogy a klasszikus i Húgban hét város tartotta szülöttének Homerosf, hanem elsőrendű magyar nem­zeti és tudományos érdekek megvalósí­tása kívánja a kérés teljesitését. Bízunk az igazságügy miniszter feltétlen éleslútó bírálatában, amelynek reményében Ko­lozsvár máris a magáénak tartja az ügy­védi és birój vizsgabizottság székhelyét. t (v. j ) Dr. Büráth Bila teológiai tanár és rfr. Vásár- helyi László polgármester helyettes előadásai a Tizes Szervezet tanulmányi hetében KOLOZSVÁR, október 14. 4 Tize, Szer- ' >eze 1 tanulmányi hetének keretében hétfőn 1 <-rte 7 órakor dr. Baráíh Béla r&oíógiaí ta­nár rendkívül érdekes előadást tartott „A felnőttek pedagógiája'1 elmen. A kitűnő elő­adó bevezetésül hangoztatta, hogv a peda­gógia nemcsak a gyerekszobában, iskolapad­ban szükség?®, hanem ezen tuí, a felnőtt ; korban is. Először csak tesTüilfetsk, társa- j <íafmi alakulatok, de rna már az állam is felismerte ez! s ennek megfelelően csekk- ! szik. mint példáid Olaszországban a -,Do- • polavoro". Németországban a „Kraft durch Freude” utján. Felnőtt korban a tanulás &é' 1 n; Cc, szükség. ..Abból, amit -jeni tudunk, *zá/.ezer tudós is megéghetne”. Az élet ha­lad. korkérdések merülnek fei!, amelyeket i meg k':M válaszolni s nincs mindenkinek j ideje- u-m kedve arra. hogy mind e kertié- ■ r kke! fi;. lakozzék. Itt áll elő ;> felnőttek tanításának, nevelésének, irányításának a • /.üksége, hogy hasznos, öntudatot, fciíelős­• égteljes tagjai legyenek a társadalomnak. Külöoöfeen ma van rá szükség, hogy a kö­z ősségi sadllfc-ni minél mélyebb gyökeret ver' jen a népi rétegekben. Ezt azonban csak megfelelő népneveiéssei, felnőttek nevetésé" vei lehet elérni. A felnőttek iskolájának az 3 célja, hogy ..felnőtté nevelje“ az egyént, aki közösségi tudattól átitatva, felelősség“ és kötillességtudattal erősítve áU a közösség szolgálatában. A nevelésnek ez a munkája nem könnyű. Áldozatos megértést, segítő hűséget, következetességet követi 1. Ha azon­ban a felnőttek nevelésére Irányuló moz­galom rui-ndeaiitt megindul és helyes utakon halad, az eredmény nem marad el: jglleiaes, hivatásuk és felelősségük tudatában lévő férfiak és nők, erős magyarok állnak a ma­gyar élet szolgálatába. Az est második előadója dr. Vásárhelyi I László polgârmesterbelyeţţes volt, aki a ( városigazgatásnak a Tizes Szervezethez való kapcsolatait ismertette nagy érdeklődés mel­lett, Miután röviden vázolta a magyarországi 1 kÖ2tgazgaíáé. cendózerét, áttért előadásának tulajdonképpeni tárgyára, anJtak. .1 kér dió nők m gr ilaic/olásúru: 1111 rumion kapótól ód batik Imi a Tizen Szervezet a rajta kc.rfytuí u küzÜLség 11 kó/igazgutásbii. Az ÚIIuIjuoh kö/.igu/.gut á.i a napi kérdések intézési'. Jo csak ükkor leli***, hu valóban u kö/t szolgál ju. Jövőben u varos közöm ge a I i/.i s Szer vezet ujjún úgy kapcsolódhat be u knziga/ gáti «ha, hogy jól váluh/tja meg törxéuyha tÓSagi hi/ortvági ke]i\ -eloil Azok majd tud ni fogják, hogy kit vita /.latiak meg j va ios Iinikc.ioiiúriusának. Most ,v 1 i/C* Szer’ vezet, mint a a közigazgatás e, a közönség közötti öw.eküto kapor , leljesilbi't hasznos szolgálatot. Az igazgatás intézői természet z.Ciiileg nem ismerhet nek szginélytscn minilenkü, de se gitségükre jöhet u ti/.<‘il«*s, aki u maga ‘ mmmmmmmKammmammmmmmmmmmmmmm körzetében /rmélyvt ériiilkez , révi'n 1 mCri niimbn polgártúr-.« élclköríjJniértyi it v/iik^égcit és kép« hségeil s n i««tóiági bl /ouylutok niii<ilcnnapi c-<‘té‘ől kezdve, egér/cn az adózás^ társuibúrnl segítés, koz munka s még számtalan mi* közígw/guiá.1 feladat CW'téid'n, az. igazságom ujCgo'di»* buv/no^an szolgálva érvényc*ilhctl isméi.- tét. \ Is özig.i/gal j . ml ézöini k ni nd' id'.or 1:11 g k hjllgislniuL .1 köz. -/avat. \ ko •■•öuo- •<git lég és egy ma,-élt icvés tudar.i j > kör igaza 1 tá t és jó közön- '-g 1 erjibuényi.’/, akik kö zö.i a jo tizeden áll. Az gymöst, -tgilö ón tudatos felelő'ségtcdje* jó inunk* utján g. érjük miridnnnyiunk legfihb célját: Nagy- magy .11 országot és unnak ker-*té.h‘ n j híd gv.11 >úg ur siómra jutását. Ur. Schlagejiisnjer Ferenc németbirodaími [gazsásüyvi államtitkár és dr. Radccsay László iyazságygvmíntszíer kolozsvári látogatása KOLOZSVÁR, október 11. Előkelő vendégek fogadására ké /iil a kolozsvári jogúszvilág é*s városunk közéletének ve.z« tősége. Szerdán este ugyanis Kolozsvárra érkezik dr. ScliL uelb rger Ferenc, a né­met birodalom igaz:ágügyi államtitkára, aki eg\ hét óta .Mapyaniruvágon tartózko­dik és igazságügyi intézményeinkéi tanul mányozza. A német igazságügyi államid- kárt dr. Gramm ininiszferi osztályfőnök és dr. Ebersbr.rg miniszteri tanácsos a nemei igazságügyi államtitkár régi és bi­zalmas munkatársa — iziutéu elkísérik erdélyi utján. Együtt érkezik a német vendégekkel Radocsny László igazságügy* miniszter is. akinek a közelmúltban tör­tént németországi látogatását adja vissza a német igazságügyi intézmények kitűnő vezetője. A német vendégeket és az igaz- eágiigyminisztert dr. Antal István és dr Ghyczy Déues igazságügyi államtitkárok, dr. Lutilszky Jenő miniszteri osztályfő* nők, az igazxágügyiniuisgtériuin elnöki osztályának vezetője, dr. Lupkovicg György m. kir. kúriai bLró, az igazságügy- minisztérium nemzetközi osztályának ve zetője, dr. fíézay Jenő miniszteri tanácsos és dr. Ágh János miniszteri osztályban;! esős is elkísérik. Ggyancsak Kolozsvárra érkezik dr. Angyal Pál a büntetőjog egye­temi tanára, a/ ismert jopiudóa b. Dr. Sehlegeiberger Ferenc nemzetközi viszonylatban is hires és közismert jog­tudós, a német birodalmi igazságügymi- niszlérium törvényelőkészítő osztályának vezetője, a nemzeti szocialista jogalkotás ii áuvilója- Kiváló ismerője a külföldi jog­IIdszereknek és ig) < Korai ban u tnugyat jognál:. Kolozsvár jogtb/társadalrna szá mára nagy megtiszteltetés, liogy a német igaz-úgügvi államt.lkár Kadocsay igazság ügymini-zter németországi látogatásánál; viizonzása során Kolozsvárra is ellátogat. Őszinte ürömmel ké /iil a város közön­sége Kadocsay László ilr. igazságügyül! niszternek és kíséretének fogadtatására i-. Az igazságügyminiszter a Kormányzó be vonulása alkalmával már járt Kolozsvá­ron. Dr Antal István államtitkárt pedig az egé-sz város közönsége jói ismeri. .Az a be­széde ugyanis, amelyet ér. Vékás Lajos nak, a kolozsvári királyi ítélőtábla elnö­kének ezév januárjában történt beiktatása alkalmával tartott, ma is élénkem él a ma­gyar közvélemény emlékezetében. Nagy hatású, mély gondolatokkal és átfogó puli* tikai szemlélettel telt beszédet nemcsak a jogászok, hanem minden kolozsvári ma gyár ember megjegyezte. \z előkelő vendégek szerdán, október Jó én este fél kiienc órakor a LÉL-gyors- sinautón érkeznek Kolozsvárra és másnap délután fél bárom órakor indulnak vissza Budapestre. Csütörtökön délelőtt l.ítoga tást tesznek dr. I ékás Lajos királyi Ítélő­táblái elnöknél, majd a főispánnál és a polgármesternél. Ezt követően az egyete met. majd az egyetemi könyv-tárban a néprajzi kiállítást, végül a botanikus kér let látogatják meg. A hölgyek ezalatt Kalotaezegre kirándulnak. A vendégek szerdán este a polgármester díszvacsorá­ján. csütörtökön pedig a főispán által adott viláreggelin vesznek részt. MsgéricezefS sa varva-varf clmii film! Ma ptemhr a ROYSIBÜN. Fasz.-bsn: IIVOR FÉL, TOLNnY KLÍRI és RffINftY GáBCR. Eli t irihíí-fi m, Mí jyar és Lus? híradó. TeieDn 37-85.

Next

/
Oldalképek
Tartalom